Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
2000-06-10 / 133. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 10. TÉMA: MICROSOFT-PER Bill Gates elítélésével Amerika Európának is példát mutathat a piaci verseny megvédésében ítélet a Microsoft-perben Az igazságügy harca a Microsoft ellen megnyithatja az utat az előtt, hogy el lehessen ítélni mindenkit, aki túl sok előnyt akar kicsikarni a piacból. (Kép: archív) Az elmúlt hetekben szinte nap mint nap hallunk a Microsoft ellen folyó per újabbnál újabb fejleményeiről. A számítástechnikai mamutvállalat ellen a washingtoni igazságügyi minisztérium azért indított trösztellenes eljárást, mert megítélése szerint a vállalat folyamatosan visszaél a személyi számítógépek kezelői rendszereinek piacán élvezett monopolhelyzetével, és a versenytársak tisztességtelen, jogellenes háttérbe szorítására használja azt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A világ személyi számítógépeinek 80-90 százaléka a Microsoft Windows kezelőrendszereivel működik, és - a kormányzati kereset szerint - a cég ezzel visszaélt az internetes keresőprogramok más forgalmazóinak rovására, amikor a Windowsba beépítette a saját internetes keresőprogramját. Bill Gates elítélésével Amerika Európának is példát mutathat abban, miként kell akár a tőzsdei esések árán is megvédeni a piaci versenyt. Több mint egy évvel ezelőtt az amerikai szenátus - Bili Clinton ügyében - meghatározta, hogy egy korszerű társadalomban a kormányzati emberek esetében milyen kapcsolatban kell állnia egymással a köz- és a magánéletnek. Most, 2000 tavaszán az Egyesült Államok bírói a nagyvállalatok hatalma és a piaci verseny közötti megfelelő kapcsolatnak a problémáját tették mérlegre. A Microsoftot érintő per ily módon nyer nemcsak amerikai, hanem világszintű méreteket, hiszen arra a kérdésre keres választ, hogy milyen szerepet tölthetnek be az erős technológiai multinacionális cégek, milyen státust élvezhetnek ezek vezetői, mi az, ami megengedett és mi az, ami tiltott a „virtuális fronton”, amelytől oly nagy mértekben függ a gazdaság jövője. A mostani döntés megnyitja az utat az előtt, hogy el lehessen ítélni mindenkit, aki túl sok előnyt akar kicsikarni a piacból, elfojtva mások növekedésének lehetőségét. A washingtoni bírók döntése tehát fontos lecke Európa számára is, amely még mindig hajlamos tisztelettel vegyes félelemmel kezelni a piac főszereplőit. A LEGFONTOSABB ESEMÉNYEK Az amerikai szövetségi kormány és a Microsoft Corp. szoftvervállalat között a trösztellenes törvénnyel kapcsolatban keletkezett jogviták, illetve az ezekkel összefüggésbe hozható fontosabb események eddigi történetének fő állomásait az alábbiakban ismertetjük: 1990 Június - Az Amerikai Szövetségi Kereskedelmi Iparűzési Bizottság (Federal Trade Commission, FTC) titokban vizsgálatot folytatott a Microsoft és az International Business Machines Corp. (IBM) feltételezett összejátszása ügyében. 1993 Augusztus 21. - A szövetségi igazságügyi minisztérium veszi át a nyomozást a Microsoft ügyében. 1994 Július 15. - A Microsoft és az igazságügyi tárca megállapodást ír alá. Eszerint a Microsoft azoktól a számítógép-gyártóktól, amelyek igénybe veszik a Windows kezelői program felhasználási engedélyét, nem követelheti meg, hogy igénybe vegyék más Microsoft-termékek felhasználási engedélyét is. 1995 Február 14. - Stanley Sporkin szövetségi körzeti bíró elveti az igazságügyi tárca és a Microsoft 1994. július 15-i megállapodását. Június 16. - A fellebbviteli bíróság az ügyet átadja Thomas Penfield Jackson szövetségi körzeti bírónak. Augusztus 21. - Jackson bíró jóváhagyja az igazságügyi tárca és a Microsoft 1994-es megállapodását. 1996 Szeptember-A szövetségi kormány vizsgálatot indít annak megállapítására, hogy a Microsoft megsértette- e a megállapodást. 1997 Október 20. - Az igazságügyi minisztérium azt kéri Jackson bírótól, szabjon ki napi egymülió dollár büntetést a Microsoftra, mert álláspontja szerint a cég megsértette a megállapodást, amikor összekapcsolta az Internet Explorer kereső programot a Windows 95-tel. December 11. — Jackson bíró közbenső határozattal elrendeli, hogy a web-böngészőt a Microsoft válassza el a kezelői rendszertől. December 16. -A Microsoft kifogással él Jackson bíró döntése ellen, ugyanakkor a Windows 95 Internet Explorer nélküli változatát kínálja fel a számítógép-gyártóknak. 1998 Január 22. - A Microsoft olyan megállapodást ír alá, amely lehetővé teszi a számítógép-gyártóknak, hogy az Internet Explorer parancsikonja nélkül installálják a Windows 95-öt. Május 12. - A fellebbviteli bíróság úgy dönt, hogy Jackson bírónak az a határozata, amellyel elrendelte a Windows 95 kezelői program és az Internet Explorer szétválasztását, a Windows 98-ra nem vonatkozik, a Microsoft, tehát folytathatja az új termék piacra bocsátását. Május 18. - Az amerikai igazságügy-minisztérium, 20 szövetségi állam és a külön közigazgatási egységet képező főváros, Washington DC keresetet nyújt be a Microsoft ellen, azzal vádolva a céget, hogy visszaél piaci erőhelyzetével. Október 19. - Jackson bíró megkezdi a trösztellenes per lefolytatását. 1999 Június 24. - A per bizonyítási szakaszának tanúmeghallgatási sorozata befejeződik. November 5. - Jackson bíró ténybeli megállapítása: a Microsoft monopóliummal rendelkezik a személyi számítógépek kezelői rendszereinek piacán, és ezt úgy használta fel, hogy azzal ártott a fogyasztóknak, a számítógép- gyártóknak és másoknak. December 6. - A szövetségi igazságügyi tárca olyan álláspontot fogalmaz meg, hogy a Microsoft négy éve folyamatosan megsérti a trösztellenes törvény előírásait. 2000 Január 13: - Lemond a Microsoft vezérigazgatói tisztségéről a vállalat- alapító Bill Gates, és átadja a posztot Steve Ballmemek. Február 22. - Jackson bíró olyan megállapítást tesz, hogy a Microsoft a Standard Oilhoz hasonlítható. (A hatalmas olajvállalatot 1911-ben osztották fel több részre, a trösztellenes törvény célkitűzéseire való hivatkozással.) Április 3. - Jackson bíró megállapítása a jogi tényállásról: a Microsoft megsértette a trösztellenes törvény előírásait, annak révén, hogy visszaélt a személyi számítógépek kezelői programjainak piacán élvezett monopolisztikus erőfölényével. Április 28. - Az igazságügyi minisztérium és a tárca álláspontját továbbra is osztó 17 szövetségi tagállam azt kéri a bíróságtól, hogy rendelje el a Microsoft két részre osztását, tíz évre szóló újra- összeolvadási tilalom kimondása mellett. Az egyik utódvállalatnál maradna a Windows továbbfejlesztése, a másikhoz kerülnének az alkalmazási programok. Május 10. - A Microsoft benyújtja ellenindítványát. Kéri a kettéosz- tási kérelem elutasítását, és egyben jelzi, hogy alávetné magát négy évre bizonyos fejlesztés-, illetve üzletpolitikai korlátozásoknak. Ezek egyebek közt lehetővé tennék a Windows-programoknak a számítógép-gyártók által történő olyan megváltoztatását, amellyel el lehetne tüntetni az Internet Explorer parancsikonját. Május 17. - Az amerikai szövetségi kormányzat képviselői, az illetékes bírósághoz benyújtott, 70 oldalas viszontválaszukban elvetették a Microsoft ellenindítványát, elégtelennek minősítve annak tartalmát. A kormányzati elutasítás egyik érve, hogy a vállalat ellenindítványa semmilyen módon nem enyhíti azokat a károkat, amiket a Microsoft eddigi eljárása a szabad versenynek okozott. Május 25. - Kiábrándító fejleményt hozott a Microsoft számára a közös bírói meghallgatás: kiderült, hogy Thomas Penfield Jackson nem is a szövetségi kormány által kért szankciót, a két részre szakítást tartaná a leghelyesebbnek, hanem azt az indítványt méltányolja a leginkább, amelynek értelmében három utódvállalatot kellene létrehozni az óriáscégből. A biró az igazságügyi tárcát arra utasította, hogy két napon belül új kérelmet terjesszen elő. Június 1 - A Microsoft az ellene folyó perben ismételt élt viszontválasz-jogával. A Microsoft szerint az amerikai kormány végső javaslata, miszerint a vállalatot osszák két részre, „hibás, homályos és félreérthető”. Június 7. Thomas Penfield Jack- son, a perben első fokon eljárt bíró kihirdette ítéletét, amelyben elrendelte a szoftvervállalat két részre osztását. A cég a bíró korábbi megállapítása szerint visszaélt a Windows kezelői rendszer piaci monopolhelyzetével, akadályozta a szabad versenyt, megsértette a trösztellenes törvény előírásait. A kettéosztást úgy kell végrehajtani, hogy az egyik utódvállalat folytatja a Windows kezelői rendszer továbbfejlesztését, a másikhoz pedig átkerül az összes alkalmazási program. A Microsoft élni kíván a fellebbezés jogával. JEGYZET A perjogi háttere A „trösztellenes” jogi intézményeknek - amelyek alapján folyik a Microsoft elleni, első fokú ítélethirdetéshez közeledő per - régi hagyománya van az angolszász jogi gondolkodásban. A filozófiai gyökerek az angol Sir Thomas More-ig nyúlnak vissza: a szakterület történetének ismerői szerint a „monopólium” kifejezést is használva ő írt először - 1516-ban, Utópia című művében - a terjeszkedő vagyon korlátozásának szükségességéről. Szerinte nem szabad engedni, hogy a gazdagok mindent felvásároljanak, és monopóliumukkal visszaélve „saját kényükre kezükben tartsák a piacot”. Az Egyesült Államokban 1890-ben hozták meg - az olajiparban, az acéliparban és a vasúti szállítás terén mutatkozó, akkor gigantikusnak számító tőkekoncentráció jelenségének ellenhatásaként - a Sherman trösztellenes törvényű. A jogi gyakorlatban azonban már jóval korábban, lényegében a gyarmati időktől fogva ismeretes volt az olyan vállalkozások elleni fellépés, amelyek súlya, magatartása akadályozta a szabad verseny folyását. Ha a bíró megállapítja, hogy egy vállalat visz- szaél erőfölényével, akkor súlyos bírságot szabhat ki, előírhatja a vállalat üzleti gyakorlatának lényeges megváltoztatását, illetve akár el is rendelheti a cég feldarabolását több utódcégre, ha úgy látja, hogy ezzel a radikális eszközzel kell megszüntetni a túlnyomó piaci erőfölényt. Az ilyen kényszerfelosztásra általában két nagy példát szoktak hozni. Az egyik John Rockefeller olajtársaságának, a Standard Oilnak 1911-ben történt szétszabdalása, a másik az 1980-as évek első felében (1982 és 1984 között több jogi lépcsőben) az AT and T telefontársaság esetében a helyi telefonszolgáltatás üzletágának leválasztása a távolsági szolgáltatás üzletágáról, és a helyi szolgáltatás vonatkozásában több regionális vállalat megalakítása volt. Az olyan per, amilyet most az amerikai szövetségi kormányzat folytat a Microsoft ellen, meglehetősen ritka. A trösztellenes fellépés gyakoribb formája a megelőzés: nagyvállalatok összeolvadási, illetve beolvasztási szándékának bejelentésekor az igazságügyi tárca és a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság vizsgálatot folytat, és ha úgy ítéli meg, hogy a tervezett lépés megengedhetetlen mértékben korlátozná a piaci szabadversenyt, akkor megtiltja az összevonást vagy felvásárlást. Ha viszont bírói ítélet mondja ki azt, hogy egy nagyvállalat jogellenes módon visszaélt erőfölényével, akkor nem csupán az ezen megállapításból fakadó elmarasztaló ítélet sújtja a céget, hanem az is, hogy megnyílik a kártérítési igények benyújtását lehetővé tevő jogi út a feltételezett károsultak előtt. Előfordulhat, hogy ilyenkor a piaci konkurensek tömegével vetik rá magukat az igazságszolgáltatás által már mintegy megsebzett - vétkesnek kimondott - cégre, azt igyekezvén bizonyítani, hogy nekik konkrét és kimutatható káruk keletkezett a bírói ítéletben elmarasztalt vállalati magatartás folytán. Az elkövetkező években a Microsoft is könnyen erre a sorsra juthat. Bill Gates tündöklése... ...és bukása. (Kép: SWI) Az MTI anyagai alapján az oldalt összeállította Molnár Iván
