Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

2000-04-07 / 82. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 7. Gazdaság és fogyasztók gj Míg Csehországban a reálbérek tavaly 6 százalékkal nőttek, Szlovákiában, 1993 óta először, 3 százalékkal csökkentek Elmaradtunk a fizetések terén A bruttó bérek emelkedése 1999-ben Ágazat Szlovákia Csehország Pénzügyi szektor 19.907 +3.5% 26 816 +8.6% Energetika 14 313 +7,7% 18 0641 +10,2% Bányászat 11 958 +8,9% 18 267 +6,9% Posta 11 535 +9% 16 695 +8,7% Kohászat 10 523 +7,8% 16 452 +3,9% Közigazgatás 13 020 + 11% 15 913 +13,2% Közlekedés 11 535 +9% 15 144 +7% Kereskedelem 11 502 +7,5% 14 943 +7,5% Gépipar 10 732 +7,8% 14 849 +6,2% Építőipar 9876-0,8% 14 847 +5,4% Egészségügy 9078 +0,1% 13 190 +13,7% Oktatásügy 8400 +2,6% 12 921 +12,5% Mezőgazdaság 8359 +7,7% 11 206 +4% Átlag 10 702 +7,2% 14 759 +8,2% A csehországi fizetéseket szlovák koronában közöljük, az április eleji árfolyam alapján (Forrás: Práca) Pozsony. Hét évvel a cseh­szlovák államszövetség szét­esését követően nyugati szomszédunknál a bérek 4 ezer koronával haladják meg a szlovákiai átlagfize­tést. Mindkét országban kö­zös vonás, hogy a banki és biztosítási szféra alkalma­zottjai vihetik haza a legnagyob fizetéseket. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A bruttó átlagbérek Szlovákiában tavaly több mint ezer koronával nőve elérték a 10 728 koronát, Csehországban ugyanakkor, szlo­vák koronára átszámítva 14 759 korona volt az átlagbér. A gazda­ság teljesítőképességének összeha­sonlításához azonban sokkal fon­tosabbak a reálbérek alakulásáról szóló adatok, amelyek azt mutat­ják, a lakosság mennyivel több árut tud megverd béréből. Itt ter­mészetesen a csehek szintén meg­előznek bennünket. Míg a reálbé­A béremelések a kül­földi befektetők viselke­désére is kihatnak. rek náluk 6 százalékkal nőttek, Szlovákiában, 1993 óta először, 3 százalékkal csökkentek. A jelen­tős, csaknem 10 százalékos kü­lönbséghez elsősorban a két or­szág eltérő bérpolitikája és az inf­láció különböző mértéke járult hozzá. Míg Szlovákiában a tavalyi év a megszorítások jegyében telt, addig Milos Zeman kormánya a ta­nárokat, az orvosokat és a hivatal­nokokat 17 százalékos béremelés­sel jutalmazta. Szlovákiában ugyanakkor reálisabban sikerült előrejelezni az árak alakulását. A jegybank 10 százalékos áremelést jósolt, ami az év folyamán meg is valósult. A vállalatok és az állam ennek következtében sokkal józa- nabbul viselkedtek, és a bérek emelésénél a 10 százalékot nem lépték túl, sőt igyekeztek elkerülni bármilyen béremelést. Ezzel szemben a cseh jegybank az inflációs előrejelzések során túllőtt a célon, a bank által előrejelzett 7 százalékos infláció helyett, az árak csak 3 százalékkal nőttek. Az elhi­bázott előrejelzés azonban előse­gítette a magasabb béremeléseket. A jegybankhoz hasonlóan a cseh kormány is rossz előrejelzésre épí­tett, amikor a költségvetési szerve­zetek számára emelte a támogatá­sokat. Ez a kettős hiba azonban, je­lentős béremelések formájában, a cseh polgárok többsége számára örömet szerzett. A bérek szempontjából Szlovákiá­ban a legrosszabbul a tanárok, or­vosok, a mezőgazdaságban dolgo­zók és talán a hivatalnokok állnak. Közülük is a legkevésbé díjazottak a tanárok, az átlagos nominálbér az oktatásban 8400 korona, a reál­bérek ugyanekkor 5,2 százalékkal csökentek, elérve a 7963 koronát, ami az 1995-1996-os szintnek fe­lel meg. Valamivel jobb a helyzet az egészségügyben és az állam- igazgatásban. Csehországban fordított a helyzet. Nyugati szomszédunknál legin­kább az orvosok, tanárok és az ál­lami hivatalnokok lehetnek elége­dettek a tavalyi évvel, hiszen bére­ik kétszer gyorsabban nőttek a ter­melői szféra alkalmazottaihoz ké­pest. A kedvező folyamatok ellené­re azonban továbbra is a három említett ágazat tartozik a legrosz- szabbul fizetett szakmák közé. Csehországban, szlovák kollégáik­hoz hasonlóan, ugyanígy rosszul fizetettek a mezőgazdaságban dol­gozók, akik a bértáblázatok legal­ján foglalnak helyet. Mindkét or­szágban a legjobban fizetett alkal­mazottak közé tartoznak a banki és biztosítási alkalmazottak. A béremelések a külföldi befekte­tők viselkedésére is kihatnak, hi­szen ha béreink elérik az Európai Unió színvonalát, az olcsó munka­erő reményében befektető nyugati vállalkozók befektetéseiket tőlünk keletebbre helyezik el. Már ma­napság is megesik, hogy a pozso­nyi székhellyel rendelkező cégek Kelet-Szlovákiába költöznek, az ott található olcsóbb munkaerő miatt. De vannak olyan vállalatok is, amelyeknek már pontosan ki­dolgozott terveik vannak vállalko­zásaik átköltöztetésére Ukrajnába. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzése szerint azonban Szlová­kiára ez nem lesz komolyabb ha­tással. Igaz ugyan, hogy a textil­ipari esetleg elektrotechnikai ter­melést áthelyezhetik keletebbre, helyettük ugyanakkor olyan befek­tetők érkezhetnek, akiknek az ol­csó munkaerő helyett már minősé­gi munkára lesz szükségük. A gazdasági tárca a társasági adó csökkentését javasolja Befektetők csalogatása ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A kiskereskedelem terén továbbra is piacvezető Terjeszkedik a Jednota ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A gazdasági minisztérium a napokban tárcaközi egyeztetésre benyújtotta azt az általa kidolgozott elemzést, amely az ország vállalko­zói környezetét jellemzi a befekteté­sek szempontjából. A tárca egyúttal előterjesztette javaslatait a jogi és adózási környezet javítására, ame­lyek elősegíthetnék a befektetések növelését. Lubomír Harach, gazda­sági miniszter szerint a jelenlegi vál­lalkozásösztönző szabályok ugyan gyorsított adóleírásokat tesznek le­hetővé, kérdéses azonban, hogy a jövőben továbbra is sikeres megol­dásnak számít-e a külföldi befekte­tők meggyőzésére. A befektetők sokkal inkább értékelik azokat az országokat, ahol semleges vállalko­zói adórendszerrel képesek minősé­gi vállalkozói környezetet teremte­ni. A közép-európai országok vi­szonylag alacsony társaságiadó-kul- csokat határoztak meg. Magyaror­szágon ez 18%, Csehországban 35%, Lengyelországban pedig a kö­zeljövőben 32% lesz. Az alacso­nyabb adókulcsokkal ezeknek az or­szágoknak sikerült becsalogatniuk a külföldi befektetéseket. A gazdasági tárca ezért a társasági adó kulcsai­nak további csökentését javasolja. Az általuk javasolt társasági adó­kulcsok 15-20% közt mozognak. Szerintük ez az adószint az állam szempontjából hatékonyabb mint a 29%, mivel a 15-20%-os szinten ke­vésbé kifizetődőek az adóelmaradá­sok, ami azonnali pozitív hatással lenne a költségvetés bevételeire. A tárca feltételezései szerint ugyanak­kor a jelenlegi 29%-os adókulcs mellett a pozitív hatások egyáltalán nem érvényesülnek. A tárca ugyan­ilyen csökkentést javasol a jövede­lemadó esetében is. (mi) Pozsony. A Jednota fogyasztási szövetkezet 1999-ben 23,58 milli­árd koronás forgalmat könyvelhe­tett el, ez 18 százalékkal több, mint 1998-ban. Ebből a 37 regionális Jednota szervezet kiskereskedelmi forgalma 16,49 milliárd koronát tett ki, ezzel a cég a kiskereskede­lemben elért 16,7 százalékos piaci részesedésével vezető helyen áll Szlovákiában - hangzott el a Jednota és a COOP Centrum tegna­pi sajtótájékoztatóján. A fogyasztá­si szövetkezet napjainkban mintegy 12 ezer főt foglalkoztat, e mutató révén az ország egyik fontos mun­kaadójának számít. A Jednota 1998 augusztusában a korábbi kerületi nagykereskedelmi egységeket ösz- szevonva létrehozta a COOP Cent­rum marketing társaságot, amely napjainkban 8,46 milliárd koronás forgalmával a legnagyobb felvásár­ló cég. A Jednota az idén még na­gyobb részt szereme kihasítani a kiskereskedelmi forgalomból, rész­arányát 17 százalékosra próbálja növelni. A terjeszkedés, pozíciómegőrzés ér­dekében 1999 szeptemberétől saját, Jednota jelzés alatt forgalomba ke­rülő termékeket is árusít. Egyelőre tartósított tej, száraztészta és moso­gatószer jelzi az új törekvést, az idén már legalább 15-20 terméket sze­remének Jednota márkanév alatt forgalmazni. Elhangzott: a fogyasz­tási szövetkezet számol a multinaci­onális cégek betörésével, ám nem ijednek meg a konkurenciától, ha­nem szupermarketek nyitásával vá­laszolnak a kihívásra. Jelenleg Lé­ván és Érsekújváron: működtemek - sikerrel - egy-egy szupermarketet, hálózatuk április derekán egy újabb üzlettel bővül, (shz) Ma helyezik üzembe a Slovnaft kőolajfeldolgozó eddigi legnagyobb beruházását, az EFPA elnevezésű finomítót Hatékonyabb üzemmód ÚJ SZÓ-TU DÓSITÁS Pozsony. A Slovnaft ezentúl euró­pai mércével is modem kőolaj-fino­mítónak számít - jelentette ki teg­napi sajtóértekezletén Slavomír Hatina elnök-vezérigazgató, azzal kapcsolatban, hogy ma ünnepélye­sen üzembe helyezik a kőolaj nehéz frakcióinak feldolgozására szolgáló EFPA technológiát. Ennek köszön­hetően az eddig pakuraként elége­tett frakciókból is jól értékesíthető üzemanyagokat tudnak gyártani. A váltást jellemzi, hogy ugyanannyi nyersanyagból ezentúl 750 ezer tonna gépkocsibenzin helyett 1,3 millió tonnát, 1,6 millió tonna gáz­olaj helyett pedig 2,1 milliót állíta­nak elő. A Slovnaft által kibocsátott kénszennyezés 60%-kal csökken. Az EFPA akció 526 millió dollárba került, ebből 164 milliót saját for­rásból, 112 milliót alaptőke-emelés­sel fedeztek, a maradék 250 milliót pedig szindikált hitel formájában biztosították. Ez egy tízéves lejáratú 100 milliós, illetve egy ötéves lejá­ratú 150 milliós részből áll, amely törlesztését idén kezdték meg. A vállalat vezetői fontosnak tartották, hogy a 17,8 milliárd koronás beru­házásból 4,4 milliárdnyi megrende­lést hazai cégek kaptak meg. Arra a kérdésre, a kőolaj árcsökkenését mi­ért nem követi a benzin ára is, Hatina példaként azt hozta fel, hogy a nyersanyag árának változása, ill', a korona/dollár árfolyam romlása miatt ugyanakkora mennyiségű nyersanyag beszerzésére tavaly feb­ruárban 1,2 milliárd koronát, idén februárban viszont már 3,6 milli- árdot kellett kiadniuk, (ti) A Slovnaft gyáregysége. Mától végre üzemel az 526 millió dolláros nagybe­ruházás eredményeként megépült EFPA-részleg is. (Somogyi Tibor felvétele) TANÁCSADÓ A végrendelet őrzése R. L.: 85 éves ismerősöm alografikus módon készített végrendeletet. A Polgári Tör­vénykönyv szerintem nem rendelkezik arról, hogy a végrendelkező haláláig ki és hol őrizze a végrendeletet. Azt szeretném tudni, kinél lehet ezt a végrendeletet megőrizni? FEKETE MARIAN A Polgári Törvénykönyv való­ban nem tartalmaz részletes szabályozást a végrendeletek letétbe helyezéséről, megőrzé­séről - még a tanúk előtt aláírt (úgynevezett alografikus) vég­rendeletek esetében sem. Ezt a kérdést jelenleg a közjegyzői rendtartásról szóló 123/1992 Tt. sz. törvény 65. és következő paragrafusai szabályozzák. Az említett rendelkezések szerint a közjegyzőnél végrendelet is le­tétbe helyezhető. A jogi szabá­lyozás itt a végrendelkező, az Lubomír Harach Mohiról Pozsony. Lubomír Harach gaz­dasági miniszter tegnap a mohi atomerőmű állami pénzen való befejezése ellen foglalt állást. Elképzelhetőnek tartja azonban az erőmű befejezését tőkeerős külföldi befektetők hozzájárulá­sával. A miniszter ezért azt java­solja a kormánynak, hogy a jövő évi költségvetésben ne támogas­sa az erőmű építését. Az erőmű harmadik és negyedik blokkjá­nak építésére eddig 14 milliárd koronát fordítottak, ennek felét az építkezésre felvett hitelek ka­matai teszik ki. Az erőmű továb­bi sorsáról a kormány várhatóan májusig dönt. (SITA) Rudolf Schuster a Grafobalban Pozsony. A csomagolóanyago­kat és nyomdai termékeket gyártó skalicai Grafobal Rt. a tavalyi évet 1,34 milliárd koro­nás bevétellel zárta, szemben az előző évi 1,31 milliárd koro­nás bevétellel. A vállalat idén 1,36 milliárd koronás bevételre számít, adózás előtti nyeresége a tervek szerint eléri az 57 mil­lió koronát. A cég olyan nem­zetközi nagyvállalatoktól is kap megrendelést, mint a Nestlé, a Henkel és a Jacobs Suchard. Rudolf Schuster köztársasági elnök a cégben tett tegnapi lá­togatását követően kijelentette, rendkívül hasznos lenne, ha a cég képviselői megosztanák si­kerük titkát azokkal a szlováki­ai vállalatokkal, amelyek jelen­leg a csőd szélén állnak. (SITA) Cseh távközlési privatizáció Prága. A Deutsche Telekom né­met távközlési társaság jelenleg nem tervezi a Cesky Telecom részvényeinek megszerzését. A RadioMobil mobilszolgáltató­ban szerzett többségi részesedés után azonban szerinte hozzá szeretnének jutni a Cseh Rádió­örökhagyó végakaratának érvé­nyesítését igyekszik szavatolni például azzal is, hogy a végren­delet letétbe helyezését a köz­jegyző haladéktalanul köteles közölni az örökhagyó állandó lakóhelye szerinti bírósággal, tehát azzal a bírósággal, ame­lyiknek az örökhagyó halálát követően a hagyatéki eljárást kellene lefolytatnia. A végren­delet letétbe helyezéséért ter­mészetesen illetéket kell fizet­ni, amely jelenleg 400 korona (lásd a közjegyzők díjazásáról szóló 209/1994 Tt. számú igazságügyminisztériumi ren­delet E tételét). Egészen más kérdés az, hogy az ismerősének nem kell közjegyzői letétbe he­lyezni a végrendeletét. Ilyen feltételt nem szabnak meg az öröklést és a hagyatéki eljárást szabályozó törvények. Az isme­rőse tehát megőrzésre bárkinek átadhatja a végrendeletét (ha megbízik benne), esetleg nem is kell átadnia senkinek sem. kommunikációs Vállalat részvé­nyeihez is - nyilatkozta Hans Ehnert, a cég szóvivője. A Cseh Rádiókommunikációs Vállalat 51 százalékos részvénycsomag­jának az eladását még az idei év­re tervezik. A kormány már kivá­lasztotta a Cesky Telecom 51 százalékos privatizációjára kiírt pályázat tanácsadóját, a privati­záció bevételeivel az állami költ­ségvetés azonban az idei évben nem számít. (CTK) Nyereségcsökkenés a Sibamacnál Pozsony. A szlovák építőipari termelés visszaesése jelentős mértékben tükröződött a pozso­nyi székhelyű Sibamac Rt. bevé­telein, amelyek tavaly 960 mil­lió koronát tettek ki, miközben a cég tiszta nyeresége elérte a 3,3 millió koronát - nyilatkozta Emília Jusková, a cég igazgató- tanácsának elnöke. Egy évvel korábban a cég forgalma meg­haladta az 1,2 milliárd koronát és a tiszta nyereség elérte a 17,8 milliót. A vállalat tavaly 789 al­kalmazottat foglalkoztatott. Az általuk fizetett átlagbér elérte a 13 ezer koronát, ami 31,5 szá­zalékkal nagyobb az építőipar­ban fizetett átlagbéreknél. A vállalat ugyanakkor idén az al­kalmazottak számának növelé­sével számol. (SITA) 5 százalékos GDP-növekedés Budapest. A Kopint-Datorg Rt. idén az első negyedévben 6 szá­zalék körüli, az év egészében 5 százalékos, esedeg azt meghala­dó magyar GDP-növekedést prognosztizál. Az előrejelzés az­zal számol, hogy az év során folytatódik a múlt év második fe­lében kezdődött nemzetközi konjunktúra, amely segíti a ma­gyarországi gazdaság további fejlődését is. Az export növeke­dése meghaladja majd az impor­tét: a kivitel 13,5-14 százalék­kal, a behozatal 13-13,5% szá­zalékkal bővül. (MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényb en 2000. április 7-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,635 Magvar forint (100) 16,069 Angol font 68,514 Német márka 21,288 Cseh korona 1,148 Olasz líra (1000) 21,503 Francia frank 6,347 Osztrák schilling 3,026 Japán ien (100) 41,300 Spanyol peseta (100) 25,023 Kanadai dollár 29,768 Svájci frank 26,431 Lengyel zlotv 10,299 USA-dollár 43,214

Next

/
Oldalképek
Tartalom