Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)
2000-05-18 / 113. szám, csütörtök
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 18. TANÁCSADÓ Jogszerűtlen döntés H. J.: 1996-ban kaptam felmondást úgynevezett átszervezés miatt. Bírósághoz fordultam. A felmondást érvénytelenítették, a munkáltatómnak vissza kellett vennie, és ki kellett volna fizetnie kilenc havi munkabéremet. A munkáltatóm a bírósági ítélet szerint fizetendő összegből levonta azt az összeget, amit nekem végkielégítésként kifizetett. Hivatkoztak valamilyen jogtalan gazdagodásra ugyan, de én két évig voltam munkanélküli, azaz nem nyertem semmit azon, hogy végkielégítést is kaptam. FEKETE MARIAN Nézetem szerint ebben az esetben a munkáltató nem tett eleget annak, amire őt a bíróság ítélete kötelezte. Önkényesen járt el (és nyilván nem az első esetben), aminek törvényes következményei lehetnek. Önmagában véve az, hogy a munkáltatója nem fizette ki a bíróság által megítélt teljes összeget azt jelenti, hogy Ön a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított tíz éven belül követelheti ennek az ítéletnek a végrehajtását, magyarán azt, hogy a bíróság vagy bírósági végrehajtó (exekútor) hajtsa be a munkáltatójától azt, amit eddig még nem fizetett ki az ítélet alapján. Ami a jogtalan gazdagodásra vonatkozó hivatkozást illeti, nézetem szerint ennek megalapozottságát a bíróságnak kellene megítélnie. A munkáltató nem vonhatja le önkényesen ezt az összeget az ítélet szerint fizetendő összegből. Erre egyetlen jogszabály sem ad neki felhatalmazást. Ugyanakkor nagyon vitatható, hogy valóban jogtalan gazdagodásnak lehet-e minősíteni ezt az esetet. A végkielégítésről szóló 1991. évi 195 Tt. sz. törvény 5 §-a szerint a végkielégítést avagy annak arányos részét akkor lehet visszakövetelni, ha az alkalmazott úgy három hónapon belül ismét alkalmazást nyer a volt munkáltatójánál. Ez egy egyedi esetekre elrendelt szabály, és éppen ezért kétséges az, hogy számításba jöhet-e ebben az esetben a Munka Törvénykönyve 243. §-ának alkalmazása a jogtalan anyagi előnyökről. A lényeges információ viszont az, hogy Ón akár nyolc év elteltével is követelheti a jelenlegi munkáltatójától az elmaradt összegek kifizetését, mégpedig a késedelmi kamatokkal együtt. Magyarán, ha attól kellene tartania, hogy egy ilyen követelés miatt ismét felmondást kap, akkor halassza el néhány évre a követelése behajtását. Ugyanakkor viszont azt megelőzően kell ezt érvényesítenie, hogy a cég csődbe jutna. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Slovnaft első negyedévi adatai Pozsony. A Slovnaft 2000 első negyedévében 302,2 millió korona veszteséget könyvelt el, ez 395 millió koronával kevesebb, mint 1999 első három hónapjában. Az EFPA-projektnek köszönhetően márciusban nyereséget mutatott fel a cég, és áprilistól folyamatosan nyereséggel számolnak. A kőolajfinomító az első negyedévben 1,36 millió tonna kőolajat dolgozott fel, ami 1999 hasonló időszakához viszonyítva 81 ezer tonnás növekedést jelent. A vizsgált időszakban a saját termékeinek eladása 13,09 milliárd koronára rúgott, ennek 70 százalékát exportálták. - közölte a Slovnaft szóvivője. A szóvivő szerint a forgalom ugrásszerű növekedése két tényezőre vezethető vissza: az egyik a kőolaj világpiaci árának drámai növekedése, a másik az EFPA technológiai berendezés üzembe állítása. (SITA) Összeurópai összefogás London. A Vodafone Airtouch mobiltelefoncég megállapodást írt alá a francia VivendiNettel, a Vivendi vegyes szolgáltató és a Canal Plus tévétársaság közös vállalatával több helyről hozzáférhető intemetportál megindítására. Ez lesz az első valódi összeurópai többhozzáféréses kapu (MAP) az Internetre - állítja a Vodafone. A Vivendi elnökesze- rint ezen a kapum keresztül 70 millió előfizető - a Vodafone és a Vivendi mobilelőfizetői, továbbá a Canal Plus tévéelőfizetői - juthat együttes intemetszolgáltatás- hoz, mely mobiltelefonról, személyi számítógépről és tévékészülékről is elérhető. (MTI) Jelentős amerikai kamatemelés New York. Az amerikai szövetségi jegybank (Fed) nyíltpiaci bizottsága kedden úgy döntött, hogy 6%-ról 6,5%-ra emeli a rövid lejáratú irányadó bankközi alapkamatlábat. Ezzel a jegybank a megtakarítások fokozott össztönzését kívánja elérni. A statisztikai mutatók szerint az amerikai gazdaságban az immár példátlan ideje tapasztalt növekedés részben a termelékenységjelentős ütemű emelkedéséből táplálkozik ugyan, de nagy szerepet játszik a kereslet erősödése is. (MTI) Legalább negyven szerzője volt az ILOVEYOU-nak Bosszúból cselekedtek MTI-HÍR Manila. A Fülöp-szigeteki rendőrség elkobzott egy számítógépes lemezt, amelyről feltehetően elterjesztették az ILOVEYOU néven híressé vált, világszerte pusztító komputer-vírust. Valószínűsítik, hogy a program kidolgozásában legalább negyvenen részt vettek. A hatóságok szerint a 17 mágneses lemez egyike, amelyet egy manilai külvárosi lakásban foglaltak le, tartalmazza a vírus-programot, amelyet valószínűleg egy számítógépiskola diákja, bizonyos Michael Buen készített. A dokumentum ugyanakkor említést tett egy másik gyanúsítottról, Onel de Guzmanról, valamint egy Gammersoftnak nevezett csoportról. Guzman szintén az AMACC számítógép-iskolában tanult, s a lemezeket az ő lakásában találták meg. Az iskola illetékesei elmondták, hogy a Gammersoftot fiatal programozók hozták létre, akik kisvállalkozásoknak, és diákoknak dolgoztak. A mágneses lemezen találtak egy üzenetet, amelyet feltehetően Buen írt. Eszerint a fiatalember újabb vírussal fenyegetőzött arra az esetre, ha május végéig nem kap stabil állást. Buen május 5-én diplomázott volna le, de ez nem sikerült neki, mivel az iskola nem fogadta el tervét egy olyan programra, amellyel jelszavakat lehetett volna ellopni. A veszélyes program létrehozásában állítólag további negyven személy segédkezett, és közülük harmincán az AMACC diákjai voltak. A fájdalmas megszorításokat tartalmazó reformcsomag a gazdasági összeomlástól mentette meg Szlovákiát Egyéves a stabilizációs csomag Szlovákia gazdasági helyzete egy évvel ezelőtt kísértetiesen hasonlított egy pénzügyi és gazdasági összeomlás szélén álló latin-amerikai vagy kelet-ázsiai országéra. (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. A harmadik Meciar- kormány tevékenységének következményeként a szlovák gazdaság egy évvel ezelőtt leginkább egy szakadék felé száguldó mozdonyra emlékeztetett. Az összeomlással fenyegető válság elhárítása érdekében elfogadott reform- csomag a vészfék szerepét játszotta. GÁL ZSOLT A lakosságot 1999-ben váratlanul érte a felismerés, hogy Szlovákia katasztrofális gazdasági helyzetben van, ezért az új kormány radikális intézkedések sorozatával menti Szlovákiát a gazdasági összeomlástól. A „kijózanodás” annál inkább kellemetlen volt, mivel a Meciar- kormány és propagandagépezete éveken keresztül azt harsogta, hogy Szlovákia gazdasági adatai a legkedvezőbbek egész Közép-Európá- ban. Tény, hogy 1994-1998 között az ország bruttó hazai összterméke (GDP) 6% körüli tempóval nőtt, miközben az infláció az 1993-as 23,2%-ról 1997-re 6,1%-ra mérséklődött. A kedvező makrogazdasági „kirakat” azonban egy egyre súlyosabb problémákkal küszködő gazdasági rendszert takart. A gyors gazdasági növekedés ára a gyors ütemű eladósodás volt, Szlovákia külföldi adósságállománya az 1994-es 4,7 milliárd dollárról 1998 végére a többszörösére, 11,8 milliárd dollárra nőtt. A hatalmas adósságtömeg egyre nagyobb részét alkották rövid távú hitelek, miközben a belőlük származó pénzek jórészt hosszú távon megtérülő beruházásokra - autópályákra, vízi és atomerőművek építésére - fordítódtak. Ráadásul a hiteleket egyre magasabb kamatokkal vették fel. A hitelek drágulása összefüggött a hitel- képességet minősítő nemzetközi ügynökségek döntésével, amelyek 1998-ban átsorolták Szlovákiát a spekulatív sávba. A viszonylag alacsony infláció ára pedig a magas kamatok mellett a nélkülözhetetlen áremelések állandó halasztgatása volt (egyebek között a gáz, villanyáram, távfűtés, lakbér és közlekedési díjak befagyasztása). Emellett a Meciar-kormány, az „erős” korona rögeszméjétől vezérelve négy évig „elfelejtette” leértékelni a nemzeti fizetőeszközt. A korona árfolyama így alig változott a nyugati valutákhoz képest, ennek eredményeként Szlovákiában az infláció jóval magasabb volt a fejlett országok átlagánál, ezért ez a korona rejtett felértékelődéséhez vezetett. Ez a gyakorlatban egyre inkább drágította az országból exportot, miközben az import olcsóbbá vált. Nem is csoda, hogy a behozatal sokkal gyorsabban nőtt a kivitelnél, és a külkereskedelemben 1996-ra hatalmas, 70 milliárd koronás hiány alakult ki. A külkereskedelmi mérleg hiánya 1996 és 1998 között minden évben meghaladta a GDP 10%-át, miközben nemzetközi szakértők 7,5% feletti szintet már veszélyesnek tartanak. A helyzetet még aggasztóbbá tette, hogy a külkereskedelem óriási hiányát rövid távú hitelek fedezték, és nem a külföldi beruházások. A nemzetközi befektetők messze elkerülték Szlovákiát, egyrészt a politikai és gazdasági stabilitás hiánya, másrészt a kormány privatizációs gyakorlata miatt. A Meciar-kabinet ugyanis négy év alatt mindössze három (!) esetben talált méltónak külföldi céget hazai vállalat megvételére. A többi privatizált vállalat így hazai, tehát „nemzeti” tulajdonosokhoz került (legtöbbször a vállalat valós értékének töredékéért), akik sok esetben rövid idő alatt csődbe juttatták vagy a csőd szélére sodorták a cégeket. Az állami kézben maradt monopóliumok (gázművek, villamos művek, vasút stb.) élére szintén a „mozgalomhoz hű” egyének kerültek. A nem fizetés és a körbetartozás országos jelenséggé vált, a bankok behajthatadan hitelállománya 100 milliárd korona fölé nőtt, de meredeken emelkedtek a szociális és egészségügyi biztosítók, a többi állami és közjogi intézmény problémás kinnlevőségei is. Miközben a gazdasági növekedés négy éven keresztül 6% körül mozgott, a munkanélküliség hosszú távon nem csökkent, sőt 1998-ban újra meghaladta az 1994-es szintet. Mára kiderült, hogy így is mesterségesen alacsony szinten tartották, az állami szférában nem voltak elbocsátások, a privatizált cégek új tulajdonosai pedig hálából a magánosításért - különböző állami dotációk segítségével - fenntartották a túlfoglalkoztatottságot, legalább az 1998-as választásokig. Azután a szlovák vállalati szféra időzített bombái egymás után robbantak fel, a tömeges elbocsátások következtében a munkanélküliség 20%-ra nőtt, és ezzel a szomorú első helyre kerültünk Európában. A meäari sikerpropaganda „szlovák gazdasági csodája helyett” a valóság az volt, hogy az állam éveken át jóval több pénzt költött, mint amennyit az adókból beszedett, az országba jóval több árut hoztunk be, mint amennyit kivittünk, a fellépő hatalmas hiányokat pedig egyre nagyobb hitelekkel pótoltuk. Az ország adósságállománya gyorsan nőtt, a bank- rendszer az összeomlás szélére került, a kamatok az égbe szöktek, majd a korona értéke is mélyrepülésbe kezdett. Szlovákia gazdasági helyzete 1999. májusában kísértetiesen hasonlított egy pénzügyi és gazdasági összeomlás előtt álló latin-amerikai vagy kelet-ázsiai országéra. A Dzurinda-kormány által elfogadott stabilizációs csomag az egyetlen lehetséges megoldás volt a valutaválság és az azt követő gazdasági csőd elkerülésére. Lakásépítési programok az Európai Unió támogatásával Pénz szociális lakásokra Kelet-európai éllovas gazdaságok az IIF jelentése szerint Sok kockázati tényező MTI-HÍR ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A Szlovák Garanciális és Fejlesztési Bank szervezésében a hét elején Pozsonyban tanácskoztak az európai támogatási és fejlesztési bankok vezetői. A nemzetközi konferencián a lakásépítési programok támogatásáról cseréltek eszmét a pénzügyi szakemberek. Vitárius Lajostól, a Szlovák Garanciális és Fejlesztési Bank vezérigazgatójától megtudtuk: az Európai Fejlesztési Bank és a német Kreditanstalt für Wiederbau közreműködésével a közeljövőben a szlovákiai lakásépítési programok támogatására is lehetőség nyílik. E források elsősorban szociális lakások építésére szolgálnak majd, amelyből az egyes települések önkormányzatai által építendő szociális lakások költségeinek 50%-át fedezhetik a beruházók. Az előzetes elképzelések szerint az idén mintegy 16 millió euró értékű, 10 éves futamidejű hitelt tudnak folyósítani erre a célra - a szlovákiai garanciális bank partnerbankjai által - az önkormányzatoknak, amelyek eleget tesznek a szigorúan üzleti szempontok szerint felállított követelményeknek. Az említett lakásépítési támogatások iránt eddig több mint 20 település önkormányzata nyújtott be igénylést. A garanciális bank tárgyalásokat folytat a lakástakarékossági pénzintézetekkel annak érdekében, hogy kifejezetten a csoportos lakásépítés finanszírozásának támogatását e pénzintézetekkel együttműködve oldanák meg. (tszl) Washington. A kelet-európai országok közül az idén és jövőre Magyar- ország lesz az éllovas 5,7%-os gazdasági növekedéssel - vélik a nemzetközi bankokat képviselő Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) elemzői. A Kelet-Európával foglalkozó szakértők a második helyre Lengyelországot várják az idén 4,7 %-os és jövőre 5%-os növekedéssel. Az IIF szerint Oroszország fokozatosan elveszíti lendületét, az idén 1,5%-os, jövőre 0,5%-os növekedés várható ott, miután az olaj ára és az importhelyettesítés tavaly 3,2%-osra gyorsította az ütemet. Az oroszországi kilátásokat illetően a szakértők úgy vélik, hogy Vlagyimir Putyin elnökké választása és a parlament növekvő együttműködési készsége kedvez a reformoknak, ám a „befolyásos érdekcsoportok” bizonyára ezentúl is kisiklatják a reformok gyorsítására irányuló törekvéseket. Másutt - például Lengyelországban és Bulgáriában - a növekvő folyómérleghiány a nagy kockázat. A gazdasági reformokkal és a politikai bizonytalansággal nehezen küszködő Romániában az idén 0,5%-os, jövőre 1%-os visszaesést valószínűsít az IIF jelentése. A tőkebeáramlás akkor is megfordulhat, ha Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában vagy Romániában a politikai átrendeződés olyan kormányt segít hatalomra, mely populistán viszonyul a keresletkezeléshez, és kevésbé hajlandó vagy képes a szükséges szerkezeti reformokra - írták az elemzők. A visegrádi csoport országainak külföldi eladósodottsága 1994 1998 adósság egy lakosra GDP adósság egy lakosra GDP (mid. dollár)* (dollár)** (%)*** (mid. dollár)* (dollár)** (%)*** Lengyelország 42,2 1100 45,5 42,8 1100 27,1 Magyarország 28,5 2800 68,7 23,2 2300 48,7 Csehország 10,7 1040 26,9 24,0 2330 44,3 Szlovákia 4,7 906 34,0 11,8 2200 58,5 Jelmagyarázat: * Az ország teljes adóssága milliárd dollárban ** Az egy lakosra jutó adósság dollárban *** A teljes adósság az ország bruttó hazai termékének százalékában Forrás: Slovak Trade Forum Külföldi beruházások a visegrádi csoport országaiban 1994 1998 Összesen Egy lakosra Összesen Egy lakosra (millió dollár)* (dollár)“ (millió dollár)* (dollár)** Lengyelország 4321 112,3 30700 795,3 Magyarország 8316 807,4 19400 1902 Csehország 3191 309,8 8700 844 Szlovákia 552 141,5 1700 435,8 Jelmagyarázat: *Az 1994-ig, illetve az 1998-ig regisztrált teljes működőtöké beáramlása **Az egy lakosra átszámított teljes külföldi beruházások. Forrás: Slovak Trade Forum
