Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

2000-04-19 / 92. szám, szerda

El Politika ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 19. Michal Val'o lánya visszavonta Pozsony, Nagyszombat. Az ügyészség leállította az egy­kori legfőbb ügyész, Michal Való ellen indított büntető el­járást, mely zsarolás, testi sértés és vallásszabadság kor­látozása miatt folyt. A bűntet­teket 26 éves Barbora lányá­val szemben követte el. Milan Hanzel legfőbb ügyész el­mondása szerint a lány vis­szavonta a feljelentést. Jog­körrel való visszaélés miatt azonban tovább folyik az eljá­rás Való ellen. Ezt azzal kö­vette el, amikor legfőbb ügyészként nem tett eleget Michal Kovác akkori államfő amnesztiarendeletének. Tet­tét azzal magyarázta, hogy nem volt biztos benne, a ren­delet összhangban van-e az alkotmánynyal. (SITA) Megnyílik a svájci vízumosztály Pozsony. A külügyminisztéri­um tájékoztatása szerint a svájci nagykövetség Tolsztoj utca 9 szám alatti épületében május 2-án megnyílik a ví­zumosztály. Az ügyfeleket munkanapokon 9 órától 11.30 óráig fogadják. Érdeklődni a 07/59 301110-es telefonszá­mon lehet. (SITA) Anyagi érdekek a háttérben Pozsony. Pavol Kanis, a De­mokratikus Baloldal Pártja mi­niszteri klubjának elnöke sze­rint a párt egyes tagjai szava­zásának hátterében bizonyos anyagi érdekek is állnak. A vé­delmi miniszter elmondta: Jozef Migas anélkül hívta ösz- sze a koalíciós tanácsot, hogy előtte egyeztetett volna a párt szerveivel és a koalícióval. Ka­nis hétfőn este a Markíza tele­vízió Rosta című politikai vita­műsorában kijelentette: nem támogatja a koalíciós szer­ződés megnyitását, tűért ez a kormány összetételének mó­dosítását vonná maga után. Szerinte ez csak akkor jöhet szóba, ha egyeseknek „nem jön meg a józan eszük”. Ebben az esetben néhány posztot új­ra be kell tölteni. (SITA) Pavol Kanis szerint Jozef Mi­gas nem tárgyalt senkivel a koalíciós tanács ülése kapcsán (Fotó: Dömötör Ede) Beteljesületlen várakozások Kassa. „A helyzet, amely a csütörtöki parlamenti szava­zás és a Demokratikus Balol­dal Pártja országos tanácsá­nak szombati ülését követően kialakult, nem az, amit akar­tunk -jelentette ki Milan Cié, a Demokratikus Centrumpárt alelnöke. - Minden rengés ne­gatív következményekkel jár a hazai és a nemzetközi politi­kai színtéren egyaránt.” Cic szerint a jelenlegi helyzet át­meneti. Várakozásai szerint a koalíció hamarosan, talán az ellenzék részvételével meg­oldja a problémát. „Bízom benne, hogy a viszonyok leg­később a választásokon rende­ződnek” - mondta Cié. (SITA) Pavel Rychetsky: Szlovákia jó útra tért Pozsony. Csehország üdvözli és biztatónak tartja a Mikulás Dzu- rinda elleni bizalmi szavazás ered­ményét, amely megerősítette posztján a miniszterelnököt, és vi­lágosan rámutatott, hogy a kabi­net a demokratikus többség támo­gatását élvezi - jelentette ki Pavel Rychetsky cseh miniszterelnök-he­lyettes a Dzurindával folytatott tárgyalás során. Hozzátette: Szlo­vákia a jelenlegi koalíciónak kö­szönhetően jó útra tért. Ha az or­szág bármilyen okból letérne erről az útról, az Rychetsky szerint a la­kosságra, a külpolitikai helyzetre és a kapcsolatokra is negatív hatás­sal lenne. A büntető és polgári tör­vénykönyv újraszerkesztéséről és a két állam integrációs törek­véséről volt szó a Ján Camogursky igazságügyi miniszterrel folyata­tott megbeszélésének. Rychetsky fontosnak tartja Camogursky fel­vetését, hogy mindkét ország kap­csolódjon be az emberi jogok új európai chartájának előkészítésé­be. „Szükséges, hogy a csatlakozás előtt álló országok kivegyék részü­ket az európai integráció új pillére­inek építéséből” - mondta Rychetsky. (s; t) Mikulás Dzurinda üdvözli Pavel Rychetskyt (TA SR-felvétel) Nemzetiségi tagozatok Jóváhagyott szabályzat Nyitra. A Konstantin Egyetem ve­zetősége hétfőn jóváhagyta a ma­gyar, a német és a roma szekció sta­tútumát, melynek értelmében még ebben a szemeszterben megkezd­hetik működésüket a nemzetiségi tagozatok. Amint Kmef Tibortól, a kisebbségi pedagógusképzésért fe­lelős rektorhelyettestől megtudtuk, mára összehívták az egyetem ma­gyarul oktató pedagógusait és a ro­ma tanszék munkatársait, hogy tá­jékoztassák őket a szekciók szerke­zeti felépítéséről, hatásköreiről és a tanácstagok választásának módjá­ról. Az elfogadott szabályzat értel­mében a kari tanácsba a tanszékek választott képviselői és két diák ke­rül, az egyetemi tanácsba pedig minden karról 2-2 magyar pedagó­gus és karonként a magyar diákok egy választott képviselője. A taná­csok hivatali ideje három év, élükön választott elnök áll, aki a testület ne­vében hivatott eljárni. Hatáskörüket illetően a magyar szekció kari taná­csai javaslatokat nyújthatnak be a dékánhoz és a dékánhelyette­sekhez, az egyetemi tanács pedig a rektorhoz és a rektorhelyettesekhez „a magyar pedagógusképzés kér­déskörét és a célirányos összegek el­osztását ületően”, döntési jogkörük azonban nincs, (vm) Magyar millennium: történészkonferenciát tartottak a patinás Georgetown Egyetemen Asztalcsapkodással nem emelhető az életszínvonal Viharok után szélcsend Washington. Az ezeréves ma­gyar államiság alkalmából a washingtoni magyar nagykö­vetség által szervezett ese­ménysorozat részeként hét­főn a patinás Georgetown Egyetemen történészkonfe­renciát tartottak MTI-TUDÓSÍTÁS A rendezvényen - amelyen neves magyar és amerikai szakemberek vettek részt - a magyar távolabbi és közelmúlt egyes kiemelten fontos időszakait áttekintő előadások hangzottak el. A rendezvény meghí­vottait és az érdeklődő közönséget Leo J. O’Donovan jezsuita atya, az egyetem elnöke üdvözölte, a beszél­getést pedig Jeszenszky Géza wa­shingtoni magyar nagykövet vezet­te. Veszprémy László hadtörténész (Közép-európai Egyetem) az állam- alapítás körülményéből, Ágoston Gábor (Georgetown Egyetem) az ottomán hatalom időszakáról, Deák István (Columbia Egyetem) az 1848/49-es szabadságharcról, John Lukacs (Chestnut HiU College) pe­dig a 20. századról tartott előadást. Az elhangzottakhoz megjegyzése­ket fűzött Szegedy-Maszák Mihály (Indiana Egyetem), Harley D. Bal- zer (Georgetown Egyetem) és Pók Attila (Magyar Tudományos Akadé­mia). A hozzászólások közös gon­dolata volt, hogy a magyarság, miu­tán egy évezreden át kemény har­cokban védte kulturális és politikai önállóságát, a 20. század végére olyan helyzetbe került, hogy saját maga dönthet sorsáról, kiteljesed­hetnek nemzeti törekvései. Eközben azonban a világban - figyelmezte­tett Harley D. Balzer- globalizációs tendenciák tapasztalhatók, nemzet­közi szervezetek, multinacionális vállalatok kényszere érvényesül, sőt még a nemzetközi bűnözés jelensé­ge is a nemzetek kölcsönös függését húzza alá, és Magyarországnak eb­ben a koordinátarendszerben kell megtalálnia helyét. Pók Attila azzal érvelt a viharos ezeréves történelem „derűlátó olva­sata” mellett, hogy a megrázkódta­tások mindig energiát is felhalmoz­tak a magyarságban: 1848 óta újra meg újra erősítették a demokratílois hagyományokat, illetve számos ta­pasztalat árán kialakították a szom­széd nemzetekkel való megbékélés szükségességébe vetett meggyőző­dést. Lukacs professzor egyebek közt szólt arról, hogy a 20. század elején Magyarországon igen sikeresen va­lósították meg a magyarok, néme­tek és zsidók együttélését. John Lu­kacs azt a véleményét fogalmazta meg, hogy 1956 „a nemzetközi kommunizmus Sztálingrádja” volt. „Az 56-os magyar események abban az értelemben jelentettek fordulatot a hidegháborúban, hogy a Szovjet­unió megbizonyosodott: az Egye­sült Államok nem vonja kétségbe az európai megosztottságot, nem koc­káztat háborút felszámolása érde­kében. Ez új irányba indította el Eu­rópa későbbi fejlődését” - mondta. John Lukacs szerint olyan, mint 1919-ben Washington. Magyarország jelenlegi helyzetét John Lukacs any- nyiban hasonlatosnak tartja az 1919-es állapotoWioz, amennyiben sem Oroszország, sem Németország nem kívánja befolyása alá vonni a térséget. Ez azonban a professzor szerint „nem marad örökké így”. Úgy vélekedett, hogy Magyarország helyesebben ten­né, ha elsősorban régióbeli szomszédaival - a lengyelekkel, cse­hekkel, szlovákokkal - törekedne szövetségre, nem a NATO távol eső országaira támaszkodna. Lukacs a 20. század magyar történel­méből kiemelte azt a pozitívumot, hogy mára nagyjából eltűnt a különbség nép és nemzet között, és hogy a magyar társadalom szerkezete egyre jobban hasonlít az Európa többi részén jellemző szerkezethez. (MTI) Európai felmérés a rendszerről, az életszínvonalról és a gazdasági helyzetről Jobb a kommunista rezsim? HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia lakosságának 53 százaléka szerint a kommunista rezsim jobb, 41 százaléka szerint pedig rosszabb, mint a demokrati­kus jogállam. Nyolc évvel ezelőtt ez az arány 34:50 volt. Rajtunk kí­vül Közép-Európában csak Magya­rországon szeretik jobban a totali­tárius rendszert 47:42 arányban. Csehországban a jelenlegi beren­dezkedés mellett szállnak síkra többen (55 százalék), a lakosság 35 százaléka híve a kommuniz­musnak. Lengyelországban, Bulgá­riában és Romániában is a mostani rendszert tartják jobbnak. Ami az Pénzügyi helyzet rossz jo Románia .75 24 Bulgária 70 29 Szlovákia 68 31 Magyarország 56 43 Lengyelország 52 47 Csehország 50 49 életszínvonalat illeti, Szlovákia la­kosságának 84 százaléka vélekedik úgy, hogy a gazdasági reform miatt rosszabbul él. A megkérdezettek­nek csupán a 13 százaléka tekinti jobbnak jelenlegi életszínvonalát. A többi közép-európai államban is hasonló a helyzet: a magyarok 84, a románok 75 és a bolgárok 74 szá­zaléka szerint csökkent az életszín­vonal. Derűlátóbbak a csehek (53) és a lengyelek (51). Ajelenlegi gaz­dasági helyzetet mindenütt rossz­nak tartják; az arányok így alakul­nak: Szlovákia - 93; Románia - 89; Bulgária - 86; Csehország - 85; Magyarország - 71; Lengyelország - 53. A mellékelt táblázat azt mu­tatja, hogyan tekint pénzügyi hely­zetére a hat közép-európai ország lakossága, (s; ú) Miklós ellen a baloldal ÚJ SZl^TUpÓSÍTÁS Pozsony. „Az életszínvonal emelé­sét nem lehet asztalcsapkodással és forradalmi frázisokkal elérni” - nyi­latkozta tegnap Jozef Migas múlt heti parlamenti fellépéséről Peter Weiss, a Demokratikus Baloldal Pártjának alelnöke. Weiss a párt egyik alapítójaként kijelentette: re­formpártot akart létrehozni, és saj­nálja, hogy most egyesek kommu­nista módszerek alkalmazásával vádolják a demokratikus baloldalt. Migas fellépését azonban ő sem tudja megmagyarázni, s külpoliti­kai szempontból rosszkor küldött rossz jelnek tartja. Ennek ellenére úgy véli, az OECD-be való felvéte­lünkről csupán gazdasági szem­pontok alapján döntenek. Mint is­meretes, Csáky Pál miniszterelnök­helyettes tegnapelőtt jelezte, Migas szavazása negatívan befolyásolhat­ja felvételünket. Weiss azt is el­mondta, megkérte Ladislav Oroszt, a párt parlamenti frakciójának ve­zetőjét, hogyne hozzon elhamarko­dott döntést. Orosz ugyanis beje­lentette, lemond a klubelnöki posztról. Az alelnökkel ellentétben Vladimír Faic, a baloldaliak parla­menti képviselője védelmébe vette a párt elnökét, s kijelentette, a kép­viselők egyetértenek Migas felszó­lalásával, amelyben az a kormány átalakítását sürgette. Faicék első­sorban Ivan Miklós gazdasági mi­niszterelnök-helyettest támadták. A kérdésre, hogy támogatnák-e el­távolítását, a baloldaliak nem adtak egyértelmű választ, Weiss azonban kijelentette, nem hajlandó támo­gatni a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom által kezdeményezett le­váltásokat. Ő is sürgette viszont a kormány koalíciós egyezség alap­ján történő átalakítását, (sóti) Maxon: a mozgalom nem támogatja Migas leváltását Két alelnöki poszt kell SITA-JELENTÉS Pozsony. Miroslav Maxonnak, a Demokratikus Szlovákiáért Mozga­lom alelnökének meggyőződése, hogy pártbeli képviselőtársai nem támogatnák a házelnök, Jozef Migas leváltását. Maxon elmondta, a posztok elosztásáról szóló tárgya­lásokon két parlamenti alelnöki posztot is kémek. Emlékeztetett: a mozgalom még februárban felve­tette az ellenzék és a koalíció közöt­ti szerződés elfogadásának javasla­tát, és június 30-áig még kész tár­gyalásokat folytami a kormány­pártokkal. Ivan Miklós gazdasági miniszterelnök-helyettes leváltása Maxon szerint politológiai elmélke­dés kérdése. Mint mondta, még ar­ról sem született döntés, mikor ad­ják át azokat a petíciós íveket az ál­lamfőnek, melyeken az idő előtti választásokat szorgalmazó népsza­vazás kiírását támogató aláírások gyűltek össze. Ezt a lépést úgy idő­zítik majd, hogy a referendumra nyáron még ne kerüljön sor. Felmérés a szlovákiai magyarság körében Ön szerint fontos, hogy a határon túli magyarok szavazhassanak a magyarországi választásokon? Fontos, és élnék ezzel a joggal Fontos, de nem valószínű, hogy élnék ezzel a joggal | Fontos, de nem élnék vele Bili Nem fontos 21 Nem tudja (adatok százalékban) Forrás: Fórum Intézet GRAFIKON © VOX NOVA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom