Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)
2000-05-15 / 110. szám, hétfő
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 15. KOMMENTÁR Mennyit késik az óra? TÓTH MIHÁLY Útmutató tett volt, amikor Václav Havel 1989 utolsó napjainak egyikén elrendelte, hogy a Prágai Várban található összes faliórát reparál- ják meg, indítsák be, és mutatóikat állítsák rá a közép-európai időre. A Hradzsinban talált számos kronométer között olyan is volt, amelyik I. Ferenc Józsefnek kakukkolt utoljára, némelyek Masaryk idején még működtek, de Hidemek 1939-ben nem mutatták az időt. Arról már nem is beszélve, hogy Novotnyt és Husákot már egyáltalán nem érdekelte, hány óra van. Nem Havel elnökön múlott, hogy némileg ismét kizökkent nálunk az idő. Az óramutatók egyeztetésének ténye azonban mindenképpen időtálló jelképpé nemesedett. Tizennyolc hónapja, 1998 őszén új időszámítás kezdődhetett volna Szlováldában is. A sors tenyerén kínálta az országnak a jelképpé nemesíthető gesztust; kormányalakításkor a Dzurinda-koalídóban csak egyeden olyan személyiségre lett volna szükség, aki kimondja: a hatalomgyakorlási struktúrából iktassuk ki azt a minisztériumot, amelyet 1994-ben azért kreáltak Meciarék, hogy bársonyszékkel boldoggá tegyék valamelyik párt valamelyik miniszterhetnék politikusát. Memóriánk válogatósán működik, így a kormány egyik minisztere, a koalíció egyik pártelnöke se szívesen emlékezik vissza arra, hogy annak idején komolyan, komolykodva, vagy éppen humorizálva mily élesen bírálták az 1994-1998-as koalíció vezetőit, akik ahelyett, hogy csökkentették volna a minisztériumok számát, éppen hogy növelték. A gesztus, a hagyományalapozó kezdeményezés elmaradt, és ma már az az ember benyomása, hogy ha akkor Luptákék és Slotáék tíz további minisztériumot préselnek Id Meciartól, altkor ma is tízzel több miniszter lenne. A pártelnökök szemrebbenés nélkül így ideologizálnák meg a helyzetet: ehhez volt meg a politikai akarat. Nem kezdődött új időszámítás Meciar legyőzése után, és a kormánynak 1998 ősze óta nem volt olyan eredményt hozó gesztusa, amelyre így emlékezhetne vissza az ember: büszkeségre jogosító hagyomány lesz belőle. Kétségtelen, hogy az ország lakosságának értelmesebb kétharmad része ellendrukkere Meciamak és mindannak, amit ez a név jelent. A pártrokonszenv felaprózottsága viszont hűen tükrözi, mit gondolnak az emberek erről a kormányról. A hangulat kimondottan politikusellenes, és az, amit a képes magazinok a mosolygó politikusokról képben és szövegben közölnek, úgy viszonyul az igazi értékhez, mint csiszolt drágakő a bizsuhoz. Nincs személyiség, aki elrendelné az ország óráinak egyeztetését. JEGYZET Kalapozó ballagok JUHÁSZ KATALIN Párizsban találkoztam először a koldulás eme korai megnyilvánulásával, néhány éve, egy esős, tocsogós délutánon. Egyszer csak bohócruhába öltözött, festett arcú, vidám társaság bukkant fel a forgalmas téren, színes kalapokat rázogattak, és azonnal jókedvet csempésztek a borongós őszbe. Kiderült, hogy sikeresen elvégeztek egy kurzust, és ezt meg kell ünnepelni, csakhát nincs miből. Úgy látszik, diák és diák közt nincs nagy különbség, mosolyodtam el szolidárisán, és miközben egy egész frankot bányásztam elő zsebemből, eldicsekedtem azzal, hogy bizony, én is néhány hete csaptam be magam mögött az egyetem kapuját. Mit mondjak, úgy örültek az egyfrankos- nak, hogy szinte zavarba hoztak. Ám ideje a lényegre térni: a minap üldögélek egy főutcái „kerthelyiségben”, a korzózó kassaiakat tanulmányozom, akiket szinte tízlépésenként zaklatnak a kalapozó ballagok. Nálunk is hamar elterjedt az adománygyűjtés jó szokása, amit pár éve még francia sajátosságnak véltem. Ezek a fiatalok azonban elég agresszív technikát sajátítottak el. Körbeveszik az áldozatot, elé tolják a kalapot és addig nem engedik tovább, amíg nem „tejelt”. Kikerülni őket szinte lehetetlen, ha valakit kiszemeltek, annak jaj! Az önkéntes adományból így lesz kötelező sarc, sőt, ezek a mulatozni vágyó végzősök a kerthelyiségeket sem átallják végigjárni, sorra veszik az asztalokat, szó szerint molesztálva a békésen söröző polgárokat. Vidám dalolás helyett pedig valami kényszeredett óbégatást produkálnak e művelethez, tízen tízféle dalt szólaltatva meg. Ruhájuk sem vicces bohócruha, esetleg diszkrét „ballagóviselet”, hanem farmer, miniszoknya, el sem akarom hinni, hogy tényleg bal- lagókat látok. Az utcai fagylaltárus kizsebelése után egy szorgalmas csoport egyenesen felém közelít, lecsapják elém az asztalra kalapjukat, és egy kis aprót követelnek. Persze nem kapnak, hangos morgás közepette, nagy sokára távoznak. „A franciák valahogy ezt is jobban csinálják, mint ti, srácok”, szólok utánuk. Egy sörösdobozt szorongató tüsihajú értetlenül néz vissza. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika - (58238338), SidóH. Zoltán-gazdaság- (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Hona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/7704 200, Nyitra: 087/652 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Lapterjesztési osztály, laprendelés: 58238327,58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA KFT.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PrNS, valamint a D. A. CZVEDLER KFT. - Somolja. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz Üaée, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@ujszo.com Cipruson egyikük se jutott döntőbe (TA SR/EPA-felvétel) A gazdasági tárcához tartozó vállalatok megkezdték a VSZ-részvények felvásárlását Geopolitikai tényezővé vált a kassai vasmű Szlovákia a privatizációból származó bevételeit valójában csak az államadósság törlesztésére használhatná fel - vélekedett a Nemzetközi Valutaalap múlt héten Pozsonyban járt küldöttsége. TUBA LAJOS A szakértők szerint belátható időn belül nem várható a hazai munanél- küliség csökkenése és óvták a kormány tagjait az államháztartás lehetőségeit meghaladó követelések nyilvános hangoztatásától. Ezzel nyilvánvalóan Peter Magvasi szociális és munkaügyi miniszterre gondoltak, aki az utóbbi napokban olyan nyugdíjemelést követelt, amelynek fedezete jelenleg semmilyen forrásból sem biztosítható. Az IMF nem nyüatkozott arról, minek tekinti a vagyonalapi kötvények privatizációs bevételekből tervezett kifizetését, pedig valójában ez is fogysztásnak tekinthető (annak ugyanis minimális az esélye, hogy a kötvényekért kifizetett 14 ezer koronát a polgárok tömegesen fordítanák hosszútávú megtakarításokra). A FNM vezetősége pedig a múlt héten épp a várható privatizációs bevételeire hivatkozva igyekezett letömi a FNM-kötvények kapcsán jelentkező pesszimizmust. A sorsdöntő, május 25-i részvényes- közgyűlés közeledtével újra élesedni kezd a kassai vasmű körüli vita. A gazdasági minisztériumhoz tartozó vállalatok az állam pozíciójának erősítése érdekében elkezdték felvásárolni a megszerezhető részvénycsomagokat. A sajtó azonban nagyon gyorsan kiderítette, hogy az eddig a Rezes-oldalon nyilvántartott postabanki csomagból megvásárolt 1,5 százalékot a Transpetrol magasnak számító, 200 koronás árfolyamon vásárolta meg és a közvetítők ebből származó legalább tízmilliós nyeresége gyorsan el is hagyta az országot. Sót, a legújabb hírek szerint a Penta Holdingtól olyan részvényeket vásárolna meg 295 koronás árfolyamon, amelyekre az 100 koronáért tett szert. Á Pravda szerint viszont a Transpetrol állami részvényesei a VSZ 23 százalékáig szeremének eljutni és egy részvényért akár 500 koronát is hajlandóak fizetni. Az egész igazán aldcor válik majd politikai üggyé, ha esetleg kiderül, hogy a zsíros nyereséget elkönyvelő közvetítők mögött valamilyen nyilvános tisztséget viselő személyek állnak. Eddig mindenestre csak a Slavia Capital jelenlétére derült fény, de ez azt állítja, mindössze brókerszerepet látott el az üzlet lebonyolításában. Az elemzők mindenesetre arra figyelmeztetnek, hogy a kormány nem az optimális megoldásokat alkalmazza a részvényfelvásárlás biztosítására és ez milliós többletköltségeket eredményez az erre kényszerített állami cégeknél. Az igazi vízválasztó azonban a vasmű feletti uralomért folyó harc végkimenetele lesz a részvényesek tervezett közgyűlésén. A VSZ ugyanis napjainkra az ország egyik legnagyobb munkaadóján és exportcégén felül már geopolitikai tényezővé is vált és az ügy végkimenetele sokak szerint sorsdöntő lesz az ország további sorsa szempontjából. Mária Machová privatizációs miniszter viszont arra figyelmeztetett, hogy a műiden áron történő részvényfelvásárlás helyett inkább a többi részvényest kellene meggyőzni arról, hogy a US Steel belépése a cégbe számukra is előnyös. Szerinte az állam jelenleg 28 százalékot ellenőriz, a Szlovák Takarékpénztárnál letétben lévő 10 százalék tulajdonlásáról pedig bírósági vita folyik. Ó úgy tudja, hogy a Penta Group a kezében lévő 7 százalékot 300 koronás árfolyamon kínálja, a külföldi részvényesek pedig 400 koronát kémek. A korona szerencsére a múlt héten nem folytatta május eleji több százalékos zuhanását. Pénzpiaci elemzők azonban óvtak a túlzott optimizus- tól. Szerintük a hazai gazdaság még közel sincs olyan helyzetben, mint a cseh, a szlovén vagy a lengyel. Ezért a tény, hogy a szlovák korona nem szenvedett jelentős veszteségeket az ottani pénzekhez képest, elsősorban a kormány által megkezdett reformokba vetett bizalom számlájára írható. Ezt azonban nagyon könnyen el lehet játszani és az elmúlt hetekben többen ennek a határára kerültek. Újra arra figyelmeztettek, hogy még a Dzurinda-kormány sem volt képes egyetlen komoly átalakítás befejezésére - ezek közé a bankprivatizációt, a csődtörvényt és a természetes monopóliumok szabályozását sorolták. Eddigi egyetlen bizalomerősítő tette a szabályozott árak jelentős emelése volt. Ez pedig köny- nyen oda vezethet, hogy a külföldi befektetők tömegesen kezdenek megszabadulni koronabetéijeiktől. A múlt hét jó hírei közé tartozik, hogy a Szlovák Biztosító a Polno- banka többségi részvénycsomagját a bankban eddig is tulajdonrésszel bíró UniCredito Italiano-nak adta el. Ez egyben azt jelenti, hogy eggyel kevesebb bizonytalansági tényezője van a hazai bankrendszernek. OLVASÓI LEVÉL A romakérdés napjainkban Már sokan érintették a romák beilleszkedésének lehetőségeit, de még nem találkoztunk egy átfogó, naprakész elemzéssel. Csáky úr a kormány részéről ugyan tanulmányozza a kérdést, helyszíneléseket végez, különféle tanfolyamokat kíván felkarolni, mint kosárfonó, teknővályó, kovácsmesterség stb. Sok esetben a kassai Lunik IX. lakótelepet hozzák fel negatív példaként. Úgyan igazságügyi miniszterünk, mint a tisztaság és az igazságosság szakavatott őre, nem átal- lotta felkeresni személyesen a Lunik IX. lakótelepet, hogy ott jó példával járjon elöl. Minden olyan akciócsoport, amelyik meglátogatta azt, tapasztalhatta a kilátásta- lanságot, s talán ezért el is felejtett oda visszatérni. A csehek például Ústí nad Labemben falat emeltek, aminek híre hallatán a nyugati világ majdnemhogy szívrohamot kapott, és a falakat le kellett bontani. Hogy kirajzanak egyes roma családok a nyugati vüágba üyen-olyan ürüggyel - lelkűk rajta. Előbb vagy utóbb haza kell jönniük. Mi lenne hát a teendő? Néhányat említenék. Ha ismerjük roma polgártársaink mentalitását, látnunk kell a több évszázados lemaradást. Még ma is jellemző rájuk a gyors hangulatváltozás, az érzelmek nyűt, szabadabb kinyüvánítása, vagy akár az álhatatosság kérdése, az együvétartozás szoros köteléke, nem utolsósorban a populáció magas szintje. Fico képviselő írja egyik fejtegetésében: „Tíz év múlva könnyen elérhetik hazánkban a müliós létszámot, ha pedig nem lépünk időben, szociális rendszerünk akár össze is omolhat.” Megfigyeltem, hogy olyan vehemenciával, mint a romák vasat gyűjtenek, mást még nem láttam. Pedig csak filléreket kapnak érte. Aki rendszeresen igénybe veszi munkájukat, és még naplemente előtt kifizeti őket, bizton számíthat rájuk máskor is. Orbán Viktor magyar miniszterelnök is foglalkozott a romakérdéssel egyik beszámolójában. Idézem: „A gyerekeiket iskolába küldjük, szüleiknek pedig munkát biztosítunk.” Hát csak ennyi lenne az egész? Nyilvános helyeken gyakorta látni őket. A fiatalok tisztességesen öltözve élénk kommunikációt folytatnak, és miért ne termék? A szociális segély minden feltétel nélkül rendelkezésükre áll, sokan beérik azzal. Nem egy közülük illegálisanjut földi javaldioz, de a törvéTALLÓZÓ LIDOVÉ N.OyiNY Csehországban e hét elején könyv alakban is megjelennek azok a dokumentumok és feljegyzések, amelyeket a volt csehszlovák kommunista titkosszolgálat (StB) archívumában találtak Jan Kavanról, jelenlegi cseh kormányfő-helyettesről és külügyminiszterről ^ írja a prágai napilap. A nagy érdeklődésre számot tartó kötetet a Votobia kiadó adja ki. A lap szerint a kötet arra vonatkozó dokumentumokat is tartalmaz, hogy Káván, aki korábban Nyugaton élt emigráns ellenzékiként, a 60-as, 70-es években Kató fedőnéven aktívan együttműködött Londonban a kommunista titkos- szolgálattal. A Respekt című prágai hetilap már 1992-ben közölte az állítólagos dokumentumok egy részét. Káván tagadja az újra és újra felbukkanó vádat. 1996-ban megnyert egy pert is, amelynek az volt a végkövetkeztetése, hogy soha nem működött együtt tudatosan a kommunista titkosszolgálattal. A kiadó nem árulta el, hogyan jutott a titkosított és elvileg hozzáférhetetlen anyaghoz. Azért nem csaptak reklámot a kötetnek, mert eleve számolnak azzal, hogy el lesz kobozva. A kiadvány néhány nappal azután kerül piacra, hogy megbízták Kavant a titkosszolgálatok irányításával. pERSTANDARD Ariel Muzicant, az osztrák zsidó hitközség elnöke élesen bírálta, hogy a kárpótlásokról szóló, holnap kezdődő úgynevezett megbékélési konferenciára a kormányok, és nem az üldözöttek képviselőit hívták meg. A bécsi lapnak úgy nyüatkozott: pofon az üldözötteket képviselő szervezetek számára, hogy nem velük akarnak tárgyalni a kényszermunkásoknak fizetendő kárpótlásról. Muzicant már egy ideje követeli, hogy a kényszermunkások számára fizetendő kárpótlásokkal egyidejűleg az árjásítások és egyéb vagyoni károk rendezésének kérdésével foglalkozó kormány- megbízott is kezdjen munkához. lefejtette: az ügyek halogatásával az ügyvédek karjába kergetik az érdekelteket, s maga is azt fogja javasolni a hozzá fordulóknak, hogy jogi úton keressenek kárpótlást. MAARiy Susanne Riess-Passer alkancellár, az FPÖ elnöke az izraeli lapban kijelentette: a kormány hátralévő három évében az FPO-nek Ausztria legerősebb pártjává kell válnia, s úgy, hogy nem változtat politikai irányvonalán. Visszautasította az EU FPÖ-vel szembeni fenntartásait. Kijelentette: változást követelnek, de hogy mit, azt nem jelölték meg. Ráadásul bírálataikban folyton Haider olyan kijelentéseire hivatkoznak, amelyekért már bocsánatot kért. Az alkancellár újból annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a 30 évi hatalom után októberben ellenzékbe szorult Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) szólította fel az EU-t a jelenlegi osztrák kormány megbuktatására. nyeink sem szolgálnak következetes visszatartó erővel. Tehetünk mi arról, hogy a privatizációs botrányok csak megzavarták az emberek fejében a tulajdonviszonyok rendjét? Ha a helyi önkormányzatoknak nagyobb lehetőségük volna munka- feltételeket teremtem, például építőanyagok kitermelésében, lakóházak megépítésében érdekeltté lehetne tenni őket. Vagy akár a szociális segélyek egy részének kifizetését feltételekhez kötni. Az anyáknak tanfolyamokat szervezni gyermeknevelés, főzés, varrás, házirend, a szülő és az iskola kapcsolata, pénzbeosztás témákban. Ha mi senkit sem fogunk ösztönözni a jóra, ha mi minden intézkedésben az emberi méltóság és a szabad akarat csorbítását fogjuk látni, akkor a bajok csak elodázódnak, de lehet, hogy irányíthatatlanná is válnak. Szalay János, Tornaija
