Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-14 / 136. szám, szerda

Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 14. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 23. számában fel­tett kérdésre összesen 509 he­lyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Zupko Er­zsébet szepsi, Izsmán László bősi és Bachorecz Rozália bátorkeszi olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: 60 millió­nyian. Hazai szerzők dedikálnak Pozsony. Hazai szerzőinkkel találkozhatnak az olvasók a hét folyamán a Madách-Posonium Május 1. tér 10. szám alatti Kultúra könyvesboltjában. Ma 16 órától Koncsol László dedi­kálja Csontok című verseskötet­ét, holnap 14 órától Barak László, Kövesdi Károly és Tallósi Béla dedikálja új gyer­mekverskötetét, június 16-án 16 órától pedig Turczel Lajos és Csehy Zoltán várja az érdeklő­dőket. (ú) Könyvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. Holnap 18 órától mutatja be a Vámbéry Irodalmi Kávéházban új köny­vét a jeles népzenekutató és karnagy, Ág Tibor. Az Arany­kert muzsikája című kiadvány különleges értékét az adja, hogy eddig kiadatlan népdalo­kat tartalmaz. A bemutatón közreműködik Vajda Zsuzsa (Csallóközkürt) és Csicsay Ká­roly (Nyékvárkony) adatközlők, a csallóközkürti, a padányi és a SZÍNHÁZ _____________________POZSONY_____________________ SZLO VÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: A sevillai borbély 19 HVIEZ- DOSLAV SZÍNHÁZ: Az alku 19 KIS SZÍNPAD: No de ezredesnél 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Anyegin 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A kassai Thália Színház vendégjátéka - A szürke ló 9,11,14 A csizmás kandúr (vendégjáték Gélén) 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: A Mars mentőakció (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOST: Erin Brockovich - Zűrös természet (am.) 15,17.30 Min­denki a földre (ol.) 20 CHARLIE CENTRUM: Amerikai pite (am.) 19 A Mars mentőakció (am.) 18.30 Mit találsz a zabosban (cseh) 18.15 Mint a füst (am.) 20.30 A John Malkovich menet (am.) 20.15 Meg­hitt fészkek (cseh) 18 Monty Python és a Szent Grál (ang.) 20.30 KASSA DRUZBA: Gladiátor (am.) 16.30, 19.30 TATRA: Kegyeden játékok (am.) 16,18 Máté evangéliuma (ol.-ff.) 20 ÚSMEV: A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacsó (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Tiltott vágyak (am.) 16.15,19.15 CAPITOL: Minden héten háború (am.) 16,19 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ-PANORÁMA: Apart (am.) 17,19.10LÉVA-JUNIOR: Gladiátor (am.) 16.30,19.15 AMFITEÁTRUM: A csontember (am.) 21.30 GALÁNTA - KERTMOZI: A tehetséges Mr. Ripley (am.) 21.30 NAGYMEGYER- SLOVAN: Kegyetlen játékok (am.) 20 várkonyi népdalkör, Szabó Jo­lán vezetésével, csallóközi du­danótákat játszik Nagy Iván. A Komensky utcai óvodások gyer­mekjátékokat mutatnak be Né­meth Éva vezetésével, (ú) Bajor Imre a Rock Caféban Zselíz. Ma este 20 órakor Bajor Imre lesz a Rock Café vendége. A népszerű magyarországi hu­morista önálló kabaréműsorát mutatja be a közönségnek. Köz­reműködik Pálházy László illu­zionista. (ú) A Csallóközi Kiskönyvtárról Pozsony. A Kalligram Kiadó gondozásában megjelenő Csal­lóközi Kiskönyvtár című hely- történeti sorozatról tart elő­adást holnap 18.15-től a Pozso­nyi Casinóban a sorozat szer­kesztője, Koncsol László, (ú) Koncsol László (Méry Gábor felvétele) Nemzetközi kortárs rádiós és zeneszerzői seregszemle Magyar siker született MTI-HÍR Amszterdam. A legjobbnak ítélt tíz kompozíció közé választották Bán- kövi Gyula Ezüstszámyú lepkék cí­mű szerzeményét Amszterdamban, a szombaton befejeződött nemzet­közi rádiós és zeneszerzői sereg­szemlén. A Tribune Internationale des Compositeurs elnevezésű hat­napos rendezvényre a világ 34 köz- szolgálati rádiója nevezett. Minden rádióállomás 35 percnyi kortárs ze­nét mutathatott be azon kompozíci­ók közül, amelyek az elmúlt öt év­ben készültek az intézmények stúdi­óiban. A meghallgatott 67 zenemű közül a kiemelt tíz közé választották Bánkövi Gyulának - a Bartók rádió szerkesztőjének - a szerzeményét, amelyet ez év februáijában rögzített Matúz István fuvolaművész és Kán­tor Balázs gordonkaművész a Ma­gyar Rádió 22-es stúdiójában. Nincs, aki ismertesse a Millennium programban foglaltakat, így a javaslatot a pedagógusok többsége ma sem ismeri A közoktatási reformtervezetről Az oktatás feltételeinek egyre nagyobb mérvű romlása a minőség romlásához vezet (Vlado Gloss illusztrációs felvétele) Az 1999-es Czabán-napokon az oktatási tárca vezetője úgy vélekedett, a Konstantin elne­vezésű oktatási reformterve­zet annak idején azért bukott meg, mert a választási idő­szak vége felé került megvita­tásra, és az elfogadására már nem volt idő. ALBERT SÁNDOR Jogos volt tehát a kérdés: nem jut hasonló sorsra az ő hasonló terve­zetük is? Megnyugtató választ kaptunk. El­hittük. 2000 elejére végre elkészült a ter­vezet (az előkészítő bizottságnak a szerző is tagja volt), de mintha nem lenne gazdája. A Millennium néven napvilágot látott javaslat ugyanis nem az oktatási tárca égisze alatt je­lent meg. Szerzőként a bizottság­nak azt a három tagját tüntették fel, akik végső formába gyúrták a javas­latokat (Rosa-Turek- Zelina). Az országot járva sajnos azt tapasz­talom, hogy a pedagógustársada­lom nagy része ma sem - az ún. or­szágos vita lezárása után sem - is­meri a tervezetet. Nincs ugyanis, aki ápolgassa, aki szemináriumok, konferenciák, tantestületi értekez­letek stb. keretében ismertesse a benne foglaltakat. A közszolgálati médiák sem sokat foglalkoznak a tervezettel, pedig a tartalma az egész társadalmat érinti - érintené. Érdekes tanulsággal szolgál a nap­világot látott hozzászólások, észre­vételek elemzése is. A „nagy” politi­kához hasonlóan a pedagógusok között is két tábor van kialakuló­ban. Az egyik csoport azt állítja, hogy oktatási reformra nincs is szükség, hiszen tanulóink eredmé­nyesen szerepelnek a nemzetközi tanulmányi versenyeken és az USA középiskoláiban tanuló diákjaink is sikeresek. Ez igaz. De ne felejtsük el, hogy ezek az eredmények inkább egyéni sikerek. Nem a közoktatás eredmé­nyességét igazolják (habár talán ott lettek megalapozva). A másik tábor egy átfogó oktatási reform mellett teszi le a voksát. Ez a csoport azzal érvel, hogy Szlovákia az Európai Unióba igyekszik (a politikusok többsége legalábbis ezt hirdeti), és ezért a politikai és gazdasági felté­telek teljesítésén kívül az oktatás­ügy területén is közelednünk kell egymáshoz. Ma az EU közoktatását a demokrá­cia és a minőség jellemzi. Szlováki­ában viszont központi irányítás van, és az oktatás feltételeinek egy­re nagyobb mérvű romlása bizony a minőség romlásához vezet. Erről tanúskodik az is, hogy Szlovákia a bruttó nemzeti össztermék (GDP) mindössze 3,7%-át költi az oktatás­ra (ennél csak Románia és Bulgária költ kevesebbet), míg az európai uniós átlag 6%. A felsőfokú oktatás­ra fordított kiadások tekintetében 0,6%-kal az utolsó helyet foglaljuk el az európai rangsorolásban. Szlovákiában a pedagógusok átlag­bére kb. 20%-kal az országos átlag­bér alatt mozog. A pedagógustársa­dalom ilyen fokú megalázására sem találunk sok példát. Szlovákiában a fiatalok átlagban 14,6 évet töltenek az iskolában. Az európai uniós átlag 17,4 év. A munkanélküliek struktúráját ele­mezve azt tapasztaljuk, hogy 50%- a 26 év alatti fiatal, akiknek a több­sége valamilyen szakképesítéssel rendelkezik, csakhogy ez a szakké­pesítés nem felel meg a munkaerő- piac elvárásainak. Több felmérés (pl. Turek, 1999; FOCUS, 1997) is igazolja, hogy a pedagógusok több mint 70%-a szerint ma az oktatás­ügy helyzete rosszabb vagy sokkal rosszabb, mint 1989 előtt volt. Indokolt tehát egy átfogó iskolare­form megvalósítása. A Millennium­tervezet is úgy fogalmaz, hogy új alapokra kell helyezni a tanár-diák viszonyt, meg kell változtatni az ok­tatás tartalmi részét, ú jszerű tanítá­si és tanulási módszereket kell be­vezetni, és rendszeresíteni kell a ta­nítók és tanárok továbbképzését. A közoktatási reformtervezet ön- kormányzati és autonóm iskolában gondolkodik. Ez a legnagyobb pozi- tívujna, de egyben a tervezet Achillesz-sarkát képezi. Van-e, lesz- e politikai akart az önkormányza­tok kezébe adni az általános és a kö­zépiskolák hálózatát? A tervezet a tartalmi szabályozás deregulációjával is számol. Azzal, hogy bevezetésre kerülnek kétfoko­zatú tantervek. (Az állam elvárásai az országos tantervbe, míg a helyi közösségek igényei az iskolai tan­tervbe épülnének be). Amíg ez nem valósul meg, az iskola központi tan­terv alapján dolgozik és nincs lehe­tősége kialakítani saját arculatát. Addig sem a pedagógus, sem a diák nem érzi, hogy „ez az én iskolám”, és addig felelősséget sem érez az is­kola eredményességéért, ül. ered­ménytelenségéért. Az áttekinthetetlen központi finan­szírozás helyett a normatív finanszí­rozási rendszer bevezetését szorgal­A tervezet önkormány­zati és autonóm iskolá­ban gondolkodik. mázzá a tervezet (habár ezt a téma­kört kiemelték az előkészítő bizott­ság hatásköréből és egy önálló cso­portra bízták). A Millennium szol­gáltatásként kezeli az oktatást, és ezért elváija, hogy az iskola kom­munikáljon a partnereivel (a diá­kokkal, szülőkkel, helyi közösségek­kel stb.) és oktatási programjába be­építse azok elvárásait. A lakosság képzettségi szintjének emelését a 12 éves tankötelezettség bevezetésével kívánja elérni. A tan­kötelezettség ideje alatt az általános képzést helyezi előtérbe és a szakok­tatást érettségi utáni formákban kí­vánja megoldani. A reformtervezet következetlensé­geként róható fel, hogy a tanfel­ügyelői hálózat kiépítését szorgal­mazza, miközben az egész tervezet az önállóságra és önkormányzati­ságra épül. A kettő együtt ugyanis nem megy. Külföldi szakemberek is úgy vélekednek, hogy ha lesz hiva­tal, akkor az feladatot is talál magá­nak. És a feladat nem lehet más, mint az önkormányzatiság és önál­lóság korlátozása. A tervezet legfontosabb elképzelé­sei tehát a következők: a hatáskörök átruházása az önkormányzatokra, a tankötelezettség 12 évre növelése (18 éves korig), a normatív finanszí­rozási rendszer bevezetése, kétfoko­zatú tantervek alkalmazása, az álta­lános képzés megerősítése és az is­kolák átjárhatóságának biztosítása, a szakképzés posztszekundáris for­mában való megoldása, a tanulók teljesítményének sztenderdizált vizsgákkal történő ellenőrzése, a fő­iskolai képzés bevezetése (a közép­iskolák és az egyetemek közé ékelt 3-4 éves felsőfokú képzés), a kor­osztály legalább 70%-a érettségi bi­zonyítványt szerezzen, az érettségi­zett tanulók anyanyelvükön kívül két idegen nyelvet sajátítsanak el, a felsőfokú intézményekben tanuló korosztály arányszámát 50%-ra kell növelni (a jelenlegi kb. 20%-ról), a tervezet az oktatásügyre szánt ki­adások jelentős növelését javasolja (a GDP 3,7%-ról 6%-ra emelését). A szerző egyetemi oktató Fiatalok évadja. Az idén kitüntetett hazai magyar szerzők és műfordítók többsége alig lépte túl a harmadik ikszet Németh Zoltán kapta a Madách-díjat ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Tegnap adták át a Szlová­kiai írószövetségek Társulásának székházában a Szlovák Köztársaság Irodalmi Alapjának díjait, amelye­ket az 1999-ben legjobbnak ítélt művek szerzői vehettek át. Az alap díjaira tizenhat könyvet (ti­zenkét eredeti művet és négy fordí­táskötetet) neveztek be a hazai ma­gyar kiadók. Az idei, illetve egészen pontosan a tavalyi év a fiataloké volt, hiszen a díjazottak többsége még csak pár évvel (vagy egyáltalán nem) lépte túl a harmadik ikszet. A legjobb eredeti magyar nyelvű műért járó Madách-díj kitüntetettje Németh Zoltán lett, A kapus öröme a tizenegyesnél című, irodalmi ta­nulmányokat, esszéket, látomáso­kat tartalmazó művéért, amely az AB-ART Kiadó gondozásában jelent meg. Nívódíjjal jutalmazta a bíráló- bizottság Dénes Györgyöt Kender- kóc című verseskötetéért (Madách­Posonium), N. Tóth Anikót Alacind- ruska című mesekönyvéért (AB­ART) és lapunk munkatársát, Ju­hász Katalint Le Big Mac (AB-ART) című verseskötetéért. A szlovák irodalmi mű magyarra va­ló átültetéséért járó Madách-díjat Hizsnyai Tóth Ildikó kapta, Peter Pist’anek Különcök című novellás- kötetének fordításáért. A könyv a Kalligram Kiadó gondozásában lá­tott napvilágot. Nívódíjat vehetett át Mayer Judit Pavel Vilikovsky Az élet örökzöld hátaslova (Kalligram) című könyvének, Görözdi Judit Alta Vásová Szorításban (Kallig­ram) című regényének, valamint F. Kováts Piroska Gabriel Viktor 1848-49 legendája (Kalligram) cí­mű munkájának magyarításáért. Az AB-ART Kiadó képviseletében Haraszti Mária, a Kalligram Kiadó nevében Hizsnyai Zoltán vette át az elismerő oklevelet. Az Irodalmi Alap legjobb szlovák nyelvű eredeti műért odaítélt díját Július Vanovic kapta Tretia kniha o starom Martine (A régi Turóc- szentmárton harmadik könyve) cí­mű munkájáért. A legjobb ukrán nyelvű eredeti alkotásért járó Ivan Frankó-díjat Július Panko vehette át Kurortni testy (Fürdőpróbák) cí­mű novelláskötetéért. Nem osztotta ki a bírálóbizottság a legjobb elsőkötetes szerzőnek járó Ivan Krasko-díjat. Nívódíjjal Lucia Eggenhoferová, Barbara Pribylin- cová és Éva Lukácová bemutatkozá­sát jutalmazta. (me) Németh Zoltánnak Duba Gyula gratulál (Dömötör Ede felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom