Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)
2000-05-30 / 123. szám, kedd
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 30. Belterjes korrupció JARÁBIK BALÁZS A mai kormánykoalíciót két dolog tartja össze: a korrupció és az MKP. A furcsa párosításnak ugyanúgy megvan a logikája, mint annyi minden szlovák sajátosságnak. A korrupcióról nyugodtan elmondható, nem a fejétől bűzlik a hal. A kormánykoalíció nagy többségben valóban szakembereket nevezett ki a tárcák élére, képtelen volt viszont leváltani a meciari időszakban korrumpálódott középvezetői gárdát, ill. nagy melléfogásai voltak az új osztályvezetők kinevezésekor. Elég, ha felidézzük a kormányhivatal botrányait. Természetesen a korrupció burjánzását nem lehet kizárólag Meciar nyakába varrni. A mostani kormánykoalíció pártjai sem az állam által minden év elején kifizetett járandóságból élnek, hanem szinte minden pártnak megvan a saját „fejőstehén-cége”. Nem véletlenül kapálózott Migas, felrúgva a koalíció írott és íratlan szabályait, amikor a gazdasági miniszter kirúgta Kosovant, a fő energetikust. Nem véledenül épült ki a baloldal köré az energialobbi, s Migast sem pajtása elbocsátása kergette őrületbe. Ez érvényes a kormánykoalíció többi pártjára is, hisz miért törődik az igazságügy-miniszter - aki civilben a KDH elnöke - saját tárcájánál is jobban a Transpetrol privatizációjával? Ez a korrupciós „körszlovák” tartja össze a koalíciót, ez gátolja a külföldi tőke érdeklődését, és ez akadályozta Szlovákia júniusi felvételét az OECD-be. A szlovák média egy része Migas fejét követeli, de amíg nem mérséklődik a pártok étvágya, amíg saját maguk nem szabályozzák a korrupciót, a kormány egyre-másra szenvedheti el vereségeit külföldön is. A korrupciós kör kívülállójának az MKP tűnik. Bár szintén jelölte embefeit a zsíros, és a párt számára előnyös állásokba, még a gyanú árnyéka se vetődött eddig a magyar pártra. A Bugár vezette puritán vonal gondosan került minden korrupciógyanús politikai-gazdasági ügyletet. Elismeréssel adózik ez előtt a szlovák sajtó is, s ha a magyar politikusok továbbra is elkerülik a botrányszagú ügyeket, a következő választásokon nem marad el az eredmény. A szlovák kormánykoalíció eddig külföldi eredményeivel tündökölt a hazai politikai csatározásokban. Valós eredménynek eddig a leendő OECD-tagság, az Egyesült Államok Kongresszusának tavalyi biztató határozata és az EU helsinki csúcsértekezletén a csadakozási tárgyalásokra való meghívó bizonyult. (Mivel már a Csáky-féle hivatal puszta létéből rengeteget profitált a szlovák diplomácia, értheteden a külügyminisztérium magyarfóbiája.) Az OECD-be sokkal inkább az egyre izmosodó szlovák lobbi verítékes munkája, valamint Miklós és Schmögnerová szinte állandó washingtoni jelenléte juttatja az országot, mint az itthoni gazdasági eredmények. A NATO és az európai integráció azonban nem megy külföldi tőke nélkül. Az pedig egy ilyen korrupt országba be nem teszi a lábát. Van visszaút PAKOZDI GERTRUD Talán sikerült meggyőzni az Egyesült Államok politikusait Szlovákia mielőbbi OECD-taggá válásának megalapozottságáról. Ez joggal teszi derűlátóbbá az ország vezetőit, és talán azokat is, akiket nyomaszt az óriási munkanélküliség, a tőkehiány, és remélik, hogy az ország kidöcög a válságból. Ha Szlovákia rövidesen bekerül a legfejlettebb gazdaságú országok társaságába, vonzóbbá válhat a külföldi befektetők számára, akik az itteni bizonytalanságok láttán inkább egyik-másik szomszédunkat választják. Mivel az OECD-tagországokhoz tartozás eleve bizalomgerjesztő a külföldi befektetők számára, várható, hogy Szlovákia is rövidesen visszatornázza magát a befektetési szempontból biztonságosabb országok közé. Ennek fő hozadéka az lehet, hogy a külföldi pénzpiacokon kedvezőbb feltételekkel kaphatunk kölcsönt, elősegítve az eredményesebb gazdasági növekedést. Az, hogy Amerikában gazdaságpolitikusaink garanciát vállaltak a reformok folytatására, a kormányt következetességre kötelezi. Ha a taggá válás júniusi időpontja előtt valamely koalíciós partner reformokat késleltető „ballépéseinek” következtében újra gyanakvást váltanánk ki az OECD-ta- gok közt, nehezen képzelhető el, hogy ismét megerősítenénk a meggyengült bizalmat. Igaz, nagy a munkanélküliség, de áprilisban megállt az infláció növekedése, a szlovák ipar teljesítménye végre növekedik, s a gondok ellenére az ország olcsóbban kap kölcsönt, mint az előző kabinet idején. Jóllehet a segélyből élő százezreknek nem könnyű megmagyarázni, miért nem gyorsabb a munkahelyteremtés, a reformok miért nem éreztetik még hatásukat. A Meciar-kormány idején annyit hallott a jó makroökonómiai mutatókról, hogy ennek hangsűlyozása nem sokat jelent. De az talán még jelent valamit, hogy a mostani garnitúrának a Nyugat elhiszi, amit a reformok folytatásáról mond, és hogy a reformok folytatásának köszönhetően életszínvonalunk talán hamarosan eléri a már régen OECD-tag csehországiét. Az ottani átlagkereset szlovák pénzre átszámítva kb. 4000 koronával magasabb. Ennyit arról, mit eredményezett Szlovákia számára a reformok útjáról való, reméljük, ideiglenes letérés... Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urban Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva-régió - (58238310), Kovács Ilona-mellékletek - (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/7704 200, Nyitra: 087/652 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Lapterjesztési osztály, laprendelés: 58238327,58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA KFT.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PrNS, valamint a D. A. CZVEDLER KFT. - Somoija. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz dace, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@ujszo.com Könnyebb a ló mellett gyalogolni, mint a szavakat fontolgatni (TA SR-felvétel) SME A Tisza térségét sújtó természeti katasztrófák arra ösztönözték Magyarország, Ukrajna, Románia és Szlovákia védelmi miniszterét, hogy közös utászalakulatot hozzanak létre, melyet vészhelyzetekben, főleg árvizek idején vemének be. A megállapodást Ungváron írták alá, a román miniszter később csatlako- zott., A tragédiák rámutattak, hogy a régióban egyesíteni kell az erőket, melyek képesek a gyors és dinamikus reagálásra” - fejtette ki Pavol Kanis szlovák védelmi miniszter. A nemzetközi utászalakulat 600 katonából állna, de leghamarabb 2001 végén jöhet létre. Szabó János magyar tárcavezető szerint az egységnem jöhet létre a NATO égisze alatt, mert a négy országból csupán egy tagja a szövetségnek, a kezdeményezés inkább regionális. A utászok a négy ország területén elterülő Tisza-melléket biztosítanák, katonai békemissziókban valószínűleg nem vermének részt. Franciaország tisztában van azzal, hogy Németország befolyása Közép-Európában az integráció nélkül is növekedne Párizs EU-bővítési elképzelései A 2000. év második felében Franciaország tölti be az Európai Unió elnöki tisztségét, amikor dönteni kell az EU jövőjét illető számos kérdésben. Érdemes megvizsgálni Párizs Európa-politikáját, hagyományait és elképzeléseit, mert ezek döntő befolyással lesznek az Unió és egész Európa jövőjére. ONDREJCSÁK RÓBERT Madeleine Albright szerint ahhoz, hogy valaki megértse az Európai Uniót, vagy zseninek kell lennie, vagy franciának. Abból kell kiindulni, hogy a francia politikai elit és a közvélemény legnagyobb része Franciaország nagyhatalmi státusát elvitathatatiannak tartja, és Franciaország Európa egyetlen országa, amely az európai, sőt nagyhatalmi státusra tart igényt. Ezt az ország történelmével, kulturális befolyásával, geopolitikai helyzetével indokolják, de nem elhanyagolható a francia gazdaság teljesítménye és technológiája sem. Azzal tisztában vannak Párizsban, hogy országuk már nem az egyeden Európában, amely erre a pozícióra igényt tarthat, de mindenképpen Párizs szeremé lenni az Európai Unió motorja. Ez a törekvés már az európai integrációs folyamat megindulása után nyilvánvalóvá vált, és a gyarmatbirodalom elvesztése még inkább Európa felé fordította a franciák figyelmét. A volt gyarmatok füg- gedenedése után már csak a francia vezetésű egységes Európa Párizs egyeden esélye, hogy megtartsa (visszanyerje) előkelő helyét a nagyhatalmak szűk klubjában. Az európai integráció két nagy kérdése közül - elmélyítés és bővítés - mindkettő szükségességéről meg vannak győződve, mert mindkettő egybeesik Franciaország érdekeivel. Az integráció elmélyítése a kilencvenes évek elején bekövetkezett változáOLVASOI LEVEL Emberségből elégtelen! Május elsején legtöbben piknikez- tek vagy májálison vettek részt. Mi délig az elmaradt kerti munkákat pótoltuk be, délután kerékpárra ültünk a feleségemmel, és meglátogattuk a lányomat Bélyben. Még javában tűzött a nap, amikor elindultunk hazafelé, nem sejtettük, mi vár ránk. A falu utolsó épülete egyben családi vállalkozás is, tésztagyár. Érmek az épületnek az udvarából két kutya rohant le, és a felesok után egyre nagyobb hangsúlyt kap a francia Európa-politikában. Az 1963-as francia-német Elysee- szerződés aláírásától számított Pá- rizs-Bonn tengely az európai integráció motorjává vált úgy, hogy egyensúly alakult ki két fő összetevője, a francia politikai befolyás és a német gazdasági erő között. A német egyesítéssel ez az egyensúly veszélybe került, és a Szovjetunió felbomlása után csökkent a francia nukleáris erők jelentősége is, sőt Párizsnak az ENSZ Biztonsági Tanácsában meglevő állandó tagságából származó előnyei is csökkenhetnek a szervezet bővítése esetén. Párizs számára a legnagyobb gond kétségkívül Németország újraegyesítése, amit az európai integráció elmélyítésével igyekszik kiegyensúlyozni. A gazdasági és pénzügyi unió létrehozása egyértelmű francia nyereség, A franciák a balti államokat és a Balkánt Európához tartozónak tekintik. hiszen az EMU-nak Németország és Franciaország nélkül nem lenne semmi értelme, így Párizs olyan területen tett szert jelentős befolyásra, amely a németek „pályája” volt. A francia diplomácia Gaulle-ista hagyományai - a „nemzetállamok Európájának” ideája - az új helyzetben gyengülni fognak. Ha a németeket mélyebben akarják beágyazni az integrációba, akkor el kell fogadniuk a „nemzetek feletti Európa“ létrehozásának koncepcióját. Ennek a francia történelmi hagyományok alapján központosított jellegűnek kellene lennie, befolyásos brüsszeli bürokráciával - ahol a franciák döntő befolyással bírnak -, erős bizottsággal és gyenge Európai Parlamenttel. Az Unió működőképességének biztosítása érdekében el lesz törölve a kötelező konszenzus, tehát a tagállamok vétójoga a döntéshozatali folyamatban újabb csapás de Gaulle ségemre támadt. Az egész egy püla- nat alatt történt. A feleségem az úttestre vágódott. A térdét összetörte, combját, lábszárát csúnyán lehorzsolta. Mivel láttuk, hogy a sérülés miatt nem tudjuk folytami az utat, célszerűnek véltük, ha felmegyünk az üzem területére, és ott elsősegélyt kérünk. A meglepetés ezután ért bennünket. Bár a tulajdonos a leányával és néhány alkalmazottal kint tartózkodott és látta az esetet, megpróbálta tagadni, hogy a balesetet az ő kutyái okozták, majd kijelentette: sem fertőtlenítőszerük, sem kötszerük nincs. Megjegyzésemen,: ami nem hangzott durván (hogy létezik az egy üzemben, ahol Európa-koncepciójára. A nemzetállamok befolyása a jövőben csökkenni fog, ezért ha Franciaország továbbra is az Unió vezető ereje akar maradni, és mindinkább azzá akar válni, akkor a központban, Brüsszelben kell minél nagyobb befolyásra törekednie. A Párizs által szorgalmazott közös európai biztonsági és védelmi politika kialakítása szintén a francia hatalom megerősítését hivatott szolgálni, Európa „biztonság- politikai talpra állása” által. Bár Franciaország Európa legnagyobb és egyik legmodernebb hadserege, az USA-val ezen a téren sem veheti fel a versenyt, ezért egész Európa potenciálját ki akarja használni - saját céljaira. Európa USA-ra utaltsága megmutatkozott az elmúlt évtized balkáni konfliktusaiban is, és ezen a franciák mindenképpen változtatni szeretnének. 1966-tól, mióta de Gaulle kiléptette Franciaországot a NATO katonai szervezetéből, hirdette Párizs, hogy Európának saját lábán kell megállnia. Csakhogy ez európai országok nem voltak hajlandók feláldozni a NATO-beli amerikai védőernyőt a franciáért, tudván, hogy Párizs nem helyettesítheti Washingtont. Ennek következtében az USA nélküli, önálló európai biztonságpolitika létrehozását szorgalmazó francia törekvések a részeredmények ellenére sikertelenek voltak. A kilencvenes évek közepén Párizs taktikát változtatott, és szorosabbra fűzte kapcsolatait a NATO-val, mondván, ha az európai védelmi identitás megteremtése nem ment a szövetségen kívül, meg kell próbálni belülről létrehozni. Ez a törekvés már több sikerrel kecsegtet, és Franciaország a jövőben is elszántan fog törekedni egy európai haderő létrehozására, amely szükség esetén az USA nélkül is bevethető. Bár Franciaország hagyományosan - főleg a németektől való félelmében - az integráció elmélyítését preferálja a bővítéssel szemben, ez utóbbi a franciák szerint is elkerülhetetlen. Ha Euróalkalmazottak dolgoznak gépekkel, nincs elsősegélyláda) a tulajdonos nagyon megsértődött, és a következőképpen reagált: Maguk miért nem hordanak elsősegélyládát a kerékpárjukon? A kutyaadót befizettem, a kutyák azt csinálnak, amit akarnak. Maguk azzal, hogy engedély nélkül feljöttek az udvaromba, magánlaksértést követtek el. (Egyébként a porta az út felől nyitott, és a magánvásárlókat bejelentés nélkül kiszolgálják.) Azonnal takarodjanak az udvaromból - volt a folytatás, majd lehülyézte a feleségemet, mert megijedt két kutyától, engem alkoholistának nevezett, aki már elittam az eszemet. Megpa a többpólusú világ egyik fő ereje akar maradni, elkerülhetetlen gazdasági, demográfiai és földrajzi kiterjesztése a közép-európai országokkal. A bővítés végső határait illetően a franciák a balti államokat és a Balkánt egyértelműen Európához tartozónak tekintik, Oroszon szágot csak kulturális értelemben, Törökországot még ebben sem. A bővítéskor főleg a Franciaországhoz történelmileg és kulturálisan közel álló országokat - Lengyelország, Románia - preferálják, valamint stratégiai okok miatt a dél-európai és mediterrán országokat - Szlovénia, Bulgária, Ciprus, Málta -, mert a térség francia befolyási övezetnek, érdekszférának tekinthető, és így kívánják ellensúlyozni a német befolyást Közép-Európában. Párizs tisztában van azzal, hogy Berlin befolyása Közép-Európában a bővítés nélkül is növekedne, sőt ha a bővítés meghiúsul, még inkább, mert a kétoldalú kapcsolatok a történelmi hagyományokon alapulnának, ami Németországnak kedvezne. Ha viszont a régió országai EU-tagok lesznek, a kapcsolatok az Unió intézményi keretein belül realizálódnak, ami a franciáknak kedvez. Éppen ezért Franciaország támogatni fogja Közép-Európa országainak integrációját, és azon lesz, hogy azok patrónusukat lássák Párizsban. Franciaország Európa- politikájának végső célja egy kibővült, erős Európa, amely aktív külpolitikát folytatna, befolyási övezetekkel rendelkezne (Afrika, Közel-Kelet) és egyenlő súllyal bírna az USA-val a világ dolgaiban. Európa Washingtonhoz fűződő jövőbeni viszonyát Alain Juppe nagyon is komoly szójátéka fejezi ki a legtalálóbban: Ami, allié, pás allig- ne - Barát, szövetséges, de nem harcostárs. Egy ilyen francia vezetésű és ihletésű Európa szuperhatalommá válna, ami a franciák elképzelése szerint Franciaország tekintélyét és befolyását hivatott megerősíteni a világban. jegyzem, alkohol közelébe csak bevásárlás alkalmával kerülök, amikor a flaskák mellett elsétálok. A feleségem a községi hivatalban dolgozik, mindenki szereti, tiszteli. A prímet ugyan a tulajdonos vitte, aki már majdnem hogy a tettlegesség- hez folyamodott, de a lánya sem spórolt ajelzőkkel. Ha némi jóindulat, emberség, segítőkészség lett volna ezekben az emberekben, nem történik ekkora baj, így azonban a seb elfertőződött, és három héten keresztül a sebészetre kellett járni kezelésre. Az erős testi fájdalmon túl a lelki megrázkódtatás is jelentős volt. Pitóczky József, Kistárkány TALLÓZÓ KOMMENTÁR
