Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)
2000-05-19 / 114. szám, péntek
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 19. KOMMENTÁR Migas nehéz napjai VRABEC MÁRIA Szűk egy hónapja lenne még a parlament élén Jozef Migasnak, ha úriemberhez méltóan állná a szavát, hiszen ő mondta, hogy ha Szlovákia a baloldal miatt nem kerül be az OECD-be, akkor lemond tisztségéről. Ami eddig csupán baljós sejtés volt, az most már valósággá kezd válni, a burleszkfümekbe illő házelnök mégsem vonul nyugdíjba (pedig ez lenne az egészben az egyeden pozitív momentum), mert az elvtársak finom diplomáciai utalásokból nem értenek, külön névre szóló demarsot pedig valószínűleg nem küld neki az Amerikai Egyesült Államok kormánya. így aztán a többi felesleges téma mellé jöhet a következő, kormánypártiak és ellenzékiek az eszméledenségig ragozhatják, politikai vagy gazdasági okokból maradunk-e ki az elit klubból. Mivel a szocialista dialektika szerint a kettő időnként szét is választható, és csak a tervezésen meg a „fázisoláson” múlik a siker, Migas bizonyára arra sem fog rájönni soha, hogy a pártja minden deklaráció ellenére, kormányba kerülése óta ezért az elutasító álláspontjáért dolgozott. Kezdte a szükséges reformok hátráltatásával, folytatta a privatizáció mértékének megkérdőjelezésével, .és a végén ő maga tette fel a koronát a nagy műre a kormányfő elleni szavazásával. Ennyi ki- és beszámíthatatlanság bőven elég arra, hogy az OECD után a NATO és az EU is azt mondja, nem kér belőlünk, arra pedig már sok is, hogy a civilizált világban felelősségre vonjanak egy politikust. Nem így működnek azonban a dolgok, mert itt a történtek után még Migas diktálná a kormány átalakításának és a koalíciós szerződés megváltoztatásának forgatókönyvét, és ó az, aki fültől fülig érő vi- gyorral a kormányzati munka nagyobb hatékonyságát szorgalmazza, miközben a fantazmagóriái miatt több műit egy hónapja nem jut idő és energia a lényeges kérdésekre. A csesztei kétnapos mellébeszélésen még határozottan nemet tudtak neki mondani a koalíciós partnerek, bár mindannyian tudták, valamilyen kompromisszumra szükség lesz, hogy Migas legalább az övéi előtt legitimizálhassa a cselekvését, és ne is gondolkozzon „szélsőséges lépéseken”. Most már csak az a kérdés, mely miniszterek feje hullik a porba, és a cseréknél a kormányprogram teljesítése vagy az SDE elnökének személyes bosszúja lesz-e a mérvadó. Ha az előbbi történne meg - amihez a többiek ösz- szefogása és az SDE modem szárnya felébredése kell -, az egyben azt is jelentené, hogy Migas úgy, ahogy van, politikai hulla. Már csak a díszes temetését kellene megrendezni a párt kongresszusán. Ki tud itt kérdezni? TÓTH MIHÁLY Egy hiteles ember - Ján Langos - a tájékoztatási törvény elfogadásakor így lelkendezett: „Mostantól más ország lesz Szlovákia!” Lám, gondoltam az országos politika első vonalában is vannak még néhá- nyan, akiknek tíz év alatt se lett kincstárivá a hite. Nem Langos az oka, hogy kételkedem, akár száz törvény hatására is jobbra fordulhat- e az ország sorsa. Kérdések horgadnak fel bennem, miközben a törvény parlamenti vitájáról megjelent tudósításokat tanulmányozom. A „Ki tud itt kérdezni?”-vel egyenlő értékű itt a „Van-e, aki tud válaszolni?” Ezt akár úgy is megfogalmazhattam volna, hogy értenek-e a dolgokhoz, akik majd a tájékoztatási törvény értelmében minisztériumi, törvényhozási, kerületi, járási és helyi szinten lesznek kötelesek információt adni kíváncsi állampolgároknak, elmélyült elemzésre készülő ellenzéki politikusoknak, kotnyeles újságíróknak stb. Nem úgy képzelem el a törvény elfogadása utáni tájékoztatási gyakorlatot, hogy Kiss Péter választópolgár félévenként legalább egyszer meglátogatja hivatalában Nagy Pál minisztert, hogy beszámoltassa. Arról, hogy a társadalombiztosítási alapokba miért nem utalják át az előírt összegeket, miért nem építenek több lakást, miért nem szeret a cigánygyerek iskolába járni, stb. A kormány tagja pedig tépi a haját, és elátkozza, akinek először eszébe jutott a tájékoztatási kötelesség törvénybe iktatása. A fenti példa nem életszerű. Ami persze nem jelenti azt, hogy a tájékoztatásban mindennek úgy kell maradnia, ahogy eddig volt. Feltehető, hogy megsokszorozódik azok száma, akik állampolgárként, politikusként, újságíróként elhatározzák, kipróbálják, hogyan is működik a törvény. És ismét megbizonyosodhat róla az ország, sem kérdezni nem könnyű, sem érdemben válaszolni. Azonban ha ehhez a mezei bölcsességhez igazodnának, lassan ismét a majmok társaságában találnánk magunkat. A tájékoztatási törvény csak akkor kezd majd Langos optimizmusával összhangban működni, ha a kérdezők és a válaszadásra kötelezettek megtanulják a szakmájukat. Képviseleti rendszerben élünk, így Kiss Péter aligha buszozik fel félévenként a fővárosba, hogy kifaggassa a minisztert. Azt azonban megteheti, hogy képviselőjét ráveszi, ő tegyen fel kényelmetlen kérdéseket neki. Ehhez a képviselőnek is ismeretekkel kell rendelkeznie. Kiss Péter lakhelyéhez közelebb is van elég helyi funkcionárius, aki remegő gyomorral várja, hogy működni kezd a tájékoztatási törvény. Ha viszont nem tanulunk meg kérdezni, hamarost megnyugszanak a gyomoridegek. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/7704 200, Nyitra: 087/652 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetóiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Lapteijesztési osztály, laprendelés: 58238327,58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA KFT.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PrNS, valamint a D. A. CZVEDLER KFT. - Somoija. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz dace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@ujszo.com- A gorilla üzeni, hogy a tiltakozásnak vége, nyomás vissza az erdőbe, mert ott nélkületek gördülékenyen mennek a dolgok (Agócs Ernő karikatúrája) TALLÓZÓ PRAVDA A pozsonyi városvezetés szerdán úgy döntött, egy harmadik személynek adja el 370 millió koronáját, mely a Szlovák Kreditbankban (SKD) ragadt. Jozef Moravcík főpolgármestert bízták meg egy megfelelő behajtócég kiválasztásával, azzal a feltétellel, hogy a leendő partner a teljes összeget fizesse ki a városnak. Pavol Minárik alpolgármester már jelezte, több cég is jelentkezett az üzletre. A városnak szüksége van a pénzre, s ezt a módszert már korábban sikeresen alkalmazták az AG Bankban ragadt pénz megszerzésére. Ha az üzlet sikerül, a városnak 2002-ig vissza kellene kapnia az összeget, mely 1996 óta van a bankban. Az előző akciónál a város visszaszerezte pénzét, de a betétbiztosítási alap akkor ráfizetett. Mivel a bank megmentésére kezdett lépések mind sikertelenek voltak, úgy tűnik, a bankot ugyanaz várja, mint korábban tönkrement társát. A bank esetleges csődjéből furcsamód pontosan azok fognak a legjobban profitálni, akik a csőd szélére juttatták, tehát a volt vezetés. Washingtonban találkozik Bili Clinton amerikai elnök, Jasszer Arafat palesztin vezető és Ehud Barak izraeli kormányfő Izraeli-palesztin kronológia Holnap Washingtonban találkozik Bili Clinton amerikai elnök, Jasszer Arafat palesztin vezető és Ehud Barak izraeli kormányfő. A találkozó újabb alkalom a még vitatott izraeli-palesztin keretmegállapodásról való egyeztetésre. MTI-SAJTÓADATBANK Az eddig vezető út fontosabb állomásai: 1947. november 29. - Az ENSZ 181. számú határozata eltörli Palesztina területén a brit mandátumot, és kimondja egy zsidó és egy arab (palesztin) állam létrehozását. 1948. május 14. - Megalakul Izrael, amely az 1948-ban kitört első arab-izraeli háború alatt elfoglalja a szomszédos területek nagy részét, 1967-ben a hatnapos háborúban megszállja a Jordán folyó nyugati partját és a Golán magaslatot, valamint a Sinai-félszigetet. A palesztin lakosság egy része elmenekül. 1964. május 28. - Jeruzsálemben megalakul a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet (PFSZ), amelynek elnökévé 1969. február 4-én Jasszer Arafatot választják. 1970. szeptember 17. - A jordá- niai „Fekete szeptember” során nyílt polgárháború tör ki a PFSZ és a jordán hadsereg között. A harcok után a PFSZ Libanonba helyezi át támaszpontjait. 1974. október 26-29. - Rabat- ban az arab csúcsértekezlet kimondja a palesztin nép jogát önálló állam létesítésére. November 24-én az ENSZ-közgyűlés határozatot hoz a PFSZ elismeréséről, a szervezet állandó megfigyelői státust kap. 1982. június - Izrael bevonul Libanonba, 1983 novemberére valamennyi palesztin fegyveres távozik Libanonból. 1987. december 9. - Kezdetét veszi az Intifáda, a megszállt területek palesztin lakosságának engedetlenségi mozgalma, felkelése. 1988. július 31. -Husszein jordá- niai király lemond a Jordán nyugati partjára támasztott igényéről, és elhatárolja magát a palesztin döntési jogoktól. 1988. november 15. - Algírban a Palesztin Nemzeti Tanács kikiáltja a független palesztin államot, ügyvezető elnök Jasszer Arafat. 1988. december 13. - Arafat az ENSZ közgyűlésén elismeri a zsidó állam jogát a létezésre, és elutasítja a terrorizmust. 1992. június 23. - Izraelben a Munkapárt győz a választásokon, ezután titkos béketárgyalások kezdődnek Izrael és a PFSZ között. 1993. szeptember 10. - Jichak Rabin izraeli kormányfő aláírja a PFSZ Izrael általi elismerését tartalmazó okmányt. 13-án Izrael és a PFSZ aláírja az elvi nyilatkozatot a megszállt területeken felállítandó ideiglenes palesztin önkormányzat létrehozásáról. 1994. május 4. - Kairóban aláírják a Gázai övezet és Jerikó palesztin autonómiájáról rendelkező megállapodást. Május 13-án a palesztin rendőrség veszi át Jerikó ellenőrzését, július 1-jén - 27 év után először - a Gázai övezetben palesztin földre lép Jasszer Arafat. Július 5. óta a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke. 1995. szeptember 28. - Washingtonban aláírják a palesztin autonómia ciszjordániai kiterjesztéséről kötött megállapodást. Október 10-én az izraeli hatóságok a Jordán nyugati partján is megkezdik a közigazgatás átadását a palesztinoknak. 1995. november 4. - Merénylet áldozata lesz Jichak Rabin izraeli kormányfő. Helyét Simon Peresz külügyminiszter veszi át, a békefolyamat nem szakad meg. 1996. január 20. - A palesztin nép történetének első demokratikus választásán megválasztják a palesztin önkormányzat ügyeit intéző autonómiatanács tagjait és elnökét, Jasszer Arafat személyében. 1996. április 24. - A Palesztin Nemzeti Tanács (PNT) ülésén határoznak a palesztin Nemzeti Charta Izrael megsemmisítésére felszólító cikkelyeinek eltörléséről, de a döntést nem ratifikálják. 1996. május 29. - Az izraeli választásokon a keményvonalas Benjamin Netanjahu győz, megszakadnak az izraeli-palesztin tárgyalások. 1996. október 2. - Kudarccal zárul Washingtonban Arafat és Netanjahu találkozója. 1997. január 15. - Aláírják a megállapodást a palesztin autonómia kiterjesztéséről Hebron városára, és az izraeli csapatkivonásról. 1997. március 9. - Miután Izrael úgy dönt, hogy a szerződésben elő- irányozottnál kisebb ciszjordániai területről vonja ki csapatait, Arafat felfüggeszti a kapcsolatokat a zsidó állammal. 1997. október 7. - Hét hónap után folytatódnak a közvetlen tárgyalások a palesztin autonómiamegállapodás végrehajtásáról. 1998. július 19. - Megállapodnak a 16 hónapja szünetelő békefolyamat újjáélesztéséről. 1998. október 23. - Megállapodással ér véget a Wye Planta- tionban Bili Clinton amerikai elnök védnöksége alatt folyó béketárgyalás. Eszerint Izrael palesztin politikai foglyokat bocsát szabadon, és a korábbi 27 után további 13 százalékot ad át a Jordán folyó nyugati partján fekvő megszállt területekből. A palesztinok törlik Izrael állam felszámolásának szándékát a palesztin alapokmányból. 1998. november 19. - Megkezdődik az izraeli csapatkivonás a kijelölt területekről, de ezt később Netanjahu kormánya felfüggeszti. 1999. április 29. - A Palesztin Központi Tanács elhalasztja a független palesztin állam kikiáltását. 1999. május 17. - Az izraeli választásokon vereséget szenved Benjamin Netanjahu, utóda a kormányfői tisztségben Ehud Barak. 1999. szeptember 3. - Elvi egyezség születik a Wye-i egyezmény végrehajtásának módosításáról. Ez előirányozza tárgyalások megkezdését a megszállt területek végleges jogállásáról, a palesztin menekültek, az izraeli telepek, Kelet-Jeruzsálem és a palesztin állam kérdéséről. A megállapodást 5-én írja alá Barak és Arafat. 1999. szeptember 13. - Izrael és a palesztinok képviselői Izrael és a Gázai övezet határán megkezdik a végső békemegállapodás kidolgozását célzó tárgyalásokat. A határidő 2000. szeptember 13. 2000. március 7-8. - Barak és Arafat találkozón kísérli meg kilendíteni a holtpontról az izraelipalesztin egyeztetéseket. Megállapodásuk szerint a palesztinok május végéig aláírják a keretmegállapodást a palesztin területek végleges státusáról, de Izraelnek végre kell hajtania az utolsó csapatkivonást Ciszjordániából, amelyet már január 20-án meg kellett volna tennie. 2000. március 21. - Izrael Cisz- jordánia területének újabb 6,1 százalékán adja át a teljes ellenőrzést a palesztin hatóságnak. A palesztinok így már a Jordán folyó nyugati partján fekvő területek 40 százalékát tartják ellenőrzésük alatt. 2000. május 13.-Aharmadszorra módosított határidőre sem születik meg az izraeli-palesztin békeszerződés keretmegállapodása. 2000. május 15. - Az izraeli parlamentjóváhagyja három Jeruzsálemhez közeli település, köztük a jövendő palesztin fővárosnak kiszemelt Abu Disz teljes ellenőrzésének átadását a palesztin hatóságnak. Ugyanezen a napon Izrael megalakulásának 52. évfordulóján súlyos zavargások robbannak ki a palesztinok lakta területeken. OLVASÓI LEVÉL A népdalkor győri szereplése Az 1998-ban alakult padányi népdalkor első helyezést ért el Győrben, az Arrabona - Kias- alföld Ki Mit Tud 2000 című rendezvénysorozatán a népművészeti kategóriában. A versenybe a padányiakat Klempa Magdolna, a nyékvárkonyi kultúrház vezetője nevezte be. A bemutatkozó fellépésre május 4-én került sor, ahonnan sikeresen továbbju tottak a középdöntőbe, majd pedig a május 13-án megrendezett döntőbe. A rendezvéy célja a nem hivatásos művészeti mozgalmak anyagi támogatása, az amatőr előadóművészek, szólisták, táncegyüttesek, népdalkörök bemutatkozásának lehetővé tétele volt, korhatár és területi megkötés nélkül. A gálával egybekötött eredményhirdetés az Arrabona áruház előtt felállított szabadtéri színpadon zajlott, ahol a padányi népdalkor művészeti vezetője, Szabó Jolán emléklapot és pénzbeli jutalmat vehetett át sikeres szereplésükért. Továbbá a Revita televízió kü- löndíjaként 20 perces szereplési lehetőséget vehetnek igénybe júniusi adásukban. A padányi népdalkor tagjai: Csiba Gizella, Czucz Julianna, Iván Melinda, Lábadi Éva, Lelkes Ilona, Nagy Katalin, Resnak Mária, Rózsa Ilona, Valkai Ilona, Veszprémi Mária és három jó hangú bögellői asszony: Kosár Etelka, Nagy Irén és Zsigárcsik Erzsébet. A szereplésekre és az egyes fellépésekre Szabó Jolán népművelő készíti fel a csoportot. A helyi községi hivatal köszönetét fejezi ki vezetőnőjüknek áldozatkész munkájáért, a népdalkor tagjainak pedig további sikeres fellépéseket kíván. Vígh Ilona Padány
