Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
2000-06-15 / 137. szám, csütörtök
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 15. KOMMENTÁR A garancia kockázata TUBA LAJOS Igazságos dolog, hogy a rossz bankok bűneiért a jóknak kell fizetniük? - teszik fel a kérdést azok a bankok, amelyek a napokban akaratuk ellenére százmilliókat fizetnek a betétvédelmi alapba. Mert nálunk egyelőre a recept így szól: alapíts egy kisbankot, ígérj magas kamatokat, majd a nálad elhelyezett betétekből hitelezz a cégeidnek. Ez persze elkerülhetetlenül csődhöz vezet, de téged már nem érdekel, hiszen rád nézve ennek semmiféle következménye nincs, sőt a csődeljárás utáni körtáncon még újabb milliókat kereshetsz. Ez sajnos nem utópia, több hazai bank esete is mutatja, hogy egy ilyen forgatókönyv gond nélkül megvalósítható. Tulajdonképpen csak egy jó reklámkampány kell, és már dől is a pénz, mert a hazai átlagpolgár még mindig nagyon felelőtlenül viszonyul a megtakarított pénzéhez. Sőt olyanok is akadnak, akik tudatosan kockáztatva választják az irreálisan magas kamatot. Ugyanis már rájöttek, csak arra kell vigyázniuk, hogy a betétjük névre szóljon, és ne haladja meg a 320 ezer koronát - csőd esetén ennyit térít a betétvédelmi alap. Az alap persze nem pénznyomda, a kárpótlásra főként a többi banktól szedi be a pénzt, vagyis a kárpótlást közösen adjuk össze. Ezt tartsuk szem előtt, amikor megindul a vita a garancia mértékének csökkentéséről. Az egészséges bankok ugyanis a mostani százmilliós rendkívüli elvonások láttán felvetették: ezentúl csak a betétek nyolcvan vagy kilencven százalékára vonatkozzon a garancia. Ezzel főként az egyén felelőssége nőne meg. Mert hiába szajkózza a sajtó évek óta, hogy ne tegyük pénzünket a gyanúsan magas kamatokat ajánló bankokba. Eddig ezt mindenki félvállról vette, hiszen 320 ezer koronáig biztosak lehettek a visszafizetésben. Ehhez járult még a kormány magatartása is, amely az elmúlt hetekben két bank esetében is alaposan megkérdőjelezhető módszerekkel igyekezett elejét venni a csődnek. Itt az ideje tehát, hogy ez a kéz kezet mos módszer ne csak újra a becsületesen dolgozók számára jelentsen kárt. A garancia mértékének csökkentésével mindenki jobban meggondolja majd, kire is bízza a pénzét. Ezután már csak arra lenne szükség, hogy a jegybank keretében működő bankfelügyelet is idejekorán lecsapjon a rosszul gazdálkodókra. Ha ez beindul, egy-két év múlva elmondhatjuk: legalább a bankok területén normalizálódott a helyzet. JEGYZET Ez már csak így van SÓKI TIBOR Kezdetben volt a körlevél. Ez megtiltotta az 1948 februája előtt elkobzott földek visszaadását az eredeti tulajdonosoknak. Főként magyaroknak. A benesi dekrétumok szelleme járta be Közép-Európát. Akciót, persze, rendszerint ellenakció követ. És lön. A levélért felelős államtitkár kigolyóztatott helyéről. Oszt nem lön semmi más. A levél ma is érvényes, az érintetteknek ma is pereskedniük kell, ha meg akarják kapni azt, ami az övék volt, míg állam bácsi rá nem tette vörösen ragacsos kezét. Mellesleg ma egy ugyanolyan vörös és ugyanolyan ragacsos kéz akarja visszatartani ezeket a földeket. A körlevelet csak Koncos miniszter vonhatá vissza, ő meg... Gondolom, most is azt mormolgatja: csak a holttestemen át. Ahhoz, hogy a körlevél érvényét veszítse, s a földek visszakerülhessenek jogos tulajdonosukhoz, nem az államtitkárt kellett volna eltávolítani, hanem a minisztert. Azt meg nem lehet. Legalábbis az MKP nem képes rá. Meg más se. Sajnos, az SDE-nek - a miniszter pártjának - ebben a kabinetben mindent szabad. Az MKP-nak a koalícióban a becsületes, de szinte semmit el nem érő jófiú rokonszenves szerepe jutott, míg a rózsaszín kommunisták buzgón játsszák a rosszfiút, aki ritka utálatos alak ugyan, de mindent megkap. Merthogy létszámuknál fogva ők valóban képesek blokkolni a kormánypártok parlamenti munkáját. Pláne, ha vörösen izzó hazaszeretetükbe egy kis barna színezetű nemzetimádatot is belekevernek. Amikor a magyarok bojkottálták a parlament munkáját, az nagy durranás volt, nem több. Hiába berzenkedik tehát az MKP, Koncos maradt, marad és maradni fog. A szélső balközép képviselők néhányszor már kivonultak a parlamentből, hogy megakadályozzák a koncosi javaslatnál nagyvonalúbb, és a kormányprogramhoz jobban igazodó képviselői törvényjavaslat második olvasatba utalását (a minisztérium tervezete gond nélkül került a másodüt olvasatba). S ha kell, a következőkben is eljojóznak még egy darabig. A kormányprogram meg le van... no igen, a barna nem csak a fasizmust jelképezi. Elvégre kommunistáéknak mindent szabad. A miniszterelnöktől is megvonhatják a bizalmat anélkül, hogy bármüyen negatív hatás érné őket a koalícióban. Ez már csak egy üyen koalíció. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince-sport- (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. 0. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, telefax: 58238343. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: m tel., fax: 0819/7704 200, Nyitra: 087/652 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Lapterjesztési osztály, laprendelés: 58238307, tel./fax: 58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA KFT.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető a kiadónál. Teijeszti a PrNS, valamint a D. A. CZVEDLER KFT. - Somolja. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz tlace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@ujszo.com Biztatás és bosszú - fax az erkölcsi győzteseknek. A cseh labdarúgó-válogatott szurkolói ötkoronás „vérdíjat" tűztek ki a hollandok ellen elvesztett mérkőzés után Pierluigi Collina olasz játékvezető fejére. Több pénzt nem ér a veszélyes gyilkos, aki megölte a focit. Különös ismertetőjele: messziről emberre hasonlít. (CTK-felvétel) TALLÓZÓ N.Á.R9P.NÁ.OBRC)pA Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter szerint az adócsökkentés, il- letve egyes adók eltörlése olyan külföldi vállalatok számára, melyek hajlandók lennének befektetni, helytelen. Ezzel nem a komoly cégek jelennének meg, csak a spekulánsok. Ettől függetlenül nagyon fontosnak tartja, hogy olyan vállalatokban, mint a Calex vagy a komáromi hajógyár megjelenjen a külföldi tőke. A kassai vasmű részvényeinek nemrégi felvásárlásával kapcsolatban, amelyben a Slavia Capital, az SDKÚ esetleges jövőbeni szponzora is részt vett, a kormányülésen magyarázatot várnak majd Lubomír Harach gazdasági minisztertől. Az orosz adósság deblokálásával, a Devin Bankkal, és a pénzügyminisztérium MKP által delegált államtitkárával, Podstránsky Vladimillel kapcsolatban jelezte, az, hogy az MKP nem ért egyet a deblokálás jelenlegi módszerével, nem jelenti azt, hogy az államtitkár ne a miniszter utasítása alapján cselekedjék. A helyi képviselők szerint zavarná az önkormányzati ülést, ha a polgárok is kinyilváníthatnák véleményüket A diktatúra harmóniáj a Rozsnyó város képviselő-testületének tagjai tavaly novemberben egy határozattal megfosztották a város polgárait attól a joguktól, hogy bekapcsolódjanak az önkormányzati ülések egyes napirendi pontjainak sorsát eldöntő szavazás előtti vitákba. KMOTRIK PÉTER A lakosság szólásszabadságát korlátozó határozat akkor szinte semmiféle visszhangot nem váltott ki az érintettek részéről. Ezen sajnos nincs mit csodálkozni, mivel a negyvenéves proletárdiktatúra idején a hatalom gyakorlói leszoktatták a polgárok nagy részét a közügyek iránt való érdeklődésről, s véleményük szabad, félelem nélküli kinyilvánításáról. Ráadásul a bársonyos forradalom vívmányai - többpártrendszer, az alapvető emberi jogokat már nagyobbrészt garantáló alkotmány és törvények stb. - sem voltak elegendőek arra, hogy a város közélete ismét oly pezsgővé váljék, mint amüyen a vörös diktatúra előtt volt évszázadokon át. Ezt jól példázza a képviselő-testület ülésein való részvétel is. A tanácskozásokra - melyek nyüvánosságát törvény garantálja - ugyanis a testület tagjain, a városi hivatal vezetőin és alkalmazottain, valamint e sorok íróján kívül csak ritkán vetődik el egy-két polgár, hogy belehallgasson a városatyák vitájába azokban a kérdésekben, amelyek évekre meghatározzák Rozsnyó sorsát, és befolyásolják a polgárok életminőségét. Ennek a passzivitásnak, érdektelenségnek köszönhető, hogy a település lakói nem rendelkeznek pontos információkkal a testület munkájáról. A testület tagjai pedig, mivel úgy érzik, nem irányul rájuk kellően a köz figyelme, néha megfeledkeznek képviselői fogadalmukról, amelyben megesküdtek: döntéseik meghozatalakor a város boldogulását és összes polgárának javát fogják szem előtt tartani. Az ilyen feledé- kenység eredményeként születnek aztán az inkább egyéni, mint közösségi érdekeket szolgáló határozatok. Ilyen döntések révén került eladásra a bársonyos forradalom óta a város több értékes ingatlana - árverés nélkül (bagóért), előre meghatározott fizikai vagy jogi személyek részére. Az említett személyek között pedig legtöbbször mindig felbukkant egy-egy rozsnyói önkormányzati képviselő - jogi vagy akár fizikai valójában is. Ezeknek a döntéseknek a jogosságát természetesen senki sem vonhatja kétségbe, mivel ezeket a város választópolgárai által döntési joggal felruházott személyek, képviselők hozták. A polgárnak pedig joga van négyévente újakat választani (az országos parlamenti képviselőkhöz hasonlóan), ha úgy találja, hogy a képviselők nem tesznek mindig eleget esküjüknek. A polgárnak természetesen joga van a mások által rossznak minősített döntéshez is, s gyakorta megesik, hogy él is vele (lásd az ország gazdaságát kifosztó Meciar- mozgalom 1998-as parlamenti választásokon elért sikerét!). Mindenkinek joga van ugyanis elrontani saját országának, régiójának, településének, családjának érvényesülési lehetőségeit, és negatív irányban befolyásolni annak sorsát. Ez a demokrácia! A rozsnyói képviselő-testület már említett, szólásszabadsággal kapcsolatos tavalyi döntése óta többször is előfordult, hogy az ön- kormányzati ülésen olyan polgárok A proletárdiktatúra leszoktatta a polgárokat a véleménynyilvánításról. jelentek meg, akiknek sorsára, vagyoni helyzetére döntő befolyással volt a napirendre tűzött határozati javaslat. (Az egyéni érdekük iránti érzékenységet szerencsére még a kommunizmus egykori jövőképe sem tudta kiölni a polgárokból - „A bőség kosarából majd mindenki egyaránt vehet...”) S a város által használt telküket a városnak eladásra kínáló, vagy a polgármester szerintük teljesítetlen ígérete miatt magukat becsapottnak érző polgárok megrökönyödve tapasztalták, hogy nincs joguk elmondani véleményüket a képviselők vitája és a saját személyüket érintő határozat megszavazása között. Az érintetteknek véleményük kinyilvánítására csak a döntések meghozatala után, az ülés utolsó „általános vitának” nevezett napirendi pontjának tárgyalásánál van lehetőségük. ,Akkor meg már minek szóljak?” - gondolják sokan. S a negyven év logikája szerint igazuk van, mert azért szólni, hogy más ne jáijon úgy legközelebb, ahogy én, az már nem egyéni érdek, hanem közügy. Néhányan mégis szólni mertek. Közölték az egyik önkormányzati képviselővel, hogy nekik nem tetszik ez a dolog, és arra kérték, indítványozza a képviselő-testület ülésén a jogfosztó intézkedés visszavonását. A képviselő meg is tette ezt az elmúlt héten, de javaslata nem kapott kellő támogatást. A kérdés megtárgyalásakor egyik képviselőtársa kifejtette: attól tart, ha megszüntetnék a korlátozást, megbomlana az ülések „harmóniája”. Erről a harmóniáról annyit kell tudni, hogy tavaly az önkormányzat szinte minden ülésén megjelent egy rozsnyói polgár, az előző választási időszakban leváltott polgármester, és szólási jogával élve gyakran felszólalt a napirendi pontok vitájában, s bíráló megjegyzéseket tett, rámutatott a hibákra - főleg, ha úgy látta, egyéni érdekeket céloznak. A városatyáknak nem tetszett a sok bírálat, ezért először egy határozatban megszabták a polgári felszólalások hosszát, majd amikor az illető nem tartotta be a megszabott időtartamot, illetve úgy találták: nem a tárgyalt témához szól, a jelenlegi polgármester figyelmeztette, ha így folytatja, kivezetteti a teremből. Ezután a polgár nem járt egy ideig az ülésekre, a városi rendőrök viszont több alkalommal is ott posztoltak az ülésterem előtti folyosón - biztos, ami biztos. Tavaly októberben aztán újabb fordulat történt a rozsnyói önkormányzat üléseinek történetében, a testület úgy határozott, a városi televízió élő adásban fogja közvetíteni a tanácskozásokat, s az ülésen ismét megjelent a polgár, aki korábban oly sokszor megbontotta a tanácskozások „harmóniáját”. Talán ez is közrejátszott abban, hogy novemberben a testület végképp megvonta a város összes polgárától a napirendi pontok vitájában való felszólalás jogát, így valóban szinte harmonikus egyetértésben zajlanak - ráadásul egyenes adásban - az önkormányzati ülések. S hogy az egyenes adásba a képviselők részéről se kerüljön A városi rendőrök ott posztoltak az ülésterem előtt - biztos, ami biztos. disszonáns megjegyzés, ezért a rozsnyói képviselői klub minden ön- kormányzati ülés előtt néhány nappal egyeztet az esetleges vitára okot adó határozati javaslatokról. A rozsnyói képviselői klubról annyit kell tudni, hogy a testület mind a huszonegy képviselője tagja a klubnak, s általában város tulajdonát képező ún. fürdői vülában „előtanácskoznak”. A találkozók tényét és célját egyébként az önkormányzat tagjai sem tagadják, éppen a múlt heti ülés során tájékoztatta erről a tévénéző rozsnyói polgárokat az egyik képviselő. A polgárok többsége pedig csak ül a tévé előtt, és úgy nézi a saját jövőjét, sorsát befolyásoló - előre egyeztetett harmonikus ön- kormányzati üléseket -, mint ahogy egykor a Dallast vagy a Megveszem ezt a nőt! című szappanoperákat. Az ELŐADÁST követve akaratlanul is felmerül az emberben a kérdés, mi lesz a gyalogpolgárokkal, ha a köz- igazgatási reform során még több pénzt, jogkört s hatalmat ad az állam a települések önkormányzatainak, de megfeledkezik a választó- polgár felvilágosításáról, hogy miként kérheti számon az önkormányzati képviselőtől esküjének betartását. Lehet, hogy bekövetkezik a harmónia diktatúrája.. ., vagy esetleg a diktatúra harmóniája? OLVASÓI LEVÉL Állás nélkül, kilátástalanul Olvastam az Új Szóban, hogy Párkány körzetében is megemelkedett a munkanélküliek száma. Libádon 53,4 százalékos. Bizonyára annak a suhancnak sem dolgoznak a szülei, aki Komáromban megszólított a „Rozálián”. Ahogy kiléptem az autóból, odasurrant hozzám, alázatosan megkért, adnék-e 5 koronát. Végignéztem rajta, és megkérdeztem, mire kell neked az 5 korona? A válasz szelíden érkezett, kiflit vennék, de ha tetszik többet adni, hot dogot, azt nagyon szeretem. Kérdésemre, hová megy, mivel iskolás hátizsák lógott a vállán, azt válaszolta, inas vagyok, megyek az iskolába. Testvéreid vannak-e, kérdeztem. Két kisöcsém van otthon, az anyuká- ékkal, a szüleimnek nincs munkájuk. Illedelmesen megköszönte a hot dogra valót. Visszaültem az autóba, és néztem utána. Mi lesz veled emberke, ha elvégzed az inasiskolát? Komáromban épül- szépül az Európa udvar. Május 1- jén, aki akarta, megnézhette-A Klapka tér közelében van a csodamű, Hamzík miniszter úr koppintott kalapácsával az alapkőre. Jól van, a kocka el van vetve, kész lesz nemsokára, megcsinálják úri módon. Mindenki megnézheti, majd gyönyörködhet a luxuskivitelű meseházakban. Mire elkészül, remélem, addigra az én kéregető gyerkőcöm szülei is kapnak, találnak munkát, amit szívből kívánok. Vagy talán csak álmodoznak majd a munkahelyről, keresetről a költő szavait idézve: Tiszta ágyat és tiszta asszonyt/ Álmodik s vígan felkacag/ Kicsit több bért, egy jó tál ételt/ Foltatlan ruhát tisztességet/ S emberibb szavakat. Ragyilné Gál Etelka Madar
