Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)
2000-04-20 / 93. szám, csütörtök
22 Kultúra ÚrSZÓ 2000. ÁPRILIS 20. Utoljára a Forgószínpadon aratott hatalmas sikert Gondolatok Csáky Károly „Nem halt meg, csak alszik" című kötete kapcsán, amelyet a Lilium Aurum adott ki Elhunyt Pártos Erzsi MTI-HÍR Budapest. Életének 94. évében rövid szenvedés után elhunyt Pártos Erzsi színművésznő. Pártos Erzsi érdemes művész, Aase-díjas színművész 1907. április 2-án született Budapesten. Pályája során tagja volt a Vígszínház, a Nemzeti, a Fővárosi Operett- színház társulatának, egy évadot eltöltött a győri Kisfaludy Színházban, majd 1959-ben ismét a Nemzeti társulatához szegődött, ahonnan 1967-ben vonult nyugdíjba. Pályájának elején elsősorban vígjátéki szerepeket alakított, később érett karakteralakítások fűződtek a nevéhez. Filmezni 1931-ben kezdett. Emlékezetes színházi alakításai között volt Csehov Három nővér című drámájában Anfisza dajka; Moliere A nők iskolájában Georgette szerepe; Madách Az ember tragédiájában Helena megformálása; Pirandello Csörgősipkájában Fanni életre keltése. Játszott Krúdy A vörös postakocsijában, Móricz Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabjában is. Nevéhez fűződik többek között a Tavaszi zápor, Az új rokon, az Úrilány szobát keres, az Aranyóra, a Lúdas Matyi, a Két emelet boldogság, a Butaságom története, a Mocorgó, az Alvilági játékok, A fekete macska, a Beszterce ostroma, az Egy gazdag hölgy szeszélye, a Farkasok és bárányok, az Észterkönyv, az Indián tél című filmek főbb szerepeinek alakítása. SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata csütörtök 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A vihar cs. 19 KIS SZÍNPAD: Inkognito cs. 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Hamupipőke cs. 14.30 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Terezka cs. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Velem, vagy nélküled (am.) cs., p. 16, 18, 20.30 Erin Brockovich (am.) cs., p. 22 OBZOR: Sivatagi cápák (am.) cs., p.16, 20.30 Kettős kockázat (am.) cs., p. 18 MLADOST: Erin Brockovich (am.) cs., p. 15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: A félkegyelmű visszatér (cseh) cs., p. 20.45 Játékháború 2. (am.) cs., p. 16.30 Amerikai szépség (am.) cs., p. 20.30 Stuart Little, kisegér (am.) cs., p. 16 Sivatagi cápák (am.) cs., p. 18.15 Mindenki, akit szeretek (cseh) cs., p. 17 Harcosok klubja (am.) cs., p. 17 Ideglelés (am.) cs., p. 15.30,21A királyok álma (am.) cs., p. 18 A kulcs (iráni) cs., p. 20.30 Kutyák és emberek (szí.) cs., p. 19.30 KASSA CAPITOL: Velem, vagy nélküled (am.) cs., p. 15.45, 18, 20 ÚSMEV: Kettős kockázat (am.) cs., p. 16, 18, 20 IMPULZ: Borrowers (am.) es., p. 16.15,19.15 DRUZBA: Velem, vagy nélküled (am.) cs., p. 16, 18, 20 TATRA: Ember a Holdon (am.) cs. 15.30,17.45, 20 p. 17.45, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: A bennfentes (am.) cs. 17.30, 20 ROZSNYÓ-PANORÁMA: Apart (am.) cs. 17,19.15 LÉVA-JUNIOR: Stuart Little, kisegér (am.) cs., p. 16.30, 19 SLOVAN: Three Seasons (am.) cs. 19 Félelem és reszketés Las Vegasban (am.) p. 19 GALÁNTA - VMK: South Park (am.) p. 17.30,20 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: Az átok (am.) p. 18 Alain Roussel Képek című kiállítása a pozsonyi Francia Intézetben látható. A francia művész hatásos színei és formái az álmok világába vezetik a nézőt. Ezt a világot Roussel kedves humorral közelíti meg. Életünk végtelen húsvétjában a feltámadás reménysége Bő két héttel az idei húsvét előtt, az „örökkévalóság jegyében” szóló ajánlással kaptam Csáky Károlytól a „Nem halt meg, csak alszik” című néprajzi monográfiáját, amelyben az Ipoly középső folyása mentén élők halállal, temetkezéssel, pogány és keresztény gyökerű szokásaival kapcsolatos gyűjtéseit adta közre. DUSZA ISTVÁN Magánügy - mondhatja bárki. És mégis... Manapság megáll az ember egy-egy ilyen keresztyén lelkületű gesztust átélve. Nem az ajándék fizikai valósága, hanem maga a szellemi teljesítmény - az, amit magába foglal és közkézre ad a könyv - késztetett töprengésre. Két évezrede a keresztyén hit és vallásgyakorlás lényege Jézus Krisztus megváltó kereszthalála, valamint a minden e hitben élő embernek reményt adó eljövendő feltámadás. Vagyis a bizonyosság: Jézus Krisztus az Isten fia, s földi élete és kereszthalála a bizonyság mindarra, ami az őt követőkre vár. A magyarság egy évezrede vette fel a keresztyénséget, és mégis, a hit alapját adó halál és feltámadás körül rengeteg pogány hiedelmet, babonát, de a felekezeti szertartásokkal ma már legfeljebb áttételesen összefüggő keresztyén gyökerű szobást is megőrzött. Legalábbis erre utal az is, amit Csáky Károly a téma egy tájegységen belüli, a palóc etnikumhoz sorolt falvak halottkultuszára figyelve monografikus feldolgozásában közreadott. Természet- szerűnek tetszik, hogy könyvében nem firtatta ezeknek a hiedelmeknek, szokásoknak a szigorúan vett liturgikus előírásokhoz kapcsolódó vagy éppen felekezeti módosulásait. Ha talált üyet, mint amilyen például a katolikus vallás utolsó kenet körüli szabályai, akkor is a tények közlésére szorítkozott. Afféle olvasói kíváncsiság ösztökélt arra, hogy felüssem a Mitológiai enciklopédiát a Finnugor népek mitológiája (szerzője: Hoppál Mihály) címszónál, annak is a kísérteteket, lidérceket tárgyaló fejezeténél. Amire gyanakodtam, az a néprajz- tudomány művelői által bizonyított: Azért kellett neki a pénz, hogy át tudjon menni a Jordán vizén. a keresztyén hittől távol álló hiedelmeknek a magyar pogány kori hagyományokban - a sámánhit nyo- jnán - találhatók meg a gyökerei. De nemcsak ezek a dolgok felfigyel- tetőek, hanem a halott koporsójába helyezett tárgyakról szóló adatközlések is. Leginkább a pénzdarab, amit az elhunyt imádságos könyve mellé helyeztek Paláston. Csáky Károly egyik adatközlője szerint azért kellett neki a pénz, hogy át tudjon menni a Jordán vizén, és meg tudja fizetni a csónakot. Nem kell különösebben nagy képzelőerő ahhoz, hogy az ember visszakövetkeztessen a görög mitológiabeli Styx folyóra, amelyen átkelnek a halottak lelkei a túlvilágra. Hogy a révész maga a görög mitológiából átvett, és eredetében elfeledett Kháron volna-e, arra aligha talál már bizonyítékot a néprajzkutató. Kéménden a hídon fizetendő pénzt adták a halott markába. Lehet, hogy a nép képzeletében ez lenne a mennyország hídja? Létezik azonban a magyar ősmitológiában is egy túlvilág, amolyan sem pokol, sem mennyország jellegű túlvilág, ahová vízen át jutottak el a holtak. Igazából nem is a részletek magyarázatai a fontosak, hanem az egyetemes mitológiai mélyrétegekből népi hiedelemként előbukkanó azonosságok. Miért nem lehetett egyszer valóság: mondjuk egy két-háromszáz évvel ezelőtti deák, jurátus, kispap vagy éppen tudós plébános ismeretterjesztő tevékenysége nyomán hallott dolgok szerint Kháron a Styxről ladikjával egyszer csak a nép képzeletében átkerült a Jordán vizére. Elvégre keresztyénekhez ez ülik, hiszen abban a folyóban János keresztelte meg Jézust. És itt van az utolsó kenet felvételének egyházi előírása és a körülötte kialakult szokás, amelyről kevesen tudják, hogy a nagyhéthez kötődik (Mt 26, 6-13). Jézust a leprás Simon házában egy betániai asszony drága kenettel leöntötte. Amikor a tanítványok méltadankodtak a pazarlás láttán, Jézus egyebek után ezt mondta: „...mert amikor ezt a kenetet testemre öntötte, temetésemre készített elő”. Ez a temetés bekövetkezett, s mindaz, ami addig történt, az a keresztyén húsvét misztériuma, és Jézus feltámadásával bezáróan a keresztyén hit fundamentuma. Érezték és érzik, tudták és tudják, hitték és hiszik mindazok az adatközlők is, akiknek révén Csáky Károly saját gyűjtéséből és a téma magyar néprajzi irodalmából merítve rengeteg érdekes szokást, hiedelmet közread. Húsvét közeledik, Jézus feltámadásának misztériumával telnek meg a keresztyén-keresztény lelkek. Az egyetlen bizonyossággal a halálban. És mégis mennyi évszázadokon keresztül fennmaradó kétely mutatható ki a vallásos nép szokásaiban is, amelyeket a halál és a halott kultuszában kialakított földi életében. Talán éppen azért, mert Jézust követve oly könnyű hinni az egyetíen bizonyosságot, amely végtelen hús- vékáinkon a feltámadás reménységét adja. De Jézust követni nehéz a földi létben. A húsvéti ünnepek alatt naponta reggel nyolctól este hatig közvetíti műsorait a Szlovák Rádió magyar nyelvű adása Mindenki megtalálja a kedvére valót MŰSORAJÁNLÓ Nagypénteken az adáskezdő hírek és a műsorajánlat után kamarazene szól, majd részlet hangzik el Reymont Parasztok című művéből. 9 órakor Éretted haltam címmel ökumenikus műsorral jelentkezik az egyházi félóra. Júdás nagypénteki árulásáról Nagy Lajos esperessel beszélgetünk, majd a szenvedés miértjeire keressük a választ Pásztori Attila esperessel és Kovács Imre hitoktatóval. 9.30-tól részletek hangzanak el J. S. Bach János passiójából. 10 óra 5 perctől az Anyának lenni című riportműsorban a pozsonyi Árvay házaspár otthonába látogatunk el, akik hét gyermeket nevelnek. Néprajzi összeállításunkat 11 órától hallgathatják. Címe: Golgotára, nehéz úton. A műsor Jézus kereszthalálára és Szent Anyja fájdalmaira emlékezik a zsélyi Berecz Mária segítségével. A déli hírek után Életem címmel portréműsort közvetítünk az érsekújvári születésű, Budapesten élő Luzsicza Lajos 'festőművésszel. 13.20-tól megismételjük Gál Sándor Jelenidejű emlékek című rádiójátékát. A 14 órai híreket követően Gömörország fia vagyok címmel beszélgetést hallhatnak Gömöri Kovács Istvánnal. Fél háromtól Ünnep és remény címmel élő magazinműsort sugárzunk Szénási György szerkesztésében. A húszperces Napzárta után veszünk búcsút a hallgatóktól 18 órakor. Nagyszombaton a Hétről hétre című publicisztikai magazinnal kezdődik adásunk. A szerkesztő, Kamocsai Imre ajánlata: A műsorban felelevenítjük a húsvét szombatjához kapcsolódó hagyományokat, népszokásokat, majd összefoglaljuk a hét politikai eseményeit, részletesen foglalkozunk a kormánykoalícióban a bizalmi szavazás után kialakult helyzettel. Összeállítás hangzik el arról, mit jelent Szlovákiának, hogy egyre több EU-tagállam vezeti be vele szemben a vízumkényszert. Beszámolunk a Magyar Polgármesterek Egyesületének Dunaszerdahe- lyen megrendezett tanácskozásáról is. A Hazai tükör 11.30-kor kezdődő adásában ezúttal Izsára látogatunk el. A déli hírek után Nótacsokor szól. A 13 órakor kezdődő Irodalmi mozaik a gyermekirodalommal foglalkozik. Három frissen megjelent gyermekkönyvet is bemutatunk a műsorban. Slágerhullám című ösz- szeállításunkat a Kaland az élet követi, amelyben bemutatjuk Makai Ferenc professzort, a Pozsonyi Egyetemi Kórház Egyes Számú Ortopéd Klinikájának az igazgatóját. A 16 órai hírek után a Köszöntő szól a műsorunkat záró Napzártáig. Húsvétvasámap hírekkel és sportösszefoglalóval indul az adás. Fél kilenctől folytatjuk Keüér Andor író a toronyban című művének felolvasását. Kilenc órától ünnepi szentmisét közvetítünk a nádszegi római katolikus templomból. A szentmisét Herdics György esperesplébános celebrálja. Á10 órai hírek után gyermek- és ifjúsági műsorunk, a Randevú jelentkezik Puha József szerkesztésében. A tartalomból: Az első részből kiderül, kire mondják, hogy „ágról szakadt”, beszámolunk a költészet napja alkalmából Szencen rendezett összejövetelről, a délutáni részben bemutatkozik Krojer Angi elsőkötetes költő, beszélgetés hangzik el a Groovehouse trióval, valamint mixfelvételek is szólnak majd. 14 óra 5 perckor Mayer Judit olvassa fel nyelvművelő írását. Több témával is várja a hallgatókat Hominda Katalin a 15 órakor kezdődő Kulturális körképben: megszólal Habsburg Ottó, aki részt vett a kassán a Márai-ünnepségeken, bemutatjuk Klein Ottót, a zeneművészeti főiskola végzős növendékét, Rácz Tibortól, a nemzetközi harmonikafesztivál művészeti vezetőjétől pedig azt is megtudhatjuk, mit ígér az idei rendezvény. Húsvétvasáma- pi énekeket, szokásokat mutat be Zsély, Tajti, Geszte és Kálaz községekből a Hazai tájakon fél négykor kezdődő adása. A Köszöntő után a Napzártában foglaljuk össze a nap eseményeit. Húsvéthétfőn Kell az ünnep címmel élő magazinműsort közvetítünk déli 12 óráig. A műsorban szó lesz a feltámadás misztériumáról, a húsvéti locsolkodásról, a tavaszról. Azt is megvizsgáljuk, mennyire terheli meg a háziasszony pénztárcáját a húsvéthétfő, de egy olyan téma is terítékre kerül, hogy mi kell a boldogsághoz? A szerkesztő Lacza Éva. A déli harangszó és a hírek után népszerű nótaénekesekkel nótázhatunk együtt. 13 órától jelentkezik a Randevú különkiadása, amely élő lesz, sok-sok vidámsággal, mesével, zenével, játékkal. 15.40-től megismételjük azt a nyüvános felvételünket, amelyet a Jókai Színház dunaszer- dahelyi előadásán rögzítettünk. Szigligeti Ede Liliomfi című művét vitték színre. Ünnepi műsoraink sorát a negyedórás Napzárta zárja. Töltsék kellemesen az ünnepeket a rádió mellett. (B. E.)
