Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-16 / 138. szám, péntek

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 16. Az AI nem fogadja el Washington. Az Amnesty In­ternational nem ért egyet a nemzetközi törvényszék főügyészi jelentésének követ­keztetésével, amely szerint a NATO nem követett el háborús bűnöket Jugoszlávia elleni hadműveletei során, és szor­galmazza a jelentés konklúziói­nak felülvizsgálatát. Az ITAR- TASZSZ idézte a Taft Egyetem egyik professzorát, aki szerint a Carla del Ponte főügyésznő ne­vével fémjelzett jelentés „a NA­TO becsületszóra elfogadott felvilágosításain” alapul, így nem tekinthető független vizs­gálat eredményének. (MTI) Etióp-eritreai megállapodás Addisz-Abeba. Etiópia elfo­gadta az Afrikai Egységszerve­zet (AESZ) által felvázolt bé­ketervet az Eritreával két éve vívott határháború befejezése érdekében. Melesz Zenavi mi­niszterelnök szerint a javaslat összhangban van azokkal az elvekkel és feltételekkel, ame­lyeket Etiópia korábban meg­nevezett. A tervezet 25 kilo­méteres ütközőövezet létesíté­sét irányozza elő Eritreán be­lül, a vitás határ mentén, ame­lyet ENSZ-békeerő fog el­lenőrizni. (MTI) Martonyi János magyar külügy­miniszter ma Prágába utazik, ahol részt vesz az 1999-ben NATO-taggá vált három közép­európai ország külügyminiszte­reinek Hubert Védrine francia külügyminiszterrel folytatandó megbeszélésén. (Archívum) Görög vallásbejegyzés Szaloniki. Görögországban éleződik a vallásbejegyzés kö­rüli vita. Szalonikiben hívők tízezrei tiltakoztak a szocialis­ta kormány azon döntése el­len, hogy törli a bejegyzést a görögök személyi igazolvá­nyából. A görög alkotmány „vezető vallásnak” ismeri el az ortodox kereszténységet. Az egyház szerint a görögök „identitásukat” veszítenék el a bejegyzés törlésével. A kor­mány tegnap azzal vádolta az ortodox egyházat, hogy túllé­pett hatáskörén, amikor tün­tetést szervezett a vallásmeg­jelölés eltörlése ellen. (MTI) Helyreáll a közrend Honiara. A polgárháború szé­lére sodródott Salamon-szige- tek fővárosában, Honiarában tegnap ismét a rendőrség vette át a közrend és a törvényesség biztosításának feladatát, an­nak a megállapodásnak az ér­telmében, amelyet a rendőr­főnök írt alá Andrew Norival, a Malaita Sasának Erői (MEF) nevű milícia vezetőjével. A fővárost és környékét június eleje óta a MEF tartja el­lenőrzése alatt. Az AP úgy lát­ja, két hét leforgása alatt sike­rülhet dűlőre jutni az állandó tűzszünet ügyében, és így a parlament megválaszthatja az új kormányfőt. (MTI) Moszkva nem számíthat az adósságok maradéktalan eltörlésére: „nem érdemli meg" Lévi szerint nemzeti egységkormányt kell alakítani Tapogatózó tárgyalások Berlin. Vlagyimir Putyin orosz el­nök tegnap kezdte meg kétnapos hivatalos tárgyalásait a német ve­zetőkkel. Putyin nem számíthat az orosz adósságok nagymértékű el­engedésére - adták értésre német kormányzati körökben. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung a fenti köröket idézve tegnap írta, Berlin álláspontja szerint Moszkva „nem szorul rá és nem érdemli meg” az adósságok maradéktalan eltörlését. Ezt a német fél azzal in­dokolja, hogy Oroszország „még­sem áll azonos szinten a legszegé­nyebb országokkal”. Berlin inkább a felhalmozott adósságok összeté­telének módosítását tartja járható útnak. A tárgyalásokon a gazdasá­gi és pénzügyi témák mellett a biz­tonságpolitika és a fegyverkezés kérdései is a fontos témakörök kö­zé tartoznak. Bár Moszkva és Ber­lin egyaránt bírálta az USA által dédelgetett országos rakétavédel­mi tervet (NMD), a német főváros­ban kizártnak tartják, hogy a két fél azonos álláspontra helyezked­jék a kérdésben. (MTI) A német kancellár és orosz vendége. Berlin stratégiai partnerségnek te­kinti a német-orosz viszonyt. (TA SR/AP) Felkészülés az Európai Unió állam- és kormányfőinek jövő heti csúcstalálkozójára ígéret biztosan lesz Brüsszel. Az EU-országok ál­lam- és kormányfői jövő heti találkozójukon megerősítik annak szükségességét, hogy a keleti bővítés üteme ne csökkenjen - jelentette be tegnap Jaime da Gama por­tugál külügyminiszter. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az EU soros elnökségét betöltő Portugália képviselője Strasbourg- ban, az Európai Parlament plenáris ülése előtt számolt be az elnöksé­get lezáró Santa Maria de Feira-i csúcsértekezlettel kapcsolatos ter­vekről Michel Bamier-val, az Euró­pai Bizottság reformfelelősével együtt. Gama elmondta, az EU-ta­gországok mindenképpen el kíván­ják kerülni, hogy a tagjelöltek kö­zött a frusztráció érzése alakuljon ki a csatlakozási folyamat haladá­sával kapcsolatban. A Porto közeli helyszínen szervezett csúcstalálkozó Gama és Bamier sze­rint fontos lépcsőfokot jelent az eu­rópai integrálódás folyamatában. A hétfői és keddi ülésen külön teret szentelnek a csatlakozási folyamat­nak, amelyről a portugál miniszter szerint a szerdai csatlakozási tár­gyalások alapján is az mondható el, hogy jó úton van. Gama emlékezte­tett arra, hogy ebben a félévben kezdődtek a csatlakozási tárgyalá­sok Máltával, Bulgáriával, Lettor­szággal, Litvániával, Romániával és Szlovákiával, további hat ország, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia esetében pedig az utolsó témakörök tárgyalásának megkez­dése jelent fontos előrelépést. Az uniós felelősök szerint a csúcsér­tekezlet legfontosabb program­pontjai közé tartozik az EU február­ban kezdett kormányközi konferen­ciájának kérdése. A konferencián azokat az eszközöket tárgyalják meg, amelyek biztosítják, hogy az EU több műit negyven évvel ezelőtt hat országra tervezett intézmény- rendszere olajozottan működjön egy 27 tagú unióban is. Jelenleg hi­vatalosan három probléma szerepel a napirenden: az Európai Bizottság optimális összetétele, a megvétóz­ható határozati témák körének csökkentése és a tagországok dönté­si befolyásának újraelosztása. Lehetőség a változásra MTI-HÍREK Tel-Aviv. Ehud Barak izraeli kor­mányfő szerint a szíriai hatalom- váltás megteremti a lehetőséget az alapvető térségbeli változásokra, beleértve az izraeli-szíriai béke­tárgyalások folyamatát is. „Ez már nem ugyanaz a Szíria lesz” - hang­súlyozta Háfez Asszad szíriai ál­lamfő halálára és utódjának szem­élyére utalva. Azt mondta, ha az elhunyt elnök fiának, Bassár el- Aszadnak sikerül megerősítenie hatalmát, alapvető gazdasági, dip­lomáciai és kulturális fejlődést ér­het el Szíriában. Barak óvatosan dicsérte az elhunytat, kiemelve, hogy Asszad mindig megtartotta szavát. Ugyanakkor azt is hangsú­lyozta, hogy a néhai elnök Izrael könyörtelen ellensége volt, aki ter­rorcsoportokat pénzelt. Dávid Lévi külügyminiszter tegnap nemzeti egységkormány alakítását javasolta az ellenzéki Likud részvé­telével, hogy ellensúlyozni tudják a palesztinok követeléseit. Lévi kifej­tette: az izraeli pártoknak egységre kell lépniük, különben félő, hogy a béketárgyalásokon a palesztinok olyan területi követeléseket próbál­nak keresztül vinni, amelyek vesz­élyeztethetik Izrael politikai, nem­zeti és biztonsági érdekeit. Ariel Sá­ron, a Likud vezetője viszont eleve kizárta a nemzeti egységkormány­ban való részvétel lehetőségét. „Vé­get kell vetni Barak csődkormány­zásának” - hangoztatta. A cseh kormány elfogadta a kisebbségi törvény javaslatát Tiszta alibizmus MTI-HÍR Prága. A cseh kormány szerdán el­fogadta a nemzeti kisebbségekről szóló törvény javaslatát - közölte Pavel Rychetsky miniszterelnök-he­lyettes. Leszögezte: a kormány elsősorban arról döntött, hogy szük­ség van-e új központi szervre, pl. egy nemzetiségi tanácsra. „Arra az állás­pontra jutottunk, hogy semmiféle új szervre nincs szükség” - jegyezte meg, majd hozzátette: a törvénynek elsősorban azokat a nemzetközi dp- kumentumokat kell tükröznie, ame­lyeket a Csehország is aláírt. A ki- sebbségitörvény-javaslat kormány elé került formáját az utóbbi időben éles bírálatok érték. Petr Uhl emberi jogi biztos szerint az egyes tárcák véleményezése után a dokumen­tum annyira összezsugorodott, hogy már nem is érdemes vele fog­lalkozni. Hasonló véleményt fogal­maztak meg a csehországi kisebbsé­gi szervezetek képviselői is. Heves harcok Groznijban és az arguni szorosban Orosz veszteségek MTI-HÍR ■ Moszkva. A csecsen szakadárok teg­napra virradóra négy fegyveres tám­adást intéztek orosz ellenőrzőpon­tok ellen, s harcok robbantak ki Ar- gunban is. A hankalai orosz parancs­nokság közlését Moszkvában részle­gesen cáfolták, csecsen források vi­szont arról számoltak be, hogy az éj­szaka Groznijban több orosz poszt ellen intéztek támadást, s megsem­misítettek egy konvojt is: kilőttek két páncélozott harcjárművet és megöl­tek öt orosz kormánykatonát. A Kav- kaz-Centr csecsen tájékoztatási köz­pont tegnap heves harcokról szá­molt be Harszenoj és Zsani-Vegyenó körzetéből, azt állítva, hogy a lázadó erők itt több tucatnyi orosz katonát öltek meg, s négy páncélozott járművet lőttek ki. Jugoszláv hadsereg: jól „működtek" a makettek Befejeződött a történelmi csúcs. A két Korea egyesítése csak távlati cél lehet Újabb déli javaslatözön MTI-HÍREK Primitív, de hatékony? Phenjan. Befejeződött a két Korea vezetőinek történelmi jelentőségű csúcstalálkozója. Tegnap, egy nap­pal a Korea-közi csúcsértekezleten alánt megállapodások után, Dél- Korea egy újabb tervben máris to­vábbi lépéseket javasolt Észak és Dél kapcsolatának javítására. Szö­ul egy, a véletlen fegyveres inci­densek megelőzését célzó katonai forró drót létrehozását indítvá­nyozza a két hadsereg vezérkara között, továbbá egy olyan vasút megépítését, amely átszelné a két ország közötti demilitarizált öveze­tet. (A két ország között 1950 óta hadiállapot van, a háborút csupán fegyverszünettel zárták le 1953- ban.) Erősítenék a közös árvízvé­delmet is. Kim De Dzsung dél-kore­ai elnök azt javasolta Phenjannak, hogy teremtsék meg a jövőbeli gaz­dasági kapcsolatok jogi és intézmé­nyes kereteit. A most közzétett terv szerint ezen belül megállapodás születne a beruházóknak nyújtott garanciákról, az őket sújtó kettős adózás megszüntetésérőí, a banki tranzakciókról, és a szellemi tőke védelméről. Kim Dzsong II észak­koreai vezető és Kim De Dzsung egy nappal korábban, szerdán a há­ború által szétszakított családok új­raegyesítéséről, az éhínség sújtotta Északnak nyújtandó déli segít­ségről, és a gazdasági-társadalmi együttműködés fejlesztéséről kö­tött megállapodást. A két politikus nem zárta ki, mint távlati célt, a két Korea egyesítését sem. MTI-HÍR Belgrád. A Jugoszláv Hadsereg (VJ) „minimális” veszteségeket szenve­dett a tavalyi NATO-csapások idején - áhította egy jugoszláv katonai ve­zető, aki az atlanti szövetség légie­rejének megtévesztésére szolgáló maketteket mutatott be. Erről Vladi­mir Lazarevic tábornok, a (háború óta nemzetközi igazgatás alá helye­zett) szerbiai Koszovó tartomány védelméért is felelős jugoszláv 3. hadsereg parancsnoka beszélt az egyik nyugati hírügynökségnek adott interjújában. Lazarevic a dél­szerbiai Nis egyik laktanyájában olyan maketteket mutatott be, ame­lyeket a NATO-csapások alatt az at­lanti szövetség megtévesztésére használtak. Az egyik ilyen csalétek egy vízcsövekből és fémalkatré­szekből összeeszkábált „légvédelmi ágyú” volt, amely mellett szalmabá­buk képezték a személyzetet. Be­mutattak egy ,Jégvédelmi rakéta­vetőt” is, amelyet rozsdás hordók­ból és konzervdobozokból áhítottak össze. Lazarevic nagyon hatékony eszköznek mondta a talán primitív­nek tűnő maketteket. Állítása sze­rint a VJ Koszovóban 13 harckocsit, 10 páncélozott járművet és néhány tüzérségi eszközt veszített, jóval ke­vesebbet a nyugati forrásokban megjelölt jugoszláv veszteségnél. Putyint elnököt is felelősnek tartják Guszinszkij letartóztatása miatt. Súlyos csapás a szabad sajtóra Valóságos diktatúrává korcsosulhat Atomerőművek HÍRÖSSZEFOGLALÓ Washington/Moszkva/Bécs/Var­só. Nagy nemzetközi visszhangot váltott ki, hogy Moszkvában kedden letartóztatták Vlagyimir Guszinsz- kijt, a Média-Moszt sajtóholding tu­lajdonosát. Az ellene felhozott vád 10 millió dollár elsikkasztása. A le- taratóztatásra akkor került sor, ami­kor Valgyimir Putyin államfő külföl­dön, pontosabban Spanyolország­ban tartózkodott. Az amerikai elnök szerdán este megismételte, mennyire fontos a sajtószabadság tiszteletben tartása Oroszországban. Bili Clinton ezt a Guszinszkij-ügy kapcsán jelentette ki, s emlékeztetett arra, hogyan vé­delmezte a sajtószabadságot e hó­nap elején a moszkvai dumában el­hangzott felszólalásában. A was­hingtoni külügyi szóvivő jelezte: a Moszkvában akkreditált amerikai diplomaták figyelemmel kísérik a sikkasztással gyanúsított zsidó szár­mazású orosz üzletember ügyét. Tizenhét orosz üzletember - köztük a legbefolyásosabbak - levelet írt a legfőbb ügyészhez Guszinszkij sza­badon bocsátása érdekében. A levél szerint Guszinszkij letartóztatása azzal fenyeget, hogy szétrombolja Oroszország, mint olyan állam irán­ti bizalmat, ahol érdemes üzleti te­vékenységet folytatni. A Der Standard című liberális oszt­rák lap rámutat: Putyin elnök „libe­rális diktatúrája” vészes formákat ölt. Guszinszkij bizonyára nem an­gyal, de az ehene felhozott vádak alapján ma orosz üzletemberek ez­reit lehetne letartóztatni, így őrizet­be vétele kétségtelenül az Oroszor­szágban ma már csak töredékesen létező szabad sajtó elleni csapás. A szabad sajtó által gyakorolt kritika és ehenőrzés híján fennáll a veszély, hogy a Putyin által megfogalmazott „törvény diktatúrája” valóságos dik­tatúrává korcsosul. A Gazeta Wyborcza lengyel lap megállapítja: ha Putyin, amint állít­ja, valóban nem tudott az ügyről, akkor az elnök tekintélyét és az orosz állam érdekeit súlyosan vesz­élyeztető szabotázsakcióra, mi több: áhamcsínykísérletre lehet kö­vetkeztetni. Ha viszont kijelentései ehenére tudomása volt a készülő, távohétére időzített akcióról, a kö­vetkeztetés még súlyosabb. Célja ekkor ugyanis nem lenne más, mint a ráijesztés a sajtóra. A Gazeta sze­rint fennáll a gyanú, hogy a Gu­szinszkij-ügy annak a próbálkozás­nak is része, amely a csaknem egy­milliós oroszországi zsidó közösség­nek a Kreml tevékeny közreműkö­désével folyó megosztását célozza. Guszinszkij ugyanis az amerikai és világkongresszushoz tartozó Orosz- országi Zsidó Kongresszus elnöke, amelynek meggyöngítése és befo­lyásának csökkentése érdekében a rabbik „háborút” indítottak. Németország felszámolja Berlin. A nagy ipari hatalmak kö­zül Németország elsőként mond le az atomenergiáról, és fokozato­san felszámolja nukleáris erő­műveit - jelentette be Gerhard Schröder kancellár tegnap hajnal­ban Berlinben, miután kormánya csaknem ötórásra nyúlt tárgyalá­son megállapodott a négy nagy áramszolgáltatóval. A történelmi egyezség 32 életévet engedélyez mind a 19 német atomerőműnek. (Ez az élettartam hosszabb, mint amennyit a Zöldek akartak, de rö- videbb, mint amennyit az áram- szolgáltatók.) E szerint az utolsó német nukleáris erőmű 2021-ben fogja bezárni kapuját. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom