Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

2000-04-19 / 92. szám, szerda

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 19. NYERSANYAGPIACOK Túl sok a kávé A New York-i értékpapírok „fe­kete péntekje” is hozzájárult ah­hoz, hogy a nyersanyagárak zö­me gyengén zárta a hetet. A leg­markánsabb áresést a túlkínálat nyomasztotta kávépiacokról je­lezték. Chicagóban elsősorban aszerint ingadoztak a gabona- és szójaárak, hogy éppen száraz vagy csapadékos időjárást jósol­tak a helyi időjárási előrejelzé­sek. Végül a besszvárakozások váltak meghatározóbbá, amit az amerikai értékpapírpiacok me­gingása is elősegített. A májusi tonnánkénti jegyzéseket tekint­ve a búza és a kukorica ára mintegy 1, a szójababé pedig több mint 2 dollárral zárult ala­csonyabban az előző hétvégi szintnél. A legújabb washingto­ni termés-, illetve exportprognó­zisok is inkább elbizonytalaní­tottak, mintsem szilárdították a piacot. így a folyó idényben a korábban vártnál kisebb búza­exportot és nagyobb át­menőkészleteket jósolnak. Bú­zából és szójából ugyan növe­kedhet az USA kivitele és csök­kenhetnek az átmenőkészletek, ugyanakkor a konkurens orszá­gok várhatóan nagyobb termése Felével kevesebb vanília Antananarivo. A Hudahciklon északkelet-madagaszkári pusz­títása miatt az idén a vaníliater­més 50%-os csökkenésére lehet számítani. Madagaszkár a világ legnagyobb vanüiatermelője, 27 ezer hektáron foglalkoznak vaníliával, és ebből 24 ezer hek­tár ültetvény az északkeleti Sa­va vidéken van, ahol a legjob­ban pusztított a ciklon Az idén 1200 tonnás termésre számítot­tak az északkeleti térségben. A múlt hét elején az ítéletidő az ültetvények 30-80%-át letarol­ta. Ezért az idén Madagaszkár várhatóan csak 600-700 tonna vaníliát tud exportálni. A volt mezőgazdasági miniszter sze­rint a termelés évente 200 ton­nával növelhető, és legalább há­rom évig tart, míg az ültetvé- nyekannyira rendbejönnek, hogy elérhető az idénre eredeti­leg tervezett termés. (MTI) Túlkínálat a banánpiacon Brüsszel. Az elmúlt év vége óta Európában és az USA-ban is fo­lyamatosan emelkedett a banán importára. Ez jól jött a megelőző időszakban meglehetősen gyen­ge kereslettől szenvedő ex­portőröknek, s azok igyekeztek is kihasználni a helyzetet, amit az is mutat, hogy 1999 azonos időszakához képest növelték a szállításaikat. Az árak erősödé­a jövőben ronthatja az amerikai exportőrök kilátásait. A kávépia­cokat egyértelműen a besszhan­gulat uralta a tőzsdei készletek további növekedése, valamint a termelők és a spekulációs ala­pok markáns eladásai nyomán. A New York-i tőzsde nyerskávé- készletei immár 1,7 millió (egyenként 60 kilogramm) zsák fölé duzzadtak, a pörkölocégek viszont nem sietik el a vásárlá­saikat. Brazília soron következő szüreti idénye is az előző idény­belinél jobb terméssel kecseg­tet. így a latin-amerikai eredetű arabica kávé tonnánkénti ára (májusi szállításra) 154 dollárt esett egy hét alatt. Hasonlóképp Londonban - a főleg ázsiai és afrikai eredetű robusta kávé fő piacán - is hétéves mélypont közelébe esett az árszint. A júli­usi szállítású robusta tonnán­kénti ára a zárónapon csaknem 50 dollárral maradt el az előző péntekitől, sőt hétközben 8 dol­lárra megközelítette az 1993. június eleji 882 dolláros mé- lyontot. A mélyrepülését előse­gítette a tavalyinál nagyobb vi­etnami és elefántcsontparti ter­més, illetve export. (VG) sében nagy a szerepe az orosz piac élénkülésének, noha az még mindig csak nagyjából a fe­lét veszi fel az 1998. évi import­jának. A termelők ajavuló árak hatására új ültetvényeket telepí­tettek, Ecuadorban például - amely a világ első számú banán­exportőr országa -150 ezer hektárnyit, ennek következté­ben az ültetvények teljes terüle­te már 23-25 ezer hektárral na­gyobb, mint a tavalyelőtti El Nino éghajlati anomália előtt volt. Ennek is köszönhetően idén januárban 3%-kal, 360 ezer tonnára növelték exportju­kat. Ecuador tavaly 3,9 millió tonna banánt értékesített a nemzetközi piacon. A viszony­lag magas márciusi árszint azonban megfigyelők szerint májusig nem tart ki, mivel Hon­duras és Guatemala termelése is normalizálódott a Mitch hurri­kán emlékezetes tavalyi kártéte­le után. Nem kizárt, hogy a ba­nánpiacon hamarosan ismét túl­kínálat alakul ki. (EUROFRUIT) Magyarországi belvízkárok Budapest. A belvízzel elöntött területek nagysága a kedvező időjárásnak és az intenzív véde­kezésnek köszönhetően lassan csökken. A magyar földműve­lésügyi tárca legfrissebb jelenté­se szerint mintegy 233 ezer hektárt borít belvíz, amelyből 147 ezer hektár vetés és szántó terület. (MTI) AGRÁRMORZSÁK A mezőgazdasági termelők is készülnek a húsvéti ünnepekre. (Somogyi Tibor felvétele) A holland Heineken söripari társaság szlovákiai képviselői bíznak a hazai piac gyors fellendülésében A sörárpatermelők is jól járnak Rimaszombat. A múlt héten hivatalosan bejelentették, hogy a Heineken megvásá­rolta a rimaszombati sör­gyár részvényeinek 52,47 százalékát. Ezzel immár a Gemer is - az Aranyfácán, a Corgon, a Kelt és a Martiner mellett - Európa legna­gyobb söróriásához tartozik. FARKAS OTTÓ A 35 ezer embert foglalkoztató hol­land társaság a világ 170 országá­ban van jelen. T avaly 90 millió hek­toliter sört gyártott, teljesítmény­ben a céget világviszonylatban csak az amerikai Anheustel-Busch előzi meg. A Heineken 1995-ben - az ógyallai Aranyfácán részvényei­nek megvásárlásával - vetette meg lábát a szlovák söriparban. A rimaszombati sör- és malátagyár 1966-ban épült, és egy hazai társa­ság privatizálta 1992-ben. A csődel­járásban levő üzemet 1999 őszén látogatta meg a holland cég képvi­selője, mely decemberben megvet­te az eladósodott gyár részvényeit. Peter Gerardus Jacobus van Brecht, a Gemer vezérigazgatója elmondta, 1995-től folyamatosan csökkent a gyár eladott termékeinek volume­ne. A holland szakember szerint azért, mert a gyár korábbi tulajdo­nosai indokolatlanul megváltoztat­ták az ital recepjét, a piacon nem a kedvelt és keresett ízű sör jelent meg. A fogyasztók pedig a „más” Gemer helyett inkább a finomabb Aranyfácánt vásárolták. Brecht úgy véli, hátrányosan befolyásolta a gyár tevékenységét a vezetésben történt gyakori váltás is. Hogy eze­Jean-Paul van Hollebeke, a Heineken Slovensko Rt. vezérigazgatója. A Gemer sörgyár új tulajdonosai a Rimaszombatban készített maláta jelentős részét szeretnék külföldön értékesíteni. (Archívumi felvétel) kután mégis miért vették meg a ri­maszombati sörgyárat? Hollebeke szerint a kiadásuk nyilvánvalóan hamarosan megtérül, mivel a Ge­mer kiváló adottságokkal rendelke­zik. Az eredeti recept alapján főzött sör közkedvelt volt, s a hollandok szeretnék elérni, hogy a jövőben is­mét az legyen. Ezért felkeresték a gyár régi alkalmazottait, velük kon­zultálva állították össze az eredeti receptúrát, melynek alapján a na­pokban már meg is kezdték az „ere­deti” sör főzését. Brecht a malátarészleget is kiemel­te. Elmondta, a Rimaszombatban készített maláta jelentős részét sze­retnék külföldön értékesíteni. Részben az olaszországi, az ukraj­nai, a lengyelországi stb. leányvál­lalataiknál, illetve másutt. A Gemer vezérigazgatója a mezőgazdasági termelők számára is nagy jelentő­ségűnek nevezte a Heineken jelen­létét a térségben, és vázolta azokat a lehetőségeket, amelyeket a Ge­mer nyújthat a sörárpa termesztői­nek. Az Aranyfácánnál jól bevált formát fogják Rimaszombatban is alkalmazni, tehát februárban szer­ződést kötnek a termékre és kifize­tik a vetőmagot, májusban-június­ban anyagilag segítik a termelőt a műtrágyák és vegyszerek megvá­sárlásában, augusztusban-szep- temberben pedig kifizetik a mara­dék összeget. A sörgyár ezenkívül szakmai tanácsot ad a sörárpa ter­mesztéséhez, mivel a holland több­ségi tulajdonosok ezen a területen is látnak még pótolnivalót. A Gemer sörgyár éves kapacitása 400 ezer hektoliter, de az elmúlt években ennek valamivel több, mint a felét termelte ki. A Heine­ken idén már 25 millió koronát ru­házott be a termelőrészlegbe - Brecht szerint három év alatt mint­egy 100 millió korona értékű fej­lesztésre lesz szükség, ha verseny- képessé akarnak válni a piacon. A Heineken egyébként nemcsak Ri­maszombatban végez nagyobb be­ruházásokat, hanem szinte vala­mennyi szlovákiai sörgyárában. A holland társaság szlovákiai első embere elmondta, hogy ezek a munkálatok eddig 1,3 milliárd ko­ronába kerültek. A bevételek még messze elmaradnak a kiadások mellett, és a beruházásokat nem holland pénzekből fedezik, hanem szlovákiai bankoktól, itteni pénz­ügyi feltételek mellett vesznek fel hiteleket. Hollebeke kifejtette, ha nem bíznának a szlovákiai piac gyors fellendülésében, nem ruház­nának be ilyen ütemben. Brüsszel már benyújtotta tárgyalási javaslatát A részletekre várni kell MTI-HÍR Brüsszel. Az Európai Bizottság el­készítette és eljuttatta az Európai Unió tagországaihoz azokat a ja­vaslatait, amelyek az EU kiinduló álláspontjának alapját képezik a személyek szabad mozgásáról és a mezőgazdaságról szóló csatlako­zási tárgyalásokon. A mezőgazdaság tipikusan az a te­rület, ahol jelentős változtatásokra kell számítani a bizottsági javaslat­hoz képest a júniusban előterjesz­tendő uniós kezdő pozícióban - tu­dósít az MTI. Utóbbi végleges vál­tozatát a tagországok képviselői dolgozzák majd ki az elkövetkező hetek folyamán, de Günter Verhe­ugen bővítési főbiztos már jelezte, hogy még ekkor is csupán hiányos és nem kifejezetten lényegre törő dokumentumokra kell számítani. Brüsszelben megerősítették, hogy az átadott javaslatok közül egyelő­re hiányoznak a növény- és állat­egészségügyi témák, amelyek ugyanakkor minden bizonnyal benne lesznek a júniusi tárgyalá­sokra előterjesztett dokumentum- csomagban. A bizottsági szóvivő sem nyilatkozott arról, hogy - a széles körű kelet-európai várako­zásoknak megfelelően - javasol-e a bizottság átmeneti időszakot kérni bármelyik érintett témakör­ben, mint ahogy általában nem kí­vánt szólni a javaslat tartalmáról. A testület álláspontról kiszivárgott hírek szerint szinte minden eset­ben sokallja azokat a termelési és támogatási szinteket, amelyeket a kelet-európai államok kértek saját kezdő álláspontjuk ismertetése­kor. Franz Fischler, a bizottság mezőgazdasági felelőse ugyanak­kor kifejtette, hogy a tagjelöltek igényével ellentétben a közvetlen uniós agrártámogatások fokozatos bevezetését javasolja az új tagok­ra, nem pedig azonnali teljes körű alkalmazásukat. SITA-HlR Selmecbánya. A 2005-ig szóló új erdőgazdálkodási koncepció fő célja a hazai erdők védelme és az erdőgazdálkodás finanszírozásá­nak biztosítása - jelentette ki hét­fői sajtóértekezletén Pavel Kon- cos földművelésügyi miniszter. A minisztérium célja a fa feldogo- zottsági szintjének növelése. A tárcavezető szerint ennek része lenne egy új cellulózgyár építése, amely évente 250-300 ezer ton­na cellulózt állítana elő. Malac­kán a Swedwood Slovakia hama­rosan megnyitja az új, funérleme- zeket gyártó üzemét. Ezenkívül a közeljövőben az ipari, vízgazdál­kodási és mezőgazdasági kihasz­nálásra tervezett faanyagok ter­melése nő. Blazej Mozucha, az állami erdőgazdákodási vállalat igazga­tója szerint az idei szlovák fater­melés várhatóan 3 millió köbmé­ter lesz és ennek tíz százaléka hagyja el az országot. Eközben azonban a nyersanyag minősége folyamatosan romlik. Az erdészeti kutatóintézet vizs­gálata szerint a hazai erdők több mint nyolcvan százaléka beteg. Az erdők védelmére a költségve­tés hármszázhatvan millió koro­nát szán, miközben Koncos sze­rint erre a célra 1,1 milliárd koro­nára lenne szükség. Kifogásolta, hogy az erdőket károsító szennye­zésekért kiszabott büntetések az állami környezetvédelmi alapba kerülnek. Azt szeretné, ha az ösz- szeg egy része az erdőalapba ván­dorolna. Milan Belácek, a földművelésügyi minisztérium szekcióivezetője szerint nagy problémát okoz szá­mukra, hogy az eredeti tulajdo­nosok nem hajlandóak visszaven­ni 200 ezer hektár erdőt, ami a költségvetésnek évente 500 mil­lió koronás többletkiadást jelent. Elvetették a tervezett szigorításokat - betiltják az antibiotikumokkal szemben ellenállóvá vált gének alkalmazását Zöld utat adtak a génmanipulációnak ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Nem tehetők törvényi­leg felelőssé az általuk okozott egészség- és környezetkárosodá­sért a géntechnológiával módosí­tott szervezeteket élelmiszereik­ben felhasználó cégek - határozott az Európai Parlament (EP). Az Eu­rópai Bizottság és a biotechnológi­ai ipar áttörésként értékeli a dön­tést, míg a zöldszervezetek azzal vádolják az EP-t, hogy az indoko­latlanul hajolt be az ipari érdekek előtt, és megfeledkezett a köze­gészség védelméről. A géntechnológiával módosított gabonafajták felhasználásával kap­csolatos kérdéseket egy általános környezeti felelősségi törvényen belül szabályozza majd az Európai Unió az EP tegnapi határozatának értelmében - adja hírül a Reuters. Ezenkívül az EP 2005-től betiltja az antibiotikumokkal szemben ellen­állóvá vált gének alkalmazását, az újonnan előállított és a már meglé­vő fajták közötti géntranszfer en­gedélyezéséről pedig egyéni elbírá­lás alapján dönt. A szavazást a bio- technológia-ipar, illetve a zöldszer­vezetek kemény lobbizása előzte meg - írja a The Guardian. Számos, a génkezelt gabonanövé­nyek alkalmazásának körülményeit szigorító javaslat került napirendre, ám az EP elvetette azokat. A keménykezűbb tervezet ugyanis a génmanipulált anyagokat alkalma­zó cégeket környezeti károkozásért tette volna felelőssé, illegálissá nyil­vánította volna a régi és az új gabo­nafajták közötti géntranszfert, illet­ve azonnali hatállyal beszüntette volna az antibiotikummal szemben ellenállóvá vált gének alkalmazá­sát. Margót Wallström, az Európai Bizottság környezetvédelmi ügyek­ben illetékes főbiztosa külön közle­ményben üdvözölte a szavazás eredményeit - olvasható a bizottsá­gi jelentésben. Mint mondta, a je­lenlegi keretek között kiegyensú- lyozottabban és hatékonyabban megvalósítható a genetikaüag mó­dosított szerves anyagokkal (GMO- kal) kapcsolatos kockázatok keze­lése, illetve jövőbeli engedélyezte­tése is. Áttörésként értékeli a dön­tést az európai biotechnológia-ipar is, azt remélve, hogy hamarosan feloldják az új GMO-termékek re­gisztrációjára vonatkozó, már két éve fennálló tilalmat - úja a The Wall Street Journal. Egyértelműen nemtetszésüket fejez­ték viszont ki a döntéssel kapcsolat­ban a környezetvédők. Hiltur Breyer német zöldpárti képviselő szerint a törvény nemhogy nem járul hozzá a közvélemény GMO iránti bizalmat­lanságának mérsékléséhez, hanem csak erősíti azt. A Föld barátai moz­galom pedig arra hívja fel a fogyasz­tók figyelmét, hogy génkezelt termé­kek vásárlásakor tudniuk kell, hogy a gyártók nem voltak hajlandók fele­lősséget vállalni az általuk esetlege­sen okozott károkért. Csalódottságá­nak adott hangot David Bowe, a brit környezetvédelmi miniszter szóvi­vője is, amiért az EP beadta a dere­kát a biotechnológia-iparnak és az Európai Bizottságnak, (v.g.) Faipari tervek - A feldolgozottság növelése a cél Új papírgyárat építenek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom