Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-15 / 137. szám, csütörtök

Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 15. Gazdasági hírmorzsák Kínai általános nyitás Peking. Kína felkészült a glo­balizációra, és megnyitja piaca­it, amint tagja lesz a Kereske­delmi Világszervezetnek (WTO) - jelentette ki Csu Zsung-csi kínai miniszterelnök. Csu kilátásba helyezte a nem­zetgazdaság számos ágazatá­nak, a bank- és a biztosítási pi­acnak, a távközlési ágazatnak a fokozatos megnyitását a kül­föld előtt, és bátorítást ígért a nemzetközi tőkének beruházá­saihoz a kínai mezőgazdaság­ban, az infrastruktúrában, a környezetvédelemben, a fejlett technológiai szektorokban. Úgy vélte, Kínának egyenest „szük­sége van” a globalizációra, nem tud Ázsia és a világ nélkül fejlődni, mint ahogyan azok sem Kína nélkül. (MTI) Internet-betörők elleni törvény Manila. A Fülöp-szigetek elnö­ke tegnap aláírta az internete­zést szabályozó törvényt, külö­nös tekintettel a „szerelemvírus” néven elhíresült nemrégi esetre, amely az országból indult nagy károkat okozott az elektronikus levelezési rendszerekben világ­szerte. A törvény akár három évi börtönt és tízezer dollárt meg­haladó pénzbírságot helyez küá- tásba azok számára, akiket az internetezéssel kapcsolatos jog­ellenes tevékenységen kapnak. A törvény nem visszamenőleges hatályú, úgyhogy a „szerelemví­rus” tettesei még büntetlenek maradhatnak. (MTI) Felfüggesztett vasutassztrájk Varsó. A sztrájkfórumba tö­mörült lengyel vasutas szak- szervezetek bejelentették, két hétre felfüggesztik országos sztrájkjukat, amelyet eredeti­leg ma nulla órától szándékoz­tak megindítani. Kedden a fó­rum képviselői éjszakába nyú­ló tárgyalásokat folytattak a Lengyel Államvasutak (PKP) igazgatóságával és a kormány illetékeseivel A vasutas szak- szervezetek egyebek között a vasút tartozásainak elengedé­sét, az utasforgalom kifi­zetődővé tételét, a felmondá­sok leállítását, illetve az elbo­csátottak számára szociális se­gélyt, valamint általános fize­tésemelést követelnek. (MTI) Részvénycserés vásárlás Washington. A Vivendi és a Ca­nal Plus tárgyalásokat folytat arról, hogy részvénycserés tran­zakció keretében megvásárol­nák a Seagam Companit. A do­log szépsége, hogy a Seagram birtokában van a Universal Stu­dios, így az alapvetően televízi­ós és internetes forgalmazásban érdekelt Vivendi-Canal Plus pá­rosjelentős film és zenei kollek­cióra tenne szert, így felvehetné a versenyt a Time Warner-AOL párossal. (NG-o) Újabb nagy trösztellenes per az Egyesült Államokban Nagyító alatt a Visa MTI-HÍR Szlovákiában a kormány szeptemberben tárgyalja a számítógépes iratkezelésről szóló törvénytervezetet A digitális aláírásé lesz a jövő? Az elektronikus dokumentumkezelés nem kevés társadalmi szorongást okoz - nehézségekbe ütközhet a titko­sított dokumentumok bizonyítékként való felhasználása. (Archív felvétel - Profit) New York. Az amerikai igazságügy- minisztérium újabb nagy trösztelle­nes pert kezdeményezett, ezúttal a Visa és a MasterCard hitelkártya­társaságok ellen. A kormányzat a verseny elfojtásával vádolja a két cé­get. A kereset szerint a két hitelkár­tyacég nem vezetett be a verseny­nek kedvező újításokat, mert ezt el­lenezték a tulajdonos bankok. Ha a perben a kormányzat nyer, akkor a Visa- és MasterCard-tulajdonos bankok kénytelenek lesznek a ver­senytárs cégek hitelkártyáit is kibo­csátani, köztük az American Expres- sét és a Discoverét. (A Visa és a Mas­terCard jelenlegi szabályzata ezt ki­MTI-HÍR Washington. A Microsoft benyúj­totta fellebbezését Thomas Pen- field Jackson ítélete ellen, amely­ben az első fokon eljárt bíró a trösztellenes törvény megsértése miatt elrendelte a szoftvercég két részre választását. A fellebbezést a szokásoktól eltérő­en nem három tagú bírói tanács, ha­nem a fellebbviteli bíróság teljes bí­rói testületé fogja tárgyalni. Az ame­rikai igazságügy-minisztérium a cég fellebbezésének beérkezése után azzal a kéréssel állt elő, hogy a fel­lebbezést ne a „rendes másodfokú” fellebbviteli bíróság, hanem rögtön a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. A Microsoft a fellebbezéssel együtt azt is kérte a fellebbviteli bíróságtól, hogy függessze fel az első fokú ítélet azon rendelkezéseinek végrehajtá­sát, amelyek - a kettéválasztás mel­lékbüntetéseként - különböző lépé­sek 90 napon belül történő megté­telét írják elő a Microsoftnak. (A kettéválasztást csak a jogerős ítélet után kell végrehajtani, itt tehát nem kell a Microsoftnak felfüggesztést kérnie.) A mellékbüntetés jellegű rendelkezések legfontosabbika, zárja.) A kormány célba vette a Visa és a MasterCard közös tulajdonlását is. A MasterCard és a Visa ügyvédei azzal érvelnek, hogy az ügy magvát alkotó új technológiák, a számító­gép-lapkát tartalmazó okos kártyák üzletileg nem életképesek és nép­szerűtlenek a fogyasztók körében. Az újratölthető és sokféle adatot tar­talmazó és továbbító okos kártya bevezetése egymüliárd dollárba ke­rült volna és legalább tíz évig veszte­séget termelt volna. A Visa és a Mas­terCard álláspontja szerint a kor­mány részrehajló az American Exp­ress iránt. Az igazságügy-minisztéri­um szerint a MasterCard több mint tíz éve halogatja az okos kártyát a Visa kifogásai miatt. hogy a cégnek jelentős mértékben mások rendelkezésére kell bocsáta­nia a Windows forráskódját. A for­ráskód ismeretében mások is tud­nak aikotni alkalmazási programo­kat a Windows-rendszerre. E vonat­kozásban az egyik leginkább pia­cérzékeny terület az internetes ke­reső programok kínálata: a Micro­softnak elsősorban azt hányták a szemére, hogy a Windowsba beépí­tette saját internetes kereső prog­ramját (az Internet Explorert) is, így a kezelői rendszer megvásárlóit en­nek a kereső programnak a haszná­lata felé terelte, méltánytalanul hát­rányos helyzetbe hozva a konkuren­ciát. A 90 napon belül megteendő lépések közé tartozik az is, hogy a Windows rendszert installáló szá­mítógépgyártók számára lehetővé kell tenni a Windows kezelői felület módosítását - a Microsoft interne­tes keresőjének az elrejtését, az áru- kapcsolás megszüntetését. Korábbi eljárások során a washing­toni fellebbviteli bíróság a Micro­softra nézve kedvezően foglalt ál­lást. A cég most is abban bízik, hogy a másodfokú szerv igazat ad neki, miszerint jogtalan és káros lenne a Microsoft kettészakítása. Pozsony. Az internet talán nem okozza a Gutenberg-ga- laxis oly régen megjósolt ki­múlását, hiszen - bár az iro­dalom népszerűsége csök­ken - úgy tűnik, a könyvek a harmadik évezredben is jól tartják magukat. Ebből azonban nem következik, hogy a papír volna még min­dig a legkorszerűbb eszköz ügyeink hivatalossá tételére. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A papíralapú iratkezelés nem ke­vés vesződséggel és még nagyobb anyagi ráfordítással jár, nem be­szélve arról, hogy meglehetősen lelassítja az ügyintézést. Az infor­mációs társadalom válasza e kihí­vásra az elektronikus dokumen­tumkezelés. Ennek azonban ter­mészetesen alapvető feltétele, hogy a számítógépen készített és továbbított iratok „súlya”, azaz hitelessége megegyezzen a ha­gyományos papírokéval. Vitás esetekben nem egyszerű megáll­apítani még a papíralapú doku­mentumon szereplő elemek, elsősorban az aláírások valódisá­gát sem, a problémán azonban még egyet „csavar” a digitális do­kumentumhitelesítés, ismervén a hackerek lehetetlent nem ismerő szaktudását. Az ügyvitel gyorsulásán és papír­mentesítésen túl a digitális aláírá­sok hasznát az elektronikus keres­kedelem terén valamint az állam- és közigazgatás hatékonyságának növelésében láthatjuk. Apró­pénzre váltva: ezután interneten keresztül jegyeztethetünk be egy új céget, adhatjuk le adóbevallá­sunkat, intézhetjük a telekkönyvi Csehországban már elfo­gadták a digitális alá­írásról szóló törvényt. bejegyzéseket, vámügyeinket, közüzemi számláink befizetéseit és - a piaci kínálat függvényében - összes vásárlásainkat az egy­szerű pizzarendeléstől egészen a család új autójáig. A pénzügyi vi­lág is temérdek tehertől szabadul­hat meg, hiszen nem lesz többé nehézkes hiteles szerződéseket kötni két különböző kontinens cé­gei között úgy, hogy sem képvi­selőket nem kell nagy költséggel elutaztatni, sem pedig akár hosszú heteket várni egy-egy ere­deti szerződéspéldányra. Részvé­nyeket piacra dobni, illetve azo­kat megvásárolni szintén egy egy­szerű, de hiteles e-mail segítségé­vel lehet, és gyakorlatilag szinte teljes körűen megszűnhet a költ­séges készpénzforgalom. ÖSSZEFOGLALÓ Az alábbiakban összefoglaljuk, mi­lyen lépéseket tett, tesz néhány EU- ország az elektronikus dokumen­tumkezelés területén. Ausztria: előkészítési szakaszban a digitális aláírásról szóló törvény. Belgium: törvényjavaslat a hitele­sítő szolgáltatásokról, a polgári törvénykönyv módosításáról a di­gitális bizonyítékokra vonatkozó­an, törvényjavaslat a digitális alá­írások használatáról a tb-ben és a közegészségügyben Dánia: törvényjavaslat a digitális kommunikáció biztonságos és ha­tékony használatáról. Franciaország: törvény a digitális aláírások használatáról a társada­lombiztosításban és a közegészsé­gügyben, telekommunikációs tör­vény az elektronikus aláírások biz­tosításáról, használatáról. Finnország: törvényjavaslat az A hitelesítés technikai kritériuma­it már régen kidolgozták. Ennek lényege, hogy a dokumentum „borítékba” kerüljön, és hogy el­lássuk hiteles kézjegyünkkel. A biztonságos elektronikus adat­közlés borítékja a titkosítás, és hi­telesítése pedig az elektronikus aláírás. A gyakorlati megvalósítás számos módon lehetséges. A tit­kosítás elve azonban a „kétkul­csos” kriptográfia: a dokumentu­mot privát (azaz felhasználói) al­goritmus alapján kódoljuk, amely ha nehezen is, de feltörhető, a címzettünk viszont teljes bizton­sággal felismerhet minket máso­dik kulcsról: digitális aláírásunk­ról. A biztonságot növeli még, ha a kódok tartalmazzák a kódolás pontos időpontját is, hiszen ez ga­rantálja, hogy a dokumentumot az aláírást követően senki sem módosította. A törvénykezés célja az elektroni­kus dokumentumok és velük a di­gitális aláírás joghatályának meg­állapítása, azaz a fogalmak meg­határozása, az iratokkal szemben támasztott követelmények lefek­tetése, a hitelesítő szervezetek kö­rének megállapítása és az állami felügyeleti rendszer kialakítása. Egyszóval az elektronikus doku­mentumok egyenértékűsítése a hagyományos iratokkal. Az elekt­ronikus dokumentumkezelés ter­mészetesen nem kevés társadalmi szorongást okoz, mert bizonyos érdekek ütközhetnek egymással: a titkosítás már-már lehetetlenné elektronikus információcseréről a közigazgatásban és a közigazgatá­si igazságügyi eljárásokban, tör­vényjavaslat készülőben a népes­ségnyilvántartó hitelesítésszolgál­tatóként való felhatalmazásáról. Hollandia: előkészítés alatt az ön­kéntes hitelesítési rendszer a szol­gáltatóknak, adótörvény-módosí­tás a bevallások elektronikus be­adásáról, folyamatban a polgári törvénykönyv módosítása. Németország: törvény a digitális aláírásokról: önkéntes alapon meg­hatalmazást kapnak a szolgáltatók, katalógustervezet az alkalmas biz­tonsági intézkedésekről. Olaszország: törvény a közigazga­tás reformjáról, rendelet az elektro­nikus dokumentumok létrehozásá­ról, archiválásáról, átviteléről, ren­delettervezet a dokumentumokból származó adóügyi kötelezettsé­gekről, a vonatkozó szolgáltatások követelményrendszerérői. (MTI, ú) teszi a bűnüldözést és a bűnme­gelőzést, mivel nehézségekbe üt­közhet a titkosított dokumentu­mok bizonyítékként való felhasz­nálása. Az állampolgárok érdeke viszont mégiscsak személyiségi jogaik védelme - nem kelt bizal­mat a digitális ügyintézés irányá­ban, ha állandóan érzik a „nagy testvér” figyelő szemét a hátuk­ban. Amennyiben azonban ezt a kérdést megnyugtató módon tör­vények szabályozzák, úgy nem le­het többé kérdéses az elektroni­kus irathitelesítés számos társa­dalmi előnye. Az Európai Bizottság Martin Ban­gemann bizottsági tag előterjesz­tésében 1998. májusában foga­dott el olyan rendelettervezete­ket, amelyek biztosítják a digitális aláírás biztonságát a kontinensen, azaz javaslatot tesz meghatáro­zott felhasználói nevek és kulcs­szavak körének kialakítására, il­letve az aláírásokért felelősök kö­rére. Az Európai Unió hangsúlyoz­za annak szükségességét, hogy a tagországok a digitális aláírást ugyanolyan mértékben ismerjék el törvényesnek, mint a hagyomá­nyos hitelesítési módszereket, és szorgalmazza, hogy nemzetközi egyezményekben meghatározott módon kölcsönösen elfogadható­vá kell tenni azokat. Az európai cégek azonban tartot­tak, tartanak az állami protekcio­nista, korlátozó intézkedések le­hetőségétől, amely abban rejlik, hogy bár a hitelesítés szabadon végezhető piaci tevékenység, azaz bármely cég vállalhat okirathitele­sítést, ugyanakkor viszont a ható­sági elektronikus dokumentumok a forgalom jelentős hányadát te­szik ki, ezért a kormányzatoknak mégiscsak meg kell bizniuk egy ki­emelt hitelesítő vállalkozást, amely ezt a tevékenységet végzi - és az ezzel járó jelentékeny profit­ra szert tesz. Másrészről az euró­pai fogyaszói szervezetek aggá­lyosnak tekintik, hogy az egyes or­szágok különböző szabályozásait esetleg minden vásárlónak ismer­nie kellene, s ez végül kereskedel­mi jellegű káoszhoz vezet majd. Végül az Unió távközlési miniszte­rei 1999. november 30-án jóvá­hagyták az elektronikus aláírást elfogadó EU-jogszabályt, s a ta­gországok mindegyike vagy a kö­zeli jövőben készül törvényalko­tásra vagy már létre is hozta saját szabályozását a digitális aláírás­ról. A törvénykezés tekintetében a reformországok közül élenjáró Csehországban a parlament már elfogadta a digitális aláírásról szó­ló törvényt. Ha a szenátus is igent mond, a törvény jövőre léphet ha­tályba. Nálunk a törvényterveze­tet az Elektronikus Kereskedelem Szlovákiai Szervezete (SAEC) dolgozta ki, és jelenleg a gazdasá­gi tárca véleményezi. A kormány várhatóan szeptemberben tárgyal a tervezetről. A SAEC képviselői szerint van rá remény, hogy a par­lament még idén elfogadja a ter­vezetet. (MTI, ú) Az egyes országok felkészültsége az e-kereskedelem lebonyolítására Sorrend Ország Felkészültségi mutató Elérhetőség Általános vállalkozói légkör 1. USA 8,8 9 8,69 2. Svédország 8,6 9 8,26 3. Finnország 8,6 9 8,21 7. Kanada 8,3 8 8,66 21. Japán 7,7 8 7,43 29. Lengyelország 6,1 5 7,15 30. Magyarország 6,0 5 7,06 31. Csehország 6,0 5 7,07 37. Szlovákia-5,6 5 6,19 39. Törökország 5,5 5 6,06 41. Bulgária 5,3 5 5,61 43. Románia 5,2 5 5,45 44. Oroszország 5,1 5 5,16 45. Ukrajna 4,9 5 4,79 51. Kína 4,4 3 5,88 60. Irak 2,0 2 2,07 A hatvan országból álló listát.az USA vezeti. A legmagasabb elérhető pontszám 10. Forrás: TASR/Economic Inteligence Unit Az igazságügy szerint Bill Gates cége elhúzza a pert Fellebbezett a Microsoft Uniós tagországok és az elektronikus dokumentumkezelés Készülő e-törvények

Next

/
Oldalképek
Tartalom