Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-09 / 132. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 9. Politika 5 Komlóssy József, az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniójának (FUEN) alelnökeként bennünket is képvisel A lehető legmagasabbra a lécet! Május 31. és június 4. közt Komáromban tartotta 45. kongresszusát az Európai Népcsoportok Föderalisz­tikus Uniója (FUEN). Az Eu­rópa Tanáccsal (ET) egy idő­ben, 1949-ben alakított, s je­lenleg 71 tagszervezetet tö­mörítő unió ajánlásait az ET is figyelembe veszi. KORPÁS ÁRPÁD A FUEN küldetéséről, a kisebbségi és emberi jogi érdekvédelem terén betöltött szerepéről Komlóssy Jó­zsef alelnököt kérdeztük, aki a leg­nagyobb kárpát-medencei magyar politikai, illetve érdekvédelmi szer­vezeteket, köztük az MKP-t képvi­seli ebben az unióban. Kiket képvisel a FUEN? A kisebbségi népcsoportokat, me­lyeket három csoportba sorolnám. Az elsőbe azok tartoznak, amelyek sohasem voltak államalkotók; ilyen tagjaink például a szorbok, ladinok, frízek szervezetei. A második cso­portba azok, amelyek úgy lettek ki­sebbségek, hogy a határ mozdult el a fejük felett, például a több mint hárommillió magyar kisebbségi a Kárpát-medencében. Végül, a nép­\\ A népcsoportok r védőügyvédjei kívánunk lenni a nemzetközi szer- vezetek előtt. \\ csoportoknak csak a töredéke lett önszántából vagy népszavazás út­ján kisebbséggé, például a schles- wig-holsteini németek, illetve dá­nok a határ két oldalán. E csoportok problémái meglehe­tősen különböznek. Igen, például a schleswig- holsteini kisebbségek helyzetét egy Németország és Dánia közti szerződés gyakorlatilag rendezte. Persze, egy népcsoport sohasem elégedett, mindig valamivel több kell neki, de ez normális emberi és közösségi tulajdonság. Vannak népcsoportok, amelyeknek a tör­ténelem során megadatott, hogy egy országba az adott állam része­ként tagozódhassanak be. Ilyenek a Belgiumban államalkotónak számító németek. A dél-tiroliak jólétüket egy államszerződésnek, vagyis az eléggé tövises úton meg­szerzett autonómiájuknak kö­szönhetik. Mi a FUEN konkrét feladata? Egyebek mellett az, hogy a népcso­portok közti szolidaritást ápolja: a gazdagabbaknak segíteniük kell az egyelőre rendezetlen vagy részben tisztázatlan jogállásúakat. Lénye­ges feladatunk, hogy e népcsoport­ok védőügyvédjei legyünk a nem­zetközi szervezetek, az anyaor­szágok és jelenlegi államuk előtt is. E vállalásunknak kívántunk ele­get tenni 1995-ben is, amikor a szlovákiai látogatásunk nyomán írt jelentésünket az ET, az EU és több nemzetközi szervezet is meg­kapta. Ettől azt reméltük, segíteni tudunk az itt élő magyar népcso­port helyzetén. A Meciar-kormány idején volt egy határozati javasla­tom az ET számára, ami azt tartal­mazta, mennyiben nem tesz eleget Szlovákia az ET-tagsággal járó kö­telezettségeinek. Ezekhez a pon­tokhoz készítettem egy kimuta­tást, illetve indoklást, hogy miért nem felelt az ország akkori kormá­nya. Amikor az ET szlovákiai monitoringjárói készült jelentésre a Meciar-kormány válaszolt, én ír­hattam róla az ET-nek szakvéle­ményt - a FUEN történetében elő­ször. Elkészülte után rendkívüli „megtiszteltetésben” részesülhet­tem a Meciar-kormány részéről is, mert akkortól nemkívánatos sze­mély voltam az országban. Ettől, természetesen, nagyon jól tudtam aludni. A mostani kormánnyal milyen a kapcsolatuk? Ma teljesen fordított a helyzet. Az ET megbízásából készítettem Szlo­vákia számára egy programot a de­mokráciára nevelésről. Az MKP ta­valyi komáromi ülésén aztán volt szerencsém megismerkedni Mi­kulás Dzurinda miniszterelnök úr­ral, akivel ismertetterrrterveimet. Nagy örömmel fogadta, támogatá­sáról biztosított. Beszélgetésünket írásban is rögzítettem, megküld- tem az ET-nek és Bugár Béla úrnak is mint közvetítőnknek. Örömmel jelenthetem, az ET elfogadta a ter­vet, hogy önkormányzati és nyelvi chartáját, illetve ajánlásait népsze­rűsítsük. Mert mit sem ér, ha egy ország kormánya aláír egy szerző­dést, a parlamentje ratifikálja, de az nem jut el a végrehajtó szervek képviselőihez. Most éppen ez a cél. Miroslav Kusy politológus szerint ugyanis az autonómia nem az el­szakadás felé tett első lépés, ha­nem a demokrácia kiteljesedése, ha abban nyilvánul meg, hogy a határozathozatalt az alsóbb szin­tekre juttatjuk. Ehhez mindenki­nek joga van, nem csupán a több­ségnek, hanem a kisebbségnek is, mert a demokrácia egy és osztha­tatlan. Dunaszedahelyen, Komá­romban, Rozsnyón és Kassán há­rom szemináriumot tartunk, ahol polgármesterek, önkormányzatok ismerkedhetnek meg a dokumen­tumokkal. A kisebbségi jogok és a szub­szidiaritás elvének érvényesít­hetősége közti szoros összefüg­gésre utalt. Az ET nálunk is rati­fikált önkormányzati chartájá­ból Szlovákia éppen a szub­szidiaritás elvét nem fogadta el. Velem ezzel kapcsolatban konzul­tált az MKP. Semmi olyat nem csi­nálok, amiből kormányközi prob­léma lehetne; ezzel a magyar kor­mánynak is tartozom. Egy osztrák nemzetközi jogász kollégámmal megpróbáltuk lehetőségeinkhez mérten segíteni az MKP-t, hogy felkészülten várja az ET szakértőit, s lehetőleg ne engedje meg, hogy a lécet a legalacsonyabbra tegyék. Tudniillik, egyes szlovák politiku­soknak az volt a céljuk: lám, Szlo­vákiában néhány ezer lengyel és ruszin is él, s minden nemzetiség­nek ugyanazok a jogok járnak. Alapvető azonban a különbség, ha Az autonómia nem az elszakadás felé tett első lépés, hanem a demokrá- . cia kiteljesedése. N> figyelembe vesszük, hogy egy 600 ezres kisebbség egy tömbben él. Az emberi jogok azonosak, de a nyelvhasználat, az önkormányzat­ok esetében a jövő Európájában megengedhetetlen, hogy ne le­gyen kisebbségi nyelvű nyomtat­vány olyan településen, ahol a la­kosságnak több mint a fele a több­ségétől eltérő anyanyelven beszél. Ennek ebben a térségben is érvé­nyesülnie kell egyszer. A szubszidiaritást illetően tehát Ön szerint is lejjebb került a léc? A szubszidiaritás elvét azért fontos érvényesíteni, mert akkor a helyi önkormányzat például elhatároz­hatja, hogy csak olyan alpolgár­mester választható meg, aki mind a két nyelvet beszéli. Szlovákia az ET nyelvi chartájá­nak elfogadására készül. Miben segítheti a szlovákiai kisebbsé­geket a FUEN? A magam részéről az illetékes ET- bizottságban meglevő baráti kap­csolataimon keresztül. Vladimír Meciar tegnap megváratta híveit, a tüntetés már mintegy másfél órája zajlott, amikor a helyszínre ért HZDS-hívek Pozsonyban Pozsony. Vladimír Meciar, a HZDS elnöke tegnap a kormányhivatal előtti téren mintegy 5-6 ezer híve előtt a Dzurinda-kabinet lemondá­sát, és az előrehozott választásokig a polgári egyetértés kormányának létrehozását követelte. Meciar csak mintegy másfél órával a nagygyűlés megkezdését követően, valamivel hat óra után lépett a szónoki emel­vényre. , A HZDS is kormányzott, de akkor felemelkedés volt, most meg hanyatlás” - hangsúlyozta, majd a munkanélküliséget, a szociális és gazdasági kérdéseket elemezte. A közigazgatási reform kapcsán a nemzetiségi kérdést a következő­képpen hozta szóba: „Nem azono­sulunk azzal, hogy a kormánynak olyan területi átrendezést áll szán­dékában megvalósítani, amely Dél- Szlovákiában a szlovákok rovására rontaná az etnikai arányokat”, (ká) Cigányokat nem akarunk!" - skandálta a tömeg Jozef Kalman képviselővel, a volt Meciar-kormány alelnökével (Somogyi Tibor felvétele) Az államfő ezután sem hozza nyilvánosságra a kegyelemben részesítettek névsorát Schuster hibákat keres ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az államfő semmi kivet­nivalót nem talált az információk­hoz való szabad hozzáférhetőség­ről szóló jogszabályban, sőt örül, hogy elkészült és többé-kevésbé az „ami nem titkos, az nyilvános” el­vét is támogatja - jelentette ki Marcel Zajac, annak a polgári kez­deményezésnek a képviselője, mely egy minden igénynek megfe­lelő, jó törvény jóváhagyását tűzte ki célul. Rudolf Schuster a kezde­ményezés képviselőivel folytatott megbeszélését követően úgy nyi­latkozott, addig nem írja alá a tör­vényt, amíg szakértői nem vélemé­nyezték, s csak akkor küldi vissza a parlamentbe, ha komoly hiányos­ságokra bukkannak. Az elnöknek hétfőig kell állást foglalnia. A könnyebb döntés érdekében a pol­gári kezdeményezés külföldi szak­értők véleményét is az államfő rendelkezésére bocsátották. A kez­deményezés képviselői jelezték, ha a jogszabály újratárgyalás céljá­ból visszakerül a parlamentbe, nem biztos, hogy újra elfogadják. Nem kívánt módosítások kerülhet­nének bele, holott a jogszabály szövegével az alkotók és a polgári szervezetek is elégedettek. Az ál­lamfő az információhoz való jogot biztosító törvény dacára is kitart korábbi amellett, hogy az általa kegyelemben részesítettek nevét nem hozza nyilvánosságra. Ezzel elkerülhető, hogy az általa ártat­lannak nyilvánított személyről a sajtó esetleg mint bűnösről írjon. Katasztrófaelhárítás Közös zászlóalj Szentes. A Tisza völgyének négy országa közös zászlóaljat állít fel, amely 2001 végére érheti el teljes működőképességét. Az ukrán- szlovák-román-magyar hadsereg a 150-160 fős speciális, gyors­mozgású műszaki századok irá­nyítására közös parancsnokságot állít fel. A nemzeti századokat mindig annak az országnak a pa­rancsnoksága alá helyezik, ame­lyiknek a területén a védekezési munka folyik. (MTI) ■■PHH RÖVIDEN SHH Van der Stoel Pozsonyba jön Pozsony. Június 14-én és 15-én a pozsonyi parlament konferencia- központjában A romák helyzete az EBESZ-régióban címmel konfe­renciát rendeznek. Csáky Pál kisebbségi és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes irodája jelezte, hogy a konferencián részt vesz Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi biztosa is. (na) Elégedetlen iskolaügyi dolgozók Pozsony. Elégedetlen a kormány által megszavazott 4 százalékos béremeléssel az iskolaügyben dolgozók szakszervezete. A döntés, melyet ők és a szakszervezetek szövetsége (KOZ) sem támogatott, még az inflációt sem takarja, nemhogy az évek óta mostoha sorsú pedagógusfizetések emelését jelentené. A szakszervezet követeli, hogy a kormány tegyen eleget a 2000-ik évre megkötött általános egyezségben leírtaknak. (TA SR) Keresettebb lett a HZDS weblapja Pozsony. A HZDS a weblapja ellen elkövetett támadást a politikai utálat egy következő eredményeként értékeli. A párt szóvivője iro­nikusan jegyezte meg, hogy eddig nem látott mértékben nőtt weblap iránti érdeklődés. A támadók nem a weblapot írták át, csak a hivatkozást irányították át saját gépükre, ahol a pártot s vezetőit szidalmazó szövegeket és képeket helyeztek el. (SITA) Ellenzik a főiskolai tandíjat Pozsony. A főiskolák diáktanácsa pozitívan értékeli az iskolaügyi minisztérium által kidolgozott főiskolai rendszer távlati koncepció­ját. Mivel a dokumentum értékelésére nagyon kevés idejük volt, egyelőre nem tudnak komolyabban állást foglalni. Amivel nem ér­tenek egyet, az a fizetett főiskolai tanulmányok. Ha ezt bevezetik, az államnak több kompenzáló döntést kellene hoznia. (SITA) Nem akarják az államkasszát hizlalni Pozsony. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy az önkormányzatok pénzét az ál­lamkassza rendszerébe olvasszák be a pénz származásától függet­lenül. Szerintük ez a centralizáció egyértelmű jele, mely teljesen ellentétes a közigazgatási reformmal. Pozitívan értékelték viszont a képviselők hozzáállását az alkotmánymódosítási folyamatban felhozott javaslataikkal kapcsolatban. (SITA) Rendőrök egy kiállításon Pozsony. Pavol Kubis, Ruzinov polgármestere hét eleji döntésével ellentétben a rendezők nem zárták be Hermann Nitch osztrák mű­vész sokakban undort kiváltott kiállítását, viszont a rendőrség lé­pett közbe. A rend őrei tegnap saját testükkel zárták el a bejáratot, s tessékelték ki a bentmaradt látogatókat. (TA SR) 100 millió dolláros hitelt vesz fel a főváros Pozsony. A városi képviselő-testület tegnap 100 millió dolláros, vagyis mintegy 4,4 milliárd koronás hitel felvételéről döntött. A hi­telt japán jenben vagy más szabadon beváltható valutában veszik fel a Deutsche Bank Luxemburgtól, esetleg más pénzintézettől, fu­tamideje 5 év. A felvett hiteleket a város 1995-ből származó tarto­zásainak törlesztésére fordítja: a Beruházási és Fejlesztési Bank­nak (IRB) 400 millió cseh koronával, a Prvá komunálná bankának (PKB) 500 millió szlovák koronával tartoznak. (SITA) Machová rosszallja a kormánydöntést Pozsony. A Devin Bank megtámogatásával kapcsolatos kormány- döntés az SOP szerint magával a kormány bankprivatizációs prog­ramjával áll ellentétben. Mária Machová szerint az EU rosszallása is várható emiatt, s a döntés hatással lehet a bankprivatizációra. A pri­vatizációs miniszter úgy látja, a konszolidáció után sem tudja majd a bank garantálni a betétek biztonságát. (SITA) Elbocsátanak 13 ezer vasutast Pozsony. A Szlovák Vasutaknál (ZSR) tervezett átalakítások miatt valószínűleg 13 ezer alkalmazottat bocsátanak el. A transzformá­ció folyamán a vállalatot két részre szakítanák, Andrej Egyed sze­rint erre mindenképpen szükség van a vasút gazdaságossá tételé­hez. A vezérigazgató elmondta, adósságuk meghaladja a 32 milli­árd koronát, viszont az állam 10 milliárddal tartozik nekik. (SITA) Egyelőre nem nyílik Pozsonyban ír nagykövetség Zöld út a zöld szigetre ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A jövőben valószínűleg lehetőség nyűik arra, hogy szlová­kiai építővállalatok Írországban dolgozzanak - jelentette ki Po­zsonyban Mary Hamey, az ír kor­mány alelnöke. Mint elmondta, kormánya jelentős összegeket kí­ván fordítani az ország infrastruk­túrájának kiépítésére, s külföldi cé­gek részvételével is számolnak. Mary Hameyt huszonkét vállalat képviselői kísérték Szlovákiába, hogy megvizsgálják az ír-szlovák gazdasági együttműködés lehető­ségeit. A két ország közti jelenlegi áruforgalom értéke mindössze évi 50 millió dollár, ami lényegesen el­marad a lehetőségektől. Az együtt­működés szorosabbra vonásával Eduard Kukán szlovák külügymi­niszter is egyetértett. Korábban szó esett arról is, hogy szlovákiai szak­emberek számára is lehetőség nyí­lik írországi munkavállalásra, ám erről a várakozásokkal ellentétben most nem esett szó. Hamey csak annyit mondott, megbeszéléseket folytatott Peter Magvasi munka­ügyi miniszterrel, aki felvetette, hogy a szlovákiai fiatalok tapaszta­latszerzés céljából esetleg egy-egy évre ellátogathatnának a zöld szi­getre. Hamey ezzel egyetértett, s úgy vélte, ebben a két ország közt jelenleg fennálló vízumkényszer sem lesz akadály. Eltörléséről csak annyit mondott, Dublin Londonnal összehangolt vízumpolitikát foly­tat, az eltörlés tehát egyelőre nem várható, mint ahogy egyelőre nem aktuális a pozsonyi ír nagykövetség megnyitása sem. (sóti)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom