Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)

2000-05-25 / 119. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 25. T Politika 5 Magyarország 2000: az EU-hoz való csatlakozás véget vet az évszázadok óta tartó nemzeti depressziónak Megragadni a lehetőséget A hét végén Budapesten ren­dezték a Magyarország 2000 konferenciát, amelyen a szlo­vákiai magyarság képviselői is felszólaltak. Az alábbiak­ban Bugár Béla és Csáky Pál beszédéből idézünk. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Bugár Béla, az MKP elnöke: Az Eu­rópai Unió kiteljesedése újra idősze­rűvé tette a Szent István-i államesz­mét, mely több nemzet közös hazá­ját teremtette meg. Ez az új állam­forma Európa nemzeteit komoly fel­adat elé állította: hogyan őrizzék meg nemzeti sajátosságaikat, azo­nosságtudatukat, nyelvüket, kultú­rájukat. Az európai integráció a ma­gyarság megmaradását is befolyá­solhatja. Az anyaországon túli terü­leteken az öntudatosodás a politikai szervezetek megalakítása révén is erőre kapott. Köztudott, hogy 1989- ig mind a szlovákiai, mind az erdé­lyi, mind a más kelet-európai orszá­gok területén élő magyar közössé­gek önszerveződése elsősorban kul­turális szövetségekben realizáló­dott. E kulturális szervezetek adtak lehetőséget arra, hogy az elszakadt nemzetrészek legalább kulturális értelemben fenntartsák és erősítsék a magyar nemzethez való tartozás élményét. Az 1989-es politikai for­dulat után erőteljesen megindult a határon túli magyar közösségek tár­sadalomszervező tevékenysége. Az önszerveződés beindulása jelentő­sen előremozdította a magyar nem­zettudat fejlődését. A magyar nem- zetrészek képesnek érezték magu­kat arra, hogy saját kezükbe vegyék sorsuk irányítását. A politikai szer­vezetek létrejöttével, illetve a ‘89-es és ápolása az identitástudat kialakí­tásának alapvető feltétele. Nem ta­gadhatjuk, létezik a kettős kötődés. Hiszen a határon túli magyarok fo­lyamatosan egy közösségben élnek az adott ország többségi nemzeté­vel, vagyis óhatatlanul kialakult egyfajta kölcsönhatás. Az is tény, hogy ez a hatás nem mindig és nem feltéüenül pozitív. Ezt a befolyást csak az iskola, az aktív magyar nyelvoktatás, valamint az anyanyel­vi hitélet gyakorlása ellensúlyozhat­ja. A többségi nemzettel való érint­kezés azonban jelentős kulturális gazdagodást és szemléletbeli nyi­tottságot is eredményez, amelynek szellemi vérfrissítő ereje mindkét nemzet kultúráját pozitívan érint­heti. Az európai integráció lehetősé­ge új fénybe áhította a magyar-ma­gyar kapcsolatokat és a Magyaror­szággal határos államokkal való jó­szomszédi kapcsolatok alakulását. Mindenképpen pozitív fejlemény a kisebbségben élő magyarok számá­ra, hogy Magyarország a kelet-euró­pai országok közül az elsők között számíthat arra, hogy az EU teljes jo­gú tagjává válhasson. Ennél jobb már csak az lenne, ha azok az orszá­gok, ahol magyar közösség él, Ma­gyarországgal egy időben válnának az EU tagjává, erre azonban nincs túl sok esély. A státustörvénynek olyan jogi konstrukciót kell jelente­nie, amely lehetőséget ad arra, hogy a magyar nemzet tagjai ne csupán turistaként léphessenek Magyaror­szág területére, és ugyanakkor - ép­pen a mozgásszabadság megterem­tésével - nem készteti őket feltétle- nül a szülőföld elhagyására. Bizo­nyos vagyok abban, hogy a szom­szédos országok jól felfogott érdeke a Magyarországgal való minél jobb Bugár Béla ^ A többségi nemzet- r tel való érintkezés azonban jelentős kultu­rális gazdagodást és szemléletbeli nyitottsá­got is eredményez, amelynek szellemi vér­frissítő ereje mindkét nemzet kultúráját pozitívan érintheti. « határnyitás révén a politikai, a gaz­dasági és a társadalmi élet egyéb te­rületein is felélénkültek az anyaor­szággal fenntartott kapcsolatok. 1989 óta a határon túli és az anyaor­szági magyar közösségekben annak tudata rögzült, hogy az állampolgá­ri kötelességek tisztességes teljesíté­se mellett a nemzet, a kultúra, a nyelv és a hagyományok tisztelete kapcsolat fenntartása. Ha más miatt nem, legalább a magyar gazdasági potenciál növekedése miatt. A szomszédok elemi érdeke lesz, hogy a gazdasági kapcsolatok élénkítése révén felzárkózzanak Magyaror­szág mellé. Ebben a folyamatban komoly szerepet játszhat a határ menti régiók együttműködése és az eurorégiók kialakítása. Ez elsősor­ban a magyar közösségek számára lehetőség. A történelem folyamán a magyarság gyakran érezhette ma­gát vesztesnek, mert idegenek ural­kodtak fölöttünk, mert eltiporták forradalmainkat, mert felelődének kezébe került az ország irányítása, mert nem találtunk magunknak szövetségest, mert rossz oldalra áll­tunk. Most először elmondhatjuk: a jó oldalon állunk. A magyar nemzet történelmi lehetőséget kapott, bé­kejobbot nyújthat mindenkinek, magyar állam támasz számunkra. A felemelkedő magyar állam húzóerő lehet a kelet-közép-európai régió más országai számára. Ehhez politi­kai bölcsességre, jó taktikai érzékre és nemzeti konszenzusra van szük­ség. Az EU kibővítése valóban nagy esély számunkra. Mondom ezt az Unió belső problémáinak és az oda vezető út buktatóinak ismeretében. Mégis történelmi a helyzet, s nem­csak a mi Számunkra, hanem a Kár­pát-medence más népei számára is. Csáky Pál (Archív felvételek) \\ Mi, magyarok, tu- r datosítjuk, hogy a kelet-közép-európai kis népek csak együttmű­ködve, s nem egymással szembehelyezkedve le­hetnek sikeresek. Mi ké­szek vagyunk az . . együttműködésre. \\ akivel a századok során hadban és vitában állt. Őszintén remélem, hogy az EU-hoz való csatlakozás vé­get vet az évszázadok óta tartó nem­zeti depressziónak. Csáky Pál szlovák miniszterelnök­helyettes: Új ezredfordulóhoz ér­keztünk, s üyenkor nem árt felidéz­nünk, hogy a jelek szerint az ezred­fordulóknak mágikus hatásuk van a magyarságra. Ezer évvel ezelőtt ál­lamot alapítottunk, s ezzel végérvé­nyesen a keresztény Európához kö­töttük magunkat. További ezer év szükségeltetett ahhoz, hogy a fejlő­dés olyan szintre érjen, hogy most az egységesülő Európa közös szer­kezetéhez is csatlakozhatunk. Ezen a szellemi keresztúton nem feled­kezhetünk el múltunkról, amely identitásunk alapját képezi. Most azonban a jövőbe kell tekintenünk, mert kihívásainak csak úgy tudunk megfelelni, ha a ránk váró esemény­sor nem ér felkészületlenül bennün­ket. A 20. században gyakran pana­szoltuk, több esetben nagyhatalmi döntések objektumai voltunk csu­pán. Az ezredfordulóra azonban olyan helyzetbe kerültünk, hogy je­lentősebb mértékben vagyunk ké­pesek befolyásolni saját sorsunkat. Rajtunk is múlik, mit tudunk kihoz­ni ebből a helyzetből. Szlovákiában élő magyarként, az ott élő 600 ezer fős magyar közösség választott kép­viselőjeként, s egyben a szlovák kor­mány tagjaként is mondom: öröm számomra, hogy látom Magyaror­szág felemelkedését. Határon túl élő magyarként mondom: Magyar- ország megerősödése a mi megerő­södésünk is. Az okosan politizáló Századok óta először kerültünk olyan helyzetbe, hogy Közép-Euró- pa népei saját érdekükben ugyanazt a történelmi vektort kövessék. Azt a vektort, amely most nem szemben­állásra, hanem együttműködésre készteti őket. Most a jó magyar, jó szlovák, jó román hazafi ugyanazt az európai értékrendet vallhatja magáénak. Örömömre szolgál, hogy egy olyan szlovák kormányt képviselhetek, amely a magyar­szlovák együttműködés terén konk­rét tetteket is felmutathat, amely szó szerint hidakat épít a két ország között. Félreértés ne essék, nem a kritikátlan optimizmus beszél belő­lem, hiszen jól tudom, hosszú és rö­gös még az út a Kárpát-medence né­peinek igazi megbékéléséig, ám a jelenlegi irány kétségkívül helyes. Mi, magyarok, tudatosítjuk, hogy a kelet-közép-európai kis népek csak együttműködve, s nem egymással szembehelyezkedve lehetnek sike­resek. Mi készek vagyunk az együtt­működésre, ám ennek őszintének kell lennie, s a megbékélés elenged­hetetlen elemének kell lennie a kör­nyező országokban élő magyar kö­zösségek helyzetének megnyugtató rendezése. Ölyan dimenziókba ke­rültünk, amelyben a Magyarország és az ország határain túl élő magya­rok új együttműködési formákat va­lósíthatnak meg. Éljünk ezekkel a lehetőségekkel. Illyés Gyula nagyon szép axiómát fogalmazott meg: Ma­gyar az, aki vállalja. Függetlenül at­tól, hová vetette a történelem, mi­lyen posztra emelte a sors. Mi azért jöttünk ide a világ minden tájáról, hogy elmondjuk: vállaljuk. A minisztereknek teljesíteniük kell a törvényalkotási tervet Dzurinda szigorúbb lesz SZABÓ MÓNIKA A. Nagy László az idegengyűlölet elleni konferenciáról Jelen van a rasszizmus GAÁL LÁSZLÓ Pozsony. A kormány tegnap zárt aj­tók mögött vitatta meg, milyen ,jobb és határozottabb” lépéseket lehet tenni a kormányprogram telje­sítése érdekében. Mikulás Dzurinda kormányfő első lépésként felszólí­totta a kormánytagokat, akik nem teljesítik a törvényalkotási tervet, hogy mielőbb orvosolják a késedel­met. Mint mondta, egyre kevésbé fogja tolerálni a halasztási kérelme­ket és ezentúl határozottabban kö­veteti a határidők betartását. A kés­lekedő minisztereket nem sorolta fel, arra a kérdésre, hogy a késleke­dés ok lesz-e az adott miniszter le­váltására, Dzurinda elmondta: a fel­adatait nem teljesítő miniszterekkel szemben megteszi a szükséges lépé­seket. A miniszterelnök személye­sen is nagyobb figyelmet fordít a ka­binet által megfogalmazott 20+2 elsődleges feladat teljesítésére. A kabinet tegnap azt javasolta a jegybank elnökének, kezdeményez­zen hivatalos tárgyalásokat a Nem­zetközi Valutaalappal annak konk­rét támogatási programjáról. Dzu­rinda elmondta, semmi esetre sem készenléti hitelre gondolnak, arra fognak törekedni, hogy Szlovákia számára a legkedvezőbb kölcsönfel- tételekben egyezzenek meg. A kor­mányfő szerint ez a pozitív gazdasá­gi mutatókra való tekintettel sem okozhat problémát. Dzurinda sze­rint a gazdaság fellendülését bizo­nyítja a külföldi befektetők fokozott érdeklődése is. A kabinet beleegye­zett a Whirlpool Slovakia alkatrész- gyártó részlegének bővítésébe. Ez azt jelenti, hogy a vállalat idén 1,2 milliárd koronás befektetéssel 300 új munkahelyet létesít. Pozsony. „Ami az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi normáknak a hazai jogrendbe történő beépíté­sét illeti, Szlovákia jó helyzetben van, ám a rasszizmus hétköznapi megnyilvánulásai nálunk is tapasz­talhatók” - mondta A. Nagy László a múlt héten megtartott szlovákiai rasszizmusellenes konferencia kap­csán. A parlament kisebbségekért és emberi jogokért felelős bizottságá­nak elnöke hangsúlyozta, a rassziz­mus nemcsak a romákkal vagy a más bőrszínűekkel, hanem az egészégká- rosultakkal vagy a más szexuális irá- nyultságúakkal szemben is meg­nyilvánul. „Szlovákia két évvel ez­előtt elfogadta az európai szociális chartát, de nincs pénz az ennek megfelelő szociális politika folytatá­sára” -jegyezte meg A. Nagy. A kon­ferencián több javaslatot is megfo­galmaztak, pl. a mozgáskárosultak életének megkönnyítéséért, a más szexuális irányultságúak jogait az alkotmányba is szeretnék belefog­lalni, ám ez más törvények módosí­tását is szükségessé teszi. A konfe­rencia kéréssel fordult a kormány­hoz, hogy csatlakozzon a kisebbségi és regionállis nyelvek európai char­tájához. A romákkal kapcsolatban A. Nagy rámutatott, a legnagyobb szociális problémákat nem a kül­földön menedékjogot kérő romák jelentik, hanem az a csaknem 150 ezer ember, akik roma telepeken a társadalmon kívül élnek. A társadal­mon kívüliség sok esetben szó sze­rint értendő, hiszen ezeken a telepe­ken olyanok is élnek, akiket be sem jegyeztettek az anyakönyvbe, nincs személyi igazolványuk, így szociális segélyben sem részesülhetnek. ■■■■I Pozsonyban a Vatikán miniszterelnöke Pozsony. Háromnapos látogatásra érkezik ma Szlovákiába Angelo Sodano bíboros. A Szentszék titkára megnyitja Pozsonyban a pá­pai követséget, misét celebrál a Szent Márton-székesegyházban, találkozik Mikulás Dzurinda kormányfővel, Eduard Kukán külügy­miniszterrel és Rudolf Schuster államfővel. A vatikáni szerződéssel kapcsolatban komolyabb előrelépés továbbra sem várható, de elő­re jelezték, nem ezért jön Szlovákiába. (SITA) Elfogultság miatt fizet a Markíza Pozsony. A legfelsőbb bíróság nem fogadta el a Markíza televízió fellebbezését, így a tévétársaságnak ki kell fizetnie az 1 millió ko­ronás pénzbüntetést, melyet még márciusban szabtak ki rá, mert tavaly az elnökválasztási kampány során többször megsértette a moratóriumot, s Rudolf Schusterről pozitív híreket adott a hírzár­lat során. (SITA) 23 évet kapott a barátnőgyilkos Besztercebánya. 23 évre ítélte a kerületi bíróság azt a 34 éves Miroslav S.-t, aki tavaly februárban megfojtotta 18 éves terhes ba­rátnőjét. A férfi egy korábbi élettársát sósavval öntötte le, de az megmenekült. A bíróságon az utolsó szó jogán azt kérte, ne minő­sítsék őt bestiális gyilkosnak, hiszen megbánta bűnét, és azóta többször is bocsánatot kért már a lány anyjától. (TA SR) Négyen jelentkeztek a tenderre Pozsony. A szlovák hadsereg repülőgépparkja felfrissítésére kiírt tenderre egyelőre négy vállalat jelentkezett. A brit Aeorspace mel­lett, mely Hawk gépeit a héten mutatta be Pozsonyban, a cseh Aero Vodochody, s egy francia-orosz, valamint egy olasz-orosz konzorcium. A legesélyesebb a cseh és a brit vállalat, bár ezt Pavol Kanis védelmi miniszter nem ismeri el, s jelezte, amíg nem érkez­nek meg az ajánlatok, nincs miről beszélnie. A tenderfeltételek között szerepel a szlovákiai termelők támogatása is. (SITA) A GLYCO kilenc millió koronás csalása Párkány. Több mint 9 millió koronás kárt okozott négy személy azzal, hogy több mint ezer tonna tisztet vásároltak fel a termelők­től, de nem fizettek érte. A párkányi Norbert K. GLYCO KFT.-je be­gyűjtötte a termelőktől a tisztet, majd eladta. A négy vádlottból kettő, Viliam K. és Katarina S. előzetes letartóztatásban van, míg a másik két személy, Alexander V. és Norbert K. szabadlábon véde­kezhet. A tettesek csoportosan elkövetett csalásért 5-től 12 évig terjedő börtönbüntetésre számíthatnak. (TA SR) Ambrus Attilának voltak társai Budapest. Orbán Gábor és Antal Károly vádlott-társak is bűnösnek vallották magukat Ambrus Attila, a több emberen elkövetett em­berölés kísérletével, 30 rendbeli, pénzintézetek ellen jórészt fegy­veresen elkövetett rablással és fogolyszökéssel vádolt whiskys rab­ló büntetőperében. A tárgyalás ma folytatódik. (MTI) Megkezdődött az MVSZ tisztújító küldöttgyűlése Kilencen az elnökségért MTI-HÍREK Budapest. A régiók üléseivel meg­kezdte munkáját a Magyarok Világ- szövetségének (MVSZ) tisztújító küldöttgyűlése. A nyugati régiót, a Kárpát-medencei régiót és az anya­országi régiót száz-száz küldött kép­viseli. Az új elnököt holnap választ­ják meg a küldöttek, tegnap délután a jelöltek programjával ismerked­tek. Kilenc hivatalos jelölt pályázik a világszövetség elnöki tisztségére, köztük Boross Péter volt magyar kormányfő, Hegedűs Lóránt, a Du­na Melléki Református Egyházkerü­let püspöke, Duray Miklós, az MKP alelnöke, valamint Patrubány Mik­lós, a Magyarok Világszövetségének jelenlegi elnökhelyettese. Az MVSZ elnöksége az anyaországi régió elő­terjesztése alapján tagnyilvántar­tásba vette a Honfoglalás 2000 Egyesület több tagját. Köztük van Boross Péter és Hegedűs Lóránt. Az anyaországi régió küldöttgyűlésén elhangzott olyan javaslat is, hogy a sokat bírált Csoóri Sándor leköszö­nő elnököt válasszák meg a Magya­rok Világszövetsége örökös tiszte­letbeli elnökének, de Csoóri ezt nem vállalta. A leköszönő elnök el­mondta, - felkérte Patrubányt, mondjanak le mindketten a jelölés lehetőségéről, így próbálják meg­szabadítani a súlyos konfliktusok­tól a világszövetséget, de Patrubány nem követte példáját. Felvilágosító kampány indul a tájékoztatási törvényről Ján Langos elégedett ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Megelégedéssel nyug­tázta a szabad tájékozódást bizto­sító törvény múlt heti elfogadását a jogszabályt kezdeményező Jó In­formációs Törvényért polgári kez­deményezés, amely a harmadik szektor több szervezetét tömöríti. A kezdeményezés képviselői az ál­lamfővel is szeretnének találkozni, hiszen a törvény csak az ő aláírásá­val léphet hatályba - az elfogadott tervezet szerint 2001 januárjától. Addig a szervezetek közös felvilá­gosító tevékenységet folytatnak, és a tájékoztatásra köteles állam- igazgatási, illetve költségvetési hi­vatalok, szervezetek illetékes al­kalmazottainak felkészítésében is segítséget kívánnak nyújtani. Fon­tolgatják, hogy az ország területén több tanácsadó szolgálatot alakíta­nak. Ján Langos (SDK-DS), akinek a nevével a törvény leginkább fém­jelezhető, kijelentette, az egykori állambiztonsági szolgálat (StB) feloszlatása, az egyetemes ember­jogi charta 1991-es elfogadása mellett éppen az információs tör­vény jóváhagyását tekinti az el­múlt évtized legfontosabb politi­kai tettének. A hatályba lépést kö­vető egy évben összegzi a gyakor­lati tapasztalatokat, s ha szüksé­ges, a törvény módosítását fogja szorgalmazni. Közölte, politikus­ként akkor lenne elégedett, ha még a privatizáció és a közigazga­tási reform befejezéséhez, és az uniós és NATO-csatlakozáshoz já­rulhatna hozzá, (kor)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom