Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-01 / 125. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 1. KOMMENTÁR Téves kapcsolás TUBA LAJOS Húszmilliárd korona és huszonkétmilliárd korona - ennyi pénzt kel­lene behoznia a Szlovák Távközlési Vállalat (ST) eladásának. Az el­ső összeget a cégbe kellene beruházni, a másodikat pedig a kor­mány tervezte be a költségvetésbe. A helyzet nem könnyű, hiszen a környéken manapság nagy a kíná­lat távközlési vállalatokból, és a harmadik mobilszolgáltatóra kiírt pályázat sorsa is mutatja, hogy a kis piac tulajdonosainak nem lehet nagy szemük. Nálunk a menyasszonyt azzal igyekeztek szépíteni, hogy a térségben egyedüliként a cég számára 2003-ig monopol­helyzetet ígértek. De még ez is csak öt társaság érdeklődését keltet­te fel, amelyek közül végül három maradt. Illetve már csak kettő, mert az osztrákok hétfőn visszaléptek. Sót, a holland KPN-ről is azt suttogják, hogy talán inkább mégis a cseh piac érdekli jobban. így a német Deutsche Telekom egyedül maradna, ami nem tenne jót az árnak. Már csak azért is, mert ók jó előre közölték az ajánlatukat - 800 miihó dollárt. Ez pedig azt jelentené, hogy a költségvetésnek csak 18 milliárd korona maradna, négymilliárddal kevesebb a ter­vezettnél. Pedig néhány hónapja a hazai illetékesek még azt sejtették, hogy a vártnál akár jóval nagyobb pénz is állhat a házhoz. Ha viszont ez nem így lesz, a vétkeseket köztük is keresni kell. Ezek közül a leg­kétségesebb lépés a Postabank tőkeemelése, amely az ottani helyzet miatt az ST számára azonnali veszteségként jelenik meg. Márpedig ez politikai nyomásra történik, a kormány egyszerűen nem meri megkockáztatni az újabb bankcsődöt, ráadásul ott, ahol a takarék- pénztár után a legtöbb kisember tartja a pénzét. Pedig egyre nyil­vánvalóbb, hogy nem ez lett volna a legolcsóbb módja a Postabank szanálásának. Különben is, ha már 100 müliárd koronát ölnek a há­rom állami bank rendbetételébe, nyugodtan fordíthattak volna né­hány milliárdot a postahivatalokon keresztül lakossági banknak számító pénzintézetre is. Sőt, a hírek szerint a kormány érdekét az ST privatizációjának elbizonytalanítása nélkül is lehetett volna ér­vényesíteni, a közlekedési miniszter mégis ezt a megoldást válasz­totta. Nincs szerencséje, hiszen ha az érdeklődők visszalépnek nem mossa le magáról, hogy ez tett be a privatizációnak. Pedig rövid mi­niszteri karrietje alatt már volt egy botránya, amely hajszál híján a székébe került. Ezt pedig még nehezebb lesz megúsznia. JEGYZET Úthengerek és vonatok KMOTRIK PÉTER ......................... * Civakodással ért véget a magya­rok vüágtalálkozója. A világszö­vetség honi tagjai az „erdélyi út­henger” diktatúrája miatt felhe- vülve jöttek haza, hogy ország s világ színe előtt számoljanak be az őket ért sérelmekről. „Minden szinten leszavaznak bennünket - mondják -, kisebb létszámú határon túli magyar közösségek képviselőit a romániai magya­rok.” „Ezt nem tűrhetjük, ha minden kötél szakad, még az is megeshet, hogy kilépünk a vüág- szövetségből” - hangzik a fenye­getés. A világszövetségből, amelynek mibenlétéről mine­künk, itthoni szlovákiai gyalogmagyaroknak nem is na­gyon van fogalmunk. Nem tud­juk, ki lehet a tagja, ki kit képvi­sel benne, milyen módon válasz­tották a bennünket ott képviselő csoport tagjává, miért fontos, hogy benne a többiek szava is ér­vényesüljön. Egy biztos, ha tény­leg