Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)
2000-05-12 / 108. szám, péntek
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 12. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Munkaerőhiányra panaszkodnak Washington. Az amerikai vállalatoknak egyszerűen nincs módjuk áremelésre, olyan heves ugyanis a verseny közöttük a fogyasztókért és a munkaerőért a végtelennek tűnő gazdasági növekedés közben - mondták egy amerikai vállalatvezetői értekezlet résztvevői a nyugat-virginiai White Sulphur Springs-ben. A társaságok nagy része kénytelen magas fizetéssel és részvényopciókkal csábítani dolgozókat a valaha volt legszűkösebb munkaerőpiacról, ám a növekvő költségeket nem tudják továbbhárítani a fogyasztókra. A vállalatvezetők szerint az Internet növelte a termelékenységet, csökkentette a papírmunkát és lehetővé tette a fogyasztók és a beszállítók olcsó elérését, emígy költségoldalról ellensúlyozva a kényszerű ármérséklet terhét. (MTI) Euró-övezet: marad a kamat Frankfurt. Az Európai Központi Bank kormányzótanácsa csütörtökön a jelenlegi kamatszint fenntartása mellett döntött: a rövid távú refinanszírozási kamatláb változatlanul 3,75%. A piac erre a lépésre számított, dacára annak, hogy az övezet pénzének, az euró- nak az árfolyama a közelmúltban történelmi mélységekbe süllyedt. Ám már ekkor utaltak rá a bank és az európai pénz- politika vezető illetékesei, hogy nem a kamatokkal kívánják gyorsan javítani az euró helyzetét. A banki döntés bejelentését követően az euró árfolyama ismét lejtmenetbe váltott és 0,91 dollár alá került a pénzpiacokon. Az EKB kormányzótanácsa a banki kamatsáv két határértékét is változatlanul hagyta: a felső érték 4.75 százalék, az alsó pedig 2.75 százalék maradt. (MTI) Uniós munkaügyi megállapodás Prága. Csehország elsőként írt alá az EU tagjelölt országai közül megállapodást a foglalkoztatási politikáról Brüsszellel. A megállapodás értelmében Prágának fel kell gyorsítania a szociális reformlépéseket és a törvénykezését a foglalkoztatási kérdésekről az uniós elvekben rögzítettekhez kell idomítania. A cseh szakminiszter szerint nincs szükség a foglalkoztatás jelenlegi (cseh) koncepciójának módosítására. Eszerint a bérek emelkedő fejlesztésének irányzatát kell ajavuló munkatermelékenységhez kapcsolni és össze kell hangolni az adózási rendszert és a társadalmi javadalmazási rendszert. (MTI) Erős gazdasági fellendülés Berlin. Gerhard Schröder kancellár szerint Németország erős gazdasági fellendülést él meg, efelől szerinte már nem lehet semmi kétség. Mint mondta, a fellendülés figyelemre méltó az exportban, csakúgy mint a belső piacon, és az idén és jövőre is 2,8 százalékos növekedés várható. Schröder szerint az új évezred első évtizede lehetőséget kínál, hogy a gazdaságban a tudás teret nyeljen és szociális kiegyenlítődésjöjjön létre, és ezeket a lehetőségeket ki kell használni. Hangoztatta, hogy a fellendülés hat a munkaerőpiacra is. A munkanélküliek száma most először süllyedt a négymilliós határ alá. (MTI) Az EBRD az átalakuló gazdaságok csődtörvényeiről Kifizetődő szabályozás ÖSSZEFOGLALÓ London. Az aprólékos részletekig kidolgozott csődtörvény kevésbé fontos, mint az, mennyit tesznek annak végrehajtásáért - állapítja meg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) most közzétett felmérése. A hatékonyan működő csődjogi szabályozással rendelkező országok vonzóbb célpontok a külföldi működötöké számára - derül ki a kutatás eredményeit számszerűsítő e- lemzésből. A megfelelő törvényi keretek nemcsak az egy főre eső tőkebeáramlással, de a bankrendszer magánszférának nyújtott hiteleivel is pozitív korrelációban állnak. Ahol a gazdasági szereplők elégedettek a csődtörvénnyel, ott magasabb a bankhitelek bruttó hazai termékhez viszonyított aránya. A felállított öt kategóriából a legjobb üresen maradt; a hét élenjáró ország, a „megfelelő” gyakorlattal rendelkezők csoportjába került. Legnépesebbnek a „Idelégítő” szabályozással működők tábora bizonyult. Érdekesség, hogy a gazdasági átalakításban sikeres Lengyelország is csak ezt a minősítést kapta. (Vg) Hamis információk, bennfentes kereskedelem Bíróság elé állíthatják a Eurotunnel vezetőit ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A vállalat pénzével való visszaélés és hamis pénzügyi információk közzététele miatt bűnvádi eljárás indult Párizsban a Csator- na-alagutat működtető Eurotunnel társaság mai, illetve korábbi vezetői ellen. A Eurotunnel megerősítette a Le Canard Enchainé francia szatirikus hetilap értesülését, miszerint eljárás indult a társaság mostani elnöke, Patrick Pon- solle és két elődje, a francia André Bemard és a brit Alastair Morton, valamint a jelenlegi ügyvezető igazgató, a fejlesztési igazgató és a volt pénzügyi igazgató ellen. Az érintettek ellen két kisrészvényesi szervezet tett panaszt, mindenekelőtt az 1994. évi 7 milliárd francia frank értékű tőkeemelés körülményei miatt. Az akkor kibocsátott prospektus szerintük irreális, sőt inkorrekt előrejelzéseket tartalmazott a várható forgalmat és árbevételt illetően, azt sejtette, hogy az alagutat hamarosan megnyitják - holott akkor még hónapok voltak hátra -, és elrejtette a kellemetlen igazságot a társaság tényleges pénzügyi helyzetéről. Tekintettel a Eurotunnel akkori helyzetére, az igazgatók 1996. évi nagyarányú fizetésemelése, illetve egyéb juttatásaik a vállalat forrásaival való visszaélésnek tekinthetők. A tőkeemelés kapcsán a kisrészvényesek a bennfentes kereskedelem vádját is felemlítették, hivatkozva arra, hogy a Eurotunnellel kapcsolatban álló bankárok már jó előre tudhatták: 1994 májusában az év eleji árfolyam felének megfelelő áron dobnak majd piacra új Eurotun- nel-részvényeket. (Ng) Sokáig tart az uniós szint elérése - Csupán a közép-európai régiónak van esélye a lassú felzárkózásra Széthúzás Kelet-Európábán A győri Audi korszerű gyára Közép-Európa egyik növekedési szigetének számít. Az átalakuló országok közül sokan a majdani EU-tagságtól várják a felzárkózás gyorsulását. (Archív felvétel) Utoljára az 50-es, 60-as években közelítettek egymáshoz és Nyugat-Európa néhány gazdaságához a volt szocialista országok, azóta a mezőny egyre jobban széthúz - szögezte le legfrissebb tanulmányában az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága. FELDOLGOZÁS Hosszú távon csak a közép-európai régiónak látszik esélye a lassú felzárkózásra az Európai Unióhoz. Hamis az a feltételezés, hogy a volt szocialista országok nagyjából homogén tömbként értek el a rendszerváltáshoz - számol le egy széles körben elterjedt véleménnyel az ENSZ EGB tanulmánya, amelyet a Népszabadság ismertetett. A KGST-tagországok a szoros e- gyüttműködés dacára már a 70-es évektől kezdődően más utakon jártak, a 90-es években pedig végleg több alrégióra szakadt a térség. Az 1989-es egy főre jutó bruttó hazai terméket száznak véve Lengyelország - régióelsőként - tavaly 22 százalékkal nagyobb értéket mutatott fel, míg Ükrajná- ban vagy Jugoszláviában csak az egyharmada volt az akkori szintnek. Ha a kiindulási különbségeket is figyelembe vesszük, módosul a kép: Lengyelország még mindig csak az EU-átlag alig 40 százalékán áll az idén, míg Magyarország például 53 százalékot teljesít vásárlóerő-paritáson. Az ENSZ EGB jelentése arra a következtetésre jut, hogy az átmenet tíz évében nagyjából négy alrégió gazdasági teljesítménye mutat érzékelhető konvergenciát a rendszerváltó országok körében: Közép-Európa; a balti államok; Dél- kelet-Európa; a FÁK. Az első csoportba tartozó öt ország egy főre jutó GDP-je vásárlóerő-paritáson az EU-átlag 46 százalékát tette ki, ami nagyjából változatlan arány a tíz évvel korábbihoz képest. A délkelet-európai államok hasonló mutatója az 1989-es 39-ről tavaly 22 százalékra esett. A balti országoké 31, a FÁK-államoké 24 százalék volt tavaly. A nyugat-európai országokhoz való közelítésre csak az első csoport államainál figyelhető meg tendencia, de a felzárkózás hosszú évtizedekben lesz csak mérhető. A magas és fenntartható növekedéshez a szakértők a következő tényezőket tartják elengedhetetlennek: magas beruházási arány a fizikai és humántőkébe, valamint a kutatás-fejlesztésbe és az infrastruktúra kiépítésébe, külkereskedelmi nyitottság, a pénzügyi rendszerek fejlesztése, valamint az országon belüli javak általánosan elfogadható elosztása. A tanulmány emlékeztet arra, hogy az átalakuló országok közül sokan a majdani EU-tagságtól váiják a felzárkózás gyorsulását. Az eddigi példák alapján ez nem feltétlenül van így, Görögországnak például nem sikerült. Van pozitív példa is: Írország egy főre jutó GDP-je 1998- ban már 10 százalékkal meghaladta az EU átlagát, holott 1960-ban még csak 60 százalék volt. Az ír - és kisebb mértékben a spanyol és portugál - siker döntő részben annak volt köszönhető, hogy vonzó környezetet teremtettek a külföldi működötökének. Az elemzés érdekes megállapításokat tesz Nyugat-Európa konvergenciáját illetően is. A II. világháború utáni, 1973-ig tartó „arany évek,, után jelentősen lassult az alacsonyabb szintről induló országok felzárkózása. Ez igaz az EU és az Egyesült Államok viszonylatában is, sőt, a 90-es évektől kezdődően az USA javára mutatkozó előny még nőtt is. Az ENSZ EGB ezen felül közzétette legújabb gazdasági prognózisát is, amely erősödő optimizmust tükröz. Nyugat- Európa GDP-növekedése 1990 óta először haladja meg a 3 száazlékot az idén. Kelet-Európábán ez a mutató 2000-ben 4 százalék lehet, természetesen az előbb említett nagy szóródásokkal. A csoport éllovasa Magyarország mellett Lengyelország és Szlovénia lehet. (Népszabadság alapján) Hatékonyabb támogatás a Balkánnak Brüsszel. Az EU brüsszeli bizottsága a korábbi bírálatok nyomán úgy döntött, az eddig egymást sokszor átfedő két program, az Obnova és a PHARE helyett egyeden programba fogják össze a nyugat-balkáni országok 2006-ig érvényes segélyezését. A közel 5,5 milliárd eurót Albánia, Horvátország, Koszovó, Montenegró, Macedónia és Szerbia újjáépítésére illetve gazdasági és politikai stabilizációjára fordítják. Az előirányzott összegnek egyébként közel a felét szánják Belgrád- nak, de Chris Patten, a brüsszeli bizottság külkapcsolatokért felelős tagja leszögezte: Belgrad mindaddig nem számíthat a támogatásra, amíg Milosevics hatalmon van. Szerbia újjáépítése szakértői becslések szerint 4 milliárd euróba kerülne, amelyből 2,9 milliárdot kellene a gazdaság infrastruktúrájára fordítani. Az EU 2,3 müliárdot ajánl fel, az összeg túlnyomórészt kedvezményes hitel. Koszovó újjáépítésére 2003-ig egymilliárd eurót irányoznak elő és 270 milliót az azt követő három esztendőre. Albánia, Macedónia, Horvátország, Bosznia másfél milliárdot kapnak 2006-ig. Külön problémát jelent Montenegró: az EU segélypolitikája csak szuverén országok támogatását teszi lehetővé - Koszovó nemzetközi státusa kivételt képez -, ezért a jogi feltételeket meg kell változtatni, (ng) Zöldet kapott az internetes kereskedelem az USA-ban Meghosszabbított adómentesség 2006-ig MTI-HÍR Washington. A Microsoft benyújtotta a bírósághoz ellenindítványát azzal az amerikai kormányzati kéréssel szemben, amely a szoftvercég két részre történő felosztását szorgalmazza. Az amerikai szövetségi igazságügyminisztérium - és a vele felperesi pozícióban levő 17 szövetségi tagállam - arra hivatkozva kéri a Bili Gates számítástechnikai óriásvállalatának kettéosztását (az újra-ösz- szeolvadási tilalom tíz évre szóló kimondása mellett), hogy az ügyben eljáró bíró már megállapította: a Microsoft, visszaélve a személyi számítógépek kezelői rendszereinek piacán (a Windows-progra- mok alkalmazásának nyomasztó túlsúlya révén) élvezett monopolhelyzetével, megsértette a trösztellenes törvény előírásait. A washingtoni igazságügyi tárca elképzelése szerint az egyik utódvállalat folytatná a Windows továbbfejlesztését, a másikhoz pedig átkerülnének az alkalmazási programok. A Microsoft ellenindítványának lényege, hogy a kettéosztás elkerülése érdekében hajlandó lenne alávetni magát számos fejlesztés-, illetve üzletpolitikai korlátozásnak. E korlátozásokat a cég szerint mindössze négy évig lenne érdemes érvényben tartani, mert már azzal is el lehetne érni a kívánt célt, a piaci versenyfeltételek javítását. A Microsoft felajánlotta, hogy a számítógépgyártóknak szabadabb . kezet adna a Windows-rendszer nyújtotta szolgáltatások módosításához, beleértve azt is, hogy „elrejtsék” a Microsoft internetes kereső programjának, az Internet Explo- remek a parancsikonját a kezelői felületen. Ezzel nagyobb lehetőség nyílna arra, hogy a használók ne automatikusan ezt a Microsoft-ke- resőt használják a világhálón való kereséshez. A Gates-birodalom arról a gyakorlatról is hajlandó letenni, hogy megvonja a Windows licencia-használati jogot azoktól a számítógépgyártóktól, melyek nem Microsoft-szoftvereket is tartalmazó termékeket forgalmaznak. A Microsoft kész lenne műszaki tájékoztatást adni saját Windows- termékeiről más szoftvercégeknek, amelyek ezen információk birtokában a Windows-zal kompatibüis saját szoftvereket alkothatnának. MTI-HÍR Washington. Az amerikai képviselőház túlnyomó többséggel megszavazta, hogy 2001 októbere után is, további öt éven át külön adóktól mentes legyen az internethasználat és az internetes kereskedelem. „Az elektronikus kereskedelem még mindig gyermekcipőben jár, és ha túlterheljük adóval, nem lesz képes kibontakozni” - indokolta a törvényjavaslatot Lloyd Doggett demolaata képviselő. A képviselőház által elfogadott indítvány tehát nem a Bili Clinton elnök által indokoltnak tartott két esztendővel, hanem öt évvel hosszabbítja meg az intemethozzáférés 2001 októberében lejáró adómentességét. A szenátus még nem foglalt állást, de ha szintén az ötéves moratórium mellett áll ki, akkor számítani lehet Clinton vétójára. A törvény érvényben tartja azt a rendelkezést is, miszerint az interneten át realizált kereskedelemre - adó szempontjából - a csomagküldő szolgálatok adóztatására vonatkozó szabályok az irányadóak, vagyis csak akkor számítanak fel adót, ha a vásárló címe a vállalat székhelyével azonos államban van. Az ötéves moratórium sokallói szerint ez a szabályozás méltánytalan előnyhöz juttatja az internetes kereskedőházakat a hagyományosakkal szemben. Az ötéves moratórium hívei egyebek közt azzal utasították el az intemethozzáfé- rési adó „átmeneti“ bevezetésére vonatkozó indítványokat, hogy emlékeztettek arra: 1898-ban a spanyol-amerikai háború finanszírozására bevezették az „átmeneti telefonhasználati adót“, amely - azóta is érvényben van. „Ezen ne múljék“ - mondták az ellentábor hívei, és a jelek szerint az internetadó fölötti vita hevében, annak üdvös melléktermékeként az amerikai törvényhozásban teret kezd nyerni a telefonhasználati adó eltörlésének gondolata. Joe Lockhart fehér házi szóvivő azzal indokolta a kormányzat ellenvéleményét az öt éves moratóriummal kapcsolatban, hogy a robbanásszerűen fejlődő internetes iparágban ez túl hosszú idő, és bár egyelőre valóban kívánatos az adó- mentesség fenntartása, nem kellene fél évtizedre kizárni a változtatás lehetőségét. A Microsoft benyújtotta bírósági ellenindítványát A Gates-birodalom már kompromisszumra kész
