Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-15 / 137. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 15. Politika 5 Bugár Béla pártelnök szerint nem az MKP stílusa, hogy most visszaadja a KDH-nak azt, amit tőle kapott „Teljesen nyugodtak vagyunk” Fél éve a KDH a Cirill-Metód- szoborcsoport ürügyén meg­torpedózta az MKP felvételét az Európai Demokrata Unió­ba. Most viszont az Európai Néppárt simán társult tagsági rangra emelte az MKP eddigi megfigyelői státusát, ami ed­dig egyeden szlovákiai párt­nak sem sikerült. További részletekről Bugár Bélát kér­deztünk. P. VONYIK ERZSÉBET Az MKP immár az Európai Nép­párt társult tagja, ami előrelépés a megfigyelői státushoz képest, és egyfajta köztes állapot a teljes jogú tagság elnyeréséig. A társult tagság valójában ugyanaz, mint a teljes jogú tagság, csakhogy azoknak az országoknak a pártjai, amelyek nem tagjai az Európai Uni­ónak, nem lehetnek rendes tagok. De mihelyt felveszik Szlovákiát az EU-ba, az MKP-t automatikusan át­minősítik teljes jogú taggá. Szükség volt-e lobbizásra, vagy az MKP eddigi tevékenysége és kormányzati szerepe önmagában is elegendő ajánlólevél? Nem tudom, lobbizásnak tekint- hető-e az, hogy Agárdi Attila, az MKP külügyi titkára 12 alkalommal járt az Európai Néppártnál, én pe­dig négy akciójukon vettem részt. Ezeken a néppárt vezetői láthatták, hogy megfigyelőként miként viszo­nyulunk a felvetett kérdésekhez. 1996 végén, illetve 1997 elején vet­ték fel megfigyelőként a KDH-t s az MKDM-et. Ám az MKP megalakulá­sa után újból kellett kérvényeznünk ezt a státust, hiszen megváltozott a párt neve. A társult tagságot nem kaptuk ingyen, kemény munka áll \\ Bejutottunk egy r olyan közösségbe, amely révén óriási . . lehetőségek nyílnak v\ mögötte, esedeg ezt tekinthetjük lobbizásnak, de én inkább munká­nak nevezném. Más lapra tartozik, hogy a szavazás előtti napon min­den tagpárttal beszéltünk. Ennek tulajdonítom, hogy a szavazáskor Bugár Béla: „Ezeket a lehetőségeket még mi magunk sem latjuk be telje­sen.” (Archív felvétel) senkinek nem volt ellenvetése tár­sult tagságunkat illetően. Másfelől közrejátszhatott az is, hogy két éve az MKP tagja a kormánykoalíció­nak, és nem a mi pártunk okozza az előadódó problémákat. Az MKP egyedüli szlovákiai párt­ként szerezte meg a társult tagsá­got. Egy szál magában mit tehet Pozsony integrációs törekvései érdekében? Nem az a fontos, hogy egyedül van- e vagy tizedmagával, hanem az, hogy ott van, és milyen tevékenysé­get fejt ki. Mert vannak pártok, amelyek tagfelvételük óta egyszer sem jelentek meg az Európai Nép­párt ülésén. Ha mi is így tennénk, akkor elszalasztanánk azt a le­hetőséget, hogy tájékoztassuk e párt vezetőit és képviselőit. Márpe­dig a néppártnak van a legerősebb, 233 tagú parlamenti frakciója az •Európai Parlamentben, amelynek képviselőit Szlovákiával kapcsolat­ban figyelmeztethetjük bizonyos dolgokra, s ugyanők országaik par­lamentjében a saját pártjuk képvi­selőin keresztül is lobbizhatnak va­lamilyenjó ügy érdekében. Az MKP-val ellentétben a KDH megrekedt a megfigyelői státus­nál. Emlékezetes, hogy a télen Carnogursky pártja meghiúsítot­ta az MKP felvételét az EDU-ba. Az Ön pártjának most módjában állna revansot venni, hiszen vétó­jogával élve akár blokkolhatná Camogurskyék megfigyelői stá­tusának átminősítését társult tagsággá. Az MKP másfajta politikát folytat, mint a KDH. Ez nem a mi stílu­sunk. Egyébként minden EDU- ülésen a napirenden van az MKP EDU-tagsága, és a KDH nagyon keményen sarokba van szorítva. Finoman mondva: magára ma­radt. Kifejezetten kellemetlen, hogy a CDU-s vagy CSU-s képvi­selők, a franciák, az osztrákok minden ülésen folyvást felteszik a kérdést, hogy a KDH miért blok­kolja az MKP EDU-tagságát. A KDH-nak gyorsan váltania kelle­ne. Az MKP megtehetné, hogy az Európai Néppártban élne vétójo­gával, és nemet mondana bárki társult tagságára. De hangsúlyo­zom, ez nem a mi stílusunk. Más kérdés, ha olyan párt néppárti tag­ságáról lenne szó, amely nem de­mokratikus eszközöket használ. Ez esetben élnénk vétójogunkkal. Az MKP tehát továbbra is pályá­zik az EDU-tagságra is. Igen, de megmondom őszintén, hogy most már teljesen nyugodtak vagyunk. Az Európai Néppárt és az Európai Demokrata Unió tervei sze­rint ősszel egy akcióprogrammal be­indul a két párt egyesítésének folya­mata, és várható a kettő egybeolva­dása. Márpedig ha az MKP egyiknek a tagja, akkor a fúzió révén létrejövő új pártnak is automatikusan a tagja lesz. Ezért üyen szempontból tulaj­donképpen mindegy az EDU-tag- ság, de másfelől - hogy durván mondjam - a társult tagság elnyeré­se az Európai Néppártban azért elégtétel is. De ismétlem: a KDH- nak saját érkedében fel kellene hagynia eddigi magatartásával, kü­lönben teljesen leírja magát külföl­dön. A KDH új vezetésének az első lépésként ezt a magatartást kellene felülvizsgálnia. Az MKP társult taggá történt át­minősítése mit jelent a párt nem­zetközi presztízse szempontjából? Ez óriási lépés, hiszen európai nívó­jú pártként ismerték el az MKP-t. Bejutottunk egy olyan közösségbe, amely révén óriási lehetőségek nyíl­nak például olyan vélemények tol­mácsolására, amelyeket nem tud­nánk hol elmondani. Másfelől az Európai Néppárt tagjai országuk parlamentjében szintén szavazni \\ A társult tagságot r nem kaptuk in­gyen, kemény mun- ka áll mögötte \\ fognak arról, hogy Szlovákiát felve­gyék-e az EU-ba. De ugyanígy befo­lyásolhatják odahaza a kormány vagy a parlament bármilyen dönté­sét. Felemelhetik a szavukat, ha ne­tán az következne be Szlovákiában, ami a meciari korszakban. Ezek óri­ási lehetőségek, amelyeket most tel­jes egészében még mi magunk sem látunk be. Megtudtuk azt is, hogy vannak pártalapítványok, s ezek ré­vén sokkal szorosabb együttműkö­dés alakítható ki egyes segélyakci­óknál. Ezek a lehetőségek kemény munka után a társult tagsággal hul­lottak az ölünkbe, most „mazsoláz­hatunk” bennük. És el kell monda­nom, élni is fogunk velük. Eddig banktitokként kezelt információkhoz is hozzáférhetnek a potenciális befektetők Megváltozott a banktörvény ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A parlament tegnap el­fogadta Farkas Pál MKP-képvi- selőnek, a pénzügyi és költségve­tési bizottság elnökének a banktör­vény módosítására kidolgozott ja­vaslatát. A restrukturalizációra, majd magánosításra kijelölt pénz­intézetek esetében a módosítással a privatizáció iránt érdeklődő po­tenciális befektetők augusztus 1- jétől az eddig banktitokként kezelt információkhoz is hozzáférhetnek. A szerkezetváltás érdekében a ki­jelölt bankok kis bonitású vagy nem szokványos kamatszabású hi­teleit e bankok hitelportfoliójából a Konszolidációs Banknak, illetve a specializált ügynökségként működő Szlovák Konszolidációs Rt.-nek utalják át. A bank törlesz­tési követelési joga átruházható más pénzintézetre, ha a bank adó­sa legalább 120 napot késik a tör­lesztéssel. Az Általános Hitelbank (VUB), a Szlovák Takarékpénztár, valamint a Beruházási és Fejleszté­si Bank (IRB) privatizáció előtti könyvvizsgálatát végző nemzetkö­zi cégek ajánlását figyelembe véve, a törvény augusztustól azt is le­hetővé teszi, hogy a 120 napnál rö- videbb törlesztési késedelem ese­tén is átutalhassák a követelés jo­gát az említett két intézménynek. A magánosítandó bankokban a minősített hiteleknek mindazonál­tal továbbra is a teljes hitelportfo­lió legalább 1,5-ét kell adniuk. Le­hetővé válik, hogy az idén kibocsá­tott államkötvényekből származó bevétellel fedezzék a privatizáció­ra szánt bankok 1998 és 2000 köz­ti veszteségeit, amelyeket az ala­csony kamatú szociális, illetve a szövetkezeti lakások építésére nyújtott hitelek okoztak. Farkas szerint a fedezetként nyújtott összegeket a bankok standard hi­telezésre fordíthatnák, (kor) Új törvényt készítenek elő Júliustól nem fizetnek Pozsony. Tegnap változott az Exim- bankról szóló törvény. Július 1-jétől így többek közt törlik a szlovákiai export- és importőrök kötelességét, hogy minden kivitel és behozatal ér­tékének 0,05 százalékát a bank alapjainak fizessék be. A pénzinté­zetről legkésőbb a jövő év elején új törvényt terjeszt elő a kormány, amely a hitelkockázatok állami sza­vatolása esetén előnyös finanszíro­zást helyezne kilátásba a külkeres­kedőknek. Egyelőre vita folyik arról, hogy a bank egy részéből teljesen ál­lami tulajdonú részvénytársaságot hozzanak létre, (kor) Kilencvenegy változást javasol a koalíciós előkészítő csoport, javaslatuk szerint bővülne a számvevőszék hatásköre Megkezdődött a vita az alkotmány módosításáról ÚJ SZÓ-TUD$>SÍTÁS Pozsony. Tegnap megkezdődött az alkotmánymódosítás első olva­sató parlamenti vitája. A koalíciós előkészítő csoport indítványa 91 változtatást, illetve újítást tartal­maz. A beterjesztők nevében Peter Kresák (SOP-frakció) indokolta a javasolt változtatásokat. Az alap­törvényben tisztázandó, mely nemzetközi dokumentumok jog­rendbe illesztéséhez kell a parla­ment beleegyezése, és mely már ratifikáltak részesülnek előnyben a hazai jogszabályokkal szemben, mert eddig egyedül csak az emberi jogokra és szabadságokra vonat­kozókat helyezték a hasonló szlo-' vákiai rendelkezések fölébe. Az al­kotmány szerint az ország csatla­kozhat államszövetségekhez, a NATO-t azonban nem tekintik an­nak, ezért az előterjesztők egy új rendelkezéssel tennék lehetővé, hogy a parlament egyszerű több­séggel ehhez is beleegyezését ad­hassa. Az új alkotmány kimonda­ná, hogy a három hatalmi ág és minden önkormányzat köteles tá­jékoztatni a tevékenységéről. A számvevőszék hatásköre bővülne, a költségvetésieken kívül az egyéb közpénzekből fenntartott intéz­ményeket is ellenőrizhetné. Az al­kotmánybírókat csak egyszer, de a jelenlegi hét helyett 12 évre vá­laszthatnák a taláros testületbe. A bírókat nem a parlament, hanem - a bírói tanács javaslatára - az ál­lamfő nevezné ki. Az alaptörvény tervek szerinti őszi módosítása az ombudsman jogintézményének alapjait is lefektetné, (korp) RÖVIDEN Jónak tartják a kétoldalú kapcsolatokat Pozsony. Csehország lakosságának több mint 53 százaléka jónak tartja a cseh-szlovák kapcsolatokat, derült ki a Taylor Nelson Sofies közvélemény-kutató társaság májusi felméréséből. További javulást 38 százalék, roszabbra fordulást csak 8,5 százalék vár. Ezzel szemben negatívan értékelik a politikai (65%) és a gazdasági helyzetet (71,6%). Pozitív képük Szlovákiáról az alacsonyabb műveltségű, a kommunista pártra (KSCM) szavazóknak van. (SITA) Robert Fico a legszimpatikusabb Pozsony. Robert Fico a legszimpatikusabb politikus Szlovákiában, derült ki a Markant közvélemény-kutató társaság nemrég elkészített felméréséből. Fico 28 százalékát Vladimír Meciar követi 23,5-tel, harmadik Mikulás Dzurinda 15,5 százalékkal, szorosan mögötte Anna Malíková és Rudolf Schuster állnak. A legunszimpatikusabbak listáját Meciar vezeti 37 százalékkal, utána jön Dzurinda 25,8-cal, majd Ján Carnogursky, Bugár Béla és Jozef Migas következnek. (SITA) Nem dolgoztak megfelelően Pozsony. Az Ivan Mjartan nevével fémjelzett, jelenleg fél százalékon álló Demokratikus Közép Pártjának (SDS) több magas posztot betöltő tagja a vezetés politizálási praktikái miatt kilépett a pártból. Szerintük a párt jelenlegi működése, szakértelme és kulturáltsága messze elmarad attól, amit az alakuláskor meghirdettek. Hiszik, a balközép pártoknak továbbra is van jövőjük a szlovákiai politikában, de ezt ők nem az SDS-ben látják. Mjartan szerint ezeket az embereket már korábban leváltották, mivel nem dolgoztak megfelelően. Úgy érzi, a távozók démonizálják a cserélődés természetes folyamatát. (TA SR) Csakhamar nagyot nézhetünk Pozsony. Hamarosan megnyílik Pozsonyban az első szlovákiai pornómozi. A vetítéseknek, melyekre a belépő 100 korona lesz, az Istropolis kultúrközpont ad majd otthont. A tulajdonosok Olívie de Trevill szlovák pornószínésznőről nevezték el a mozit, s ő jelezte, személyesen is ott lesz néhány vetítésen. (SITA) Több volt a külföldi siker Pozsony. Bugár Béla szerint Rudolf Schuster eddigi elnöklése alatt inkább külföldi, mint hazai sikereket ért el. Az MKP elnöke leginkább Vladimír Meciarral való találkozgatása miatt kritizálta az elnököt. Bugár jelezte, épp Meciar volt az, aki miatt az ország lekéste a NATO-csatlakozást. Szerinte az elnök által hőn álmodott megbékélés kormány és ellenzék közt nem lehetséges, mivel a vélemények között óriási szakadék tátong. (TA SR) Tegnap sem elöntött a kormány a Transpetrol-ügyről Sokadszorra elnapolva ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A kormány tegnap ismét elnapolta a Transpetrol privatizá­lásáról szóló javaslat megtárgyalá­sát. Mária Machová privatizációs miniszter elmondása szerint újabb kérdések merültek fel, melyekre az előterjesztett dokumentum nem adott kielégítő választ. Szerinte azonban ez nem jelenti azt, hogy a kormánytagok azonosulnak Ján Carnogursky igazságügyi minisz­ter álláspontjával, aki vehemensen tiltakozik a vállalat magánosítása ellen. „Ha így lenne, a javaslatot elutasították volna” - mondta. A tárgyalás megszakítása - amelyet egyébként Eubomír Fogas minisz­terelnök-helyettes indítványozott - Machová szerint még mindig a jobbik megoldás. A halogatás pe­dig szerinte inkább szubjektív okokkal magyarázható. A kabinet tudomásul vette a privatizáció to­vábbi menetének stratégiáját, melytől elsősorban a folyamat fel- gyorsulása várható. E tekintetben Machová szerint az egyes tárcák­nak kell változtatniuk hozzáállásu­kon, melyek gyakran ellenzik a ha­táskörükbe tartozó vállalatok ma­gánosítását. Ennek is köszönhető, hogy a tervbe vett 17 vállalat he­lyett eddig csak hetet magánosítot- tak. Dusán Faktor, a távközlési mi­nisztérium államtitkára a kabinet által jóváhagyott távközlési politi­ka kapcsán elmondta: az év végéig fokozatosan felszabadítják az ed­dig a hadsereget szolgáló 1900- 2170 MHz-es frekvenciasávot, és a tervek szerint három digitális mo­bilszolgáltatói engedélyt adnak ki. Faktor szerint két engedélyt a je­lenlegi szolgáltatók igényelnek, de bíznak egy harmadik operátor megjelenésében is. (szm) Európai viszonylatban keresnék a probléma megoldását Romákról - romákkal is ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A várhatóan jövőre par­lament elé kerülő, a kisebbségek­ről szóló törvény segíthet a roma­kérdés megoldásában is - véleke­dett tegnap Csáky Pál miniszterel­nök-helyettes annak a konferenci­ának a megnyitóján, amelyet a ro­mák és sintik EBESZ-tagállam- okbeli helyzetéről tartanak Po­zsonyban. A megnyitón jelen volt Max van der Stoel, az EBESZ ki­sebbségügyi főbiztosa is. Stoel el­ismeréssel nyilatkozott egyes kor­mányok - köztük a szlovák kabi­net - erőfeszítéseiről, de hozzátet­te, több európai államban talál­kozhatunk a diszkrimináció ag­gasztójeleivel. Egyes országokban a jogrend hézagai lehetetlenné te­szik a diszkrimináció visszaszorí­tását. A romakérdés egyik leglé­nyegesebb oldala az oktatás. A ro­ma gyerekek ugyanis nem értik ta­náraik nyelvét, lemaradnak a ta­nulásban, S ez később lehetetlen­né teszi a társadalmi életben való aktív részvételüket. Márpedig az aktív társadalmi részvétel szintén nagy jelentőséggel bír a romakér­désben. Részvételükkel a problé­ma megoldhatóbb lenne. A konfe­rencia, amelyre 17 állam képvise­lői - köztük roma szervezetek tag­jai - jöttek el, ezekre az aspektu­sokra is fel akarja hívni a figyel­met. Csáky Pál szerint ez az első ilyen jellegű nemzetközi találko­zó. A közös fellépés fontosságát van der Stoel is hangsúlyozta, aki kijelentette, a romakérdés megol­dását összeurópai viszonylatban kell keresnünk, (sóti)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom