Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

2000-04-29 / 99. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 29. Politika 5 Magyarországi beszélgetés Papp Istvánnal, a tiszai árvíz által fenyegetett Tószeg polgármesterével Ez már a hetedik csapás A Szolnok mellett fekvő Tó­szegen, a Tisza középső sza­kaszán elsőként kezdték meg a gátak megerősítését. Papp István polgármesterrel az utóbbi hetek megpróbál­tatásairól, a rendkívüli hely­zetben felmerült feladatok­ról beszélgettünk. GAÁL LÁSZLÓ A közvetlen veszély, vagy az elő­relátás késztette-e önt arra, hogy elrendelje a védekezést? Az élet kényszerítette ki. Tószeg község már a hetedik csapást vé­szeli át ezzel az árral. 1998 no­vemberében kezdődött egy tiszai árvízzel, amikor a folyó 903 centi­méterrel tetőzött. Ez mégis elég volt ahhoz, hogy a mintegy har­minc éves nyugodtabb időszak után ráébresszen bennünket: le­hetnek még itt árvizek. Akkor elké­szült egy gátrendszer, amely fogni tudta a 903 centiméteres vizet. Ezt követően jött egy nagy havazás, akkor is sok ház megsérült, és jött az 1999-es márciusi tiszai árvíz, amely már 974 centiméterrel tető­zött. Ez volt az a pont, amikor Tó­szeg talán egy kis előnyt szerzett azzal, hogy 1999 tavaszán kemény döntéssel kimondtuk: az eredeti gát vonalán már nem tudjuk meg­védeni a községet, csak ha közvet­lenül a falu szélén építjük fel a gá­tat. Körülbelül hatvan épületet kel­lett lebontani. Szerencsére nem la­kóházakat, csak alsó épületeket, is­tállókat, ólakat, kerítéseke. Min­denki belátta, hogy szükség van er­re. Akkor került a gát olyan alapra, Nagyon kemény ~ harc volt a tavalyi is, de sikerült meg- . óvni a falut. V amelyre most is lehetett építeni. Nagyon kemény harc volt a tavalyi is, de sikerült megóvni a falut. Mekkora károkat okozott a tava­lyi áradás? Akkor 24 ház dőlt össze, köztük 12 a Bügének nevezett kis szigeten; 120 ház megsérült a csurgó meg a szivárgó vizektől. Ezeket tavaly ,Az emberek szó nélkül jöttek és vállvetve védték a falut. (Somogyi Tibor felvétele) nyáron rendbetettük, és akkor azt hittük, hogy mindennek a végén vagyunk. Az úthálózatot is felújí­tottuk, de most az aszfaltburkola­tot mint a papírt gyűrik össze a ha­talmas munkagépek, amelyek a gátra szállítják a homokot. Aztán tavaly júliusban jött a hatalmas vi­har, amely nagyobb károkat oko­zott, mint az előző két árvíz együtt­véve: 580 lakás sérült meg, 60 tel­jesen megsemmisült. Ezen is túltet­te magát a falu, építettünk hatvan új házat, a sérülteket kijavítottuk, megint elkészítettük az úthálóza­tot, és éppen végeztünk, amikor jött a soha nem tapasztalt árvíz. Hát ez az, ami miatt mi előbb kezd­tünk védekezni, mint a többiek. Mikor kezdték a védekezést? Április 4-én minden előzmény nél­kül hozzáfogtunk a gátak emelésé­hez és javításához. Akkor azt mondták, hogy 920-930 centimé­teres víz várható. Tószeg ráadásul olyan fekvésű, hogy szinte egy la­vór fenekén fekszik, körbe va­gyunk véve gáttal. Korábban két nap alatt 300 milliméter csapadék esett, ami azt jelenti, hogy az átla­gos területen ötven-hatvan centi víz állt. Az alapozott épületekkel nagy baj nem volt, de régen itt olyan építési technológia alakult ki, hogy a szakemberek azt mond­ták, a közfalakat nem kell alapozni, mert azok szárazon vannak, elég a külső falakat alapra építeni. A víz ezeket átáztatta, a közfalak elsül­lyedtek és leengedték a mennyeze­tet. Akkor mindenki igyekezett a vizet elterelni, ahogyan csak tudta, a korábban kialakított nyúlgátakat dózerekkel nyomták kifele a saját kertjükből, és engedték le a vizet az alacsonyabban fekvő árterületre. Ennek következtében az 1999-ben megépített 4,5 kilométeres nyúlgát majdnem felét újjá kellett építeni, de az egészre rá kellett tenni mint­egy másfél métert. Ezt pedig csak úgy lehetett, hogy az alapokat is ki­szélesítettük. Április negyedikétől tíz nap alatt komplett védelmet építettünk a falunak, úgy, hogy sokszor ezemyolcszázan-kétezren dolgoztak, nyolcvan-száz szállító- jármű hordta a homokot és ötven munkagép dolgozott a gáton. A tíz nap alatt 80-90 ezer köbméter ho­mokot és agyagot dolgoztunk be, és hatszázeer homokzsákot helyez­tünk el. A szakemberek is azt mondják, hogy Tószeg önállóan védekező település. Az országban mindössze három ilyen van. Tő­lünk nem kellett kitelepíteni a la­kosokat, míg a környező települé­seken, Várkonyon, Vezsenyen, Ti- szajenőn, Tiszasülyön felszóllí- tották erre az embereket. Persze van még mit csinálni, erősíteni kell a gátat. A gátépítéseknél az a baj, hogy amikor a víz apadni kezd, az építők elköszönnek: „kész, végez­tünk”. És akkor jönnek a bajok. Be­ázik a gát, szivárgások, buzgárok keletkeznek. Nem véletlen, hogy itt ma is naponta nyolcvan-száz ember teljesít szolgálatot. Hogyan történik a kárfelmérés és a kártérítés? Ez a jövő feladata. Most írtam meg a minisztériumnak, hogy milyen kárt jelentenek a gátépítés miatt el­bontott épületek. Nagyjából tavaly is rendeztük a károkat. Nem mon­dom, hogy nyerészkedni lehetett rajta, de az emberek legalább azt a tisztességes árat megkapták az épületekért, amibe nekik került. A víz okozta kár felmérése majd ez­után következik. Azt már a vihar­\\ Tíz nap alatt ' komplett védel­met építettünk a falunak. károk idején megtanultuk, hogy minden egyes esetben statikai szakembereket kell alkalmazni. Ezt is az önkormányzat finanszí­rozta. A tavalyi vihar után csak a három statikus bére belejött másfél millió forintba. Ezúttal is szakem­ber fog megvizsgálni minden há­zat, ő mondja meg, mit kell javíta­ni. A most lebontásra kerülő házba személyesen hoztam ki a biztosító emberét, aki mindent lefényképe­zett, dokumentált, így holnap már lehet bontani. Hová megy az, akinek a feje fölül le kell bontani a tetőt? A termelőszövetkezet egykori iro­daházában húsz helyiséget hozat­tam rendbe, még mielőtt a gátat kezdtük építeni. Itt minden család­nak egy, két vagy három szobája van, rendesen berendezve. Most öt család van ott. Budapesti konferencia a kisebbségi jogokról. A négyek a jövőben rendszeresen, félévente találkoznak Megfelelni az európai egyezményeknek MTI-JELENTÉS Budapest. Zárt megbeszélésen, őszinte hangnemben, kritikusan és önkritikusan vizsgáltuk meg a szlo­vákiai, csehországi, lengyelországi és magyarországi kisebbségek hely­zetét, valamint a kisebbségi jogok nemzetközi normáinak gyakorlati érvényesülését - jelentette ki Dávid Ibolya igazságügy-miniszter a viseg­rádi négyek miniszteri konferenciá­ja utáni tegnapi sajtótájékoztatón. A Budapesten megtartott miniszteri konferencián a házigazda Dávid Ibolya igazságügy-miniszter mellett részt vett Csáky Pál szlovák minisz­terelnök-helyettes, Petr Uhl cseh emberjogi kormánybiztos, Janusz Niedziela lengyel államtitkár, vala­mint megfigyelőként jelen volt Eckstein Kovács Péter, Románia ki­sebbségügyi minisztere. Dávid Ibolya jelezte: a visegrádi né­gyek a jövőben félévenként talál­koznak majd, amikor megvitatják a nemzeti kisebbségek és a roma kér­dés legidőszerűbb kérdéseit. Külön­böző projekteket valósítanak meg az elkövetkezendő időszakban - kö­zölte a miniszter asszony-, mert va­lamennyi résztvevő szeretne megfe­lelni a kisebbségi jogok érvényesü­lését szabályozó európai egyezmé­nyeknek. Petr Uhl bejelentette: ok­tóberben Prága lesz a házigazdája az emberi jogi kérdésekkel foglalko­zó konferenciának, s erre meghívják az ET és az EU képviselőit is. Csáky Pál hangsúlyozta: a tanácsko­záson résztvevő valamennyi ország közös érdeke az Európai Unióhoz való csatlakozás, de ez csak akkor valósul meg, ha tovább folytatják a dialógust és egyeztetik a törvénye­ket. Janusz Niedziela megállapítot­ta: a visegrádi négyeknél előrehala­dás történt a kisebbségi kérdésben, hiszen megvalósult a nemzetiségi kisebbségek oktatási és kulturális szabadsága. Eckstein Kovács Péter hangsúlyozta: foglalkozni szüksé­ges műid a kisebbségek, mind pedig a határon túlra rekedt nemzetré­szek sorsával. A román kisebbség- ügyi miniszter az uniós csatlakozás egyik alapvető feltételének minősí­tette a kisebbségi jogok érvényesü­lésének a biztosítását, ebben vala­mennyi ország érdekelt. Méltatta az RMDSZ kormányzati felelősségvál­lalását, mivel az szerinte előrehala­dást jelentett a romániai kisebbségi kérdések megoldásában. Szlovákia teljesítette a technikai előfeltételeket. Mára csupán egy komolyabb kifogás maradt. Pozsony júniusban az OECD tagja lehet ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákia a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szer­vezet (OECD) tagságának minden technikai előfeltételét teljesítette, jú­niusban az OECD tanácsának ülésén így reális esélyünk nyílik annak el­nyerésére - nyilatkozta Brigita Schmögnerová. A pénzügyminiszter asszony által vezetett 13 fős delegá­ció csütörtökön az OECD nemzetkö­zi befektetéseket és tőkeáramlást fel­ügyelő bizottságának párizsi ülésén Szlovákia felkészültségéről számolt be. Az OECD-bizottság és Szlovákia közt sorrendben ez már a második tárgyalás, az elsőre még az előző kormány alatt, 1996 júliusában ke­rült sor. Az akkor 30 fős tárgyalócso­portnak azonban nem sikerült meg­győznie az OECD szakembereit az ország felkészültségéről. Egyrészt rengeteg kivételt kértek, másrészt a szervezet sem értékelte eléggé a szlovákiai privatizáció akkori átlát­hatatlan, a külföldieket szinte teljes mértékben kizáró módszereit. Az OECD 1996-ban így 5-5 hiányossá­got rótt fel az országnak a külföldi befektetések és a tőkeáramlás, hár­mat pedig a szolgáltatások terüle­tén. Schmögnerová szerint mára csupán egy komolyabb kifogás ma­radt. Ez azonban már részben az USA és Európa közti politikai érde­keket is érinti. Az Európai Bizottság audiovizuális politikával kapcsola­tos 86/552-es rendelete szerint a té­vétársaságok által közvetített filmek 50 százalékának európainak kéne lennie, ami ellen az USÄ - diszkrimi­nációra hivatkozva - keményen til­takozik. Az ügyről Ján Jursa OECD- kormánybiztos további tárgyaláso­kat folytat a szervezet képviselőivel, és akár már a jövő héten megszület­het az egyezség, (mi) ■■■■i HHi Júliustól módosul a telefon átalánydíja Pozsony. A Szlovák Távközlési Vállalat (ST) július elsejétől módo­sítaná a vezetékes telefon havi átalánydíját, mely összeg bizonyos mennyiségű ingyenhívást is lehetővé tenne. A pénzügyminisz- tériummmal még tart az árszabásról folyó egyeztetés, de annyi már valószínűsíthető, hogy a havi díj (ÁFA nélkül) nem lépné túl a 130 koronát, s a hétvégeken mintegy 1-1,5 órás helyi beszélgetés ingyenes lenne. (P) A Postabank emelné alaptőkéjét Pozsony. Mint ismeretes, a Postabank április 26-i közgyűlésén el­maradt a korábban jelzett alaptőke-emelés, és döntés született a rendkívüli közgyűlés május 23-ra való összehívásáról. A közgyűlé­sen a tervezett 1 milliárd korona helyett a részvényesek 1,5 milli­árd koronával emelnék az alaptőkét, (ú) Adósságrendező bizottság az SZTV-nél Pozsony.A Szlovák Televízió felgyülemlett gondjainak kezelé­sével megbízott bizottság elsőként az SZTV legidőszerűbb prob­lémájával, a Szlovák Távközlési Vállalattal szemben felhalmo­zott, több mint félmilliárd koronás adósságával kíván foglalkoz­ni. Az újonnan létrejött testület tagjai legközelebb május 9-én találkoznak. (SITA) Kétoldalú találkozókra is sort kerítenek Orbán Viktor Pozsonyban ÚJ SZÓ-IN FORMÁCIÓ Pozsony. Mintegy 120 külföldi politikus és szakértő részvételével zajlik ma és holnap Pozsonyban az a nemzetközi konferencia, amely a NATO jelenlegi helyzetével és az atlanti tömb bővítésének kérdése­ivel foglalkozik. A jeles külföldi részvevők között lesz Orbán Vik­tor magyar miniszterelnök és Mar- tonyi János külügyminiszter. A magyar kormányfő már tegnap a késő esti órákban a szlovák fővá­rosba érkezett, egyenesen a viseg­rádi csoport miniszterelnökeinek lengyelországi találkozójáról. Or­bán Viktor ma délelőtt felszólal a konferencián. Értesüléseink sze­rint beszéde alatt jelen lehetnek a sajtó képviselői, a tanácskozás egyébként a nyilvánosság kizárá­sával zajlik. A magyar kormányfő délben Mikulás Dzurindával ebé­del egy Pozsonyhoz közel eső tele­pülésen, amelyen lapunk értesülé­sei szerint nem hivatalos megbe­szélésekre is sor kerül. Délután a kormánypalotában rövid sajtónyi­latkozatot tesznek, majd a magyar miniszterelnök hazautazása előtt rövid magánprogramot bonyolít le. Martonyi János ma érkezik Po­zsonyba és beszédére előrelátha­tólag délután kerül sor. Ezen kívül hivatalos megbeszéléseket folytat a szlovák diplomácia vezetőjével, Eduard Kukannal. Lapunk úgy tudja, hogy a magyar- országi politikusok és az MKP ve­zetői. között hivatalos megbe­széléseket nem terveznek, (pve) Carnogursky: a kormányfő idő előtti választásokat akar Dzurinda meglepődött SITA-HÍR Pozsony/Gniezno. Mikulás Dzu­rinda kormányfő határozottan el­utasítja a feltételezést, miszerint érdekelt lenne az előrehozott vá­lasztások megtartásában. „Min­den erőmmel azon vagyok, hogy a következő választásokra 2002- ben kerüljön sor” - tette hozzá a miniszterelnök azzal összefüg­gésben, hogy Ján Carnogursky egy tegnapi sajtótájékoztatón ki­jelentette: „Dzurinda az előreho­zott választásokra játszik.” Az igazságügyi miniszter szerint a megoldás kulcsa Dzurinda és Jozef Migas parlamenti elnök ke­zében van. Hozzátette, személye és a kereszténydemokraták ellen lejárató kampány folyik. Dzu­rinda nem kíván találgatásokba bocsátkozni Carnogursky kijelen­tését illetően, azonban a kor­mányfőt „rendkívül meglepték” az elhangzottak. PARLAMENTI ARANYKÖPÉSEK A Ladislav Pittner belügyminiszter elleni bizalmatlansági indít­vány vitájából: Stanislav Húsár (HZDS) a koalíciós képviselőknek: „Kívánom, hogy továbbra is szeressék a felebarátaikat, de az Istenért, ne hasz­náljanak közben dinamitot!” TiborCabaj (HZDS): „Ha azt beszélik, hogy Meciar bűnös, miért nem emelnek vádat Dzurinda és Moravcík ellen, miért nem robban fel az ajtajuk?” JozefProkes (SNS) pontosítása azután, hogy lemondásra szólítot­ta fel Dzurindát és Pittnert: „Elvileg elég, ha csak a miniszterelnök úr teszi meg”. Jozef Gajdos (HZDS) Ivan Simko (SDK-SDKÚ) felszólalásáról: „Simko úr itt bemutatta, miként távolodnak el a kereszténységtől a Kereszténydemoktata Mozgalom és annak mutánsai”. Anna Malíková (SNS) szerint a Dzurinda kezéhez vér tapad, mert kormánya közreműködött a „NATO gyilkosainak” jugoszláviai bombázásában. Meciar előállítása óta pedig: A miniszterelnök mancsa nemcsak vértől, semtextől is mocskos. Ennyire az egyszerű bűnözők keze piszkos”. Miroslav Maxon (HZDS) Pittnerrről: „Jó belügyminiszter lehetett volna, de a középkori inkvizíció korában”. Ladislav Pittner belügyminiszter az ellenzék viselkedéséről: „Ha hét évig nem ültem volna itt, azt hinném, bolondokházábaan va­gyok”. Roman Hofbauer (HZDS) erre megjegyezte: „Én sem tartottam önt, maga sem tart engem bolondnak, de maga rossz célokra hasz­nálja a paramétereit”. Jozef Kalman a beszédesebb ellenzékre célozva: „Ha az egyik fél beszél, a másik pedig hallgat, egyértelmű, hogy az elsőnek van igaza”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom