Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)
2000-04-06 / 81. szám, csütörtök
10 Régióink ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 6. TARDOSKEDDI HÍRMORZSÁK Válogatás az „Érsekújvár és Vidéke” lap 1927-es számaiból Rablók a boltban Augusztus 27-én virradóra ismeretlen tettesek falbontással kísérelték meg Schlésinger Ede rőföskereskedő kirablását. Munkájukat azonban megzavarták. Még ugyanazon éjjel Csáky Károly hentesüzletébe hatoltak be a kifeszített ablakon keresztül, ahonnét nagymennyiségű húst, kolbászárut, nemkülönben egy döbön zsírt emeltek el. Hogy teljes legyen a csapás, elvitték még a számlákat a hitelezők könyvecskéit is. Az eljárás az elhullatott papírok és az eldobott uborkásüveg nyomán indulva, megindult. Mennyegző lesz A tardoskeddi 80 éves Balogh Albert diszpenziációt kért a zsupántól hogy mihamarabb oltárhoz vezesse a 76 éves Plevka Rozáliát N. Cétényből. Adakozzanak a kisbabának! A nagy gyerekáldás nem mindig - áldás. Egy tardoskeddi cipész feleségének leveléből: Tizenegy gyermekem van, most várom a tizenkettediket. Ezenkívül felneveltem még hat mostohagyerekemet. Férjem 53 éves. Három évig kinnt volt a harctéren, ahol gyógyíthatatlan bajt szerzett. Most pedig még a gyári cipők nagy versenye is hozzájárul ahhoz, hogy alig tud munkát szerezni. Nem kérek egyebet - így fejeződik be a levél - csak azt, hogy jószívű emberek gyermekkelengyét adjanak - a kis tizenkettediknek. A gyógyszertár joga Nyitramegye zsupánja a halálozás folyán megüresedett tardoskeddi gyógyszertár jogát Bárdos Imre nyitrai gyógyszerésznek adományozta. j Nem jön haza A legrégibb hadifogoly nem jön haza. Gulogi Gyula tardoskeddi lakos a világháború első hetében orosz hadifogságba került. Oroszországban végigjárta a foglyok kálváriás életét, 7 évi súlyos betegség után a Kiev melletti Cserkaszi Kryvalovkában, az ottani cukorgyár finomítójában kapott elhelyezést. Nemrégen levelet kaptak tőle rokonai melyben pénztámogatást kért, majd még egyet, amelyben a fogoly és az ő Másenkája is le volt fényképezve. Gulogi egyébként házas ember volt, de felesége azóta újból fétjhez ment, mivel 12 éven keresztül nem adott életjelt magáról. Mezőgazdasági tanfolyam Február 7-én a magyar nemzeti párt tardoskeddi mezőgazdasági szakosztálya ünnepies keretek között nyitotta meg a kéthetes mező- gazdasági tanfolyamot. A tanfolyamon körülbelül 300 hallgató vesz részt. Jaross Andor, az érsekújvári járás szakosztály elnöke nyitotta meg a szaktanfolyamot. Utánna Haliczky Béla ottani plébános ismertette néhány a mezőgazdaság körébe vágó alapvető kérdés fontosságát. Ezután kezdetét vette a szaktanfolyam és Szabó István professzor az Országos Szakosztály igazgatója kétórás előadást tartott a legfontosabb állattenyésztési kérdésekről. Értékes könyv Juhász Pál ir. nyug. magyar miniszteri tanácsos tardoskeddi földbirtokos az elmúlt héten kastélya padlásán rendkívül értékes antik könyvre bukkant, melyet 1596-ban nyomtattak Prágában. A túlnyomórészt cseh nyelven írott hatalmas könyv a füvek gyógyhatásúról írott nagy tudományos munka, melynek M. Georgius Carolidus a Carlsporoa a szerzője. A hatalmas, több ezer oldalas, vastag bőrkötéses, rozsdás lakattal ellátott, külsejű könyvet Juhász Pál Sándor István érsekújvári főnöknek ajánlotta fel, aki az értékes leletet a prágai cseh Nemzeti Múzeumnak fogja eladásra felajánlani, Érsekújvár város szegényalapjára fordítandó 10 000 koronáért. Kropacsek Imre tardoskeddi tanító gyűjtéséből összeállította Bencze István LEPOROLT HÍRMORZSÁK Válogatás a Komáromi Lapok 1898. április 23-ai számából Személyi hír Pirchala Imre tankerületi főigazgató a helybeli szentbenedek-rendi kis gymnasium meglátogatása czéljából a napokban a városban időzött. Új kanonok Ő felsége a király, a vallás és közoktatásügyi m.kir. minister előterjesztésére, az esztergomi főszékesegyházi káptalanban dr. Csemoch János legidősebb mesterkanonoknak a nógrádi főesperes- ségre való fokozatos előléptetését jóváhagyván, Bogisich Mihály pr.sztinai választott püspököt a budavári esperes-plébánost, Schlick István esztergomi-főszékesegyházi tiszteletbeli kanonok és nagyszombati főgymnásiumi és konviktusi igazgatót, Vézinger Károly budai várpalotai apátplébánost és gróf Széchenyi Miklós jaáki apátot és Pázmány-intézeti helyettes igazgatót mesterkanonokká, Ulmer György buda-eörsi plébánost és dr. Kiinda Teofil érseki titkárt pedig tiszteletbeli kanonokká kinevezte. Jóváhagyás Komárom vármegye közigazgatási felosztásáról, a tisztikar, segédkezelő és szolgaszemélyzet létszáma és fizetéséről a tisztviselők hatásköréről és munka felosztásáról és szabadságolásáról alkotott szabályrendelet módosításokat a m.kir. belügyminister 38938. szám alatt jóváhagyta. Szerenád Dalegyesületünk működő kara Konkoly Thege Bélát az egylet ügybuzgó tevékeny elnökét névestélye alkalmából tegnap sikerült szerenáddal tisztelte meg és szívélyes ovátiókban részesíté. A katolikus templom mellett álló kastély barokk stílusban épült, ma bolt és a rendőrség körzeti osztálya van benne Gazdagabb volt a múlt pülésként említenek. Később, a 19. században e puszta Nemesócsa nyilvántartásába került. Madérét Lakszakállas része, a községtől 9 km-re fekszik. Egykor Alsó- ás Felsőmadérétből állt. Alsómadéré- ten az 1965-ös árvíz után lebontották az utolsó épületet is. Felső- madérét még lakott település. Akik először járnak a községben, azoknak a figyelmét elsőként a református templom köti le. Erről a falu polgármestere, Kovács István beszélt:- Ez az egyetlen a Komárom környéki templomok közül, amelyet védőfal zár körül, az egyetlen gótikus stílusú és az egyetlen a járásban, amelynek szentségháza és gótikus boltozata van. A török hadjárat után mindkét romba döntőt faluba főként reformátusokat telepítettek be, a lerombolt templomot is ezek a hívek kapták. Mivel abban az időben a lakosság sokat szenvedett, a templom köré védőfalat emeltek, amely a temető kerítéséül is szolArchív felvételek gált. A Szent Kereszt Fel- magasztalá- sa nevet viselő római katolikus templom a református templom közvetlen szomszédságában áll. Többször átépítették, de a legutóbbi átalakítás radikálisan megváltoztatta a külsejét és belsejét. A római katolikus templom szomszédságában álló kastély eredetileg barokk stílusú, a 19. század első felében klasszicista stílusban átépítették. A II. világháború után az épület adminisztratív célokat szolgált. Ma bolt és a rendőrség körzeti osztálya van benne. AII. világháborúban elesettek emlékműve a református és a katolikus templom között található. Fekete gránitkő táblába vésték az áldozatok nevét. Az ipar fejlődése a községben szorosan összefüggött a Raab.zsidó vállalkozócsalád nevével. Ez a család a 19. század második felében a község közepén telepet létesített, s részben itt dolgozták fel a mezőgazdsági termékeket. A szeszfőzde 1920 előtt megszűnt, a helyére iskolát építettek, ezt később lakásokká alakították át. 1970 után ezt az épülett is lebontották, s a helyén autóbuszmegálló van. Az olajütőt is lebontották. A község neves személyiségei közül meg kell említeni Kováts Józsefet, az ismert pomológust. Csaknem az egész életét Bátorkeszin töltötte, ahol 1840-ben gyümölcsöst létesített, és lelkipásztori tevékenysége mellett megalapozta a pomológiát. A hatvanas évektől rohamos fejlődésnek indult a falu. Megépült az óvoda, a községháza, az iskola és szebbnél szebb családi házak épültek. A helyi mezőgazdsági szövetkezet országos hírnévre tett szert. Ma is működik, ugyan szerényebb gazdasági körülmények között. A lakosság majdnem ötven százaléka rendelkezik hálózatos telefonnal, amit tovább szeretnénk bővíteni. A gázosítás 92 százalékra van megoldva, a vezetékes ivóvíz 85 százalékra. Elkészült az új, másfél millió korona értékű ravatalozó. A honfoglalási emlékmű 1997-ben készült el. a szabadságharc emlékére kopjafát állítottunk. Terveink között szerepel a község központjának felújítása, gondolok itt a járdák, parkolóhely kiépítésére, és felújításra szorul a kultúrhá- zunk is. A nagyobb kulturális akciókat a szövetkezet kulturális helyiségében tudjuk megvalósítani. Továbbra is a tervünkben szerepel a csatornahálózat és a hulladéktelep megépítése a szomszédos közsés- gekkel.. Iskoláink tanulói mellett a Csema- dok alapszervezete, Domonkos Zsuzsanna vezetésével is sokat vállal a kulturális rendezvények sikeres megszervezésében. Sikeresen szerepel a népdalkörünk is. Sok szép eredményt ért el a Tűzoltószervezet, Bartal Dezső irányításával, idősebb Kovács Vince 83 éves kora ellenére ma is aktív tűzoltó. De sok értékes rendezvénnyel dicsekedhet a Vöröskereszt, Király Adrianna és a sportszervezet, Hámori Vladimir irányításával is. A község sikeres sportjáért sokat tesz Hosszú László nyugdíjas testnevelő. Megbecsült polgárunek a 85 éves Pázmány Miklós, aki Horthy Miklós testőre volt. MIRIÁK FERENC A Komáromi és a Du- naszerdahelyi járás határán, a pozsonyikomáromi főút men- mmmmm tén fekszik Lakszakállas. A több mint 1250 lakosú csallóközi község két faluból keletkezett. Lakot 1332-ben Laak néven említik.'Zemuv fiának, Miklósnak a birtoka volt, de ő az itteni vagyonát nemsokára eladta. A falu 1385-től a Laky család tulajdonába tartozott. Mivel nemzetségi birtokuk lett, erről kapta a család a nevét. A Lakyak voltak a település földesurai a 18. századig. 1428-ban a községet Lak a.tij. Zakalus néven említik. A török háborúk idején más családok is birtokolták a falut. 1773-ban a község Nemes Lak, majd Lak néven szerepel. Később a falun több nemesi család (Pázmán, CSepy, Szűcs, Farkas, Barthalos, Csiba, Bajcsy, Ha- lászy) osztozott. Túriszakálalst mint egykor önálló községet 1268-ban említi IV. Béla oklevele a komáromi vár birtokaként, a Szent Mihály tiszteletére felszentelt templomos Zakalusként. 460-ban Egyházas-Szakálos néven szerepelt. Később a Thúry családról kapott nevet. Ennek egyik ága Hont vármegyéből Komárom megyébe költözött a 16. század elején, és itt telepedett le, a birtokot adományként kapta. A19. század közepén a falu a Thúriszakálas nevet viseli. A 20. század elején a birtokot a kastéllyal együtt Nagy Vilmos veszi meg a Ghyczyektől. 1940-ben Túriszakállast egyesítk Lakkal Lakszakállas néven. Lakszakállas határában valamikor volt egy Vösztő nevű puszta, amelyet 1541-ben a község egyik teleAkadt megoldás a vághosszúfalui diákok számára: egyelőre nem kell menetjegyet váltaniuk a diákbérletekhez Ideiglenesen további hat autóbuszjárat GAÁL LÁSZLÓ Februárban közöltünk egy riportot arról, hogy a Vághosszúfaluról a járási székhelyre, Vágsellyére utazóknak sok bosszúságot okoz, hogy a dunaszerdahelyi igazgatósággal külön egységként működő galántai autóhuszközlekedési vállalat (SAD) a Vágsellyéről Vághoszúfalun át közlekedő autóbuszain február elsejétől nem ismeri el azokat a diákbérleteket, amelyeket a gyerekek ugyanennek az állami vállalatnak az érsékújvári igazgatáshoz tartozó vágsellyei üzemétől vásároltak. A riport megjelenésekor a diákok az érvényes bérletük mellé a galántai vállalat autóbuszain menetjegyet is kénytelenek voltak vásárolni. Izsóf Róberttól, Vághosz- szúfalu polgármesterétől megkérdeztük, sikerült-e azóta valamilyen megoldást találni? „Az érsekújvári SAD konstruktívan reagált a február elején elküldött panaszlevelemre, visszajelezték, hogy nyilvánításba vették, nem sokkal később pedig összehívtak egy tanácskozást a sellyei járási hivatalba - idézi a történteket a polgármester. - A megbeszélés a következő időszakra szóló menetrendekről szólt. Az érintett községek képviselői is elmondhatták, véleményüket arról, melyik járatot kellene pár perccel később indítani, hogy megvárja a vonatot és hasonlók, Igaz, ezen a tanácskozáson időhiány miatt nem beszéltük meg az előbb említett kérdést, de összehívtak egy következő tanácskozást külön ennek megvitatására. Közben a minisztériumból is válasz érkezett a panaszlevelemre. A tárca figyelmeztette a dunaszerdahelyi és az érsekújvári SAD-t is, hogy az eljárásuk nem felel meg a privatizálás előtti cégalapítások céljának, amivel könnyíteni akarták az utasok helyzetét, és egyszerűbbé tenni a bérletek megvásárlását. A következő tanácskozáson az újváriak felajánlották, hogy március elsejétől kísérleti jelleggel a Vágsellye- Hosszúfalu útvonalon beiktatnak hat új járatot, amelyek párhuzamosan mennének a galántai SAD járataival. Az iskolások ezeket a járatokat ki tudják használni, és így elég, ha Sellyén vesznek havi vagy heti bérletet. Persze, ezek a járatok csak kísérleti jelleggel működnek, május végéig, amíg életbe nem lép az új menetrend.” A polgármesternek megígérték, hogy ha ezeket a járatokat az utasok megfelelő módon kihasználják, megmaradnak, ha nem eléggé, további tárgyalások témája lesz, hogy a falu vagy a kerületi hivatal járuljon-e hozzá a veszteség megtérítéséhez. A faluban figyelmeztették az utasokat, ha ezeken a járatokon utaznak, mindig kérjenek jegyet, és azt ne adják visz- sza, amikor leszállnak, mert az eladott jegyek alapján készül a statisztika a kihasználtságról. Azelőtt bizonyos járatokon gyakran előfordult, hogy a sofőr elvette a pénzt, de nem adott jegyet, ami az utasnak mindegy volt, ám a jegyeladás alapján készített statisztikában ez úgy jelent meg, hogy az adott járat nincs kihasználva. A polgármester véleménye szerint ez is közrejátszhatott abban, hogy az utóbbi években bizonyos járatokat megszüntettek. Az egyes SAD-igazgatók sem egyformán viszonyulnak a kérdéshez. Amíg az érsekújvári vállalat többlet buszokat állított be, a galántai üzem igazgatója felvetette, törli a galántai autóbuszoknak a Vághosz- szúfalu központjában levő megállóját, és csak a temető melletti megállón állank meg a Szeredbe tartó autóbuszok. Természetesen ezt a polgármester nem hagyta annyiban, és megígérte, ha ezt a lépést megteszik, ő kész újabb panaszleveleket írni.
