Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

2000-04-07 / 82. szám, péntek

Kultúra oktatás ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 7. Salamon András: „Annak örülnék a legjobban, ha már nem lenne olyan iszonyatosan nehéz az élet..." Azonnal megérzi a hamisságot SZÍNHÁZ POZSONY HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Alku 19 KIS SZÍNPAD: Na de ezredesnél 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: A csúnya lány 19 (vendégjáték Perbenyíken) KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Leánder és Lenszirom 10 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Csipkerózsika 12 MOZI POZSONY HVIEZDA: Stuart Little, kisegér (am.) 15,16.45 A part (am.) 18.30 Sivatagi cápák (am.) 20.45 OBZOR: Észvesztő (am.) 15.30, 20.30 A tehetséges Mr. Ripley (am.) 18 MLADOST: Főiskolás vizsgafil­mek nemzetközi szemléje CHARLIE CENTRUM: A félkegyelmű visszatér (cseh) 20.45 Amerikai szépség (am.) 20.30 Anna és a ki­rály (am.) 18 Az orléans-i szűz (am.) 17 Satyricon (ol.) 15.30 Min­denki, akit szeretek (cseh) 17 Ember a Holdon (am.) 18.45 South Park (am.) 16.30, 21.15 A sátán ege alatt (fr.) 20.30 KASSA CAPITOL: Sivatagi cápák (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: A part (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Borrowers (am.) 16.15, 19.15 DRUZBA: Hurrikán (am.) 16.30, 19.30 TATRA: Stuart Little, kis­egér (am.) 15.30,17.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Ember a Holdon (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Az orléans-i szűz (am.) 17, 19.30 LÉVA - JUNIOR: A fiúk nem símak(am.) 16.30,19 SLOVAN: A világ nem elég (am.) 19 GALÁNTA - VMK: A félkegyelmű visszatér (cseh) 17.30, 20 KIRÁLYHELMEC - PRIVAT: Hatodik érzék (am.) 18, 20 GYŐR CINEMA CITY: Amerikai pite (am.) 14, 16, 18 Az Álmosvölgy le­gendája (am.) 13.15,15.30,17.45, 20, 22.15 Sivatagi cápák (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 Amerikai szépség (am.) 15, 17.30, 20, 22.15 Jadviga párnája (magy.) 15, 17.30, 20, 22.30 Stuart Little, kisegér (am.) 14,16,18, 20.15, 22.15 Kettős kockázat (am.) 13.30,15.45,18, 20, 22.15 Észvesztő (am.) 15,17.30, 20, 22.30 A csontember (am.) 15, 17.30, 20, 22.30 Apart (am.) 14.45, 17.15, 19.45, 22 A John Malkovich menet (am.) 15.45,18, 20.15, 22.30 AZ ILYEN VAGYOK RAJZPÁLYÁZAT DÍJAZOTTJAI „Van egy biztosíték bennem, amely azonnal kicsap, ha valamit nem találok igaznak..." (Kovács Zita felvétele) Az ...ergo sum Polgári Társulás alapiskolás tanulók számára meg­hirdetett önarcképpályázatán a kö­vetkezők értek el helyezést: Első osztály: 1. Kása László (Bély, ta­nár: Nagy Gusztávné) 2. Csemok Emese (Rimaszombat, t.: Ádám Ju­dit) 3. Zeleniská Viktória (Szene, t.: Fülöp Éva) Második osztály: 1. Kecskeméti Atti­la (Bátorkeszi, t.: Szabó Mária) 2. Baka Dávid (Zselíz, t.: Kristóf Ilo­na), Sebők János (Alistál, t.:Bott Gita) 3. Földes Zsolt (Perbete, t.: Zálezák Melinda), Deszat Flóra (Bátorkeszi, t.: Szabó Mária) Harmadik osztály: 1. Fonyó Zoltán (Nagymegyer, t.: Mikolai Klára) 2. Budai Brigitta (Méhi, t.: Herceg Márta), Kurucz Barbara (Komárom, Eötvös u., t.: Vrecic Katalin) 3. Faze­kas Emese (Párkány, Stúr u., t.: Kotalová Éva), Kiss Tamás (Rima­szombat, t.: Tóth Mónika) Negyedik osztály: 1. Tárczi Mónika (Bély, t.: Matyi Józsefné) 2. Rácz Ágnes (Komárom, Eötvös u., t.: Csintalan Zsuzsa) 3. Haár Tibor (Királyfiakarcsa, t.: Malina Rozália) Ötödik osztály: 1. Stefankovics Sán­Rózsa Tamás első helyezett (nyol­cadikos, Galánta) dór (Dunaszerdahely, Iskola u., t.: Karika Lívia) 2. Dombi Kinga (Ipoly­ság, Ifjúság u., t.: Tamás Mária), Anda Gábor (Felsőpatony, t.: Lelkes Mária) 3. Jakubecz Bálint (Fel­sőszeli, t.: Tóth Eszter), Váradi Ró­bert (Fülek, t.: György Henrietta) Hatodik osztály: 1. Váradi Krisztina (Fülek, t.: György Henrietta) 2. Nagy István (Szene, t.: Gogh Gizel­la) 3. Cafík János (Galánta, t.: Sza­bó Judit) Hetedik osztály: 1. Kovács Angelika (Ipolyság, Ifjúság u., t.: Tamás Má­ria) 2. Rácz Renáta (Fülek, t.: György Henrietta) 3. Bodnár László (Bodrogszerdahely, t.: Borsos Kor­nélia) Nyolcadik osztály: 1. Rózsa Tamás (Galánta, t.: Szabó Judit) 2. Hor­váth Katalin (Somoija, t.: Boráros Éva) 3. Csömör Veronika és Zsuzsa (Zselíz, t.: Baka Zsuzsanna) Kilencedik osztály: 1. Szőke Éva (Pozsony, Vetvárska u., t.: Kovácsné Langstein Erzsébet) 2. Morvái Már­ta (Nagyfödémes, t.: Kovács Kata­lin) 3. Krizán Krisztina (Komárom, Marianum, t.: Őszi Eszter), Renczés László (Felsőszeli, t.: Tóth Eszter) Buday Brigitta második helyzett (harmadikos, Méhi) Két filmjével is jelen volt Sala­mon András az idei budapesti szemlén. Szeptember című kisjátékfilmjében egy majd­nem elveszett, de még a nél­külözésben is szeretni tudó család szomorú szép napjait mutatja be tisztán és érzékle­tesen, dokumentumfilmjével, a Jonuc és a koldusmaffiával pedig az utcai kéregetők ke­gyetlen „üzleti vüágába” kala­uzolja nézőit. SZABÓ C. LÁSZLÓ Ez utóbbi alkotásáért, amelynek fő­hőse egy koldusbanda által mozga­tott román fiú, a dokumentum kate­gória rendezői díját kapta. Tavaly bemutatott (második) játékfilmje, a Közel a szerelemhez, amelyért Hujber Ferenc, a film főszereplője a legjobb debütáns filmszínész díját vette át nemrég, már külföldön is gyűjti az elismeréseket. Pescarában a legjobb film díját, Cottbusban FIPRESCI-díjat kapott, Angers-ban pedig a pesti rendőr kínai szerelmét megformáló Tsuyu Shimizu nyerte el a legjobb női alakítás díját. „Én a szakmát nem másoktól tanul­tam, nekem nem magyarázta el sen­ki, hogyan kell ezt csinálni - mondja Salamon András. - Manapság nem is hallok mester és tanítványa vi­szonyról. A filmkészítés egy részét én is a moziban ülve sajátítottam el, a többit pedig a dokumentumfilmje­im forgatása során. Rutinom tehát nincs semmiben, még a színészve- zetésben sem. De a hamisságot azonnal megérzem. Van egy biztosí­ték bennem, amely azonnal kicsap, ha valamit nem találok igaznak a felvételek során, vagy a kész film láttán. A Szeptemberben lopni kényszerül az Apa. Rendes, becsüle­tes ember, de nem tudja eltartani a családját. A gyerek pedig iskolába megy, táska, füzet, toll, ecset kell neki. Pénz meg semmi. Méhes Lász­ló alakítja az Apát, aki nem aztjátsz- sza el, hogy »én most lopni fogok«, hanem egyszerűen megrakja a ka­bátját, mert nincs más választása. Hogy a néző mégsem úgy néz rá, mint egy bűnözőre, sőt meg is bo­csát neki, az bizonyára azért van, mert tisztességes ember. És nem azért drukkol neki, mert egy Oliver Stone- vagy egy Quentin Tarantino- filmből lépett át a magyar moziba, hanem mert egy csendes, szomrú emberi történet hőse. Úgy kell elfo­gadtatnom őt a nézővel, hogy volta­képpen alig van eszköze megszeret­tetni magát. Közben arra is vigyáz­nom kell, nehogy a film azt sugallja, MÜSORAJÁNLÓ Szombati közvetítésünket reggel nyolckor kezdjük a Hétről hétre cí­mű publicisztikai magazinunkkal, a műsorvezető-szerkesztő Agócs Va­léria. A műsor vezértémája a köz- igazgatási reform esélyei, a stúdió- vendég Kvarda József, az MKP ön- kormányzati tanácsának elnöke, akihez a hallgatók a magyar adás is­mert telefonszámain kérdéseket is intézhetnek. Egyéb témák: a komá­romi hajógyár dolgozóinak kilátá­sai, vita a Magyarok Világszövet­ségében, árvízhelyzet Szlovákiá­ban. 11.30-kor jelentkezik riport­műsorunk, a Hazai tükör, 13 órakor pedig az Irodalmi mozaik, amely­ben József Attiláról lesz szó a költé­szet napja alkalmából, a költő születésnajpán. Az Ezer év tollhe­gyen rovatban Pázmány Péterre emlékezünk. A 15 órakor kezdődő Őszidőben a közösségi életről, az emberekkel való törődésről lesz szó. Egy volt rádiós mondja el, mivel fog­lalkoznak a Vöröskereszt pozsonyi alapszervezetének nyugdíjasai. Ezt követőn 15.30-tól countryzene szól. Vasárnap 8.30-tól folytatjuk Kellér hogy lopjon, aki szegény. Nagyon nehéz kérdések ezek. Zsombolyai János tanársegédje vagyok a főisko­lán, de vannak tanítványaim az ELTÉ-n is. Ők mutattak egy filmet a minap, amelyben disznót ölnek. Én, aki tizenhárom éve vegetárius va­gyok, azt mondtam nekik: ne hara­gudjatok, én ezt nem tudom nézni. És nem azért, mert furcsa viszony­ban vagyok az állatokkal, hanem mert úgy gondolom, kegyetlen do­log egy élőlényt brutálisan lemészá­rolni csak azért, hogy a film érdeke­sebb legyen, és a néző jobban szóra­kozzon. Ha lenne filmalkotmány, akkor ezt holnaptól be kellene tilta­ni. Visszatérve a Szeptemberre: a legjobb barátom azt mondta, hogy ő ezt a filmet nagyon szereti. De nem úgy, mint a valóságot egy az egyben visszatükröző alkotást, hanem úgy, mint egy mesét. Szerinte ugyanis, aki pártfogóként jócskán dolgozott az élet peremén tengődő emberek­kel, ilyen tiszta szeretet, ilyen alko­hol- és agresszivitásmentes viszony ezen a létszinten egyszerűen nem létezik. Én meg úgy gondolom, hogy igen. Ki-ki döntse el maga.” Cigányok, Hajléktalanok, Egy vi­dám nap a szeméttelepen, Elha­gyott emberek, Koldusgyerekek, El­veszett család - már a címek is be­szélnek. Salamon András mindig az élet árnyékos oldalán jár. Ott forgat, Andor író a toronyban című könyvé­nek felolvasását. Kilenc órától a Vi­lágosság katolikus félórával jelent­kezik. Először Mics Imre rappi esperes-plébános szól a hallgatók­hoz, majd beszélgetés hangzik el mons. Koller Gyula atyával, a tíz­éves Remény főszerkesztőjével. A Zenei galériában (9.30) Weiner Le­óra emlékezünk. A Randevú (10.05-14.00) első részében kide­rül, mit jelent a közmondás: amit ma megtehetsz, ne halaszd holnap­ra, és beszámolunk az Ilyen vagyok önarcképpályázatról. Ä második rész központi témája a remixek. Vendégünk lesz Náksi Attila, a Groovehouse és az Animal Canni­bals. 14.05-kor Jakab István olvassa fel nyelvművelő írásását, majd kap­csoljuk Londont. A Kulturális kör­képben beszélgetést hallhatnak Dolán György képzőművésszel pári­zsi tanulmányútja kapcsán, és szó lesz Andrzej Wajdáról, aki az idén életművéért kapott Oscar-díjat. Néprajzi összeállításunkban (Hazai tájakon, 15.30) a csákányházi Tóth Máriával és Kovács Ilonával beszél­getünk a fekete vasárnapról és a nagyböjtről. (ML) ahol mások minden nap a „ninccsel”, a „nem lehettel”, a „nem szabaddal” néznek szembe. „Lehet, hogy elkezdtem öregedni, de minduntalan felmerül bennem az, hogy mekkora felelősség van raj­tunk, amikor filmet csinálunk. Hogy van-e jogunk nem a jót terjesztem? Teljesen egyszerű módon gondol­kozom. Hárommillió forintot kap­tam a Szeptemberre. Ekkora összeg­ből forgattuk le négy nap alatt. A Közel a szerelemhez nyolcvan millió forintba került. Egy átlagos magyar film költségvetése kétszáz millió alatt nem számítható. És amikor for­gatok, mindig az jár a fejemben, hogy én annak örülnék a legjobban, ha már nem lenne olyan iszonyato­san nehéz az élet. Ne csak a film­vásznon történjen meg, hogy egy el­veszett kutyát valaki magához vesz. Mint Karcsi, a Közel a szerelemhez körzeti megbízottja, ez a tapaszta­latlan, de talpig becsületes rendőr. Sok örömet jelent nekem ez a film. Több mint hat évig vártam rá. Első játékfilmem, a Zsötem születésekor, 1991-ben már megvolt a forgató- könyve. Ennyi idő kellett, hogy megcsinálhassam. Nem volt könnyű talpon maradni, forgattam viszont egy csomó dokumentumfilmet, és nem kényszerből! Aztán beindult a Közel a szerelemhez, megkaptuk a pénzt, és még kimondani is furcsa: KAMONCZA MÁRTA Komárom. A Selye János Kollégi­um nemzetközi oktatási fórumot rendezett, melyen a világ hat orszá­gából tizenöt egyetemi tanár vett részt. A Budapesten a Magyar Tudo- mányos Akadémián kezdett és Ko­máromban folytatódott tanácsko­zásról Szabó Zoltán, a Selye János Kollégium ügyvezetője elmondta: ,A megbeszélésnek több célja volt, egyrészt folytattuk a Selye János Kollégium korábban megkezdett munkáját, mely arra irányul, hogy a világvezető egyetemeivel, kutatóin­tézeteivel felvegyük a kapcsolatot, és diákjaink számára tanulási lehe­tőséget biztosítsunk ezekben az ok­tatási intézményekben. Másrészt megvitattuk azt a kezdeményezést, hogy Komáromban nemzetközi képzési központot hozzunk létre. Ez egy közép-európai intézmény len­ne, terveink szerint a működése há­rom területre terjedne ki: a köz- egészségügyre, a közgazdaságtanra és az informatikára. A központban az alapképzést, a tanrendet, vala­mint a tanárok egy részét a Harward Egyetem biztosítaná.” paradicsomi állapotban dolgoz­tunk. Mindenki imádta a forgató- könyvet, Hujber Ferenc úgy érezte magát, mint az anyaméhben. Ame­rikában már szétszednék ezzel a filmmel, igazi sztárként kezelnék. Olyan a szeme, a nézése, hogy arra valóban egy egész történetet lehet építem. Van egy olyan technikai in­telligenciája, ami a filmkészítésnél egyszerűen elengedhetetlen. Ez volt az első filmszerepe, de a kollégáktól az opertőrig mindenkire figyelni tu­dott munka közben. Nincs ebben a filmben semmi komplikált, semmi mögöttes, semmi spekuláció. Aki nem szereti, annak a szíve már annyira megkeményedett, hogy nem hat rá semmi.” Filmvászonra kívánkozik Adél tör­ténete is. Adél halálos beteg. Rákos asszony. Nincs már sok hátra az éle­téből, állítják az orvosok. Fia azon­ban nem tud beletörődni a megmá- síthatadannak tűnő helyzetbe. „Nálam minden film hosszú mene­telés eredménye. A pénznél nincs nagyobb úr a mi szakmánkban. Adéllal is megjártam már a magam útját. Már az is megfordult a fejem­ben, hogy színdarabot csinálok belő­le. Odaadtam Kern Andrásnak, hogy olvassa el, mert volt egy álompár a fejemben. Ő és Törőcsik Mari. And­rásnak nagy kedve lett volna a törté­nethez, de át kellett volna írni az anyagot. Én meg, úgy látszik, nem vagyok színpadi szerző. Nem tud­tam megbirkózni vele. És most újra beadtam, hogy film legyen belőle. A jóakaróim, a legjobb barátaim már mindent megtettek, hogy lebeszélje­nek róla. Féltenek, nehogy tönkrete­gyem magam. Önéletrajzi háttere van ugyanis a történetnek, és attól tartanak, hogy ez engem pszichikai- lag nagyon megvisel majd. De már eltelt öt év azóta, hogy először ad­tam be az anyagot, és úgy érzem, ha sikerül filmre vinni, nem fogok köz­ben összetörni. Bíró Zsuzsának, az én állandó dramaturgomnak »alkot­mányos kötelessége«, hogy megpró­báljon válaszolni a kérdéseimre, amelyeket a leglehetedenebb pilla-' natokban szoktam feltenni. Amikor már túl késő. A Közel a szerelemhez forgatásakor is felhívtam őt egy éj­szaka, hogy tulajdonképpen miért kell nekem ezt a filmet megcsinálni? És akkor ő egy mondattal megvála­szolta. Eddig ő is óvott az Adéltól. Most viszont, hogy újra elolvasta, mást sem hallok tőle, csak azt, hogy »igen, igen, ezt meg kell csinálnod«. Tehát ismét Adélcentrikus időket élek. Ha David Lynch Fűnyírójának akkora sikere van a moziban, akkor reményeim szerint Adél történetére is kíváncsiak lesznek az emberek.” Szabó Zoltán, a Selye János Kollé­gium ügyvezetője (Archív felvétel) Idén a Selye János Kollégium Komá­romban két nemzetközi konferenci­át rendez. Júliusban stresszkutatók cserélik ki tapasztalataikat, ezt há­rom naposra tervezik. A másik ta­nácskozás októberben lesz, témája a modem egyetemi oktatás formái. A Selye János Kollégium jövőre egy géntechnológiai, illetve egy köz­egészségügyi szeminárium rende­zését tervezi. A magyar adás kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvége a rádióban Nemzetközi oktatási fórum tizenöt egyetemi tanárral A képzési központokról

Next

/
Oldalképek
Tartalom