Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-13 / 135. szám, kedd

Gazdaság és fogyasztók HIRDETÉS ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 13. Végveszélybe került a cseh Investicní a Postovní Banka A szlovákiai lakosság nagy része reménytelenül hiszékeny, megtakarításait még mindig kétes társaságokra bízza Kényszerfelügyelet lesz? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. A japán Nomura kezében lévő Investicní a Postovní Banka (IPB) nem képzett elegendő tarta­lékot a behajthatatlan hitelei fede­zésére, és a Mladá fronta Dnes lap szerint még a legkedvezőbb eset­ben is legalább 21 milliárd koronás lyukat kellene befoltozni. Mivel az ország harmadik legnagyobb bank­járól van szó, ezért a Zeman-kabi- net a következő ülésén foglalkozni fog a pénzintézet helyzetével. Meg­figyelők szerint a kormány előtt két választási lehetőség áll. Vagy meg­egyezik a Nomurával és megszerzi a bank többségi részesedését, vagy a Cseh Nemzeti Bank révén kény­szerfelügyelet alá helyezi. Az első esetben az állam leválasztaná az IPB-ről a behajthatatlan hitelállo­mányt, s portfoliója megtisztítását követően újra magánosítaná, amelyre jó esély van, hiszen máris jelentkezett a cseh CSOB és az olasz UniCredito. Ez rendkívül pénzigényes manőver lenne, nem különben a kényszerfelügyelet be­vezetése. Csak összehasonlításul: az IPB-nél ötször kisebb Agrobanka esetében a központi jegybanknak 40 milliárd koronájába került a kényszerfelügyelet. (Ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Népszavazást Temelinről! Prága. Csehországban több mint 70 ezer ember írta alá azt a köve­telést, hogy a temelini atomerő­mű befejezéséről és üzembe he­lyezéséről népszavazáson nyilvá­níthasson véleményt a lakosság - jelentette be Jirí Közel, a Duha környezetvédelmi mozgalom egyik vezetője. Az aláírásgyűjtést a környezetvédők azért kezde­ményezték, mert úgy vélik: a Dél-Csehországban fekvő erőmű nem eléggé biztonságos. (MTI) Újra drágult a kőolaj Szingapúr. Ázsiában hétfőn drá­gult a nyersolaj, mert a Kőolajex­portáló Országok Szervezete (OPEC) elhalasztotta a döntést a kínálatnövelésről. Az árak emel­kedését erősítette, hogy Norvégi­ában vasárnap sztrájkba léptek a Shell olajtársaság egyik olajplat­formjának dolgozói. Az OPEC az árak letörését célzó kínálatbővítő tervét a szervezet június 21-ei bécsi értekezlete előtt nem lépte­ti életbe. (MTI) Nőtt az OPEC olajtermelése Dubaj. A Kőolajexportáló Orszá­gok Szervezete (OPEC) napi 25,28 millió hordó olajat termelt májusban, az áprilisi napi 25,07 millió hordót követően. Az olaj­kartell tíz tagállama májusban napi 588 ezer hordóval termelt többet a márciusi bécsi értekezle­ten elhatározott napi 24,692 mil­lió hordónál. Algéria, Kuvait, Ka­tar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek szintén növelte valamelyest kitermelését. (MTI) A BT és Vodafone Spanyolországban London. A British Telecommuni­cations PLC (BT) és a Vodafone AirTouch távközlési vállalatok megállapodtak abban, hogy to­vább növelik részesedésüket Spanyolország második legna­gyobb mobilszolgáltatójában, az Áirtel Movil társaságban. A meg­állapodás értelmében a Vodafo­ne 55 százalékra növeli részese­dését. A British Telecomnak 17,81%-os, a Vodafone-nak 21,7 %-os részesedése van ez idő sze­rint a spanyol vállalatban. (MTI) Privatizáció a gáziparban Pozsony. A Szlovák Gázművek (SPP) vezérigazgatója, Pavol Kinces és az európai gázipari vállalatok képviselői közt folyó tárgyalások fő témája az SPP közelgő privatizációja volt. A találkozóra a dél-franciaországi Nice-ban került sor a 21. Gáz­ipari Vüágtalálkozón. Az SPP iránt érdeklődését fejezte ki a francia Gaz de France és az olasz SNAM, az orosz Gazprom várhatóan egy hónapon belül alakítja ki álláspontját. (SITA) A piramisjátékok vonzásában Ha a pénzünkről, megtakarításunkról van szó, akkor nem szabad fejetle­nül dönteni. A piramisjátékok tartós népszerűsége azonban jelzi, mégis sokan ezt teszik. (Az Ekonom illusztrációja) Pozsony. Tíz évvel a rend­szerváltás után, a folyamatos figyelmeztetés ellenére, a la­kosság nagy része hajlandó sokéves megtakarításait ké­tes hírű betéti alapokra bíz­ni. Míg egyes alapok vezetői már valamely számukra biz­tonságos országban költik a rászedett betétesek pénzét, mások csak most indítják be vállalkozásaikat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az előbbire a legjobb példa a Sun társaság, amely 40 százalékos nyereséget és 100 ezer koronás napfényes lakásokat ígért a min­denre rászedhető lakosságnak. Ebből azonban nemhogy semmi nem teljesült, de a társaság szom­bati közgyűlésén a Sun köny­velőnője arról számolt be, hogy minden pénzt reklámra, helyisé­gek bérletére, autók lízingelésére és a tervek kidolgozására fordítot­ták. így aztán a tervek véghezvite­lére már nem maradt pénz. Mivel a társaság jelenleg gyakorlatilag semmilyen vagyonnal nem ren­delkezik, a betéteseknek remé­nyük sincs arra, hogy visszakap­ják legalább a befektetett pénzü­ket. A Sun vezetője, Jozef Sikrha ellen, aki már hosszabb ideje kül­földön tartózkodik, több feljelen­tést is tettek. Ugyanígy több felje­lentés irányul a társaság más ve­zetői ellen, őket, az igazgatóhoz hasonlóan azonban már hosszabb ideje senki nem látta és nem is hallottak róluk. A lakosság hiszé­kenységének határtalanságában bízik a Skyline International Inc. is, amelyet ugyan már 1998-ban bejegyeztek Szlovákiában Cent­rum Promocji Kft. néven, ám te­rebélyesedni csak az elmúlt időszakban kezdett. Találkozói­kon 1600 dollár kifizetésére pró­bálják meg rábírni a részt­vevőket, amiért egy négy kötetes, 800 oldalas könyvet kapnak és részt vehetnek a tanfolyamon, amely állítólag megváltoztatja további életüket. A többi aztán már a klasszikus piramisjátékok forgatókönyve szerint zajlik: mi­nél több ügyfelet sikerül szerez­nie az új tagnak, annál nagyobb nyereségre számíthat. A Skyline Szlovákiában már néhány ezer embert győzött meg arról, hogy érdemes mintegy 70 ezer koronát fordítaniuk életük gyökeres meg­változtatására, aminek nagy való­színűséggel Udo Deppisch, a cég tulajdonosa örül a legjobban. A Sme napilap információi szerint Deppisch, barátnőjével együtt, a spanyolországi Malagában várja a cseh, lengyel és ukrán lakosság pénze mellett a szlovák ügyfelek jótéteményeit is. A nyugat-euró­pai országokban szigorúan bün­tetik a piramisjátékokat, így a rendszerváltás új reménysugarat jelentett minden tisztességtelen játékot üzemeltető vállalkozás­nak. Nálunk a piramisjátékokat a büntető törvénykönyv 250. pa­ragrafusa szerint ítélik meg. A tisztességtelen játékokról szóló passzus szerint akár 5 éves bünte­téssel is sújtható az, aki olyan já­tékokat bonyolít le, amely nem ad egyenlő esélyt minden rész­vevője számára. Jelenleg új tör­vényen dolgoznak, amit 2001 vé­géig kéne benyújtani a kormány elé. Ebbe már a belügyminisztéri­um javaslatait is bedolgozzák, vagyis pontosan meghatározzák a piramisjáték fogalmát és kemé­nyebb büntetéssel sújtják majd a törvényszegőket, (mi) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2000. június 12-én) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Komercní banka Bratislava 11,50 12,60 13,10 13,70 14,00 Bank Austria Creditanstalt 7,00-7,50 7,00-7,50 7,50-8,00 3,75-4,00 Banka Slovakia 10,50 11,50 12,00 13,00 6,00 Dopravná banka 11,90 12,50 13,30 13,90 7,00 Investicná a rozvojová banka 9,20 10,10 10,40 10,70 11,50 5,00 Istrobanka 9,40-9,80 9,90-10,30 10,40-10,80 10,90-11,30 11,10-11,50 5,00 Ludová banka 8,00 9,00 10,25 9,75 3,50 Pol'nobanka 9,50 10,25 10,60 10,75 4,50 Postová banka 9,00 10,00 12,00 12,50 3,75 Prvá komunálna banka 10,50 11,00 11,50 12,00 12,10 4,00 Devin Bank 10,30 11,10­12,10­Tatra banka­­­­­5,00-5,75 Slovenská sporitel'na 6,00-9,50 7,50-10,00­9,50-10,50 10,50-11,00 4,00 Vseobecná úverová banka 8,50 9,00 9,00 9,50 9,50 9,50 4,75 A befektetők több mint 50 millió koronát invesztáltak a VÚB Asset Management Rt. befektetési alapjaiba. A befektetés átlaga 65 000 korona körül mozog A VÚB Asset Management Rt. befektetési alapjai Májusban tájékoztattuk a nyilvánosságot az új va­gyonkezelő társaság, a VÚB Asset Management Rt. meg­alakulásáról és a társaság befektetési alapjai által ki­bocsátott befektetési je­gyekről. A társaság igazga­tóját és igazgatótanácsának elnökét, Mikulás Sedlák mérnököt kértük meg, érté­kelje az eltelt hónapot. Vagyonkezelő társaságunk folyó év áprilisának második felében alapult, de már május 2-tól meg­kezdtük a KORONAALAP, a DOL­LÁRALAP és az EURÓ ALAP befek­tetési jegyeinek kibocsátását. Az első hónapban elért eredmények­kel nagyon elégedettek vagyunk, hiszen befektetőink több mint 50 millió koronát invesztáltak az em­lített három alapba. Milyen a befektetők összetétele? A befektetőink összetételét illetően is elégedettek vagyunk. Az általános adatok azt mutatják, hogy főleg a 40 és 50 év közötti fér­fiak invesztálnak és leginkább a Po­zsonyi kerületből. A mi eredmé­nyeink viszont azt mutatják, hogy eléggé széles korosztályt sikerült megszólítanunk, férfiakat és nőket egyaránt, egész Szlovákiából. Ter­mészetesen ebben sokat segített a forgalmazói hálózatunk, amely magába foglalja a központtal együtt az Általános Hitelbank Rt. minden kirendeltségét és váloga­tott fiókjait. Úgy gondolom, ezt az üzleti hálózatot bárki joggal iri­gyelheti. Örülünk, hogy főként egyéni befektetőket szólítottunk meg. Emellett az egy részvényesre eső befektetés átlaga 65 000 koro­na körül mozog. Hogyan oszlanak meg a befek­tetések az egyes alapok közt? Kicsit bennünket is meglepett, hogy a befektetők több mint fele a KORONAALAPOT részesítette előnyben, tehát a szlovák koronát az idegen pénznem elé helyezte. Aki az amerikai dollárra esküszik, a DOLLÁRALAPBA, aki az euró­bán hisz jobban, az EURÓALAPBA fektette pénzét. A legtöbb befek­tetés a két devizaalapba abban a péznemben történt, amelynek az alap a nevét viseli. A befektetők így koronáért élvezhetik a devizabefektetés előnyét. Mivel az alap nagyobb mennyiségben vásárolja a külföldi pénznemet, ezt díjmentesen és individuális ár­folyamon kapja. Az alapok ezt a pénzt főként állami kötvényekbe fektetik, amelyek az egyes álla­mok által garantáltak. így ezek­nek a befektetéseknek biztos ho­zamuk van. Természetes, hogy az alapok befektetéseinek alakulásá­ra nagy hatással bír a dollár és az euró árfolyamának alakulása. Aki e két irányadó pénznem egyiké­ben megbízik, az illető alapba fek­teti a pénzét. Néhányan egyszerre fektettek mindkét alapba, de olyanok is voltak, akik elosztották a pénzüket a három alap között. Már letelt a befektetési jegyek kibocsátásának első hónapja, amikor betéti díj nélkül a kez­dőértéken lehetett őket megvá­sárolni; jelenleg mennyiért áru­sítják a három alap befektetési jegyeit? A múlt héten telt le a befektetési je­gyek kibocsátásának első hónapja, amikor mindhárom alap befekte­tésijegyeit a kezdőértéken lehetett megvásárolni. Ez az összeg mind- háron alap esetén egyformán 5000 korona volt. Jelenleg a befektetési jegyeket a valós értékükön árusít­juk. Ez még nem magas egyik alap­nál sem, mivel a befektetők nagy része a hónap végén vásárolt. Az első hónapban mindháron alap be­fektetésijegyeit díjmentesen adtuk el. Pontosabban, betéti díj nélkül bocsátottuk ki a befektetési jegye­ket, amely a mi befektetési alapja­ink esetén 4 %. Hogy további be­fektetők is előnyösebben juthassa­nak a befektetési jegyeinkhez, a vagyonkezelő társaság igazgatóta­nácsa a június 2-i ülésén úgy dön­tött, hogy 2000. VII. 1-jéig, tehát június végéig meghosszabbítja a befektetési jegyek kibocsátását be­téti díj nélkül. Mi a helyzet a kilépési díjjal a be­fektetési jegyek visszaadásakor? A nyílt befektetési alapoknál akkor lehet visszaadni a befektetési je­gyeket, ha az alap vagyona eléri az 50 millió koronát. Ezt a minimális vagyont a befektetési jegyek kibo­csátásának kezdetétől számított 6 hónapon belül kell elérni. Ha a nyílt befektetési alap nem éri el ezt az összeget, zárolni kell és a rész­vényesek részét ki kell fizetni. A Törvénytár kollektív befektetésről szóló 365/1999 sz. törvénye értel­mében a vagyonkezelő társaság­nak joga van a befektetési jegyek visszaadásakor díjat szedni. A be­fektetési alapjaink alapszabályzata értelmében ez a kilépési díj mind­három alapnál 1 %. A díjmentes te­lefonvonalunkon, amelynek nagy sikere volt, és az első hónapban több mint 800 ügyfelünk vette igénybe, figyelemmel kísértük a befektetők javaslatait, akik többen is tiltakoztak a küépési díj ellen a befektetési jegyek visszaadásánál a kibocsátástól eltelt hosszabb idő­szak után. Mindhárom alap alap- szabályzata lehetővé teszi, hogy a társaság igazgatótanácsa csök­kentse ezt a kilépési díjat. Az igaz­gatótanács kihasználta ezt a jogát és az említett javaslatok alapján mindhárom alapnál úgy módosí­totta a díjszabást, hogy nem kell ki­lépési díjat fizetni, ha a befektetési jegyet több mint egy évvel a kibo­csátása után adják vissza. Hogyan látja a kollektív befek­tetések helyzetét? A jelenlegi helyzet ezen a területen nagyon jó, véleményem szerint még javulni fog. A nyilvánosság nagy része már megértette, hogy a nagy haszon ígérete hosszú távon nem reális. Érdekes helyzet alakul ki VI. 30-a után. Ez az a határidő, amikor a mostani befektetési társa­ságoknak vagyonkezelői társasá­gokká kell átalakulniuk. Eddig a ha­táridőig minden befektetési alap­nak nemcsak át kell alakulnia nyűt alappá, hanem a megfelelő kér­vényt is be kell nyújtani a Pénzügy­minisztériumhoz. Ott, ahol nem történik ez meg a kijelölt határidőn belül, a kollektív befektetésről szóló törvénymódosítás értelmében a de- pozitáriusok kapnak szót. Említette, hogy további befek­tetési alapokat készítenek elő. Igen. Szeptember elejétől a kíná­latunkat további nyílt befektetési alapokkal szeretnénk kibővíteni, s erről időben értesítjük a nyilvá­nosságot. VNX-466

Next

/
Oldalképek
Tartalom