Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)
2000-04-06 / 81. szám, csütörtök
Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 6. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Elmarad a német bankfúzió Frankfurt. A Dresdner Bank tegnap bejelentette, hogy azonnali hatállyal megszakította a tárgyalásokat a Deutsche Bankkal a két pénzintézet egyesítéséről. A frankfurti tőzsdének szánt értesítésben a Dresdner Bank azt írta, hogy az igazgatótanács egyhangúlag hozta a döntést, amelyet nem kívántak indokolni, és a Deutsche Banknál sem fűztek hozzá megjegyzést. Korábbi sajtójelentések szerint nagy nézet- eltérések merültek fel a Dresdner Bank befektetési bankja, a Dresdner Kleinwort Benson sorsa körül. (MTI) Újabb olajfinomító magánosítása Kijev. Ukrajnában hamarosan ismét megpróbálkoznak az ország egyik legnagyobb olajfinomítója többségi tulajdonrészének eladásával. Az ukrán állami vagyonalap vezetője szerint hamarosan újabb tendert írnak ki a LiNOS olajfinomító i 67,41%-os részének eladására. Elmondta: nem várnak nagy bevételt, elégedettek lesznek, ha legalább 48 millió hrivnya (8,8 millió dollár) folyik majd be a kincstárba. A veszteséges olajfinomító új tulajdonosának át kell vállalnia a cég 250 millió dolláros adósságát. Feltételül szabják továbbá, hogy a vásárlónak évente legkevesebb 4,5 millió tonna olajat kell feldolgoznia a vállalatnál. Az olajfinomító kapacitása évi 18 millió tonna. A tavalyi tender kiírása után Oroszország élénk érdeklődést tanúsított az olajfinomító iránt, de az ügylet végül nem jött létre. (MTI) Cseh export korlátozása Prága. A cseh parlament jóváhagyta azt a törvényt, amely megtiltja nukleáris erőművekben felhasználható cseh termékek exportját Iránba. Az AP jelentése szerint a parlament az USA kérésének tett eleget. A parlamenti határozattal meghiúsul a cseh ZWZ Milevsko cégnek az a terve, hogy részt vegyen a Perzsaöböl partján lévő buseri nukleáris erőműépítésében. A cég tavaly 30 millió dolláros szerződést kötött légkondicionáló berendezések szállításáról. (MTI) Csernobil bezárására nincs pénz Kijev. A csernobili atomerőmű 3. reaktorának leállítása után Ukrajnának nem lesz pénze az erőmű teljes bezárására, sőt, már a reaktor leállítása is biztonsági problémákat okozhat. Egy atomenergiai szakértő szerint eddig is csak az erőmű egyetlen működőképes reaktora termelte árammal tudták az erőműben fenntartani a minimális biztonságot. A nem működő 1. és 2. reaktor biztonsági állapotának fenntartásához szükséges évi 240,8 millió hrivnya (44,35 millió dollár) helyett a költségvetésből mindössze 89,4 millió hrivnyát utaltak ki. Az 1. reaktor végleges leállításához szükséges munkálatokat (tavaly ez 21 millió hrivnyát tett ki), valamint a bezáráshoz szükséges létesítmények megépítését (100,1 millió hrivnya) az állam nem finanszírozza. (MTI) Stratégiai befektetőre várva Pozsony. A Galgóci Huzalgyár instabil részvényesi összetétele következtében, az ország legjelentősebb huzalgyárának máig nem sikerült stratégiai befektetőt találnia. A belga Békáért már másfél évvel ezelőtt leállította a vállalattal folytatott tárgyalásokat és végül egy teljesen új üzem felépítése mellett döntött a közeli Bánovce nad Bebravouban. A huzalgyár a tavalyi évet rendkívül magas, 701 millió koronás veszteséggel zárta, főként a tartalékalap-képzésre fordított pénzek miatt. A vállalatnak azonban folyamatosan csökkennek a bevételei is. Míg 1998-ban elérték a 2,17 milliárd koronát, tavaly ez már csak 1,98 milliárd korona volt. (ú) A Világbank a fejlődő országok kilátásairól Kilábalnak a válságból MTI-HÍR Washington. A fejlődő országok átlagos gazdasági növekedési üteme 2000-ben valószínűleg 4,6 százalékos lesz - közölte a Világbank. A washingtoni székhelyű nemzetközi pénzügyi intézmény becslése szerint 2001-2002-ben a GDP-bővülés ennél valamivel nagyobbnak, 4,8 %-nak ígérkezik. Ez annak a jele, hogy a fejlődő országok csoportja is kezd kilábalni az 1997-99-es fizetési válságból. A növekedés azonban nem lesz egyenletes - olvasható a 2000-re szóló, Global Development Finance nevű Világbank-tanulmányban. Jelenleg 41 olyan „fejlődő” ország szerepel a Világbank listáján, ahol a bevételek hallatlanul alacsonyak, és a GDP alig mutat majd növekedést a következő években. Ezekben az országokban összesen több mint egymilliárd ember él. GDP-növekedés Kelet-Közép-Európában (%-ban) Optimista jelentés a Nemzetközi Valutaalaptól - A kőolaj átlagára idén hordónként 24,50 dollár lesz Javuló világgazdasági kilátások Moszkvai szamovárárus. A Valutaalap szerint Oroszországban idén a GDP 1,5%-kal, jövőre 1,4%-kal nőhet (Archívumi felvétel - Figyelő) Washington. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint korábbi előjelzéséhez képest erősebb lesz idén a gazdaság növekedése a világon. Az IMF április 12-én nyilvánosságra hozandó legújabb előrejelzése szerint világviszonylatban a gazdaság 4,2 százalékkal erősödik. ÖSSZEFOGLALÓ A nemzetközi hitelnyújtó szervezet úgy véli, hogy a világ hazai összterméke (GDP) 2001-ben 3,9%-kal nő. A legutóbbi, októberben közzétett IMF-becslés még csak 3,5 százalékos GDP-emelke- désről szólt. Egy vezető IMF illetékes a múlt héten már 4%-os erősödéssel számolt. Az amerikai gazdaság idén várhatóan 4,3%-kal erősödik a tavalyi 4,1 százalékos növekedést követően, majd 2001- ben a bővülés 3%-ra mérséklődik. Októberi előrejelzésében az IMF úgy vélte, hogy 2000-ben az Egyesült Államok GDP-je 2,6 százalékkal bővül. Az eurózónában a hazai össztermék növekedési ütemét az idén 3,2, az inflációét 1,7%-ra becsli az IMF a tavalyi 2,3 százalékos GDP- növekedés, illetve 1,2 százalékos inflációs ráta után. Az összefoglaló megjegyzi, hogy az inflációs kilátások világszerte magasabbak a tavalyi tényszámoknál, ami nagyrészt az energiaárak megugrásának tulajdonítható. Az euróövezet számára az igazi politikai kihívás az, hogy megteremtse a hosszú távú gyors gazdasági növekedés feltételeit. Ezt olyan monetáris politika szolgálhatja a legjobban, amely az árstabilitásra és a költségvetési megtakarításokat, kínálatösztönA világ hazai összterméke 2001-ben 3,9 százalékkal nő. zést elősegítő nemzeti fiskális politikára összpontosít, nagyobb erőfeszítéseket tesz a strukturális reformok megvalósítására. Utóbbiak kínálják a legjobb esélyt arra, hogy a térség GDP-je az infláció növekedésétől mentesen bővüljön. A jelentés készítői nem kifogásolják, hogy az Európai Központi Bank (ECB) tavaly gazdaságtámogató politikát folytatott, s ezt részben az idén is fenntartja, de fokozatos visszatérést javasolnak a semlegesebb magatartáshoz. Nem látnak okot arra sem, hogy a közeljövőben a kamatlábak növelésére kerüljön sor. Udvariasan fogalmazva az IMF-értékelés megállapítja: az ECB-nél maradt még tere a nagyobb átláthatóságnak, és üdvözli az ECB-nek azt a tervét, hogy rendszeresen ad közre gazdasági előrejelzéseket. A szerzők ugyanakkor igen aggasztónak tartják az euró árfolyamának alacsony szintjét. A Valutalap európai ügyekkel foglalkozó illetékese szerint az eurónak egyenesen 30%-kal kellene erősödnie a következő háromnégy évben a dollárral szemben. Szerinte úgy vált az euró alulértékeltté a dollárral szemben, hogy túlzott mennyiségben dobták a pénzpiacokra. Az IMF illetékese aggodalmának adott hangot azon eshetőség kapcsán, hogy jelentős ingadozások elbizonytalaníthat- ják a remek gazdasági-pénzügyi helyzetet, ha a befektetők rájönnek, eddig mennyire „kiárusították” az eurót és azt vásárolni kezdik, amitől árfolyama hirtelen nagyot erősödhet. Az euróövezet számára a legnagyobb kockázatot az amerikai gazdasági ciklus lejt- menetének időpontját és intenzitását övező bizonytalanságok jelentik. A zóna országainak mindenképpen felül kell vizsgálniuk munkanélküliségi és jóléti programjaikat, rugalmasabb bérszerkezeteket kell ösztönözniük - vélik a Valutaalapban. Az IMF a korábbi becsléséhez képest gyengítette Japán idei évre várható GDP növekedését. A jelentés szerint a szigetország hazai összterméke idén 0,9%-kal erősödik a korábban jósolt 1,5% helyett. Jövőre a GDP várhatóan már 1,8%- kal nő. Ázsiával kapcsolatban az IMF úgy véli, hogy a térség GDP-je idén 6,2%-kal, jövőre 5,9%-kal bővül. A Valutaalap azzal számol, hogy Oroszországban idén a GDP 1,5%-kal, jövőre 1,4%-kal nő. Tavaly az orosz hazai össztermék 3,2 százalékot emelkedett. A jelentés szerint Latin-Amerika kezd kilábalni a tavalyi visszaesésből, és az ottani gazdaságok az idén átlagosan 4%-os, jövőre 4,7%-os növekedést érhetnek el. A Valutaalap szerint Brazília gazdasága, kiheverve a tavalyi valutaleértékelést, az idén 4%-kal, jövőre 4,5%-kal nő. Mexikó, a régió egyetlen országa, amelyet tavaly nem sújtott recesz- szió, 2000-ben 4,5%-os, 2001-ben pedig 5,3%-os növekedést érhet el. Argentína, amelynek gazdasága tavaly 3,1%-kal zsugorodott, az idén 3,4 %-os, jövőre 3,7%-os növekedésre számíthat. Chile a tavalyi 1%- os visszaesés után a GDP 6-6,5%-os bővülésében bízhat. Venezuela, amely a régió legsúlyosabb recesz- szióját élte át tavaly, 7,2%-os gazdasági visszaeséssel, az idén 3,2%- os, jövőre 3,1%-os növekedésben bízhat az IMF számításai szerint. Kolumbia gazdasága a tavalyi 5%- os visszaesés után 2000-ben 3%- kal, 2001-ben 4,8%-kal bővülhet. Peru az idén 4%-os, jövőre 6%-os növekedési ütemet érhet el. Ecuador, amely nemrégiben a dollárt tette meg hivatalos fizetőeszközzé, az elmúlt évi 7%-os visszaesés után várhatóan 1,5%-kal növekszik 2000-ben és 4%-kal 2001-ben. Az infláció az IMF szerint Ecuadorban a tavalyi 55,1%-ról az idén 36,2%- ra, jövőre 17,6%-ra lassul. Mexikóban szintén lassul a drágulás, az idén 10,1%-os, jövőre már 9% lesz. Brazíliában az infláció 7%-os lesz az idén, jövőre 5%-ra esik vissza az IMF szerint. A folyó fizetési mérleg hiányának alakulását a következőképp látja az IMF: Argentínában 4,5%-ról 4,7%-ra, Chilében 2,2%- ról 3,2%-ra, Mexikóban 3,1%-ról 3,2%-ra emelkedik. Brazíliában viszont a tavalyi 4,1%-ról az idén 3,5 %-ra, jövőre 2,5%-ra csökken. Az IMF becslése szerint a kőolaj világpiaci átlagára idén hordónként 24,50 dollár lesz. (MTI, VG) Gazdasági növekedés a nagyvilágban (%-ban) Állam 1999 2000 2001 A világ GDP-je 3.3 4.2 3.9 Vezető ipari államok 2,8 3,3 2,7 Egyesült Államok 4,1 4,3 3,0 Japán 0,3 0,9 1,8 Németország 1,5 2,8 3,3 Franciaország 2,7 3,5 3,1 Olaszország 1,4 2,7 2,8 Nagy-Britannia 2,0 3,0 2,0 Kanada 4,2 3,7 2,7 Ipari államok 2,9 3,4 2,8 Euróövezet 2,3 3,2 3,2 Ázsiai gazdaságok 7,7 6,6 6,1 Fejlődő országok 3,8 5,4 5,3 Afrika 2,3 4,4 4,5 Ázsia 6,0 6,2 5,9 Kína 7,1 7,0 6,5 India 6,8 6,3 6,1 Egy Nobel-díjas közgazdász a jegybankokat tartja felelősnek a magas munkanélküliségért az Európai Unióban A megoldást a kereslet serkentése jelenti MTI-HÍR Brüsszel. A jegybankoknak a szigorú monetáris politika fenntartására irányuló hajlamát tartja felelősnek az Európai Unió krónikusan magas munkanélküliségéért egy Nobel-díjas közgazdász. Franco Modigliani, az amerikai MIT egyetem volt professzora, aki 1985-ben kapta Nobel-díját, az Európai Parlament gazdasági bizottságának keddi meghallgatásán azt mondta: véleménye szerint azért létezik a munkanélküliség, mert azt a jegybankok akarják - írta a Reuters. A tudós szerint be kellene számoltatni a bizottság előtt a valutauniós közös központi bank vezetőit arról, hogy miközben munkaerőpiaci reformokat sürgetnek, miért nem tesznek többet a kereslet serkentésére. - Fel kell ismerni, hogy kereslet nélkül sehova nem jutunk - mondta Modigliani. Az EU statisztikai hivatala éppen kedden tette közzé februári munkanélküliségi adatait - a 11 tagú valutaunióban 9,5, az EU egészében 8,8% volt az állástalanok aránya. Megfigyelők arra számítanak, hogy az év végére az euró-régió államaiban a munkanélküliek aránya akár 9 százalékosra is mérséklődhet. A becslést a jelenleg is kedvező gazdasági konjunkturális helyzetre alapozzák, arra, hogy a tavalyi 2,2%-os növekedéssel szemben az EU-ban a gazdaság 3%-os bővülésére számítanak. Az Európai Unió államai közül Spanyolországban a legmagasabb, 15,2%-os, míg Luxemburgban a legkisebb, 2,2%-os a munkanélküliség. Januárról februárra a jelentősebb tagországokban szintén csökkent: Németországban 8,5-ről 8,4%-ra, Franciaországban 10,5- ről 10,4%-ra. Az EU-ban 1994 májusában mérték a legmagasabb arányú munkanélküliséget, amely 11,8 százalék volt.
