Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)
2000-05-17 / 112. szám, szerda
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 17. Szorít az idő PETER SMUTNY Jozef Kojda, a Nemzeti Vagyonalap elnöke az elmúlt héten ismertette azt az elképzelést, amely szerint a Szlovák Távközlési Vállalat és a Szlovák Gázművek privatizációjából befolyó összegből elégítenék ki a vagyonalapi kötvénytulajdonosokat. Gyakorlatilag először hangzott el konkrét elképzelés arra vonatkozóan, hogy miként juthatna a vagyonalap a kifizetéshez szükséges 33 milliárd koronához. Annak dacára, hogy a két nagyvállalat magánosításából várható összeg együttesen messze meghaladja majd a 33 milliárdot, mégsem bizonyos, hogy a vagyonalap a szükséges pénzösszeget időben a számláján tudhatja. Az első kritikus tényező az idő rövidsége. Kojda szerint a távközlési vállalat privatizálása 2000 második felében várható, a gázművek esetében pedig 2001 első féléve a reális időpont. Mig a távközlési cég magánosítása már jó úton halad, addig a gázművek ügyében a kormánykoalíció mindössze abban állapodott meg, hogy a céget nem négy részre szabdalva, hanem egységes egészként adja el. Ha figyelembe vesszük a szlovákiai sajátosságokat, akkor nyilvánvaló: további fél évig fognak vitatkozni a részletkérdéseken, ezt követi a gázművek könyvvizsgáló általi átvilágítása, majd a jogi és pénzügyi tanácsadó kiválasztása, a nyilvános versenypályázat kihirdetése, a tender kiértékelése, végüljön a pártok közötti civódás a privatizációból befolyt pénz elosztása körül... Figyelembe véve egy nagyvállalat eladásának objektív nehézségeit és az imént felsorolt szubjektív problémákat, puszta óhajjá halványul a kitűzött határidő betartása. Emellett nem elhanyagolható az egyes szaktárcák pénzügyi telhetedensége sem, továbbá a kormánynak nincs koncepciója a privatizációs bevételek elosztására. A miniszterek új és új követelésekkel bombázzák a pénzügyminisztériumot, így akarják az általuk ügyedenül elodázott reform okozta lyukakat betömni. Emellett a kabinet a privatizációs bevételekből minél nagyobb - a közfogyasztás által elnyelhető - részt le szeretne hasítani az állami költségvetés számára. A nagyprivatizációt szabályozó törvény módosítása egyenesen az imént ecsetelt lehetőség előtt nyitja meg a kaput. A polgárok pedig nem tudják: Kifizetik a kötvényeket? Nem fizetik ki? Adják el most 10 ezerért, vagy esedeg várjanak? Ráadásul az idő itt is közbeszól, hiszen csak 2000 végéig lehet értékesíteni a kötvényeket. így az emberek elveszíthetik biztonságérzetüket, nem bizonyosak abban, hogy jövőre lesz miből kifizetni az akkor már 14 400 koronát érő kötvényt. El kell dönteniük, inkább választják most a biztos 9000 koronát, vagy bíznak a szlovák politikusok ígéretében. Hányszor is csalatkoztunk már? JEGYZET Minden csak pénzkérdés GAU LÁSZLÓ Sok huzavon után végre sikerült elfogadni a kötelező katonai szolgálatot helyettesítő alternatívról szóló törvényt. A fő problémát a szolgálat időtartamának meghatározása jelentette. Akadt, aki azt mondta: „ha nem akar katonáskodni, dolgozzon csak kétszer annyi ideig, mint a hazafias kötelességüket rendesen teljesítők”. Volt, aki a sorkatonai szolgálat másfélszeresét javasolta - végül is ez került a törvénybe -, de olyanok is voltak, akik ugyanannyi időben szabták volna meg a polgári és a sorkatonai szolgálat tartamát. Ez utóbbi javaslatnak azonban két okból sem volt esélye. Az egyik: annyira megnövekedne a polgári szolgálatosok száma, hogy leheteden lenne alternatív munkahelyeket biztosítani nekik, a másik: annyian választanák a polgári szolgálatot, hogy a katonaira nem maradna ember. Az előbbi érv érthető, ez utóbbi azonban sántít. Ezt nemcsak a statisztikákra alapozva gondolom, amelyek szerint ma is több ezer besorozott fiatalember várja, hogy bevonulhasson. Az utóbbi időben két olyan haditechnikai bemutatón is jártam, ahol azt láttam, szép számmal akadnak fiatalok, akik valarrdlyen belső ösztöntől hajtva vonzódnak a katonai dolgokhoz. „Az utcán gúnyt űznek a katonákból, de ha közelről láthatnak egy bombázót, teljesen be- zsonganak” - jegyezte meg egy százados, akivel a kuchynai reptéren gyakorlatozó amerikai vadászbombázókat tekintettük meg. A tizenéves suhancok szinte versengtek, melyikük kapaszkodjon fel hamarabb az F-16-os pilótafülkéjéhez, vagy üljön be a Hummer terepjáró volánja mögé, és áhítattal nézték a gépeket őrző amerikai katona M-16-os géppisztolyát. De hallottam már olyan fiatalemberről is, aki szívelégtelenségét igyekezett eltitkolni, hogy elmehessen katonának. Nem kell tehát attól félni, hogy nem akadna elég katonának való ember. A polgári szolgálattal kapcsolatos problémákat is orvosló megoldás a profi hadsereg lenne: katonáskodjon, aki akar, fizessék meg érte, a többieket pedig hagyják békén. Csak- hát ehhez szintén az a három dolog kellene, ami a háborúhoz is: pénz, pénz és megintcsak pénz. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetó: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona-mellékletek- (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/7704 200, Nyitra: 087/652 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Lapterjesztési osztály, laprendelés: 58238327,58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA KFT.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PrNS, valamint a D. A. CZVEDLER KFT. - Somoija. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz dace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-maü: redakcia@ujszo.com- Kisasszony, szükség van a preambulumra, vagy mindjárt a tárgyra térhetünk? (Peter Gossányi karikatúrája) PRAVDA Tibor Sagát egészségügyi miniszter logikusnak tartja, hogy az orvosi kamara és az orvosok szakszervezete elégedetlen a tárca működésével. A miniszter szerűit ezt meg lehet érteni, mert sem az orvosi hivatásról, sem a béremelésről szóló jogszabályt nem sikerült olyan gyorsan elfogadni, mint ígérték. A béremelés kapcsán a tárcavezető elmondta: ígéretet kaptak arra, hogy július elsejétől az orvosok és az egészség- ügyi dolgozók bérét 4 százalékkal emelik, és már most tárgyalásokat folytatnak a 2001 júliusától folyósítandó jutalmakról. Ez 1-2 milliárd koronás többletkiadást eredményez. Ehhez a költségvetésen kívüli pénzforrásokra is szükség van. A miniszter szerint ígéretet kaptak arra, hogy az ágazat hárommilliárd koronát kap a privatizációból befolyó összegből, ezenkívül még 1-2 milliárdot megpróbálnak egyéb forrásokból szerezni, amit a régi adósságok törlesztésére fordítanának. Ezt a pénzügyminisztérium sem ellenezné, mert esélyt jelentene a válsághelyzet elkerülésére. Rozsnyónak még mindig van esélye arra, hogy ne a kassai, hanem a Gömör-Kishont-Nógrád régióhoz csatlakozzon Ötvennyolc polgár petíciója A Rozsnyói járás előtt még mindig nyitva áll a lehetőség, hogy a közigazgatási reform során a felsőbb önkormányzati területi egységek kialakításánál a történelmi gömör-kishonti régióhoz csatlakozzon. KMOTRIK PÉTER Ez volt a legfontosabb üzenete annak a konferenciának, amelyet a Polgári Kezdeményezések Állandó Konferenciája (SKOI), a rimaszombati Gemma 93 Polgári Társulás és a rozsnyói SUBSÍDIA Polgári Társulás rendezett Rozsnyón több más helyi civü szervezet támogatásával (Gö- möri Ifjúsági Társaság, Csemadok Rozsnyói Területi Választmánya és helyi alapszervezete). A fent idézett fontos üzenetet Viktor Niznansky, a közigazgatási reform előkészítésével megbízott kormánybiztos mondta ki a tanácskozás résztvevői előtt. Azért fontos ez a kijelentés, mert tavaly decemberben a Rozsnyói járás polgármestereit magában tömörítő Felső-gömöri Városok és Falvak Társulása egy petíciót intézett a kormánybiztoshoz, amelyben azt követelte tőle, hogy az általa javasolt önkormányzati területi egységek felvázolásánál a járást a gömör-kishonti régió helyett a kassai központú régióhoz sorolja. S mivel a kormánybiztoshoz és a kormány többi tagjához ezzel kapcso? latban más jelzés nem érkezett a járásból, ezért a küenc évszázadon át Gömör szerves részét alkotó, s a régiójából a csehszlovák állam megalakulását követően kiszakított vidéket a kormánybiztos - eredeti OLVASÓI LEVÉL Több tiszteletet az ügyfélnek! Az embertisztelet nagyon nagy hiánycikk nálunk, ami főleg a szolgáltató intézményeknél és szervezeteknél ütközik ki. Kivétel itt ezek között is van, némelyik komolyan és tisztességesen végzi a feladatát, de sajnos nem ez a jellemző. Ezt az írást a Nyugat-szlovákiai Villamos Művek ihlette, de lehetett volna bármely más szektor is, a pénzügyi, a távközlési, a kereskedelem vagy a gázművek. Ezen szervezeteknek az emblémájukban ott van, hogy szolgálják az embert, de ez így nem igaz, mert mi ügyfelek, vevők ki vagyunk szolgáltává, diktálnak nekünk, szinte másodrendű polgárrá szándékával ellentétben - visszasorolta a kassai központú önkormányzati területhez. A járásban sokak számára logikátlannak tűnt a társulás lépése, s főleg akkor kérdójeleződött meg a petíciót aláírók cselekedetének ésszerűsége, amikor a polgármesterek (ugyanannak a járásnak ugyanazok a polgármesterei) idén tavasszal az „elutasított gömöri régió” keretében, a Rimaszombati és a Nagyrőcei járás településeivel karöltve megalakították a Sajó-Rima Uniót, s ha minden igaz, akkor az egykori Gömör vármegye magyarországi területein fekvő településekkel együtt még idén nyáron létre fogják hozni a Sajó-Rima Eurorégiót is. „Ha Kassa felé akar integrálódni a Rozsnyói járás, akkor miért nem lép be inkább a Kárpátok Eurorégióba, amelybe a Rozsnyói járáson kívül a Kassai kerület összes járása beletartozik” - kérdezhetné egyebek között az egyszerű választópolgár. Kérdezhetné, ha a települések polgármestereit érdekelné a választópolgár véleménye. Petíciójukból azonban nem ez Rozsnyót visszasorolták a kassai központú ön- kormányzati területhez. derült ki. S ezt igazolta a már említett múlt heti rozsnyói konferencia is, ahol Ján Chanas polomai polgár- mester kifejtette: a polgármestereknek - választott vezetőkként - joguk volt dönteni a járás sorsáról, és punktum. Csakhogy a polgármester úr elfeledkezett róla, hogy a járás egyetlen polgármesterének választási programjában sem szerepelt alacsonyítanak le, az eszi nem eszi, nem kap mást elv alapján. A bankok szégyentelenül sokat keresnek az állapolgárok nehezen öszekuporgatott pénzén. A betéti kamat tisztességtelenül alacsony, 5-7 ponttal alacsonyabb az inflációnál is. A hitelkamatok pedig szemtelenül magasak, 10-12 ponttal is meghaladják a betéti kamatokat. Vagyis, a lakosság minden egyes bankokban elhelyezett millió koronája 100-120 ezer korona hasznot jelent bankok számára. Enyhén szólva is ez szégyenletes visszaélés a polgárokkal. A befutott piacgazdaságokban a betéti kamat általában minimálisan egyenértékű az infláció mértékével, de inkább 1-2 ponttal meghaladja azt. A kereskedelemben nem tisztelik a vevőt. Sokan olyan alanynak tekintik, akit palira lehet venni, minden féle olyan pont, hogy „a közigazgatási reform megvalósulása esetén a járás Kassa felé való integrálódását fogom szorgalmazni”. Ha pedig nem szerepelt, akkor a társulás egyetlen tagja sem rendelkezett mandátummal ennek a döntésnek a meghozatalához. így a petíciót nem 58 polgármester, hanem 58 polgár írta csupán alá, s mivel ez a döntés nem csak az ő életüket fogja befolyásolni, ezért a majdnem halomnyi aláírás nagyon kevés egy ilyen döntéshez. A konferencia kiválóan alkalmas volt arra, hogy felhívja erre a tényre a járás lakóinak figyelmét, s több polgár hangot is adott ennek a véleményének. (Egyébként nagy kár, hogy Niznanskj' kormánybiztosnak eredeti javaslata megváltoztatása előtt mindez nem jutott eszébe.) A konferencián részt vett Edurd Kojnok rozsnyói katolikus püspök is, aki felszólalásával megkérdőjelezte az említett petíció egyik kitételét, amelyben az aláírók a rozsnyói püspöki székhely létével indokolják Rozsnyó Kassához való integrálódását. A püspök úr kifejtette, mivel a rozsnyói püspökség területe éppen a gömör-kishonti régióval esik egybe, ezért a Gömör felé való tagolódás lenne az indokolt. Más megközeh'tésből ugyan, de hasonlóan vélekedett Gömör történetéről tartott előadásában Leon Sokolovsky, a pozsonyi Komensky Egyetem professzora, valamint Ján Pasiak docens is. Érdekes volt hallgatni, ahogy két szlovák akadémikus és egy szlovák kormánytag érvel a történelmi gömöri régió újraegyesülése mellett - eh'télve a csehszlovák állam idején elkövetett hibákat: a történelem során természetes adottságaik révén kialakult régiók rossz minőségű kacatot rá lehet sózni, be lehet csapni. Mintha a kereskedőknek nem volna fontos az állandó vevőkör. Néhány kivételek itt is akad. Az áramszolgáltatóknál két dolgot említenék ami jellemző a vevőkhöz való viszonyukra. Az egyik a befizetések és a többletpénz visszatérítése. A befizetések a Postabankon keresztül történnek. Egész biztos, hogy a bank jó partnere a Villamos Műveknek és amellett a lakosság által is elérhető. Csak azt nem értem, hogyha a Postabank megbízhatóan teljesíti az egyik feladatát, már mint az inkasszót a lakosságtól, miért nem bízza meg az áramszolgáltató szervezet a visszatérítések kifizetésével is? Ez a hozzáállás érzéketlenségre vall azokkal szemben, akikből a szervezet él, és mindamellett törvénysértő is. Úgy járna el helyesen, hogy a túlfizetészétverését. Őket nézve az embernek olyan érzése támadt, hogy az ország valóban az Európa-expressz egyik megállóján csücsül az indulásra várva. Sajnos, az MKP rozsnyói járási vezetőségéből senki sem tartotta fontosnak, hogy elmondja érveit a tanácskozáson: a járási MKP miért a Kassa felé való tagolódást támogatja. Pedig a járási elnökség egyik tagja, Katrenics Károly rozsnyói alpolgárA történelmi gömöri régió újraegyesülésére van szükség. mester fent ült a kormánybiztos és Ivan Miklós kormányalelnök mellett a pódiumon. Meglehet, a felszólalásokat hallva eszébe jutott, hogy az MKP járási elnökségének sem szerepelt a yálasztási programjában a járás közigazgatási reformmal kapcsolatos integrációjának iránya, mégis Kassa mellett tették le a garast. Egy biztos: az elhangzott kijelentések alapján Rozsnyónak még mindig van esélye a Gömör- Kishont-Nógrád régióhoz való besorolásra, mivel csak mintegy hat hét múlva kerül a parlament elé a reform során megvalósítandó önkormányzati területi felosztást tartalmazó javaslat, amelyben jelenleg Rozsnyó a kassai központú terület részeként szerepel. A javaslat megváltoztatásához az említett „58 rozsnyói járásbeli polgári’ petíciójával ellentétes jelzésekre van szükség a kormány felé, mert természetesen erőnek erejével nem lehet senkit semmire rákényszeríteni (sem megváltani)... seket szintén postán térítené vissza, amint megállapítja. A második dolog is ilyen bújtatott megkárosítás féle, és összefügg a villamos energia áremelésével, aminek az utolsó emelésekor 30%-nak kellett volna lenni, de több annál. A szervezet ugyan is nem csak az áram árát hanem a villanyóra bérleti díját is megemelte, ami az én olvasatomban nincs benne a kormány idevonatkozó rendeletében. Márpedig vagy az áramszolgáltató cselekszik jogtalanul, vagy mi fogyasztók vagyunk féretájékoztatva. A fent említettekkel a törvényhozásnak is foglalkoznia kell. A törvényhozásnak kötelessége megakadájozni, hogy bármilyen szervezet visszaéljen helyzetével az állampolgárok kárára. Benkovics József Nagyfödémes TALLÓZÓ VENDÉGKOMMENTÁR
