Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

2000-04-12 / 86. szám, szerda

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 12. AGRAR MORZSÁK Terjeszkedik a Heineken Pozsony. Az ógyallai Aranyfá­cán többségi tulajdonosa, a hol­land Heineken további szlováki­ai sörgyárakat szemelt ki magá­nak. Értesüléseink szerint né­hány napon belül bejelentik, hogy a rimaszombati Gemer sörgyárat is átveszik, megerő­sítve ezzel vezető pozíciójukat a hazai piacon, (ú) Cukorgyárak magánosítása Varsó. A lengyel kormány a cu­korgyárak nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetére való tekin­tettel úgy határozott, hogy nem gátolja az ágazat privatizáció­ját. Lengyelországban 76 cukor­gyár működik, melyek közül 56 állami kézben van. A külföldi tőke iránt bizalmatlan lengyel politikusok és cukorrépa-ter­melők egy része azt szeretné, ha 16 cukorgyárból létrehoznák a Polski Cukier holdingot. A kormány döntése értelmében a kincstárügyi minisztérium előbb megvizsgálja, mi a leg­jobb módja a cukoripar privati­zációjának. Az egyik lehetséges - de nem kötelező változat - a Polski Cukier létrehozása. Egy ilyen holding jelenleg csak a cu­koripart szabályozó törvény módosításával lenne megte­remthető. (MTI) Szűkén mérik a kávét London. A Kávétermeló Orszá­gok Szervezetének (ACPC) bi­zottsága szerint radikális ex­portkorlátozással kell a hétéves mélypontra süllyedt világpiaci árakat feljebb tornászni. Az árak az elmúlt három évben több mint 40%-kal estek a vi­lágszerte növekvő kínálat nyo­mására. A küldöttek támogat­ták a két legnagyobb termelő, Brazília és Kolumbia által szor­galmazott radikális exportcsök­kentés tervét, jóllehet az hátrá­nyos lehet a kisebb gazdaságok számára. A visszafogás konkrét mértékét és a piackorlátozó me­chanizmus részleteit az ACPC vezető testületének kell jóvá­hagynia. Egyes hírforrások sze­rint az ACPC-országok, amelyek a kávé világkínálatának 75%-át adják, 5-7 millió zsákkal kíván­ják csökkenteni a mai 50 millió zsákos összkvótát. (vg) Elhalasztott agrártüntetés Budapest. A magyarországi ag­rárérdekvédelmi szervezetek el­halasztották a tegnapra és mára tervezett agrárdemonstrációt mindaddig, amíg az országot katasztrófahelyzet fenyegeti. A szervezők arról is határoztak, hogy segítséget nyújtanak az ország árvíz által fenyegetett te­rületein. (MTI) A Carrefour lehetőséget nyújt Pozsony. A francia Carrefour kereskedelmi üzletlánc Szlová­kiában intenzív terjeszkedésbe kezd. Pozsonyban az idén két hipermarketet nyit, az egyiket a Pozsony-ligetfalui Danubia üzletközpontban, a másikat az Inter futballstadion melletti Pólus Centerben. A Pólus a táv­lati tervei szerint Kassán is üz­letközpont építésébe kezd. In­formációink szerint a Carrefo­ur hajlandó az adott országban szoros együttműködési, beszál­lítói kapcsolatot kiépíteni a helyi élelmiszergyártókkal, mezőgazdasági termelőkkel. Ez komoly lehetőséget teremt­het a hazai élelmiszeripar számára is, ugyanis az a cég, amelyik tartós kapcsolatot ala­kít ki a Carrefour lánccal, az a francia óriásvállalat belső szállítási rendszere révén Eu­rópa számos piacán elhelyez­heti termékeit, (só) A szlovákiai sörexport évközi alakulása (első negyedévi adatok hl-ben) Aranyfácán Topvar K+K company K+K company Stein Ógyalla Nagytapolcsány Bytca Martin Pozsony Tovább folytatódott az állatállomány csökkenése, a hasznossági mutatók enyhe javulása nem ellensúlyozta a visszaesést Időszakos húshiány mutatkozik A sabinovi Agrokombinát az egyetlen hazai húsüzem, amely birka- és bárányhús feldolgozásra szakosodott. Ezekben a napokban 18 ezer darab húsvéti bárányt vágtak, melyeket - főként Olaszországba - exportálnak. A tenyésztőknek megéri a húsvéti bárányok tenyésztése, hiszen egy kiló 1. osztályú húsvéti bárányért a „normál" bárányhús ötszörösét fizetik. (TA SR-felvétel) Pozsony. Tavaly az előző évekhez viszonyítva kisebb mértékben ugyan, de tovább folytatódott az állatállo­mány csökkenése Szlovákiá­ban. Ennek következtében - a hasznossági mutatók eny­hejavulása ellenére - a pia­con időnként húshiány ta­pasztalható. A húsbehozatal viszont kedvezőtlenül befo­lyásolja az agrártermékek külkereskedelmi mérlegét. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Az egy évvel korábbihoz képest 1999-ben 11,2 százalékkal (84 ezer darabbal) csökkent a szarvasmarha­állomány, amely így 665 ezerre fo­gyatkozott. A kerületek közül a Nagyszombatiban (14,7%), a Nyit- raiban (13,1%) és a Besztercebá­nyaiban (12,4%) volt a legnagyobb a visszaesés. Mindez egyben azt is jelenti, hogy 1996 óta országos szin­ten a negyedével (csaknem 220 ezerdarabbal) lett kisebb az állo­mány. Enyhébb mértékben, 6,8 szá­zalékkal (19,9 ezer darabbal) csök­kent tavaly a tehenek száma, és év végére 274 ezren állapodott meg. Nem jobb a helyzet a sertéstenyész­tés terén sem. 1998-cal összehason­lítva 117,7 ezerrel (7 százalékkal) 1,562 millió darabra apadt a serté­sek száma; 1996-hoz képest viszont 410 ezerrel, tehát több mint ötöd­ével. Némi bizakodásra adhat okot az anyasertések számának mérsé­kelt emelkedése, az évközi növeke­ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az agrártárca vezetője „félrevezetőnek” tartja a cukorgyár­tók szövetségének nyílt levelét, amelyben a gyártók a hatályos cu­korpiaci rendtartás felfüggesztését és „az európai uniós cukorpiaci nor­mával összeegyeztethető szabály” elfogadását kezdeményezik. A tárca és a répafeldolgozók mind jobban éleződő vitája alapvetően a hazai piac hiányos védelme, vala­mint az izocukor idei gyártási kvó­tája miatt robbant ki, amelyet a cukorgyártók „túlzottnak”, az eu­rópai piacszabályozási rendtartás­okkal ellentétesnek tartanak. Mi­közben a szaktárca egyrészt 180 ezer tonnában határozta meg a fe­hércukor nemzeti kvótáját, más­részt „európai normákat meghala­dó” gyártási lehetőségeket garan­tál az izocukort előállító bolérázi Anylumnak, amely 36,8 ezer tonna kukorica alapanyagú édesítőszer gyártására kért és kapott idén en­gedélyt. Ez - tonnában számítva - a nemzeti cukorkvóta megközelítő­leg 20 százalékát jelenti. Növeli a gyártók aggodalmát az a tény, dés 6 600 darab (5,1 százalékos) volt. Annak ellenére, hogy az állami do­tációs irányelvek között kiemelt helyen szerepel a juh- és kecskete­nyésztés támogatása - tavaly pél­dául 180 millió koronát fordítot­tak erre a célra -, az elmúlt évben ötödével (87,7 ezer darabbal) csökkent a juhállomány. Ennél is hogy a múlt évről vagy 40 ezer ton­na fehércukor maradt raktáraikon. Ez azért is jelentős mennyiség, mert az ország cukorfogyasztása megkö­zelítőleg 200-220 ezer tonnára te­hető, ugyanakkor jelentős cukor­mennyiséget importálunk kész ter­mékek, főként csokoládék és üdítők formájában. Nem talált meghallga­tásra a cukorgyártók azon érve sem, hogy az EU-országok maxi­mum 5 százalékos izocukorarányt engedélyeznek, tehát a hazai nor­ma nincs összhangban az uniós sza­bályozással. ✓ A szaktárca ellenérve is logikusan hangzik - amíg az izocukor hazai előállítója hazai kukoricából készíti a feldolgozóipar által állítólag ol­csóbb és állítólag jobban hasznosít­ható folyékony édesítőszert, addig nincs ok és mód a piac üyen értelmű korlátozására. Annál is inkább, mert az Anylum feldolgozói kapaci­tása meghaladja a jelenlegi terme­lés volumenét - a gyár megépítésé­nek engedélyezésekor az volt az el­képzelés, hogy a termelés jelentős hányadát exportálják. „Akár tetszik a cukorgyáraknak, akár nem, a ver­senytörvény sem teszi számunkra nagyobb arányban, 24,4 százalék­kal (67,1 ezer darabbal) lett keve­sebb az anyajuhok száma. Nem következett be javulás a ba­romfi számát tekintve sem. 1998- hoz képest 2,4 millió darabbal (16,4 százalékkal) csökkent a ba­romfiállomány, ami egyes szakér­tők szerint már befolyással lehet a piaci ellátásra és az árakra is. Átla­lehetővé az izocukor termelésének korlátozását”- közölte a miniszter szóvivője útján, hangoztatva, a pia­ci árak múlt évi mérsékléséhez hoz­zájárult az a tény is, hogy Lengyel- ország növelte a cukorbehozatalra irányuló nyomását. Szlovákia - a CEFTA-megállapodás alapján - 2,5 ezer tonnában korlátozta a lengyel cukor behozatalát, ám ezt a lengyel fél szeretné eltöröltetni. A hazai cu­korpiac védelmének kérdése hama­rosan a kormány elé kerül - ígérte Pavel Koncos. A gyártók szerint a hazai cukoripar biztos halálát jelentené, ha meg­termelnék a nemzeti kvóta által engedélyezett 180 ezer tonna fe­hércukrot. A cukorrépa vetésterü­letének zsugorításával próbálják visszaszorítani a termelést. Az ilyen intézkedésnek is csak akkor van értelme, ha a dömpingáron kí­nált lengyel cukor - a jelenlegi pi­acvédelmi intézkedéseket kijátsz­va - nem szivárog be és nem lepi el a szlovákiai piacot. Az agrárönkor­mányzat szakértői szerint az egye­düli kiutat az jelentené, ha a piac­szabályozási rendtartást törvény­erőre emelnék, (g) gosan 202,5 darabra csökkent az egy tojórajutó évi tojáshozam, ami 21,8-cal kevesebb az egy évvel ko­rábbinál. Mélyen az ádag alatt van viszont a Zsolnai (167 darab) és az Eperjesi kerület (168 darab). En­nek okai egyrészt a takarmánykeve­rékek minőségében, másrészt a te­nyésztési módokban és a szakmai hozzáértésben keresendők, (v-s) Éleződő vita a cukorpiaci rendtartásról a cukorgyárak és az agrárminisztérium között Nyílt levélre nyílt válasz Az agrárkülkereskedelem negatív mérlege Nincs lényeges változás HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Januárban és februárban 359 millió koronával csökkent - évközi eredményeket tekintve - az agrárkülkereskedelmi mérleg hiá­nya. Lényegesen riasztóbb viszont, hogy tovább folytatódik a nálunk is megtermelhető áruk behozatala - az ún. helyettesíthető termékek importja 835 millió koronával meghaladta a kivitel volumenét. Az import a vizsgált időszakban 75 millió koronával nőtt, míg a kivitel 434 millió koronával haladta meg egy évvel korábbi valóságot. A ná­lunk is kitermelhető termékek be­hozatala a kéthavi agrárkülkeres­kedelmi hiány (2,417 milliárd ko­rona) hozzávetőleg 35 százalékát tette ki. Szlovákia legjelentősebb kereskedelmi partnere Csehország. A két ország közötti kereskedelmi mérleg ugyan 92 millió koronával javult, ám a két havi mérleghiány még így is meghaladta a félmilli- árd koronát. Az egyes termékfő­csoportokat tekintve főként péksü­teményeket, dohányárut, joghur­tot, kávét, margarint, csokoládét és húskonzerveket, valamint kü­lönféle önteteket és alkoholmen­tes italokat importálunk Csehor­szágból. Az EU országaiból szár­mazó import az összbehozatal 40 százalékát teszi ki. (SITA) A Jednota fogyasztási szövetkezet Dél-Szlovákiában működő egységeinek teljesítménye 1999-ben Jednota SD Üzletek száma Eladóterület Kiskereskedelmi forgalom Nagykereskedelmi forgalom Pozsony 22 7038 1 080 760 259 062 Galánta 65 8813 552 153 307 634 Jednota COOP Dunaszerdahely 55 6607 480 150 0 Komárom 39 4747 146 229 0 Léva 52 4720 204 195 0 VDP Léva 0 0 0 1 144 129 Nyitra 115 12 157 1 059 782 0 Érsekújvár 98 114 223 1 468 331 57 368 Tokaj SD 53 3795 244 849 87 123 COOP nagykereskedés Ekecs 0 0 0 199 944 Jednota összesen 2075 215 492 16 487 394 7 096 809 A forgalom 1000 koronában értendő, az eladóterület nagysága pedig négyzetméterben (Forrás: Jednota) Nevesítetlen földek Elkészült az MKP javaslata Pozsony. Az MKP nem várja el Könözsi László földművelésügyi ál­lamtitkárától, hogy miniszterénél sikerrel lobbizzon a nevesíteden földek ügyében. Pavel Koncos ugyanis már egyértelműsítette: nem hajlik kompromisszumra - mondta Farkas Pál, a parlament pénzügyi bizottságának elnöke. Mi­vel a szakértői bizottságnak sem adnak esélyt, az MKP két változat­ban kidolgozta törvénymódosító ja­vaslatait. Farkas szerint ezeket a legtöbb kormánypárt támogatja. Az SOP például felvetette a mezőgaz­dasági földek adójának eltörlését. Elutasítóan csak az SDL viselkedik, de Farkas szerint erről polgármes­tereiknek és választóiknak kell szá­mot adniuk. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kérdéses földek nagy része nem Dél-Szlovákiában található. Ezt a kényszert az SDL is érzi; töb­ben magánbeszélgetéseken meg­valósíthatónak ítélték az MKP ja­vaslatait. A nevesíteden földek ön­kormányzati kezelésbe adása a pénzmozgás központosításának is véget vetne. A képviselő szerint ez az ágazatnak is jót tenne, (ti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom