Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)

2000-05-24 / 118. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 24. Politika 5 A politikai megegyezés után most már csak a koncepcióval foglalkozó két anyag összehangolása folyik Jobb gazdák az önkormányzatok „Bízni kell abban, hogy a pol­gárok képesek megoldani a közügyek intézését” - vallja Vladimil Podstránsky pénz­ügyminisztériumi államtit­kár, miközben a minisztéri­umban és az illetékes kor­mánytanácsban a minél gyor­sabb közigazgatási reformért küzd. Lapunk elsősorban a reform finanszírozásával kapcsolatos összefüggések­ről kérdezte. TUBA LAJOS A közigazgatási reformmal kap­csolatos több hónapos társadal­mi vita során Viktor Niznansky kormánybiztos a finanszírozás átalakítása iránt érdeklődőknek a pénzügyminisztériumot aján­lotta. Miként áll tehát a közigaz­gatás új finanszírozási modelljé­nek kidolgozása? A közigazgatási reform elejétől fog­va két anyagként készül, a szerve­zési-adminisztrációs rész kidolgo­zásáért Niznansky úr felel, a pénz­ügyi decentralizációért pedig a pénzügyminisztérium. A munka egy bizonyos fázisában ez a két anyag eltért egymástól, a pénzügy­minisztérium az egyes lépések megtételét hosszabb időszakban képzelte el. A lényeg viszont az„ hogy a pénzügyi decentralizáció az állami költségvetésen keresztül bo­nyolított transzferek csökkentésé­vel jár majd. Most ugyanis minden önkormányzathoz a központi adók­ból neki járó részt innen utalják át. Az új modellben viszont a helyi és regionális önkormányzatokat illető adóhányad helyben marad, az át­utalást a megadott kódok alapján a helyi adóhivatalok végzik majd el. S\ Ha elvennénk a többletet, az nem ösztönözné fejlesztésre az egyes régiókat. « Természetesen, ennek a változás­nak a területi és hatásköri decentra­lizációval egy időben kell bekövet­keznie. Enélkül ugyanis az önkor­mányzatok képtelenek lennének teljesíteni az új feladataikat. Most a közigazgatás decentralizációjával foglalkozó két anyag összehan­golása folyik (Dömötör Ede felvétele) Miért javasolt erre a pénzügymi­nisztérium hosszabb átmeneti időszakot? Itt olyan aggodalmak jelentek meg, hogy az önkormányzatok nem fog­nak elég felelősségteljesen bánni a megnövekedett költségvetésükkel. Ez ellen azonban tiltakoztak az ön- kormányzati szövetségek és a köz- igazgatási kormánytanács is, míg végül az ügy a koalíciós tanács elé került. Végül Niznansky engedett egy évet. Képes lesz a pénzügymi­nisztérium tartani ezt a határ­időt? Niznansky mögött komoly koalí­ciós támogatás volt, de végül a kompromisszum jegyében került sor a 2002. január 1-jei dátum el­fogadására. így lehetőség nyílik arra, hogy a pénzügyminisztéri­um az idei és a jövő évi költségve­tés kidolgozását felhasználja a szükséges változtatások beépíté­sére. Miből áll a pénzügyi decentrali­záció? Az ezzel foglalkozó anyag ponto­san felsorolja, hogy milyen hatás­köröket kell átvenniük az önkor­mányzatoknak. Ezekre jelenleg az állami költségvetés 42 milliárd ko­ronát fizet ki, ez fog közvetlenül hozzájuk jutni. így azonban a források egyenlőt­lenül oszlanak majd meg. Tervez­nek valamilyen kiegyenlítő me­chanizmust? A teljes kiegyenlítésnek nem lenne értelme, hiszen ha elvennénk a többletet, az nem ösztönözné fej­lesztésre az egyes régiókat. A ki- egyenlítés célja ezért főként a teljes elszegényedés és a túl nagy különb­ségek kialakulásának megakadá­lyozása lesz. A koncepció ezért tar­talmaz mind vertikális, mind hori­zontális kiegyenlítést, ennek fede­zete az említett 42 milliárd korona felett lenne. Arra számítunk ugyan­is, hogy az államnál maradt funkci­ók teljesítésére elegendő lesz a fo­gyasztási adókból és a hozzáadott- érték-adóból származó bevétel. így tehát lenne egy, a kiegyenlítésre szolgáló központi alap. Ehhez tár­sulna a régiókon belüli horizontális kiegyenlítés. Úgy tűnik, hogy a pénzügyminisz­térium tart ettől a változástól. Az itteni gárda és a miniszterünk is eléggé óvatos ebben a kérdésben. Attól tartanak, hogy nem minden önkormányzat lesz képes azonnal ellátni a feladatait. Én viszont úgy gondolom, hogy az önkormányzat­ok már a kilencvenes évek elején bebizonyították, képesek megfelel­ni egy ilyen hirtelen váltásnak is. Különben az államháztartásban je­lenleg épp az önkormányzati szféra hiánya a legkisebb, ami pedig a leg­jobb jele a felelősségteljes gazdál­kodásnak. Kivételek, persze, itt is vannak, de egy eladósodott önkor­mányzat a saját vagyonát kockáz­tatja, nem pedig az államot terheli vele. Egyébként is, szerintem az ön- kormányzatoknál a választók jelen­tette kontroll sokkal hatékonyabb, mint az állami adminisztráció ese­Az önkormányza- ' tok már a kilencve­nes évek elején bebizo­nyították, képesek megfelelni a hirte- . . len váltásnak is. \N tében. Bízni kell abban, hogy a pol­gárok megfelelően törődni fognak az önkormányzatok működésével, hiszen ezzel a saját életszínvonalu­kat befolyásolják. A megegyezés szerint a pénzügyi decentralizáció tervét június vé­géig kell a kormány elé terjeszte­ni. Müyen állapotban van az anyag? Az anyag korábban is készen volt. A tartalma később sem változott, csak az említett harmonogramot kellett tisztázni. Most tehát a közigazgatás decentralizációjával foglalkozó két anyag összehangolása folyik. Csoóri Sándort örökös tiszteletbeli elnökké választották A világkongresszus zárónyilatkozata MTI-HiR Csehország és Szlovákia mindenben egyetért Tehermentes viszony CTK- és MTI-HiR Budapest. Több évtizedes, a ma­gyar nemzet ügyéért kifejtett tevé­kenységéért Csoóri Sándor lekö­szönő elnököt a Magyarok V. Vi­lágkongresszusa örökös tisztelet­beli elnökévé választották tegnap a küldöttek, az új elnököt pénte­ken választják meg. A budapesti Vigadó színháztermé­ben megtartott beszédében Csoóri Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarok Világszövetség­ének mindenképpen meg kell újulnia, mert ellenkező esetben gyógyíthatatlan sebek mutatkoz­hatnak a szervezeten. A háromnapos világkongresszus a zárónyilatkozat téziseinek egy­hangú elfogadásával fejeződött be. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnökhe­lyettese a küldöttek nevében meg­elégedéssel állapította meg, hogy immár a kormányprogram része az a korábban az MVSZ által meg­fogalmazott igény, hogy határmó­dosítás nélkül egyesíteni kell a ha­táron túli magyarokat az anyaor­szági magyarokkal. A zárónyilatkozatban foglaltak szerint meg kell teremteni a külho­ni állampolgárság intézményét, al- kotmányozó nemzetgyűlésre kell felkészülni, s az Országgyűlésnek kétkamarás törvényhozó testület­ként szükséges működnie, amely­ben képviselve lennének a határon túli magyar közösségek is. A dokumentum leszögezi: segíteni kell a határon túli magyar vállalko­zókat, és arra kell törekedni, hogy biztosítva legyen a határon túli magyar közösségek gazdasági önállósága. A nyilatkozat szorgalmazza, hogy a Magyarok Világszövetsége ala­kítson vállalkozói munkacsopor­tot, és a jövőben a Kárpát-meden­cét tekintsék egységes ökológiai és gazdasági térségnek. Továbbá a nemzeti alaptanterv kidolgozásá­ba be kell vonni a határon túli ma­gyar közösségek szakembereit is, és az Országos Rádió és Televízió Testületnek döntenie kell arról, hogy több ifjúsági és családi témá­jú műsor kerüljön adásba. A Ma­gyarok V. Világkongresszusa szük­ségesnek véli, hogy új családjogi törvényt dolgozzon ki a parla­ment, továbbá álláspontja szerint megfelelő jogosítványokkal ren­delkező tárcaközi családvédelmi tanácsot kell alakítani. Prága. Václav Havel cseh államfő szerint a cseh-szlovák viszony a va- gyonvita lezárása után immár prob­lémamentes, s a feleknek az euro- atlanti integrációban való helykere­sésre kell összpontosítaniuk. Havel fogadta Mikulás Dzurinda szlovák kormányfőt, aki háromnapos hiva­talos látogatást tett Csehországban. Dzurinda üdvözölte Havel elképze­lését, hogy két év múlva NATO- csúcstalálkozót tartsanak Prágá­ban. Leszögezte, hogy a szlovák ál­lampolgárok többsége támogatja az EU- és NATO-csatlakozást. Dzurinda a délelőtt folyamán Li- buse Benesovával, a cseh parla­ment szenátusának elnökével is tárgyalt. Benesová a megbeszélé­sek után kijelentette: számára elfo­gadhatatlan, hogy a nemzetközi fó­rumokon a romakérdést általában csak Csehország és Szlovákia prob­lémájának minősítik. „Ez egy euró­pai probléma, és megoldani is eu­rópai problémaként kell” - szögez­te le. A szenátus elnöke megerősí­tette Václav Klaus álláspontját, mely szerint a két ország közötti vámuniót az Európai Unióhoz való csatlakozásig fenn kell tartani. A szlovák kormányfő bejelentette, legkésőbb az év végéig Szlovákia is bevezeti azt a gyakorlatot, hogy bi­zonyos mennyiségű áru kivitelénél a határon visszafizetik az általános forgalmi adót. Csehország már ko­rábban bevezette ezt az intézke­dést, és azóta a határ menti régiók­ban jelentősen élénkült a forgalom. Dzurinda ismét találkozott Müos Zeman cseh kormányfővel. Meg­egyeztek, hogy Prága abban az esetben sem a cseh-szlovák hatá­ron akarja kiépíteni a schengeni határt, ha Csehország korábban csatlakozna az EU-hoz. Prága első­sorban azzal érvel, hogy ha Brüsz- szel ragaszkodni fog a határ meg­erősítéséhez, Szlovákia későbbi csaüakozása után mindenképpen fel kell számolni a határon kiépített létesítményeket. A két miniszterel­nök négy kormányközi egyez­ményt és egy közös nyilatkozatot írt alá. Ebben leszögezték, hogy mindkét félnek továbbra is érdeke a kölcsönös együttműködés, vala­mint a kishatárforgalom fejleszté­se. Prága ismételten megerősítette, hogy támogatja Szlovákia felvétel­ét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), az Európai Unióba és a NATO-ba. A hétfőn aláírt jegyzőkönyvvel Prága és Pozsony hivatalosan is befeje­zettnek minősítette a volt szövetsé­gi Csehszlovákia vagyonának el­osztását, amely ezentúl már nem terheli a kétoldalú viszonyt. RÖVIDEN Még nincs gyanúsított Pozsony. Eddig senki ellen sem indult eljárás a Szlovák - Titkosszolgálat tartalékalapról szóló titkos adatainak kiszivárogta­tása miatt. Az ügyben kihallgatták a Markíza és a Luna televízió szerkesztőit. Hárman azt vallották, véletlenül jutottak az informá­ciókhoz, egyikük megtagadta a vallomástételt. A rendőrség továb­bi két személyt is meghallgatott, nevüket azonban titokban tartja. A titkosszolgálati információk vagyonkimentésről és egyéb komoly gazdasági ügyletekről szólnak, felelősként a tartalékalap alelnökét és elnökét jelölik meg. (SITA) Legalább tízszázalékos emelés kell Csorba. A nyugdíjasok kiadásai mérséklésének ideális megoldása a nyugdíjak valorizálása lenne - jelentette ki Peter Magvasi munka-, szociális és családügyi miniszter. A kormány 4-7 százalékos nyugdíj- emelést javasolt, Magvasi szerint ezzel a nyugdíjasok a szegények kategóriájába süllyednének. Az életszínvonal szinten tartásához 10- 12 százalékos emelésre volna szükség - véli a miniszter. (SITA) Az SNS elítéli a baloldal populizmusát Pozsony. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) átlátható politikát folytat, ezért nem hajlandó támogatni a Demokratikus Baloldal Pártjának (SDL) képmutatását - adta közre a párt. Az SDE támogatja a fiatal baloldaliak által meghirdetett, tandíjmentességet követelő kam­pányt. Anna Malíková, a nemzetiek vezére elmondta: ők is ellenzik a tandíj bevezetését, ám nem támogatják a baloldal olcsó populizmu­sát. Malíkovának meggyőződése, az SDL képviselői és miniszterei ré­vén elérhetné, hogy az egyetemi oktatás ingyenes maradjon. (SITA) Nem jó a foglalkoztatási törvény Pozsony. Michal Sykora, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásá­nak (ZMOS) elnöke levélben kérte az államfőt, újratágyalásra adja vissza a parlamentnek a foglalkoztatásról szóló törvényt. A ZMOS szerint a jogszabály közhasznú munkákat érintő cikkelye a gyakor­latban megvalósíthatatlan, mert az önkormányzat a tartósan mun­kanélkülieknek csak meghatározatlan időre kínálhat közhasznú munkát, ami annyit jelent, hogy a munkahely megszüntetése ese­tén a munkáltató köteles lelépőt fizetni a munkavállalónak. (SITA) Schuster Németországba utazik Pozsony. Rudolf Schuster államfő ma idei második németországi látogatására Baden-Württenberg tartományba utazik. Ellátogat Stuttgartba, találkozik a tartományi kormány elnökével, a gazda­ság házában pedig Szlovákia helye Európában: történelmi tanulsá­gok a 21. század számára címmel előadást tart. Az elnök felkeresi a Porsche AG autógyárat is. (SITA) Pozsony Budapesttel vetélkedik Pozsony. A kihívás nemzetközi napján, május 31-én Pozsony és Bu­dapest mérkőzik meg egymással. Az lesz a győztes város, ahol leg­alább 15 percig többen vesznek részt az aznapi sportrendezvények­ben. A szlovák fővárosnak tavaly Jeruzsálemet sikerült legyőznie, a pozsonyiak 21,4 százaléka kapcsolódott be az akcióba. (SITA) HZDS-nagygyűlések a kerületi székhelyeken Titokzatos négy pont ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalom (HZDS) holnap a kerületi székhelyeken tart tiltakozó nagygyűlést, Vladimír Meciar állí­tólag a zsolnai rendezvényen vesz részt. A mozgalom szerint múlt he­ti járási akcióikon 25-26 ezer em­ber vett rész. A HZDS képviselői négy feltételhez kötik visszatérésü­ket a parlamenti padsorokba, de hogy melyekhez, még nem árulták el, a pontokat megküldték Jozef Migas házelnöknek. Az eddigi boj­kottot sikeresnek tartják és siker­ként könyvelik el a tiltakozás okai iránt szerintük tapasztalható kül­földi érdeklődést is. A HZDS egyik alelnöke kijelentette: Meciar Né­metország és Franciaország nagy­követeivel tárgyalt, a képviselők pedig több külföldi misszióval ta­lálkoztak. (TA SR, SITA, ú) A legtöbb magyar gimnáziumban pótfelvételi lesz Kevés a magyar diák ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nyitra. A Nyitrai kerületben össze­sen 9600 - a magyar alapiskolákban több mint 1600 - diák végzi el idén az alapiskolák 9. osztályát, közülük 1623-an gimnáziumban, 2868-an szakközépiskolákban, és 5109-en szaktanintézetekben folytatják ta­nulmányaikat - tájékoztatott Stefan Prónay, a kerületi hivatal oktatás­ügyi osztályvezetője. A számok még nem véglegesek, hiszen a felvételi vizsgák második fordulójára csak június 13-a és 16-a között kerül sor, de azt máris tudni lehet, hogy a leg­nagyobb túljelentkezés a nagyváro­si gimnáziumokban várható. Tekin­tettel arra, hogy a kormányprogram is tartalmazza a főiskolai végzett­séggel rendelkező fiatalok számá­nak emelését, ez a tendencia kívá­natos, így az igényeknek megfelelő­en két nyitrai, valamint a lévai gim­náziumban még egy osztály nyitását engedélyezték. Kevés volt a jelent­kező azonban a kis vidéki gimnázi­umokban, és itt nyüván az a tény is közrejátszott, hogy. ezeknek az is­koláknak nincs kollégiumuk, a napi utazás pedig költséges és körülmé­nyes. A fentiek különösen érvénye­sek a magyar gimnáziumokra, a komáromin kívül mindegyikben - Érsekújváron, Zselízen, Ipolyságon és Párkányban is - tartanak pótfel­vételit. Az 1600 magyar végzős közül 298- at már felvettek a tizenegy gimnázi­umi osztályba, a különböző szakkö­zépiskolákban 17 első osztály nyílik 342 diákkal, és a szaktanintézetek magyar tagozatain 41 osztályban közel ezren kezdhetik meg tanul­mányaikat. Az előző évekkel ellen­tétben a magán- és egyházi iskolák iránti érdeklődés is optimálisnak mondható, mindegyikben nyílik el­ső osztály, sőt a nagytapolcsányi magánkonzervatóriumba a felve­hető diákok háromszorosa jelent­kezett. (vm)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom