Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)

2000-05-11 / 111. szám (107. szám), csütörtök

Régióink ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 11. LEPOROLT HÍRMORZSÁK Válogatás a Losoncz és Vidéke 1900. évfolyamából. A lapot a lo­sonci Járási Levéltár bocsátotta rendelkezésünkre. Munkácsy Egy ragyogó csillag futott le ismét a magyar nemzeti dicsőség egéről, mely csillag ragyogását bámulattal szemlélte az egész művelt világ; egy hanttal ismét szaporodtak ama szentelt hantok e hazában, me­lyekhez kicsiny nemzetünket a fájdalom, a nemzeti jogosult büszke­ség érzelmei kötik. Munkácsyt kétszer sirattuk meg, kétszer temettük el. S váljon melyik volt fájóbb a kettő közül?! Bizonyára az első, mikor kialudt a teremtő művészből az a lángész, mely e hazában teremve fénynyel árasztotta el az egész művelt világot, mikor tengődő, fájdal­masan tengődő életre volt kárhoztatva az a nemes alak, mely annyi­unk emlékezetében ma is él. Ünnepeltünk, mikor lánglelkének egy- egy termékét itthon szemlélhettük, ünepeltünk, ha ő maga idegenből hazatért... Egykor már azt hittük, hogy mindenestől végképen s egé­szen a mienk marad. Mikor utoljára járt e hazában úgy tekintettünk rá, mint egy fényes nemzeti művészet középpontjára... S akkor hirte­len homály borult arra a fényes elmére, melynek alkotásai bámulatra ragadták a világot. A végzet éppen oly kegyetlen volt hozzá, mint imá­dott nemzetéhez. Utoljára vált meg nemzetétől, de most már nem azért, hogy újabb dicsőséggel tetőzze nagy nevét, hanem mint élő ha­lott oly helyre vonuljon, mely rettenetesebb a sírnál is.... “De immár nyugszik csendes hant alatt”, a magyar föld édes anyai keble fogadta magába romhatag testét, melyben ragyogó lángszelleme lakott.... A mint elzarándokolunk halhatatlan szelleme műveihez, úgy fogunk el­zarándokolni ahoz a szentelt hanthoz, mely alatt korunk legnagyobb festőművésze alussza örök álmát. (Losoncz és Vidéke, 1900. május 13,19. szám) Kincset talált Kincset talált Felső-Tiszovnyikon egy földmives. Nem is kereste a pénzt, csak szántott, hogy keze munkájával, verejtéke hullatásával ke­resse meg mindennapi kenyerét. S ime a mint szánt, az eke nyomán a barázdából felbukkan egy fene nagy cserépfazék ezüst- és rézpénzzel telis teli. A becsületes ember nem rejtegette, hanem másnap kocsira ült, behajtott Losoncra, hogy az adóhivatal közvetítésével a kincstár jogát érvényesítse. A rézpénz 1100 darabon, az ezüstpénz 300 dara­bon felül van; nagyobbrészt 1616-1800 közti időből. Müy boldog kör volt az, a mikor a Wertheim-kasszák csak egyszerű gácsi cserépfaze­kak voltak. (Losoncz és Vidéke, 1900. május 6,18. szám) Lóavataás E hó 24-én volt a Zöldfa vendéglő táján a Losonczon jelenleg létező lovak katonai czélokra való előjegyzés végetti elővezetése. Összesen a városból és a hozzá tartozó pusztákról 290 ló vezettetett elő, melyek közül 94 mint “alkalmas” soroltatott be. (Losoncz és Vidéke, 1900. április 29,17. szám) Időjárásunk Időjárásunk esőre változott április 30-ával. Május 1-én hatalmas eső esett, május 3-án este csendes eső kezdett esni, de esett is másnap reg­gelig. Most már mezőgazdáink is meg vannak elégedve. (Losoncz és Vidéke, 1900. május 6,18. szám) Szegény vagyok, de becsületes Ezt a szálló igét mindenki ismeri és sajnos a legtöbb ember igazán szegény. Mennyivel kellemesebb azonban az a tudat, ha az ember gazdag és becsületes és a fönti mondást így variálhatja: “Gazdag és becsületes vagyok”. Csakhogy ehhez sok, nagyon sok pénz kell. És ezt a legbecsületesebb módon megszerezheti bárki, aki egy nagy főnyere­ményt üt meg. Erre a most kezdődő osztálysorsjáték elég alkalmat nyújt, ha tekintetbe vesszük, hogy mily számos főnyeremény vár a szerencsés nyerőkre. (Losoncz és Vidéke, 1900. május 6,18. szám) Párisi világ-kiállítás Van-e most aktuálisabb kérdés, mint a párisi világ-kiállítás? Nincs. Természetes is, hogy e körül összpontosul most az egész világ figyel­me. Úgy Írásban, mint képben élénken foglalkozik ezzel a “Képes Csa­ládi Lapok” ez az ügyesen és élénken megszerkesztett szépirodalmi képes heti lap.... (Losoncz és Vidéke, 1900. május 6,18. szám) A nógrádmegyei honvédek A nógrádmegyei 1848-49-ki honvédek f. hó 8-án tartották közgyűlé­süket, melyen elhatározták, hogy Kossuth Lajosnak az 1848/9-ki ereklyemúzeum által kiadott legújabb arcképét megveszik és az egyik városi óvó részére az intézet gondnokságának ajánlják föl, továbbá hogy “az örök imádás templomá”-ra 10 koronát adományoznak... (Losoncz és Vidéke, 1900. május 13,19. szám) Az iskolaszékekről Az iskolaszékekről, iskolai igazgató tanácsokról így szól egy főváro­si napilap: E “hatóságok” tagjainak tanügyi kvalifikácziójuk nincs (csak kivételesen), mégis felügyelnek kvalifikált egyének fölött; ta­nításhoz nem értenek, mégis a szakképzetteket irányítják. Kis pa­sák, tanügyi főispánkák. Csapás az iskolára, ha úri passióból néha dolgaikba avatkoznak és csapás az is, ha nem avatkoznak. AZ előbbi esetben rendetlenséget okoznak, az utóbbi esetben felügyelet nél­kül marad az iskola. (Losoncz és Vidéke, 1900. május 13,19. szám) Válogatta: Puntigán József Szélesebb körű olvasótábort is megérdemelnének a füzetszerű kiadványban közzétett elgondolkodtató írások Csak kevesekhez jut el BODZSAR GYULA M ármint az ipolyvarbói székhe- lyű Palóc Társaság I negyedévenként megjelenő hírmon­dója, a JÓ PALÓ­COK. Ugyanis e szerény példány­számban napvilágot látó kiadvány a Palóc Társaság tagjain kívül má­sokhoz nemigen, legfeljebb imitt- amott tiszteletpédányként jut csak el. Mindenesetre kár, mert széle­sebb körű olvasótábort is megér­demelnének a füzetszerű kiad­ványban közzétett elgondolkodta­tó írások, eszmefuttatások és hasz­nos információk. A felelős szerkesztő, Urbán Aladár 10 éve buzgólkodik a Jó Palócok rendszeres megjelenésén. Érde­mes belelapozni az idei első ne­gyedévi hírmondóba, amelyben több írás is foglalkozik a Magyar Szent Koronával, a március 15-i ünnepségekkel. A Palóc Társaság a magyar kultúra napja tiszteletére pályázatot hirdetett. A beérkezett munkák értékelésével Kolczonay Katalin, a bírálóbizottság elnöke foglalkozott. Pozitívan értékelte a dolgozatokat és megállapította, hogy azok akár könyv formájában is megjelenhetné sem az energia-takarékos égő, de még a nek. Egyébként a Jó Palócok felvállalta a díjazott pályamunkák fokozatos közlését. Elgondolkodtató írás olvasható ar­ról, hogy a Nagykürtösi járásban 86 gyermeket írattak szüleik ma­gyar iskolába. A cikkíró felteszi a kérdést, vigasztalhat-e bennünket, hogy volt már rosszabb „ered­mény” is? Megnyugtathat-e a tény, hogy demográfiai hullámvölgyben élünk? A „... pusztulunk, ve­szünk...? című eszmefuttatás zárórészében arra a keserű felis­merésre jut a szerző, hogy bebizo­nyosodott, sem a tanszercsomag, szerény karácsonyi mese­könyvecske sem eredményezi, hogy a szülők döntését a magyar iskola és gyermekük javára billent­sük. Mint megjegyzi, sokkal többet kellene tenni. Bizalomerősítő lépé­seket, hogy a vakságban szenve­dők észrevegyék: gyermekük érvé­nyesülése érdekében előnyösebb, ha magyar anyanyelven oktató is­kolába íratják csemetéjüket. Mert akkor nemcsak „falazni” tanulnak meg - kőművesmester módjára, hanem „építeni” is - a jövőt! A Jó Palócok Röviden rovatában egyebek mellett olvasható, hogy a palócföldi pedagógusok nemrégi­b e n Ipolynyéken megtartott találko­zóján a Palóc Társaság nevében Halzl Józsefnek, a Rákóczi Szö­vetség elnökének a felvidéki ma­gyar iskolaügy és nemzeti kultúra fejlesztésében kifejtett munkájá­ért Mikszáth-emlékérmet nyújtott át Urbán Aladár elnök. Ugyancsak itt olvasható, hogy a Segítsd a Gyermeket Alapítvány a Palóc Társaságot kérte fel, hogy legyen debreceni nyári táborának felvi­déki szervezője. A táborban a fiatalok (18 éves korig) nyelvta­nuláson kívül lovaglással, íjászattal, mesterségek tanulásá­val, kirándulásokkal töltik az időt. Amióta a Volkswagen felmondta az autóbusz-vállalattal kötött szerződést, beszüntették az ingyenfuvart Az alkalmazottaknak is jegyet kell váltaniuk volt szükség, mert azoknak a mun­kásoknak, akik nem Nyitráról jár­tak be, hátrányos megkülönbözte­tésben volt részük, mivel számukra nem biztosították az ingyenfuvart. A cég vezetése ezért megtárgyalta a szakszervezetek képviselőivel a dolgot és úgy döntött, hogy különböző fuvarozó cé­gekkel köt szerződése­ket, és ezen­túl minden munkásnak jegyet kell majd váltania az üzemi bu­szon - igaz jóval olcsób­ban, mintha a város tömeg- közlekedését venné igény­be. Az első ja- vasiatok alapján heti­jegyet kellett volna váltani­uk a dolgo­zóknak, de mivel ez ellen sokan tilta­koztak, az esetleges megbetegedésekre vagy szabadsá­gokra hivatkozva, végül úgy dön­töttek az ületékesek, hogy mind a 13 buszon naponta lehet majd a so­főröknél jegyet vásárolni. Azok akik eddig élvezhették az ingyenfuvar előnyeit, természete­sen nem lelkesednek az új rendsze­rét, de nem volt más választásuk, mint beletörődni, hiszen már nyitra környékén is 16%-os a mun­kanélküliség és a Volkswagen az egyeden cég, amely fokozatosan új alkalmazottakat is felvesz. Somogyi Tibor illusztrációs felvétele VRABEC MÁRIA ájus 1-jei hatállyal a Volkswagen cég nyitraköröskényi fi­ókvállalata felmond­ta a nyitrai autóbusz­vállalattal kötött sz­erződést, és azóta az ún. üzemi bu­szokon utazó alkalmazottaknak is jegyet kell váltaniuk. A mintegy 600 személyt alkalmazó cégnél há­rom műszakban dolgoznak a java­részt a környező falvakból bejáró munkások. Őket eddig bérelt bu­szokkal, térítésmentesen szállították Nyitra központjából a városszéli üzemcsarnokba. Április elején azonban a Volkswagen veze­tői azzal a kéréssel fordultak az autóbusz-forgalmi vállalat igazga­tójához Ján Vrbához, hogy szeret­nék ha a szerződéses buszokon is menetjegyet válthatnának az uta­sok, amit az SDA nem tudott telje­síteni. Ján Vrba szerint ugyanis a szerződéses közlekedés esetén a megrendelő - ebben az esetben a Volkswagen cég - fizeti az árat, és ilyenkor törvényellenes az utasok­kal is megvásároltatni a jegyet, ezért inkább kiszálltak az üzletből. Amint a Volkswagen nyitraköröskényi üzemének gazda­sági igazgatójától Frank Albrechtől megtudtuk, az intézkedésre azért Füleken új magyar informatikai osztály nyílik szeptembertől, júniusban lesznek a felvételi vizsgák Lelkeses pedagógusok álma valósul meg FARKAS OTTÓ int arról röviden be­számoltunk, a füleki gimnázium­ban szeptember 1- jétől számítástech­nikai-informatikai osztály nyílik magyar nyelven. Az oktatási minisztérium januári fel­hívása alapján az informatikai osztály megnyitására kérelmet nyújtottak be, és a napokban kap­ták meg a tárca jóváhagyását. Néhány lelkes, fiatal pedagógus pályafutása kezdetétől fontosnak tartotta az informatika és számí­tástechnika oktatását. Amikor be­léptek munkahelyükre, az intéz­ményben csupán egyetlen számí­tógép volt, az sem felelt meg gya­korlati oktatási célokra. Pro Futuro címen alapítványt hoztak létre és pályázatokat írtak. A pá­lyázatokon szerzett pénzből ha­marosan korszerű számítógépeket vásároltak és az iskolán megkez­dődhetett az informatika színvo­nalas oktatása. 1996-ban megren­dezték a szlovákiai magyar közép­iskolák első programozó és fel­használó versenyét. Talán más is­kolákon kezdetben jobbak voltak a feltételek egy országos verseny megrendezéséhez, de a fülekiek szerint náluk a lelkesedés volt nagy. Azóta is minden évben a füleki gimnázium szervezte és adott, illetve ad a jövőben is ott­hont az Infoprog néven futó orszá­gos versenynek. Az iskola jelenleg három informatikai teremmel ren­delkezik, ebből egy reggeltől estig a diákok rendelkezésére áll - in­nen bonyolíhatják elektronikus le­velezéseiket. „Felhívjuk a szülők és a pedagó­gusok figyelmét, hogy júniusban, a felvételik második fordulójában lehet jelentkezni a szeptember 1- jén nyíló számítástechnika-infor­matikai osztályunkba” - tájékoz­tatott Tomolya Róbert gimnáziu­mi tanár. „Nemcsak a fülekiek és a környékbeliek jelentkezhetnek, távolabbi régiókból is várunk diá­kokat, nekik kollégiumi szállást is tudunk biztosítani. Az oktatáshoz minden műszaki és szakmai felté­tel adott, már csak a gyerekek hiá­nyoznak.” Tomolya úr elmondta, hogy mivel csak a napokban kap­ták meg a tárca jóváhagyását, nem volt idejük értesíteni a vonzáskörzetükhöz tartozó isko­lákat. Tehát megfelelő érdeklődés ese­tén szeptember 1-jén a füleki gimnáziumban három magyar osztály nyílhat: kettő hagyomá­nyos és egy informatikai, illetve kevesebb diák esetén egy hagyo­mányos és egy informatikai. Tomolya hangsúlyozta, az infor­matikai tagozat diákjai ugyanúgy tanulják az általános műveltséget nyújtó tantárgyakat, mint a ha­gyományos osztályokban, csak ebben kiemelt óraszámban fog­lalkoznak a számítástechnikával. A bizonyítványukban pedig irányzatként az informatika sze­repel. A tanár szerint a tantárgy oktatásának színvonalát minősí­ti, hogy több éve valamennyi füleki diáknak sikerült bekeríilni a főiskolák és egyetemek infor­matikai irányzatára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom