Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)

2000-05-02 / 100. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 2. Politika 5 Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint a NATO-bővítés újabb fordulójának Szlovákiával kellene kezdődnie Második forduló Pozsony miatt Előre a megkezdett úton. Orbán Viktor magyar kormányfő szlovák kollé­gájával, Mikulás Dzurindával. (Somogyi Tibor felvétele) Az elmúlt hétvégén a NATO jelenéről és távlatairól tartott pozsonyi nemzetközi konfe­rencián a magyar miniszterel­nök bevezető előadásában el­mondta, kiváló lehetőséget kapott arra, hogy a magyar külpolitikáról és Magyaror­szág kétoldalú kapcsolat- rendszereiről szóljon. P. VONYIK ERZSÉBET Tekintélyes külföldi politikusok, diplomaták és biztonsági szakértők előtt tartott beszédének bevezetőjé­ben megállapította: „Kétoldalú kap­csolatainkat úgy alakítjuk, hogy azok összefüggő, koherens, a kö­zép-európai stabilitást szolgáló vízi­ónak alárendelve formálódjanak”. Majd így folytatta: ,Amikor egy szlovák-magyar, román-magyar vagy egy magyar-osztrák, horvát- magyar kapcsolatrendszert alakí­tunk, nemcsak a kétoldalú kérdése­ket látjuk - azokat is -, hanem pró­bálunk úgy építkezni és igyekszünk úgy alakítani a kapcsolatokat, hogy azokból ne csak a horvát-magyar, a román-magyar viszonyban kelet­kezzenek eredmények, hanem az egész térség stabilitását szolgálják. Ez a magyar külpolitika irányvona­la, és ezért vettek fel bennünket a NATO-ba”. Orbán szerint „Magya­rországnak küldetése van, s azért vették fel a NATO-ba, hogy külpoli­tikájával stabilizáló hatást fejtsen ki a közép-európai, legfőképpen a dél­kelet-európai térségre”. A magyar kormányfő szerint a NATO bővítése az utóbbi tíz év világpolitikai jelen­tőségű eseménye, amely a nemzet­közi politikát-is újrarajzolta, és szi­gorúan Közép-Európához kötődött, hiszen közép-európai országokat A NATO bővítése az utób­bi tíz év világpolitikai je­lentőségű eseménye. vettek fel. Orbán az utóbbi évtized legtragikusabb kudarcának a Jugo­szlávia felbomlását követő konflik­tusok sorozatát nevezte. Mint mondta, itt még nagyon sok a nyi­tott kérdés. Úgy vélte, a légitáma­dások sikeresek és szükségesek vol­tak, mert a vérontás megszüntetését szolgálták. A Nyugat azonban nem tudott elég eredményes lenni a bé­keteremtésben, a NATO-nak aktí­vabban kellene bevonnia Horvátor­szágot és Szlovéniát a folyamatba. Emlékeztetett arra, hogy tíz éve Ma­gyarországot is a térség problemati­kus pontjának tartották, lévén olyan ország, amelynek kétmilliós kisebb­sége él a szomszédos országokban, azokban a régiókban, amelyek egy­kor Magyarországhoz tartoztak. Or­bán szerint a Nyugat ezt nem tekin­tette jó jelnek, de Magyarország az­óta azt bizonyította külpolitikájá­val, hogy „nem a kérdés, hanem a megoldás része”. A kormányfő elő­adásában hangsúlyozta, hogy az el­múlt tíz évben megváltozott a ma­gyar kisebbségek helyzete, s a hatá­ron túli magyar közösségek „meg­változott és sokkal kedvezőbb jogi és politikai feltételrendszerbe kerül­nek, mint amilyenben korábban voltak”. A magyar miniszterelnök a Mikulás Dzurindával elköltött mun­kaebéd után a sajtó képviselői előtt visszatért a konferencián tartott be­szédének, illetve a hallgatóságtól kapott kérdésekre adott válaszainak legfontosabb megállapításaihoz. „Elmondtam a konferencián, hogy a NATO bővítése szorosan összefügg a szlovák demokrácia állapotával. Vagyis Szlovákia csak akkor lesz a NATO tagja, ha a szlovák népnek si­kerül tartóssá tennie a mostani kül­politikai irányvonalat, és megerősí­tenie azt a demokráciát, amelyet már felépített”. Orbán szerint azzal, hogy Szlovákia kimaradt a NATO- bővítés első köréből, „természetelle­nes rés” keletkezett a NATO-ban. Ezt a rést minél hamarabb be kell tölteni, szögezte le. Ezzel indokolta azt a vélekedését, hogy „ha lesz má­sodik bővítési kör, akkor annak Szlovákiával kell kezdődnie”. De tüstént hozzáfűzte: „ Ám ha ne adj Isten, mégse kezdődhetne Szlováki­ával, akkor egyáltalán nem lesz má­sodik forduló”. Orbán Viktor szük­ségesnek tartotta, hogy magyaráza­tot adjon sokakat meglepő szóki­mondó személyes véleményére. „E kérdésről nyilvánosan nem szoktak ilyen nyíltan beszélni, de ha már Po­zsonyban összejöttünk, tartozunk annyival a szlovák és a magyar pol­gároknak is, hogy ezt az álláspontot világosan megfogalmazzuk”, mondta. Hozzáfűzte: meglepné, ha ezt az álláspontot a NATO-n belül nem osztaná a többség. Mikulás Dzurinda megelégedéssel nyugtáz­ta, hogy Orbán Viktor a pozsonyi konferencián „újra igen vüágosan és határozottan megfogalmazta, hogy Magyarország támogatja és segíti integrációs törekvéseinket”. A szlo­vák kormányfő hozzáfűzte, „mind­ezért igen hálás vagyok a miniszter­elnök úrnak”. Dzurinda arra a kér­désre, hogy Budapest konkrétan mi­ben segíti Szlovákia integrációs fel­zárkózását, így válaszolt: „Elsősor­ban azzal, hogy erőteljesen szorgal­mazza, legyen második bővítési for­duló”. Fontos, hogy a NATO kibőví­tése ne akadjon el, mondta. Magyar kollégája sürgette azt is, hogy ne 2-3 évente legyenek NATO-csúcsok, ha­nem gyakrabban. A szlovák minisz­terelnök szerint a pozsonyi konfe­rencia azért fontos, mert tekintélyes politikusok mondtak véleményt be­folyásos és elismert személyiségek jelenlétében. Orbán Viktor megerő­sítette: a szlovák kormányfővel tar­tott munkaebéden szóba került az Ausztriához fűződő viszony. Mint mondta, tájékoztatta szlovák part­nerét a Schüssel kancellárral múlt csütörtökön folytatott és reá jó be­nyomást tett tárgyalásokról. Orbán szerint a magyar polgárok abban érdekeltek, hogy a kapcsolatok fej­lődjenek, hiszen többezer magyar munkahelye függ ettől. Szerinte az osztrák kormány eddig semmi olyat nem tett, ami más megközelítést in­dokolna, ezért javasolta szlovák kollégájának a háromoldalú együttműködés folytatását. Dzu­rinda hozzáfűzte: talán eljött az ideje annak, hogy „ugyanolyan bi­zalmunkat fejezzük ki az osztrák demokráciának, mint tette ezt Ausztria a nehéz időkben, amikor vesztésre álltunk a diktatúrával „Magyarország támo­gatja és segíti integráci­ós törekvéseinket”. szemben, s különbséget tudott ten­ni a szlovák nép demokratikus lé­nyege és egyes politikusok között”. A szlovák kormányfő megerősítet­te: a konferencia résztvevői nem aggódnak a kormánykoalícióban tapasztalható feszültség miatt. Or­bán Viktor tartózkodott a szlovák belpolitikai helyzet kommentálásá­tól. Reményét fejezte ki, szlovák kollégája úrrá lesz a helyzeten, méghozzá oly módon, hogy az itte­ni magyarok is otthon érezhessék magukat. Orbán nem kívánt nyilat­kozni azokról az intézkedésekről, amelyekhez Budapestnek kellene folyamodnia, ha Szlovákia integrá­ciós felzárkózása lefékeződne. ,A hídra csak akkor lépünk rá, ha oda­értünk hozzá” - jelentette ki. Budapest továbbra is segíti Szlovákia integrációját, de nem vár. senkire - nyilatkorzta a magyar külügyminiszter Nincs semmi szükség a schengeni határra ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A nemzetközi NATO- konferencia egyik előadója, Mar- tonyi János magyar külügyminisz­ter nem tartotta rendkívülinek, hogy a tanácskozás szünetében megbeszélést folytatott szlovák kollégájával, hiszen kettejük talál­kozói rendszeresek. A magyar új­ságírókat tájékoztatta arról, hogy Eduard Kukannal áttekintették a két ország kapcsolatait, és megál­lapodtak a vegyes bizottságok munkájának felgyorsításában. Ügy döntöttek, tizenkettedikként létre­hozzák a határ menti együttműkö­dés koordinálását hivatott bizott­ságot. „Megállapodtunk, hogy Magyaror­szág augusztus 18-án nyiltja meg a kassai magyar főkonzulátust” - mondta Martonyi. Megerősítette, hogy erre a magyar nemzeti ünnep előestéjén Orbán Viktor jelenlét­ében kerül sor. Martonyi szerint ez több szokványos politikai gesztus­nál, nagyon komoly gazdasági hatá­sai lesznek, hiszen Kelet-Szlovákia és Észak-Magyarország kapcsolatai­ban új helyzetet teremt, ami „euró­pai és közép-európai összefüggés­ben még fontosabb fejlemény”. A külügyminiszteri találkozón pozi­tívan értékelték a MÓL és a Slovnaft megállapodását, s úgy vélték, „ha si­kerül közép-európai multinacioná­lis vállalatokat létrehozni, ez lesz az alapja a sokszor megálmodott és emlegetett Közép-Európának”. Ku­kán és Martonyi szerint fontos, hogy a kassai vasmű tulajdonát képező diósgyőri DAM is kilábaljon a vál­ságból. A párkányi híddal kapcsolat­ban hangsúlyozták, be kell tartani az eredeti határidőket. Martonyi nyomatékkai hozzáfűzte: „ezeket be is fogjuk tartam”, hiszen „a híd fi­zikai értelemben is közelebb hozza a két országot”. A szlovák közigazgatási reformról vúgy vélte, fennáll az a korábbi egyetértés, hogy a kormánykoalíció minden pártját ki kell elégítenie. Martonyi elmondta: Eduard Kukán megköszönte, hogy Budapest támo­gatja Szlovákia integrációs törekvé­seit. A magyar miniszter szerint minden EU-tagjelöltet egyénileg kell elbírálni. Mint mondta, „ajelöl­tek egyikétők sem várjuk el, hogy bennünket beváljon, de mi sem vá­runk másra”. Megyőződése, hogy Közép-Európa csak együttesen tud felemelkedni. Martonyi szerint ha a két ország mégsem egyidőben csat­lakozna, „akkor sem lenne érdemes kiépíteni a schengeni határt”, (pve) A Dzurinda-kabinet a legmegbízhatatlanabb kormány Újabb szerződésszegés TASR-HiR Pozsony. Ellenzi a kormány re­formját és a miniszterelnök leváltá­sát Olga Keltosová, a HZDS képvise­lője. Egy rádiónyilatkozatában kije­lentette, rossz jelzés lenne a külföld számára a személycsere a miniszter­elnöki poszton. Azt is kijelentette, gyenge kormányfőnek tartja Dzu- rindát. Peter Magvasi, a munka- és szociális ügyi tárca vezetője is úgy vélte, nem tenne jót Szlovákiának, ha a miniszterelnöki posztot az SDE kapná meg. Ő nem utasította el tel­jesen a személycsere lehetőségét. Kijelentette, a kabinetben akadnak olyanok, akik jobban megfelelné­nek a kormányelnöki posztra. Sze­rinte ezek között van Eduard Kukán külügyminiszter is. Kukán kijelen­tette, nem pályázik erre a pozícióra. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Robert Fico vezette Smer felszólította a kormányt, vál­laljon felelősséget választási ígére­teiért. Fico szerint, ha összehason­lítjuk az ígéreteket a valósággal, a kabinet nem megbízható, megfuta­modik a felelősség elől, ám még rá­veti magát a stratégiai vállalatokra. A Smer elengedhetetlennek tartja annak az alkotmánytörvénynek az elfogadását, amely a parlamentet hatalmazza fel a magánosítás ellen­őrzésére. A Demokrata Párt határo­zottan elutasítja ezt a felvetést, és azt, hogy Jozef Migas, az SDL elnö­ke támogatja, a koalíciós szerződés újabb komoly megsértésének tartja. A DS szerint, ha a honatyák ellen­őriznék a folyamatot, tovább terjed­ne a korrupció, (s., t.) ■HMi RÖVIDEN HMHH Csehországi nőkereskedelem Pozsony. Csehország az illegális nőkereskedelem forrássává és tranzitállamává vált, mégsem nyújt védelmet az áldozatoknak - állapította meg a nőkereskedelemmel és a prostitúcióval foglalko­zó pozsonyi konferencia egyik cseh résztvevője. Nyugati szomszé­dunknál a volt szovjet tagállamokból származó nőket kényszerítik a legősibb foglalkozás űzésére. A cseh nőkre nyugaton vár hasonló sors. (CTK) Afgánok a gyümölcsösben Staiy Hrozenkov. Negyvenegy afgán menekültet - köztük 11 gyerme­ket - tartóztatott le vasárnap egy gyümölcsösben a cseh rendőrség. A menekültek közelében a rendőrök nem találtak embercsempészeket. Az illegális vándorokat a formaságok elintézése után visszatoloncolják Szlovákiába. (CTK) Antiszemitizmus Közép-Európában Pozsony. A lengyelek kivételével Közép-Európában a lakosság többsége pozitívan viszonyul a zsidósághoz - derült ki egy ameri­kai felmérésből. Az 1990 óta folyó vizsgálat szerint a csehek 88, a bolgárok 80, a szlovákok 76 százaléka kedvezően vélekedik a zsi­dóságról. Az etniakailag homogénebb Lengyelországban a lakosság 32 százaléka antiszemita. (SITA) Kopasz ámokfutók Pozsony. Bőrfejűek randalíroztak vasárnap este a szlovák fővá­rosban. Két, specialis késekkel felfegyverzett skinhead előbb há­rom fiatalembert támadott meg a Hodza téren, akiket súlyos sérü­lésekkel szállítottak kórházba. Ezt követően a két támadó egy né­gerre vetette magát, aki az igazságügy-minisztérium épületéig me­nekült. Ott lefegyverezte támadóit és megsebesítette őket. (SITA) Michal Árpás a Rádió Koliba élén Pozsony. Tegnaptól Michal Árpás, a Markíza Televízió egyik osz­tályvezetője tölti be a Rádió Koliba vezérigazgatói posztját. Árpás Olga Janíkovát váltja fel a rádió élén. (TA SR) Újabb lakás-takarékpénztár a láthatáron Prága. A Csehszlovák Kereskedelmi Bank (CSOB) szlovákiai lakás­takarékpénztár létrehozását lehetővé tevő tervezeten dolgozik. A szlovákiai lakás-takarékpénztár kiépítésével megbízott csoport élén Pavel Strnad, a bank igazgatótanácsának korábbi tagja áll. (CTK) Május 20-án SOP-kongresszus Rózsahegy. A Polgári Egyetértés Pártja (SOP) országos tanácsa el­sősorban a párt május 20-án sorra kerülő második kongresszusá­nak előkészítésével foglalkozott. A tanács tagjai megvitatták a párt további irányvonaláról szóló dokumentumot, amely számol azzal, hogy az SOP csatlakozik a modern európai baloldali pártokhoz. Az országos tanács egyetért az elnökség álláspontjával, mely szerint a koalíciós tanács a választási időszak végéig érvényes. (TÄ SR) Cofax a Microsoft nélkül Pozsony. Ma kezdődik a pozsonyi Inchebában a Cofax 2000 infor­matikai kiállítás. Eddig 152 vállalat jelezte részvételét. Nem jön az egyik informatikai óriás, a Microsoft. Itt lesz viszont több telekomu- nikációs társaság, például a Hewlett-Packard. Idén külön szekció­ban mutatkoznak be az interetes cégek, mint a Nextra, a Profínét vagy a PSG. A kiállítás keretében konferenciát is rendeznek Tele­kommunikáció 2000 címmel az információs társadalomról. (SITA) Gyorsuló apadás a Közép-Tiszán Szolnok. Tokaj térségében felgyorsult a Tizsa apadása, s ennek kedvező hatása a folyó középső szakaszán is egyre jobban érezhe­tő. A Tisza naponta 15-18 centimétert apad Tiszafüred és Tiszabő között. Hasonló tapasztalható majd Szolnok térségében is, ahol a 940 centiméteres vízszint még mindig csak 18 centiméterrel ala­csonyabb a mértékadó árvízszintnél. (MTI) Újabb képviselői módosítójavaslat Pozsony. Peter Tatár (DS), Gyurovszky László (MKP) és Stefan Slachta (SOP) a parlament májusi ülésén terjeszti elő törvény­módosítójavaslatát, mely a földtulajdon kérdéseit hivatott ren­dezni. Peter Tatár elmondta, céljuk a helyzet korrigálása, amely a bérlők használati jogait részesíti előnyben a tulajdonjoggal szemben. (SITA) Dzurinda cáfolja, hogy előrehozott választásokra törekszik Az SDE-nek sem érdeke ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mikulás Dzurinda kor­mányfő tegnap ismét határozottan elutasította Ján Camogursky igaz­ságügy-miniszter kijelentését, mely szerint előrehozott választások ki­írására törekszik, feltehetően 2001 márciusában. „Az a legfontosabb, hogy a kabinet a 2002-es időrendi választásokig kibírja” - hangsúlyoz­ta Dzurinda, aki a kormány stabili­tásának megőrzése érdekében el­utasítja az igazságügy-miniszter tá­vozásáról szóló fejtegetéséket. La- dislav Pittner belügyminiszter azon feltevésével kapcsolatban, hogy a kormányrezgések mögött esetleg az orosz lobbi áll, a miniszterelnök megjegyezte: Pittner élvezi teljes bi­zalmát és „ ő tudja, mit beszél”. Dzurinda cáfolta, hogy módosítja a privatizációs politikát. Eubomír Fogas miniszterelnök-he­lyettes tegnap kijelentette, sohasem hallotta Dzurindát az előrehozott választásokról beszélni, személye­sen kérdez rá, hiszen Dzurinda min­dig a kormány stabilitásáról és a 2002-ig teljesítendő feladatokról beszél. Branislav Ondrus, a Demok­ratikus Baloldal Pártjának (SDE) szóvivője meglepőnek nevezte Camogursky kijelentését és hangsú­lyozta, az SDE-nek nem fűződik ér­deke az előrehozott választásokhoz. Magvasi szerint Kukán lenne a megfelelő kormányfő Keltosová Dzurindáért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom