Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)

2000-05-06 / 104. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 6. Politika 5 A köbölkúti önkormányzat a Pro Probitate-Helytállásért Díjra javasolja Burián László párkányi esperest Csatlakozott deportált híveihez „Mint magyarok, tudnak keresztények lenni, s mint keresztényeknek, ne­kik magyaroknak kell maradniuk." ■■■■i RÖVIDEN VHHHi Malíková ismét a reprivatizációról Pozsony. Az SNS a stratégiai vállalatok reprivatizációját kilátásba helyező kezdeményezése nem irányult a külföldi befektetők ellen -jelentette ki Anna Malíková, a nemzetiek elnöke. Szerinte csupán arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy ha a magánosítás törvény- ellenesen folytatódna, az SNS kormányra lépése esetén szorgal­mazná a reprivatizációt. (SITA) Egyelőre marad a sugárzási jog Pozsony. Peter Jurás, a tévétanács elnöke cáfolta, hogy a frekven­ciatanács a napokban foglalkozna a Markíza-Slovakia vállalat Markíza TV sugárzási jogának Gamatex vállalatra történő átruhá­zásával. Elmondta, a kérdés valóban a napirenden szerepelt, de te­kintettel arra, hogy még nincs érvényes bírósági döntés az ügylet hivatkozási pontját alkotó kereskedelmi jegyzőkönyv valódiságá­ról, ezért az ügyet félretették. (TA SR) Szlovákia 2005 előtt az EU-ban? Pozsony. Erich Pramböck, az Ausztriai Városok Szövetségének fő­titkára szerint Szlovákia még 2005 előtt elnyerheti az EU-s tagsá­got. Kijelentését Bécs uniós tapasztalataira alapozza, bár elismer­te, az EU jelenleg bonyolultabb szervezet, mint amilyen Ausztria csatlakozása előtt volt. Hozzátette, e térségben mágikus számnak minősül a csatlakozás lehetséges időpontja. (SITA) A peremmagyarság sorsáról Szekszárd. Kétnapos konferencia kezdődött tegnap Szekszárdon, az Erdélyi Körök Országos Szövetsége szervezésében, Magyarok együtt címmel a peremmagyarság sorsáról, különös tekintettel a külhoni állampolgárság intézményére. A rendezvényen számos is­mert határon túli magyar politikus vesz részt, köztük Tőkés László, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) tiszteletbeli elnöke. (MTI) Magyar ifjúsági csúcsszervezet Belgrád. A Vajdaságban megalakult a magyar ifjúság csúcsszerveze­te, a Vajdasági Ifjúsági Tanács (VIT), amely a délvidéki ifjúsági szer­vezetek tevékenységét kívánja összehangolni és a térségbeli fiatalo­kat bekapcsolni a Kárpát-medencei folyamatokba. A VIT-et egyelőre tíz vajdasági magyar ifjúsági szervezetet, pártok és egyházak mellett működő ifjúsági csoportosulások, valamint a Képes Ifjúság és a Táltos című lapok szerkesztősége hozta létre Szabadkán. (MTI) Rangos kitüntetés Horn Gyulának Landshut. A németországi Landshutban Horn Gyulának átnyújtot­ták a „Collage United Nations” díjat. A kitüntetést Butrosz Gáli elő­ző ENSZ-főtitkár kezdeményezésére alapították, és évente azok­nak a politikusoknak ítélik oda, akik tevékenységükkel emberek millióinak életét teszik jobbá. Tavaly a kitüntetést és a velejáró obeliszket Lech Walesa lengyel politikusnak adományozták. (MTI) Durinda a jobbközép erők egyesüléséről tárgyalna Nem elég a koalíció Köbölkút község önkor­mányzata a község tanácsá­nak 2000. március 6-án ho­zott határozata értelmében Burián László párkányi espe­rest javasolja a szlovák par­lament magyar képviselői ál­tal alapított Pro Probitate- Helytállásért Díjra. KAMONCZA MÁRTA Az 1922-ben Szencen született Burián Lászlót röviddel a második világháború után, 1946-ban Po­zsonyban szentelték pappá. Kö­bölkút község neve ugyanebben az évben került a köztudatba: 1946. november 19-én innen in­dult az első tehervonat-szerel- vény Csehországba. A faluból ak­kor 55 családot, azaz 208 sze­mélyt hurcoltak el erőszakkal, voltak közöttük csecsemők és ma­gatehetetlen idős emberek is. „Az akkor deportált köbölkútiak né­hány éven belül mindnyájan ha­zajöttek, illetve hazaszöktek. Hogy nem maradtak Csehország­ban, nem asszimilálódtak és meg­maradtak magyarnak, ahhoz egy jeles ember, Burián László segít­sége is hozzájárult. Burián László esperes úr 1946 vé­gén, fiatal káplánként önként elkí­sérte híveit Csehországba. Átélt rengeteg viszontagságot, nehézsé­get, ennek ellenére töretlen erővel Tartotta a lelket az erő­szakkal elhurcolt ma­gyar emberekben. segített, tartotta a lelket az erő­szakkal elhurcolt magyar embe­rekben. Többek között neki is kö­szönhető, hogy nem csak a köböl­kútiak, hanem az akkor deportált 44 129 magyar ajkú személy döntő többsége hazatért és megmaradt magyarnak” - indoka a községi képviselő-testület döntését Kovács Anyagi gondokról Elvi reciprocitás Pozsony. A magyar Országgyűlés emberjogi, kisebbségi és vallás­ügyi bizottságának küldöttsége csütörtökön tárgyalt a szlovák kulturális tárca Milan Gacík ál­lamtitkár vezette képviselőivel. Jarábik Gabriella, a minisztérium kisebbségi kultúrákért felelős fő­osztályának vezetője lapunknak elmondta, elsősorban az egyházak és a kisebbségek finanszírozásá­ról, a vegyes bizottságok tevé­kenységéről és a készülő szlo­vák-magyar kulturális egyez­ményről esett szó. A tárca képvise­lői az egyházak anyagi támogatá­sával kapcsolatban beszámoltak arról, hogy egyre nehezebben biz­tosíthatók a lelkipásztori fizeté­sek, s elmondták: az igényelt pót­támogatásokról még folynak a tárgyalások. Mária Jakabová (MSZP), a magyar küldöttség szlovák tagja kérte Milan Gacík ál­lamtitkárt, tárcája tegyen azért, hogy a magyarországi szlovák do­kumentációs központ létét a ma­gyar kormány megfelelően bizto­sítsa. Jarábik jelezte, ez összefüg­gésbe hozható a szlovákiai ma­gyar -jelenleg Komáromban regi­onális jelleggel működő - doku­mentációs központ létrehozásá­nak kérdésével.' „Reciprocitást minden értelemben nem lehet szorgalmazni, mert a két kisebb­ség létszáma ezt eleve kizárja, de elvben erre kell törekedni” - hang­súlyozta a főosztályvezető. A ma­gyar vendégeket több hazai ma­gyar kiadó könyvcsomaggal aján­dékozta meg. A küldöttséget csü­törtökön fogadta Szigeti László oktatási államtitkár is. (kár) Ferenc köbölkúti polgármester. El­mondása szerint Burián Lászlónak Csehországban kifejtett tevékeny­ségét a római katolikus egyház ha­zai, szlovák vezetése mind a mai napig nem bocsátotta meg. „1996- ban, amikor pappá szentelésének félévszázados jubileumán - a szo­kásoknak megfelelően - Rómába kellett volna küldeni a pápa őszentségének fogadására, egy­szerűen »elfeledkeztek» róla. Kö- bölkúton és a környéken azoban mind a mai napig nagy népszerű­ségnek örvend. A deportálások 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre sok faluba meghívták. ÚJ szó-hír Pozsony. „A magyar alkotmánybí­róság döntéséből következik, hogy a kisebbségek parlamenti képvise­letének elmaradása a magyar parla­ment régi mulasztása. Ebben a vo­natkozásban egy picit nehezen ér­tettük meg magunkat a szlovák kol­légák egynémelyikével, tudniillik a kisebbségek parlamenti képviselete Szlovákiában sem biztosított. A ma­gyar kisebbség egy pártelvű válasz­tási rendszer keretei között jutott parlamenti képviselethez, mint ahogy ugyanilyen rendszerben ka­pott mandátumot Jakab Mária (MSZP) a szlovák, és Schmit Ferenc (FIDESZ-MPP) a német kisebbség képviselőjeként” -jelentette ki teg­ÚJ SZÓ-JELENTÉS Rozsnyó. Hatna István építésügyi miniszter tegnap a Rozsnyói Járási Hivatal vezetőivel, a Rozsnyói Re­gionális Fejlesztési Ügynökség kép­viselőivel, polgármesterekkel, va­lamint az MKP járási vezetőivel ta­lálkozott, akik a járás lakosságát sújtó gondokról és arról tájékoztat­ták, miként szeretnék azokat meg­oldani. A polgármesterekkel lezaj­lott találkozón Hama elmondta, milyen építési támogatások igé­nyelhetők a tárcától, a járási hiva­tal elöljárójának figyelmét pedig külön felhívta annak fontosságára, hogy a polgárok által a hivatalba Köbölkúton >>A meghurcolt és kitelepített családok emlékére << emlékérem ezüst fokozatában ré­szesült” - fűzte hozzá a polgár- mester. Burián László 1948 elején került haza Csehországból. Arról, miért döntött úgy, hogy követi híveit Csehországba Molnár Imre-Varga Kálmán: Hazahúzott a szülőföld című, 1992-ben Budapesten ki­adott könyvében a következőkép­pen vall: „Engem 1946-ban szen­teltek pappá, akkor kerültem egy szlovák faluba, ahol a hívek szere­tettel fogadtak és be is illeszked­tem az ottani életbe. A hívekkel te­nap a magyar Országgyűlés ember­jogi, kisebbségi és vallásügyi bizott­ságának küldöttségét vezető Kósáné Kovács Magda (MSZP). Re­ményét fejezte ki, hogy 2002-re megoldódhat a képviselet ügye. Arnóth Ferenc (FIDESZ-MPP) je­lezte: a magyar parlalmenti erők alapvetően megegyeznek az euroatlanti integrációt, az EU- és NATO-csadakozást illetően. „Úgy látom, hogy ez sok tekintetben Szlovákiában még vitatott kérdés. Számunkra ez nemzeti probléma­ként jelenik meg, és ennek megfele­lően, a lehető legnagyobb elszánt­sággal törekszünk arra, hogy azok­nak az elvárásoknak maradéktala­nul eleget tegyünk, amelyek lehető­vé teszik EU-csatlakozásunkat” ­benyújtott lakásépítési támogatási kérvényeket a legrövidebb időn be­lül továbbítsák az állami lakásfej­lesztési alap központjába. Ez azért fontos, mert a kérelmeket a beérke­zés sorrendjében bírálják el. Rámu­tatott arra is, hogy a regionális fej­lesztés ma már elképzelhetetlen a régió intellektuális potenciáljának aktivizálása nélkül. Kifejtette, a re­gionális fejlesztési terveket nem le­het központilag megszabni, azokat az állami, az önkormányzati, a vál­lalkozói és a civil szféra helyi képvi­selőinek együttesen kell kidolgoz­niuk. Lapunk kérdésére válaszolva a miniszter elmondta, azért nem szerepelt programjában a járás ci­hát nem volt probléma, de akkor eljutott hozzánk a hír, hogy ma­gyar testvéreink tízezreit deportál­ják Csehországba, megfosztják őket otthonaiktól, elveszik tőlük kis vagyonukat. Félő volt, hogy nemzetiségüket és hitüket is elve­szítik, mert teljesen idegen kör­nyezetbe kerültek. Ez a tudat kész­tetett bennünket arra, hogy elin­duljunk, legalább néhányan. Mivel az én hivatásom az volt, hogy a magyar népnek legyen papja, s né­pem egy idegenbe került csoport­jának lelki igényei nincsenek kielé­gítve, hát kértem, engedjék meg, hogy kimehessek... Próbáltuk úgy szervezni a munkát, hogy bizonyos körzeteket bejárva a következő va­sárnapokra valamelyik templom­ba összehívtuk a magyarokat. A gyóntatás mellett három istentisz­teletet is tartottunk, az egyik kör­zetet reggelre, a másikat délre, a harmadikat pedig estére hívtuk.” Arra a kérdésre, hogy a csaknem kétéves csehországi munka meg­hozta-e gyümölcsét, az esperes az említett könyvben ad választ. „Ha arra gondolok, volt-e értelme a munkánknak, segített-e legalább néhány nehézsorsú magyarnak, talán igennek felelhetek. Talán érezték, hogy valaki mégis mellé­jük áll a nehéz napokban, rájöttek, Az egyház hazai, szlovák vezetése a mai napig nem bocsátotta meg. hogy vallásuk és nemzetiségi ho­vatartozásuk szorosan összetarto­zik. Hogy ők, mint magyarok, tud­nak keresztények lenni, s mint ke­resztényeknek, nekik magyarok­nak kell maradniuk. Hitet, nemze­tiséget meg lehet próbálni elven­ni, eladatni, de talán hozzájárul­tunk ahhoz, hogy ez ne sikerüljön, és zömük hű is maradt hitéhez, magyarságához. Érdemes volt ki­menni, bár engedtek volna to­vábbra is...” tette hozzá a képviselet kérdésére utalva. Kósáné Kovács Magda Or­bán Viktor kormányfő állítólagos kijelentésére utalva megjegyezte: „a tizenhárom, párthoz nem tarto­zó, tehát azoktól független képvi­selő kockázati tényezőt jelenthet egy szoros választási eredmény esetén”, ám az MSZP .hosszú hó­napokon keresztül egyedül kép­viselte azt, hogy ezt a kockázatot vállalni kell”. Szerinte bízni kell a kisebbségi képviselők „felelősség- tudatában és bölcsességében”. Arnóth erre kijelentette, a Fidesz nem beszél rizikóról, hanem a par­lamenti rendszer reformjával együtt, egy karcsúsított parla- menben tartja elképzelhetőnek a kisebbségi képviseletet, (kor) vil szervezeteinek képviselőivel való találkozó, mert látogatásának tervét nem a tárca dolgozói, ha­nem a járási hivatal és az MKP já­rási vezetősége állította össze. A megszűnt országos stratégiai fej­lesztési hivatal hatáskörébe tarto­zó, s önálló jogi személyként mű­ködő regionális fejlesztési ügynök­ségekkel kapcsolatban elmondta: hamarosan átvilágítást végez a tár­ca ezeknél az intézményeknél, s csak azoknak az ügynökségeknek a működését fogják vállalni, ame­lyek tevékenysége megfelel az el­várásoknak. A miniszter délután Szepsiben lakossági fórumon vett részt, (kmotrik) SITA- és TA SR-HÍR Pozsony. Mikiás Durinda, az SDK vezetője a 2002-es választásokra gondolva a jobbközép reformerők teljes egyesüléséről kezdeményez tárgyalásokat. A kormányfő szerint az EU-hoz való csatlakozás folyama­tában valószínűleg komoly kérdés­ként vetődik fel az ország politikai stabilitása és a kormány kilátásai. Úgy véli, a jobbközép erők egyesíté­se hozzájárulna a szlovákiai helyzet megnyugvásához. Az egységesülés - az optimális forgatókönyv megva­lósulása esetén - párton belüli plat­formok létrehozásával számol. A konkrétumokról a jövő kedden kez­dődő tényleges tárgyalásokon dön­tenének. Dzurinda szerint az együttműködés koalíciós megoldá­sa túlhaladott, ezért szükséges az egyesülés magasabb formájának létrehozása. Az SDK anyapártjainak ÚJ SZÓ-HlR Losonc. Az MKP vezetői: Bugár Bé­la, Gyurovszky László és Kvarda Jó­zsef tegnap délelőtt a járási hivatal képviselőivel és a járási koalíciós ta­nács tagjaival folytattak megbeszé­léseket, délután pedig a régió ma­gyar vállalkozóival, illetve polgár- mestereivel találkoztak. Bugár el­mondta, kellemesen meglepték a Losonci járás vezetői, akik nem vár­nak kormányintézkedésekre, ha­nem lehetőségeiken belül igyekez­nek maximálisan fejleszteni a térsé­get. A koalíciós pártok belső vitáival kapcsolatban megjegyezte: ezek fé­kezhetik, illetve teljesen le is állít­képviselőin túl más tömörülések ve­zetőivel - pl. a Vállalkozók és Iparo­sok Uniója képviselőivel - is talál­kozni kíván, azonban a Mjartan-féle Demokratikus Centrumpártéval - Mjartan kijelentései miatt - aligha. Lubomír Harach DÚ-elnök szerint a párt mai közgyűlésén a küldöttek nem az SDKÚ-val való fúzióról, ha­nem a Dzurinda-féle tömörüléssel kialakítandó szoros együttműkö­désről hoznak döntést, politikai nyi­latkozat formájában. Támogatja a jobbközép pártok egyesülését Peter Zajac, a Demokrata Párt aielnöke, aki azonban előnyben részesítené a koalíciós megoldást. Ján Camogur- sky elvetve a pártegyesülés ötletét kifejtette: a KDH a standard pártok megerősítésében érdekelt, s a ke­reszténydemokraták elnöke szerint az egész kezdeményezés a ma kez­dődő DÚ-közgyűlést kívánja befo­lyásolni. hatják Szlovákiában a reformfolya­matokat. Az MKP elnöke újságírói kérdésre elmondta: folyamatosan tárgyalnak az egyes miniszterekkel, mert a dél-szlovákiai intézmények nagy része valóban kevesebb állami támogatást kap a többinél. Szerinte ez azért van, mert a minisztériu mokban, központi hivatalokban - kevés kivétellel - ugyanazok dol­goznak, akik az előző kormányok alatt. Kvarda József azt elemezte, hogy regionális önkormányzatok nélkül nincs regionális politika. Amíg nem választják meg a térségek legitim képviselőit, addig szociális téren sem várható javulás az egyes régiókban, (fo) Kósáné Kovács Magda: a kisebbségi képviselet a magyar parlament mulasztása Nálunk sem oldották meg Az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra képviselőinek össze kell fogniuk A regionális fejlesztés gondjairól Bugár, Gyurovszky és Kvarda a Losonci járásban Nekünk kevesebb jut

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom