Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)

2000-05-18 / 113. szám, csütörtök

UJ SZÓ 2000. MÁJUS 18. Régióink „Ha szólnak, mi azonnal indulunk" - a csallóközi tűzoltók készek újra bekapcsolódni a tiszai árvízvédelembe, 24 órán belül akár száztagú csapatot is tudnának küldeni „Azért a víz az úr... Azért a víz az úr... A gátak szerencsére nem szakadtak át, így az épületeket nem közvetlenül az ár döntöt­te össze, viszont a vályogfalak a gát alatt átszivárgóit, és az udvarokon felgyülemlett víznek nem tudtak el­lenállni. Ezzel az épülettel már a tűzoltók is csak annyit tehettek, hogy egy sárga szalaggal - jobb híján „GÁZVESZÉLY" feliratúval - körbekerítették, nehogy illetéktelen kíváncsiskodók balesetet szenvedjenek ha túl közelről akarnák megszemlélni. Egyik oldalról a csaknem tíz és félméteres Tisza nyomta a gátakat, s ezt ellensúlyozandó, a másik oldalon, a kertekben, udvarokban homokzsákokból kellett úgynevezett ellennyomó medencéket kialakítani. Amint az ár apadni kezdett, ezeknek a homokzsák-medencéknek a szétszedéséből is kijutott a csallóközi önkénte­seknek. (Somogyi Tibor felvételei) A Tószeghez közeli tiszajenői tanyán a hazai tűzoltóság és a hadsereg katonái is besegítettek a védelmi munkálatokba, mindamellett nagyon nagy segítséget jelentettek a csalóköziek vízszivattyúi. A csallóközi tűzoltók önálló csapatként teljesítettek szolgálatot Tószegen és környékén. Az alámosott és életveszélyessé váló házak bontását nemcsak amiatt bízták rájuk, mert az veszélyes, és szakértelmet is kö­vetelő feladat, hanem azért is, mert a falubeliek is valószínűleg másként fogadják, ha „idegenek”, megbí­zásból végzik el ezt a hálátlan, de szükséges faladatot, mintha például a szomszéd bontaná a szomszéd há­zát. „Egy helybelinek később esetleg a szemére vethetné a gazda, hogy miért bontotta le a házát, de mi csak a kötelességünket teljesítjük” - állította Cűlka János, bevetési parancsnok. A 81 éves Szabó néni zokszó nélkül tűrte, hogy a segítségül érkezett szlovákiai tűzoltók szétszedjék megroggyant házát, de reméli, hogy az önkormányzat és az állam segítségével majd épül egy kis házikó annak a helyébe, ahol az életéből 58 évet töltött. emelték. így történhetett meg, hogy míg húsvét kedden ezredes­ként kísérte ki az önkénteseket a medvei határátkelőre, öt nappal később ugyanott már tábornok­ként fogadta őket. Még a negy­ventagú csapat tiszai ténykedése idején ülésezett Dunaszerdahelyen az önkéntes tűzoltóság járási bizottsága, ahol több község is felajánlást tett, hogy szükség esetén ők is bekap­csolódnának hasonló feladatok elvégzésébe. „Jelenleg 24 órán belül akár száznál több tagú csa­patot is ki tudnánk állítani - mondja a tűzoltótábomok A magyarországiakkal is úgy egyez­tünk meg, hogy ha a fertőtlenítési vagy egyéb utómunkálatoknál is GAÁL LÁSZLÓ A mint arról már írtunk, húsvéthétfőről keddre virradó éjszaka egy negyventagú önkéntes ■mm tűzoltócsapat indult útnak Magyarország­ra, hogy a Szolnok melletti Tósze­gen és környékén segítsenek a ti­szai árvíz elleni harcban. Négyna­pi munka, gáterősítés, szivattyú­zás, házbontás után szombaton, április 29-én tértek haza, hogy másnap már Bősön vehessenek részt a Szent Flórián-napi járási tűzoltóünnepségen. Czajlik Jenő, n. Czajlik Jenő, a önkéntes tűzol­tóság dunaszerdahelyia önkéntes tűzoltóság dunaszerdahelyi járási bizottságának ügyvezető alelnö- ke, az országos elnökség tagja, je­lentős részt vállalt annak meg­szervezésében hogy a Bős, Baka, Csallóköznádasd, Doborgaz, Egyházfiakarcsa, Királyfiakarcsa Felsővámos, Kisudvarnok, Po- zsonyeperjes, Szentmihályfa, Várkony és Vásárút tűzoltóiból ál­ló negyvenfős csapat az egész ak­ciót kezdeményező Culka János bevetési parancsnok vezetése alatt sikeresen vegyen részt a ti­szai segítségnyújtásban. Az ügy­vezető alelnök a tiszai gátakon, munka közben is meglátogatta az önkénteseket, majd hazatérésük alkalmából a méltó fogadtatásuk­ról is gondoskodott. „Felkéré­sünkre a tejfalui tűzoltólányok egyenruhában, virágcsokorral várták szombaton délután a med­vei határátkelőn a tiszai árvízvé­delemben résztvevő fiúkat, majd Fenes Iván polgármester meghí­vására Bősön egy közös ebéddel vendégelték meg őket”. Másnap a bősi Szent Flórián-napi ünnepsé­gen is a tiszai önkéntesek voltak a főszereplők, akik még a hazaté­rést megelőző éjszakán is két élet- veszélyessé vált házat bontottak le Tószegen. Parancsnokukat, Culka Jánost a bősi ünnepségen a kiképzésben elért eredményekért Karol Schmidt-érdemrenddel tüntették ki. Két nappal korábban a tűzoltóság országos elnökségi ülésén Czajlik Jenőt soronkívüli előléptetéssel tábornoki rangra

Next

/
Oldalképek
Tartalom