van úthenger, és csak egy kö­zösség akarata érvényesül általa, akkor az valóban helytelen do­log, s meg kell tenni mindent en­nek a folyamatnak a megállítá­sáért - azoknak, akiknek ez fon­tos. Más dolog, hogy kies hazánk magyar közösségének életében is voltak s vannak olyan momen­tumok, amelyek a világszövet­séghez hasonlóvá teszik azt. Itt is vannak olyan magyarok által lakott vidékek, amelyeknek la­kói talán úgy érzik, véleményük s érdekük háttérbe szorul egyes fórumokon. Elég csak összeha­sonlítani, hogy hány MKP-s par­lamenti képviselő lakik a Vágón innen, s mennyi azon túl. Reménykedjünk, hogy a világ- szövetségben idővel rendeződ­nek a viszályok, s oly módon, hogy a békepipa elszívása után egyeben határon túli magyar kö­zösség képviselője sem fogja benne megrövidítettnek, mellő- zöttnek érezni magát s vélemé­nyét. És talán a világszövetség­ben szerzett mostani tapasztalás ráébreszti a szövetség szlovákiai képviselőit (és politikustársait) arra is, hogy ideje lenne lecserél­ni az itthoni nyugat-szlovákiai magyar úthengert egy hosszú dél-szlovákiai vonatszerelvény­re. Egy olyan vonatszerelvényre, amelynek minden egyes kocsiját egy-egy benne ülő utas fogja képviselni a következő parla­menti választások előtt az MKP jelölőlistájának első húsz helyén. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, telefax: 58238343. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/7704 200, Nyitra: 087/652 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Lapterjesztési osztály, laprendelés: 58238307, teL/fax: 58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA KFT.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PrNS, valamint a D. A. CZVEDLER KFT. - Somotja. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz dacé, Koáická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-maü: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ PRAVDA Azok az ambíciók, melyekkel Ru­dolf Schuster közel egy éve az ál­lamfői székbe beült, nem igazán teljesültek. Bár már a kezdetekkor tudni lehetett, hogy az elnök jog­körei nálunk erősen behatároltak, Schuster nem elégszik meg az ál­lam külső reprezentálásával, unos-untalan megpróbál beleszól­ni a belpolitikába is. A politikai kerekasztal már senkit sem érde­kel, s az egészet az ellenzék csak a kormány hergelésére használja ki, hogy mindig bejelenti, ők hajlan­dók leülni tárgyalni. Schuster to­vábbra is úgy viselkedik, mintha még mindig polgármester lenne, csak Kassát a Szlovákia nevű nagyvárosra cserélte fel. Folyton fogad valakit, vagy ellenzéki veze­tőket, vagy polgármestereket, vagy egy falu vezetését, vagy épp valamely csőd szélén álló gyár munkásait. És ígér és ígér. Ennek tárgyalást, annak pénzt, a harma­diknak csatornahálózatot, csak közben azt felejti el, hogy ő már nem polgármester, hanem egy or­szág elnöke. Németországban ma nyitják meg a 31. világkiállítást, melynek témája: emberiség, természet, technológia Expók Londontól Hannoverig Mától október 31-éig váija a látogatókat Hannoverben az Expo 2000 világkiállítás. A világkiállítások története kö­zel 150 éves múltra tekint vissza. MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az 1928-ban megalakult Kiállítások Nemzetközi Irodája (BIE) sokáig ál­talános és szakmai világkiállításo­kat ismert el. A változó körülmé­nyekhez alkalmazkodva a BIE 1972 óta bejegyzett és elismert kiállításo­kat tart nyüván: a bejegyzett vüág- kiállításokra legfeljebb ötévenként kerül sor, és hat hónapig tarthat, a közbeeső években a tagállamok egy elismert kiállítást rendezhetnek - ennek területe legfeljebb 25 hektár lehet, időtartama nem haladhatja meg a három hónapot, témája pe­dig szakosított. Az eddigi világkiál­lítások sorozata: Általános, ületve 1972 óta bejegy­zett világkiállítások: 1851. London (Crystal Palace) - A kiállítás fő nevezetessége az előregyártott acél- és vaselemekből épült Kristálypalota volt; az épület látványossága és újszerűsége nagy­ban hozzájárult a hatalmas siker­hez. 25 résztvevő ország, 6.039.125 látogató. 1855. Párizs - A Champs Élysées-n épített ipari palotában hét kör alakú galérián zajlott a kiállítás; a galériá­kon a különböző területeket csopor­tosították, míg a kör különböző szektorait nemzetek szerint osztot­ták fel. Ezen a kiállításon jelentek meg a reprezentatív nemzeti pavüo- nok, a Lesseps-féle Szuezi-csatoma terveit is így mutatták be először. 25 ország, 5.162.330 látogató. 1862. London - 39 ország, 6.096.617 látogató. 1867. Párizs - A kiállítás fő szenzá­ciója az alumínium és a földgázfű­tés bemutatása volt. 42 ország, 15 millió látogató. 1873. Bécs - Az első német nyelv- területen tartott világkiállítást a Práter ártéri területén rendezték. 35 ország, 7.255.000 látogató. 1876. Philadelphia - Az első év­fordulóhoz kötődő világkiállítás: az Egyesült Államok függetlensé­gének 100. évfordulóján rendez­ték. A fő kiállítási épület, a Main Building akkor a világ legnagyobb épülete volt. 35 ország, 10 millió látogató. 1878. Párizs - A Mars-mezőn ren­dezett kiállítás alkalmából készült el a Trocadero palota (1937-ben egy újabb világkiállítás alkalmával bontották le). Itt mutatták be az automobilt, a fonográfot és a hűtő- szekrényt. 36 ország, 16.156.626 látogató. 1880/1881. Melbourne - 33 or­szág, 1.330.000 látogató. 1888. Barcelona - 30 ország, 2.300.000 látogató. 1889. Párizs - A francia forrada­lom 100. évfordulóján rendezett kiállítás fő látványossága az Eiffel- torony, a világ legmagasabb épüle­tének avatása volt. 35 ország, 32.250.297 látogató. 1893. Chicago-Az Amerika felfe­dezésének 400. évfordulóján tar­tott rendezvény „legmaradan­dóbb” eredménye a szórakoztató részben bemutatott és azóta is tö­retlen népszerűségnek örvendő óriáskerék volt. 19 ország, 27.500.000 látogató. 1897. Brüsszel - 27 ország, 6 mil­lió látogató. 1900. Párizs - A század értékeit összegző kiállításon a villanyvasút vonzotta a legtöbb figyelmet. 27 ország, 6 millió látogató. 1904. St. Louis - A kiállítás Louis­iana állam az Egyesült Államokhoz való csadakozásának 100. évfor­dulóját ünnepelte. Itt tűnt fel a lég­hajó és az automatikus telefonkap­csolás. 60 ország, 19.654.855 né­ző. 1905. Liege - Belgium független­ségének 75. évfordulója alkalmá­ból tartották. 31 ország, 7 millió látogató. 1906. Milánó - 25 ország, 10 mil­lió látogató. 1910. Brüsszel -13 millió látogató. 1913. Genf - 26 ország, 9.503.419 látogató. 1915. San Francisco - A kiállítás­hoz kapcsolódóan nyitották meg a Panama-csatornát. 32 ország, 19 millió látogató. 1929. Barcelona - A kiállítás al­kalmával épült be a Montjuis- hegy, mely még ma is vásárterület­ként funkcionál. 1933/1934. Chicago - A haladás évszázada címmel tartott kiállítá­son 21 ország vett részt, a látoga­tók száma 22.317.221 volt. 1935. Brüsszel - 30 ország, 20 millió látogató. 1937. Párizs - A Művészet és tu­domány a modern életben volt a fő téma. Ä spanyol pavilonban állí­tották ki Picasso Guernicáját. 44 ország, 31.040. 955 látogató. 1939. New York-A holnap világa című kiállításon ismerkedhetett meg a nagyközönség a magneto­fonnal, a televízióval, a nylonnal és a műanyagokkal. 1949. Port-au-Prince (Haiti) ­Port-au-Prince alapításának 200. évfordulóján rendezték a kiállí­tást. 1958. Brüsszel - A világ mérlege az emberibb világért címmel ren­dezett világkiállítás jelképe az Atomium, szenzációja a szputnyik és a helikopter volt. 42 ország, 41.454.412 látogató. 1962. Seattíe - A kiállítás címe Az ember az űrkorszakban volt. 1967. Montreal - A Kanadai Ál­lamszövetség létrejöttének 100. évfordulója alkalmából Az ember és világa - a jövő városa címmel rendezték meg. 62 ország, 50.306.648 látogató. 1970. Oszaka - A japán világkiál­lítás címe Haladás és harmónia az emberiség számára volt. 75 or­szág, 64.218.770 (rekord számú) látogató. 1992. Sevilla - A felfedezések ko­ra címmel rendezett kiállításon 110 ország vett részt, a látogatók száma 41.814.571 volt. 2000. Hannover - Az Emberiség - Természet - Technológia - Szüle­tőben az új világ jelszóval nyíló hannoveri világkiállításon 175 résztvevő országot regisztráltak. 40 millió látogatóra számítanak. Hannover, a Remény Pavilonja az Expo 2000 jelképével, a bálna alakú acélkonstrukcióval (TA SR/EPA-felvétel) OLVASÓI LEVÉL ... és jöttek a „nagyurak”... Nagy volt a káosz hazánkban, amikor megindult az állami válla­latok privatizálása. A mamutcé­gek körüli zűrzavarról az egész ország tudott, de a kisvárosi, falu­si vállalatokkal is ez történt, csak ezt könnyebb volt eltakarni. Szentesben működött már évtize­dek óta a kelet-szlovákiai kő- és kavicsbányák egyik üzeme, amely sok embernek adott munkát. Saj­nos ezt az üzemet is elérte a vál­tozás. Az eperjesi vállalkozók nem vásárolták meg a felszíni bá­nyát, csak bérbe vették, tehát az alkalmazottak számán sem vál­toztathattak, így 34 munkásnak „biztosították” a megélhetést. Óriási beruházási tervekkel ke­csegtették az alkalmazottakat, még a béreket is megemelték. Anyagi hátterüket fitogtatva na­ponta más autóval jelentek meg a mobiltelefonos „nagyurak”. Ez a szép jövőt ígérő hozzáállás csak 4-5 hónapig tartott. Jöttek a problémák, műszaki hiba esetén a legolcsóbb alkatrész pótíása is nagy gondot okozott, akárcsak a bérek előteremtése, holott az üzem minimális befektetéssel nagyon is jövedelmező volt. Az­tán eljött az az idő is, mikor már fizetést sem adtak, a gépeket sem volt miből üzemeltetni, majd következett a kényszerszabad­ság, utána a csúfos búcsú. Kihasz­nálva az alkalmazottak hiszé­kenységét, mindannyiukkal alá­íratták a felmondásukat, bár csak szóban, de megígérték, 1-2 hó­napról van szó, és utána újra al­kalmazzák őket. Mivel a munkál­tatók fizetni nem tudtak, valóban biztosabbnak tűnt a munkanélkü­li-segély és a remény, hogy pár hét múlva újra dolgozhatnak. Mindez egy éve történt. A nagy­urak milliókkal a zsebükben el­tűntek, míg a póruljárt munká­soknak még a szociális segély sem jár, hiszen „önként” hagyták ott fizetőképtelen munkáltatójukat A bányászok összefogtak és a mai napig perelnek többhavi elmara­dott bérükért. Leczo Denisza Királyhelmec- Ha a kihívás napja a sörivásra is vonatkozna, legfeljebb München vehetné fel velünk a versenyt (Peter Gossányi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom