Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)

2000-05-31 / 124. szám, szerda

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 31. Villanypóz. A Fidzsi-szigetek fővárosában percről percre változik a helyzet. Aki mindenről tudni akar, kénytelen a parlamenttel szembeni villanypóznáról figyelni az eseményeket (TA SR/EPA) A lázadók nem ismerik el az új katonai vezetőt, aki hatályon kívül helyezte az alkotmányt Statárium Fidzsin George Robertson és Orbán Viktor beszéde a NATO Parlamenti Közgyűlésén 2002 előtt nem lesz döntés A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kampányzáró nagygyűlése Marosvásárhelyen Júniusban lesz az igazi előadás marad a Fidzsi-szigeteken, csekély a valószínűsége annak, hogy a Jámbor” haditengerészeti tiszt, aki sem háborús, sem politikai ta­pasztalatokkal nem rendelkezik, sokáig katonai vezető maradhat. Bainimaramát egy éve nevezték ki vezérkari főnöknek, de nem tarto­zik a határozott vezetők közé. A lemondatott államfő, Ratu Mara jelenleg a fidzsi haditengerészet egyik járőrhajóján tartózkodik a Fidzsi-szigetek partjai közelében. Mara távozását, amely Speight egyik követelése volt, Bainima- rama jelentette be, de hivatalos megerősítést még nem nyert a hír. Speight vázolta az új kormányra vonatkozó elképzeléseit is. Kije­lentette: nem ragaszkodik ahhoz, hogy miniszterelnök legyen az új kormányban. A helyi sajtó úgy tud­ja, hogy Ratu Epeli Nailatikaut, a hadsereg volt parancsnokát, Mara fogva tartott lányának férjét szán­ják az új katonai kormány élére. szlávia elleni szankcióknak, a Duna ügyét azonban ki kell emelni ebből a körből. Észtország azt reméli, hogy már 2002-ben meghívást kap Brüsszel­től a NATO-belépésre - jelentette ki Prágában Lennart Meri, észt állam­fő a vendéglátójával, Václav Havel- lel folytatott tárgyalás után. Meri úgy vélekedett, hogy a balti álla­moknak nem feltédenül egyidejűleg kell a NATO-tagjává válniuk, ha­nem annak függvényében, hogy mennyire felkészültek. Havel bizto­sította vendégét, hogy Észtország a NATO-ban mindenkor számolhat Csehország támogatásával. A B2-92 műsorát a Tilos sugározza Budapest. Mától napi fél órában sugározza a betiltott belgrádi B2-92 rádió műso­rát a budapesti Tilos rádió. Hétfőtől csütörtökig és va­sárnap este tíz órától a B2-92 félórás hírműsorát közvetí­tik. A belgrádi adó műsorát mindaddig továbbítják, amíg a B2-92 visszakapja stúdióját és felszereléseit. A Tilos rá­dió a 98-as ultrarövidhullá­mon augusztus 31-ig sugá­rozhat. (MTI) Nem kész az EU a bővítésre Helsinki. Erkki Tuomioja finn külügyminiszter szerint valószínűtlen, hogy az Euró­pai Unió 2003-ra kész lenne újabb tagok befogadására. Szerinte az EU-nak hosszabb időre lesz szüksége az Agen­da 2000 mezőgazdasági és szerkezeti reformjainak vég­rehajtásához. Másfelől azt is valószínűtlennek tartja, hogy a jelentkező országok 2005- nél korábban készen lenné­nek a csatlakozásra. (MTI) Bili Clinton európai körúton Lisszabon. Bili Clinton ame­rikai elnök egyhetes európai útja első állomásán, Portugá­liában ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok az Atlanti-óceán két partja kö­zötti kapcsolatok megszilár­dításán, valamint „a határain túli megoldásra váró felada­tok” elvégzésén fog munkál­kodni szövetségeseivel. Clin­ton Portugáliából Németor­szágba és Ooroszországba utazik. (MTI) Az amerikai elnök Portugáliá­ban (TA SR/AP) Bin Laden pénzeli a túszejtőket Berlin. Oszama bin Laden pénzeli a Fülöp-szigetek-i Abu Szajjaf muzulmán láza­dócsoportot, amely több mint egy hónapja tart fogságban 21 túszt Jolo szigetén. A sza- úd-arábiai állampolgárságá­tól megfosztott hírhedt milli­árdos 1996 óta Afganisztán­ban él. Az USA szerint ő ter- velte ki a kenyai és a tanzáni­ai amerikai nagykövetségek ellen végrehajtott, 224 halá­los áldozattal járó merényle­teket. (MTI) Jugoszlávia összefogott Irakkal Bagdad. Jugoszláviának és Iraknak együtt kell működni­ük, hogy közösen álljanak el­len az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek - közölte Szaddám Húszéin iraki elnök, mikor fogadta a szerb parla­ment elnökét, Drágán Tomicsot. Belgrád és Bagdad között jók a kapcsolatok, egyebek között azért, mert egyébként mindkét ország el­szigeteltnek számít a nemzet­közi színtéren és egyaránt szankciók alatt áll. (MTI) Suva/Canberra. A törvénye­sen megválasztott fidzsi kormányt fogva tartó fegy­veres lázadók vezetője kö­zölte: nem ismeri el az or­szág új katonai vezetőjét, és leváltására szólította fel a hadsereget, amely hatályon kívül helyezte az ország al­kotmányát. MTI-HÍR George SpeigTit megkérdőjelezte, hogy Frank Bainimarama ellenten­gernagy valóban ellenőrzése alatt tartja a katonaságot, mert szerinte a hadsereg fele a lázadókat támo­gatja. Tegnap négytagú tiszti kül­döttség találkozott Speight megbí- zottaival a parlament közelében azt követően, hogy a statárium beveze­tése és a hétfő esti hatalomátvétel után a katonai vezetés bejelentette: tárgyalásokat kezd a lázadókkal a MTI-HÍREK Budapest/Prága. A NATO újabb bővítéséről 2002 előtt nem születik döntés -jelentette ki a NATO Parla­menti Közgyűlésének tegnapi ülé­sén Budapesten George Robertson főtitkár. Kiemelte: nagyon lényeges a szervezet számára az Oroszor­szággal való együttműködés, u- gyanakkor fontos az Ukrajnával va­ló kooperáció is. A Balkánról szólva a NATO-főtitkár hangsúlyozta: no­ha sok még a feladat, a boszniai fo­lyamatok határozottan pozitívak, ráadásul hasznosak lehetnek a nem­zetközi közösség számára Koszovó MTI-TUDÓSÍTÁS Marosvásárhely. Zsúfolásig meg­telt hétfőn este a marosvásárhelyi Nemzeti Színház, ahol a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tar­totta a helyhatósági választás kam­pányzáró nagygyűlését. Markó Bé­la, az RMDSZ elnöke a rendkívüli érdeklődésre utalva arra figyelmez­tette a hallgatóságot, hogy ez csak a „főpróba” az „igazi előadás” június 4-én lesz a választások első forduló­jában, ahol az a tét, hogy további túszok elengedéséről. A lázadók hí­vei kövekkel dobálták meg a tár­gyalásra érkező tiszti delegáció gépkocsiját, de a hadsereg egyálta­lán nem avatkozott közbe. A felkelők a május 19-én végre­hajtott államcsínykísérlet óta több mint 30 minisztert és parla­menti képviselőt tartanak fogva a törvényhozás épületében, köztük az ország első indiai származású miniszterelnökét, és az elmozdí­tott államfő lányát, aki a megbuk­tatott kormány idegenforgalmi minisztere. „Úgy gondolom, Frank Bainima­rama (hatalomra lépése) remény­telen ügy. Szerintem annyira elva­kítja a volt elnöknek, Ratu Mará­nak tett hűségesküje, hogy ez meg­zavarja a helyes döntések megho­zatalához szükséges képességét” - vélekedett Speight. Új-zélandi katonai szakértők szin­tén úgy foglaltak állást: ha a had­sereg hosszabb időn át hatalmon újjáépítése során is. Hozzátette: Ju­goszláviában mind a mai napig ha­talmas vitalitás van az emberekben, és megvan bennük az elmúlt tíz év­ben tőlük megtagadott szabadság és jólét iránti vágy is. „Magyarországnak az a szerepe a NATO-ban, hogy a stabilitás légkör­ét sugározza a régióban” - jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterel­nök. A kormányfő szerint a magyar NATO-felvételt - 1956 mellett - el­sősorban az indokolta, hogy a Bal­kán kapuja lévén, Magyarország nélkül nem lehet sikeres balkán­politikát folytami. Orbán közölte: jelenleg nincs alternatívája a Jugo­négy évre ismét magyar nemzetisé­gű polgármestere lesz-e a városnak. Az RMDSZ elnöke után vastaps fo­gadta Sütő András drámaírót, aki azt fogalmazta meg, hogy „követe­lésünk, célunk, igazságunk nem annyi, ahányan vagyunk, hanem csak egy van, az erdélyi magyar kö­zösségé”. „Jó optimista kampányt folytatott az RMDSZ, amely győzelemre áll. Marosvásárhelyen még nem veszí­tettünk, és ez a hagyomány most sem fog megtömi” - hangsúlyozta Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke, a választási kampány stáb­vezetője. A nagygyűlésen felolvas­ták az RMDSZ országos vezetősége és maros-megyei szervezete felhí­vását, Marosvásárhely lakosságá­hoz. A felhívás egyebek közt leszö­gezte: „hosszú évtizedek után el­kezdtünk újból otthont építeni a hazában. Mindezt folytami kell, ez az egyetlen lehetőségünk, de nem áltatjuk magunkat, tudjuk ehhez továbbra is magyar polgármester kell Marosvásárhelyen”. Václav Havel bírálja a választási törvény módosítását Nem kerek, nem egész MTI-HÍR Prága. Václav Havel szerint a vá­lasztási törvény módosítása - ame­lyet a múlt héten vitt keresztül a képviselőházban a két legerősebb párt - a kétkamarás cseh parlamen­ti rendszer értelmét kérdőjelezi meg. „Remélem, hogy ezt a szená­torok is tudatosítják és nem fogják maguk alatt vágni a fát, s nem fog­ják elvenni a szenátus értelmét az­zal, hogy az arányos elvű választási rendszerbe ilyen meredeken több­ségi elveket építenek be”-jelentet­te ki a cseh államfő, aki már koráb­ban is bírálta a kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt és az ellen­zéki Polgári Demokratikus Párt ál­tal megszavazott módosítást. Az ál­lamfő kijelentette: személyesen to­vábbra is híve annak, hogy Csehor­szágban tiszta többségi választási rendszert vezessenek be, mégpedig úgy, hogy a választási törvényt komplex módon átdolgozzák. „A képviselőházi, a szenátusi, a kerüle­ti és a helyhatósági választások rendszerének kerek egészet kell al­kotnia” - fejtette ki Havel. A választási törvény új változata erősítené a nagy pártok szerepét a politikai színtéren. A szociáldemok­raták és a polgári demokraták, akik a módosítást előterjesztették, hang­súlyozzák: az alapvető cél az, hogy a választások után könnyebb le­gyen a kormányalakítás, s az eddi­giektől eltérően ne legyen szükség sok, négy-öt pártból álló koalíciók­ra. A kisebb pártok a módosítást egyhangúlag elutasították. A tör­vénymódosítást még a szenátusnak is meg kell szavaznia. Montenegróban nem tartóztatnák le a jugoszláv elnököt Milosevics utazhat MTI-HÍR Belgrád. A montenegrói vezetés nem tartóztatná le Szlobodan Müosevics jugoszláv elnököt, ha a köztársaságba látogatna - jelentette ki Filip Vujanovics montenegrói mi­niszterelnök. „Sem Jugoszláviában, sem Montenegróban, de a nemzet­közi közösségben sem várhatja el senki komolyan a montenegrói ha­tóságoktól, hogy letartóztassuk Milosevicset és kiadjuk őt Hágának” - mondta Vujanovics a B2-92 füg­getlen rádióadó szerint, amely internetes hírszolgáltatásában hoz­ta nyilvánosságra a miniszterelnök nyilatkozatát. Vujanovics azzal in­dokolta álláspontját, hogy bármifé­le kísérlet Milosevics letartóztatásá­ra belső konfliktust és összecsapáso­kat gerjesztene a köztársaságban, s egyébként is: senki sem kérte a montenegrói vezetést ilyen lépés megtételére. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a jugoszláv államfő a közeljövőben mégsem utazik Montenegróba. Milosevics látogatá­sát a montenegrói kormány Belg- rád-párti ellenzékét vezető Szocia­lista Néppárt egyik alelnöke jelen­tette be, de időpontot nem közölt. Milosevics ellen a hágai Nemzetközi Törvényszék tavaly a koszovói albá­nok ellen elkövetett szerb atrocitá­sok miatt emelt vádat. Csecsenföldi rendezés uniós közvetítéssel? Moszkva megenyhült MTI-HÍR Moszkva. Oroszország kész elfo­gadni az Európai Unió segítségét a csecsenföldi konfliktus rendezésé­ben -jelentette ki Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főmeg­bízottja. Solana szerint Moszkva a rendezés mellett humanitárius se­gítséget is elfogad Csecsenföldön az EU-tól. Az orosz vezetés, amely hét­főn fogadta az európai közösség „trojkáját”, ezt egyelőre hivatalosan nem erősítette meg. Solana dicsé­rőleg szólt az új orosz elnökről: Vla­gyimir Putyint olyan energikus és határozott politikusnak írta le, aki jó kapcsolatokra törekszik a nyugati vezetőkkel. „Az új államfővel Oro­szországban beköszönt a stabüitás korszaka” jelentette ki. Időközben az oroszországi Vlagyi- kavkazba érkezett Alvaro Gil-Rob- les, az Európa Tanács emberi jogi megbízottja, aki úgy nyilatkozott: az ET ragaszkodik ahhoz, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogo­kat Csecsenföldön. Washington szerint érvénytelen a perui elnökválasztás Fujimori már nem barát MTI-HÍR Washington. Az Egyesült Államok szerint érvénytelen a Peruban tar­tott elnökválasztás második fordu­lója, és az újjáválasztott Alberto Fu­jimori nem tudhat be magának sem­miféle legitimitást. A washingtoni külügyminisztérium egyik szóvivője leszögezte: az USA nem tekinti ér­vényesnek a választást, tekintettel arra, hogy a perui kormány nem volt hajlandó eleget tenni a külföldi megfigyelők ajánlásainak. „Egyet­len olyan elnök sem követelhet ma­gának legitimitást, akit ilyen kifogá­solható rendszerben választottak meg” - hangoztatta a szóvivő, hoz­zátéve, Fujimori hozzáállása ko­moly veszélyt jelent a latin-amerikai térség demokráciájára nézve, és megkérdőjelezi a perui elnöknek a demokrácia iránt mutatott eddigi elkötelezettségét. Az amerikai kül­ügyminisztérium mindeddig baráti­nak minősítette a Peruval fenntar­tott kapcsolatokat. Az urnák zárása után országszerte összesen negyven tiltakozó tüntetést tartottak Alejandro Toledo hívei. Az erőszakba torkolló megmozdulások következtében mintegy 130 ember sebesült meg, közel 450 embert pe­dig őrizetbe vett a rendőrség. Aszmara és Addisz-Abeba tárgyalni kezdett Algírban Etiópia elérte célját MTI-HÍR Algír. Etiópia és Eritrea megkezdte tárgyalásait Algírban a két éve tar­tó határvita lezárásáról. A találko­zón Algéria közvetít. Az észak-afri­kai ország igazságügyi minisztere, Ahmed Ujahia zárt ajtók mögött felváltva konzultál majd a felekkel, hogy közelítse álláspontjukat a ha­tárok kérdésében. A tárgyalások megkezdését bejelentő algériai for­rás szerint a megbeszélések várha­tóan három-négy napig tartanak. Etiópia tegnap bejelentette: kivon­ta csapatait Eritrea nyugati részé­ről, miután elérte kitűzött katonai céljait. Az eritreai kormány szóvi­vője közölte, megpróbál bizonysá- _ got szerezni arról, hogy valóban" megtörtént-e az Addisz-Abeba ál­tal bejelentett kivonulás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom