Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-07 / 130. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 7. Politika 5 A „Millennium" néven napvilágot látott javaslatnak mintha nem lenne gazdája, nem a szaktárca égisze alatt jelent meg A közoktatási reformtervezetről Az 1999-es Czabán-napokon Milan Ftácnik, az oktatási tár­ca vezetője úgy vélekedett, hogy a „Konstantin” elneve­zésű oktatási reformtervezet annak idején azért bukott meg, mert a választási idő­szak vége felé került megvita­tásra, és elfogadására már nem volt idő. ALBERT SÁNDOR Most, 2000 elejére végre elkészült a tervezet (az előkészítő bizottságnak a szerző is tagja volt), de mintha nem lenne gazdája. A „Millennium” néven napvilágot látott javaslat ugyanis nem az oktatási tárca égisze alatt jelent meg. Szerzőként a bi­zottságnak azt a három tagját tün­tették fel, akik végső formába gyúr­ták a javaslatokat (Rosa-Tu- rek-Zelina). Az országot járva, saj­nos, azt tapasztalom, hogy a peda­gógustársadalom nagy része ma sem ismeri a tervezetet. Nincs, aki szemináriumok, konferenciák kere­tén belül ismertesse. A közszolgálati médiumok sem sokat foglalkoznak vele, pedig tartalma az egész társa­A pedagógustársadalom nagy része nem ismeri a tervezetet. dalmat érinti. Érdekes tanulsággal szolgál a napvilágot látott hozzászó­lások, észrevételek elemzése is. A „nagypolitikához” hasonlóan a pe­dagógusok között is két tábor van kialakulóban. Az egyik azt állítja, hogy oktatási reformra nincs is szükség, hiszen tanulóink eredmé­nyesen szerepelnek a nemzetközi versenyeken. Ez így igaz. De ne fe­lejtsük el, hogy ezek az eredmények inkább egyéni sikerek. Nem a közok­tatás eredményességét igazolják. A másik tábor egy átfogó oktatási re­form mellett teszi le a voksát. Ez a csoport azzal érvel, hogy Szlovákia az Európai Unióba igyekszik, és ezért a politikai és gazdasági feltételek tel­jesítésén kívül az oktatásügy terüle­tén is közelednünk kell egymáshoz. Ma az Unió közoktatását a demok­rácia és a minőség jellemzi. Szlová­kiában viszont központi irányítás van, és az oktatás feltételeinek egy­re nagyobb méretű romlása bizony a minőség romlásához vezet. Erről tanúskodik az is, hogy Szlovákia a bruttó nemzeti össztermék (GBP) mindössze 3,7%-át költi az oktatás­ra (csak Románia és Bulgária költ kevesebbet), míg az uniós átlag 6%. A felsőfokú oktatásra fordított ki­adások tekintetében 0,6 százalékkal az utolsó helyet foglaljuk el Európá­ban. A pedagógusok átlagbére kb. 20%-kal az országos átlag alatt mo­zog. A pedagógustársadalom ilyen fokú megalázására sem találunk sok példát. A fiatalok átlagban 14,6 évet töltenek az iskolában. Az európai uniós átlagév 17,4 év. A munkanél­küliek struktúráját elemezve azt ta­pasztaljuk, hogy 50 százaléka 26 év alatti fiatal, akiknek a többsége ren­delkezik valamilyen szakképesítés­sel, csakhogy az nem felel meg a munkaerőpiac elvárásainak. A Millennium-tervezet szerint:- új alapokra kell helyezni a tanár­diák viszonyt;- meg kell változtatni az oktatás tar­talmi részét;- újszerű tanítási-tanulási módsze­reket kell bevezetni;- rendszeresíteni kell a tanítók és ta­nárok továbbképzését. A reformter­vezet önkormányzati és autonóm is­kolában gondolkodik. Ez a legna­gyobb pozitívuma, de egyben Achil- les-sarka. Van-e, lesz-e politikai aka­rat arra, hogy az önkormányzatok kezébe adják az általános és a kö­zépiskolák hálózatát? A tervezet a tartalmi szabályozás de­regulációjával is számol. Azzal, hogy bevezetésre kerülnek kétfokozatú tantervek. (Az állam elvárásai az or­szágos tantervbe, míg a helyi közös­ségek igényei az iskolai tantervbe épülnének be.) Amíg ez nem valósul meg, addig az iskola központi tan­terv alapján dolgozik, és nincs lehe­tősége kialakítani saját arculatát. Addig sem a pedagógus, sem a diák nem érzi, nem érezheti, hogy „ez az én iskolám”, és addig felelősséget sem érez az iskola eredményességé­ért, illetve eredménytelenségéért. Az áttekinthetetlen központi finan­szírozás helyett a normatív finanszí­rozási rendszer bevezetését szorgal­mazza a tervezet (habár ezt a téma­kört kiemelték az előkészítő bizott­ság hatásköréből, és egy önálló cso­portra bízták). A Millennium szol­gáltatásként kezeli az oktatást, ezért elvárja, hogy az iskola kommunikál­jon a partnereivel (a diákokkal, szü­lőkkel) és programjába beépítse el­várásaikat. A lakosság képzettségi szintjének emelését a 12 éves tankö­telezettség bevezetésével kívánja el­érni. A tankötelezettség ideje alatt az általános képzést helyezi előtér­be és a szakoktatást érettségi utáni formákban kívánja megoldani. A reformtervezet következetlensé­geként róható fel, hogy a tanfel­ügyelői hálózat kiépítését szorgal­mazza, miközben az egész tervezet az önállóságra és önkormányzati­ságra épül. A kettő együtt ugyanis nem megy. Külföldi szakemberek is úgy vélekednek, hogy ha lesz hiva­tal, akkor az feladatot is talál magá­nak. És a feladat nem lehet más, mint az önkormányzatiság és önál­lóság korlátozása. A tervezet legfontosabb elképzelé­sei tehát a következők:- a hatáskörök átruházása az önkor­mányzatokra;- a tankötelezettség 12 évre növelé­se (18 éves korig);- a normatív finanszírozási rendszer bevezetése; A pedagógusok átlagbé­re kb. 20%-kal az orszá­gos átlag alatt mozog.- kétfokozatú tanterv alkalmazása;- az általános képzés megerősítése és az iskolák átjárhatóságának biz­tosítása;- a szakképzés posztszekundáris formában való megoldása;- a tanulók teljesítményének szten- derdizált vizsgákkal történő ellen­őrzése;- főiskolai képzés bevezetése (a kö­zépiskolák és az egyetemek közé ékelt 3-4 éves felsőfokú képzés;- a korosztály legalább 70 százaléka érettségi bizonyítványt szerezzen;- az érettségizett tanulók anya­nyelvükön kívül két idegen nyelvet sajátítsanak el;- a felsőfokú intézményekben tanu­ló korosztály arányszámát 50 száza­lékra kell növelni (a jelenlegi kb. 20 százalékról);- a tervezet az oktatásügyre szánt kiadások jelentős növelését javasol­ja (a GDP 3,7%-áról 6%-ra) A szerző pedagógus Patrubány Miklós: Néhány elnökségi tag bojkottja ellenére sem állt meg az élet a világszövetségben Ügyészség elé kerül a világszövetség ügye Díszmagyar. Patrubány Miklós (jobbra) az MVSZ tisztújító közgyűlésén (Somogyi Tibor felvétele) ÚJ SZÓ- ÉS MTI-INFORMÁCIÓ Budapest/Pozsony. Az illetékes magyarországi ügyészségi szervek elé kerül a Magyarok Világszövet­ségében Patrubány Miklós elnökké választása óta kialakult válság kér­dése. Erről Pálfy G. István, az ún. tizenkettek szóvivője tájékoztatta lapunkat -a Patrubánnyal való együttműködést elutasító 12 MVSZ-elnökségi tag nevében. A tizenkettek nevében annak meg­állapítását kérik, hogy törvényes-e az olyan szervezet működése, amelynek szerintük nincs elfoga­dott költségvetése, az érvényes alapszabállyal ellentétben nincs elnökhelyettese, valamint törvé­nyesnek fogadható-e el a küldött­állításnak az a rendje, amelynek eredményeképpen a kárpátaljai, a szlovákiai, a szlovéniai és a vajda­sági küldöttek javarészt kiszorul­nak a vezető testületekből. Az ügyészségtől választ várnak arra is, hogy törvényes-e, ha a tisztújító küldöttgyűlésen megválasztott el­nök még az erre vonatkozó bírósá­gi bejegyzés előtt pénzügyekben és munkáltatói kérdésekben beavat­kozik a szövetség életébe. A tizen­kettek remélik, hogy az ügyészség állásfoglalása a lehető legrövidebb időn belül megtörténik. „Patrubány Miklós lezseren kezeli a magyarországi törvényeket, meglehet, azért, mert nem ismeri őket” - mondta Pálfy G. Hozzáfűz­te: a tizenkettek szerint az MVSZ működése nemcsak törvénybe üt­köző, hanem alapszabályellenes is, hiszen nincs elfogadott költség- vetése és foghíjas a vezetőtestüle- te. Ezenkívül a magyar törvények értelmében az állami költségvetés­ből támogatott szervezeteknek május végéig el kell számolniuk pénzügyi gazdálkodásukkal, ami nem történt meg. A szóvivő elmondta, Patrubány Miklós máig adott haladékot azok­nak az elnökségi tagoknak, akik megtagadták a vele való együtt­működést, hogy más belátásra tér­jenek. Arra hivatkozva szólította fel őket, hogy az alapszabályt fel­ügyelő bizottság magatartásukat alapszabály-ellenesnek minősítet­te. Pálfy G. megjegyezte, ebben a testületben is Patrubány emberei vannak létszámfölényben. Az új el­nök a szóvivő megfogalmazása szerint azzal fenyegette meg azo­kat, akik nem hajlandók visszatér­ni a közös vályúhoz, hogy helyüket póttagokkal tölti fel, ám erre nincs küldöttgyűlési felhatalmazása.- Néhány elnökségi tag bojkottja ellenére sem állt meg az élet a vi­lágszövetségben - jelentette ki Patrubány Miklós tegnapi buda­pesti sajtótájékoztatóján. Bejelen­tette: ha szükségessé válik a rend­kívüli küldöttgyűlés összehívása, akkor ezt még augusztus előtt megteszik, s megválasztják az új elnökhelyettest. Azt is közölte: az alapszabályt felügyelő bizottság szerint a költségvetést elfogadott­nak kell tekinteni, hiszen törvé­nyesen szavazták meg. Hozzátet­te: a világszövetség jogtanácsosá­nak véleménye szerint nincs olyan törvényi előírás, amely meghatá­rozna olyan időpontot, ameddig az MVSZ köteles a költségvetését elfogadni, (pve, mti) A napokban véget ért budakalászi találkozó célja elsősorban a kapcsolatteremtés és a tapasztalatcsere volt Kárpát-medencei civil szervezetek találkozója ÚJ SZÓ-HÍR Budakalász. Június elején a Ma­gyar Kollégium és a Magyar Műve­lődési Intézet megrendezte a Kár­pát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát. A rendezvényen 5 ország szervezetei, alapítványai vettek részt. A legtöbb Romániából (46, ami azt bizonyítja, hogy ott a leg­nagyobb a civil szervezetek száma, és működésük is a leghatéko­nyabb. Több szervezetük, alapít­ványuk már intézményes formá­ban, teljes infrastruktúrával műkö­dik, így tapasztalataikat átadhat­ták a szlovákiai szervezetek képvi­selőinek. A találkozó legfőbb célja a kárpát-medencei magyar kisebb­ségi társulások kapcsolatrendsze­rének kialakítása, és a működési, pénzszerzési módszerek, tapaszta­latok átadása volt. Erre szolgált az az írásos anyag is, melyet a részt­vevők előre megkaptak. Ebben legfontosabb adataival, működési profiljával szerepelt minden je­lentkező szervezet. A legkomo­lyabb vitatéma a pénzszerzés, a pályázati lehetőségek ismertetése, valamint a modern információs rendszer (internet) létrehozása, ill. bővítése volt. Elsődleges fel­adatul fogalmazták meg a nemzet­tudat erősítését is. (ú) RÖVIDEN Ma döntenek a Devín Bankról Pozsony. A pénzügyminisztérium a kormány mai ülésén terjeszti elő a Devín Bankban kialakult helyzet megoldására kidolgozott prog­ramját, melyet Brigita Schmögnerová tárcavezető két hete megígért - tájékoztatott Peter Svec szóvivő. A program tartalmáról részleteket nem árult el, azt azonban Schmögnerová korábban kijelentette, cél­juk a bank fizetőképességének és alaptőkéjének emelése. (SITA) Törvény a szerzői jogok védelmére Pozsony. Az ősszel jóváhagyásra kerülő szerzői jogokról szóló tör­vény értelmében a másolatok készítésére alkalmas készülékek árá­nak három, az audio- és videokazetták árának pedig hat százaléka a szerzői jogvédő szövetség számláját gazdagítja. Egy 1500 korona értékű készülék esetében ez 45 koronát tesz ki - mondta Milan Knazko kulturális miniszter, hozzátéve: az illetékfizetés csak ma­gáncélú másolatokra vonatkozik. (SITA) Családi tragédia történt Bazinban Pozsony. Tegnap családi tragédia játszódott le Bazinban. A rendőr­ség holtan talált egy házaspárt, a férj 41, felesége 29 éves volt. A gyilkosság motívuma egyelőre ismeretlen, a feltételezések szerint a férj egy veszekedés után lelőtte alvó feleségét, majd magával is vég­zett. Két iskolaköteles árva maradt utánuk. (SITA) Szombaton Street partyt szerveznek Pozsony. A szombatra tervezett Street party szervezői arra számí­tanak, hogy a fővárosi Szabadság téren ezren gyűlnek össze, és szórakozással egybekötve tiltakoznak a gazdasági globalizáció és a Nemzetközi Valutaalap tevékenysége ellen. A szervezők szerint nem kell olyan összetűzésektől tartani, melyek a Seattle-ben ren­dezett hasonló akciókat kísérték. (CTK) A legfelsőbb bíróság igényli az épületet Pozsony. A legfelsőbb bíróság jelezte, igényt tart a Szlovák Nem­zeti Bank S túr utcai székházára, miután a jegybank átköltözik új központjába. Stefan Harabín, a bíróság elnöke elmondta: igényü­ket eljuttatták a belügyminisztérium illetékeseihez is. (TA SR) Elhanyagoljuk a környezetvédelmet Besztercebánya. A kormány a gazdasági problémák hatása alatt nem tudatosítja, hogy az ország EU-csatlakozásának egyik döntő fel­tétele a környezetvédelmi normák teljesítése - figyelmeztetett Miklós László környezetvédelmi miniszter, hozzátéve: az EU e fejezetben, melyet az utolsók között nyitnak meg, nem engedélyez kivételt. A mi­niszter ezért pénzeszközöket kért az ágazat megerősítésére. (SITA) Moszkva nem szállít földgázt Belgrádnak Moszkva. Oroszország leállította a Jugoszláviába irányuló föld­gázszállítást. Ennek oka a 200 millió dolláros jugoszláv adósság. A szerb kormány válságstábot állított fel, melynek feladata az ország földgázszükségleteinek saját forrásokból való fedezése. Oroszor­szágból óránként kb. 200 ezer köbméter földgáz érkezett Jugoszlá­viába, míg saját készleteiből csak 70 ezret képes biztosítani, (ú) Nem tárgyaltak Kovác leváltásáról Pozsony. Az SDK parlamenti képviselői klubja tegnap nem tár­gyalt Roman Kovác frakcióvezető visszahívásáról - közölte Peter Zajac (DS), a tanácskozáson a parlament júniusi ülését megelőző előkészületek kerültek terítékre. (SITA) Emelhetik a pedagógusok fizetését Pozsony. A kormány törvény-előkészítő tanácsa tegnap elfogadta azt a kormányjavaslatot, amelynek értelmében július 1-jétől 4 szá­zalékkal emelkedne a pedagógusok bére. Lubomír Fogas minisz­terelnök-helyettes szerint szeptember 1-jétől további 450 koroná­val emelkednének a tanítói bérek. (SITA) Pavol Hamzík miniszterelnök-helyettes: iparkodnunk kell Nem adhatunk lovat a bővítés lcésleltetői alá ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. „Egyelőre jók a kilátása­ink, a törvény-előkészítés terén kell iparkodnunk” - jelentette ki tegnap az Európai Bizottság (EB) bővítési főigazgatójával folytatott tárgyalá­sát követően Pavol Hamzík integrá­ciós miniszterelnök-helyettes arra válaszolva, vajon a tavalyinál ked­vezőbb lesz-e a most készülő EB- jelentés Szlovákiáról. Tájékoztatása szerint Eneko Landaburu főigazga­tó pozitívan értékelte a kormányvál­tás óta elért politikai és gazdasági eredményeket. Figyelmeztető sza­vaira hivatkozva Hamzík hangsú­lyozta, egyes EU-tagállamok „ürü­gyeket fognak keresni, hogy meg­okolják a bővítési folyamat bizonyos fékezését, s mi nem adhatunk erre okot, mondjuk, azzal, hogy nem a terveink szerint haladunk a törvény­előkészítés terén.” Lapunk kérdésé­re, osztja-e Csáky Pál kormányalel- nök véleményét, hogy a belpolitikia stabilitás kérdésének szerepelteté­se Landaburu tárgyalásain „komoly jelzésként” értékelhető, Hamzík így válaszolt: „Nem tekintem ezt figyel­meztető jelzésnek, ez csak olyasmi, amiről vitát folytatunk.” A felek az aquis communautaire (jogelsajátí­tási folyamat) nemzeti programjá­nak eddigi teljesítéséről is értekez­tek. A tervezett közszolgálati tör­vényt illetően Hamzík az EU türel­mét kérte, „mivel nem voltunk biz­tosak, hogy az milyen erősen kötő­dik a közigazgatási reformhoz, és mert ennek a jogszabálynak olyan­nak kell lennie, hogy mindenki elé­gedett legyen, s ne kelljen módosí­tani”. Jelezte, a PHARE-pénzeket megpályázó pozsonyi tervezetek az államkincstárra vonatkozón kívül elkészültek. Ez ügyben levélben sürgette a kormányt. Közölte, a kör­nyezetvédelmi tárca ISPA-prog- ramhoz benyújtott, Brüsszelben el­utasított tervezetei még átdolgoz­hatok. (korp)

Next

/
Oldalképek
Tartalom