Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)
2000-03-01 / 50. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 1. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés A számvevőszéknek az Állami Földalapnál végzett ellenőrzése a bűnüldöző szerveket is érdeklő visszaéléseket tárt fel Törvénysértések futószalagon Az ellenőrzés kiterjedt az Állami Földalap hatáskörében privatizált vállalatokra is. Beigazolódott: az alap igazgatótanácsa számos esetben - a szak- bizottság véleményét figyelmen kívül hagyva - nem a legjobb ajánlatot tevőnek juttatta a magánosításra váró ingatlant. (Archívumi felvétel) Pozsony. Valószínűleg bírósági utóélete is lesz azoknak az égbekiáltó törvénysértéseknek és túlkapásoknak, melyeket az Állami Számvevőszék (NKÚ) az Állami Földalapnál (SPF) végzett ellenőrzése tárt fel. A számvevőszék az 1996- 98-as időszakot vizsgálta. P. VONYIK ERZSÉBET Ajelentést szerkesztőségi íróasztalunkon találtuk, az alábbiakban néhány túlkapás közreadásával kívánjuk szemléltetni azt, hogy a tárgyidőszakban milyen törvényeket semmibevevő gazdálkodás folyt a nevesítetlen földeket is felügyelő Állami Földalap házatáján. A földalap a számláit az Általános Hitelbankban, illetve a Pol’noban- kában vezette. A Pofnobanka fiókjaiban a jelentés tanúsága szerint több mint 600 millió koronát helyezett el határidős betétekként. Ez még rendjén is lenne, az viszont már nem, hogy ebből 390 milliót 8,8%-os kamatra kötöttek le. A rendkívül alacsony, tehát hátrányos kamatot az alap azzal indokolta, hogy ebből a pénzforrásból a bank előnyös, kedvezményes hiteleket nyújtott mezőgazdasági vállalkozásoknak. Mindez ellentétes az Állami Földalap statútumában megjelölt feladataival és szerepével. A számvevőszék rámutatott: a 390 millió korona évente csak 34 milliót kamatozott, ám 17%-os kamat mellett több mint A földalap a kamatokon 32 millió koronával károsította meg az államot. 66 millió korona folyt volna be a pénzből. Vagyis a földalap 32 millió koronával károsította meg az államot. A számvevőszéki ellenőrzés során rábukkantak ugyan egy levélre, amelyben a Poínoban- ka vezérigazgatója közli az alap vezetőjével, hogy folyósítottak kedvezményes hiteleket,ennek nyomát az ellenőrzést végzők sehol sem találták. Botrányos dolgok derültek ki a szolgálati utak körül is. A napi sajtó már néhány „csemegét” megszellőztetett, így lapunk is írt arról, hogy a földalap alkalmazottjai az adófizetők pénzén tigris-, krokodil- és elefántfarmnézőben is jártak, a selyemgyártás fortélyaival ismerkedtek. A külföldi utak körül is visszaélések történtek - a jelentés több példát is említ, amelyek azt igazolják, hogy valutát vettek fel olyan célra, amelyet később nem tudtak számlával igazolni. Nemegyszer megtörtént, hogy a szolgálati út korántsem volt 12 órás, mégis az ezt meghaladó időtartamra meríthető valutakeretet számolták el. A jelentés megállapítja, hogy megsértették az 56/1991-es Tt. számú törvény 7. paragrafusát. A szolgálati utak elszámolása késedelmes volt, rendszerint nem történt meg az előírt 10 napon belül, s emellett hiányosak is voltak. Az alkalmazottak jutalmazása terén is sorozatos törvénysértésekre mutatott rá a jelentés. A jutalmak odaítélése anélkül történt, hogy írásban indokolták volna, ki miért kapott pluszpénzt. Pedig milliók kerültek szétosztásra: 1996-ban több mint 7,7 milliót, 1997-ben több mint 8 milliót, 1998-ban közel 9,5 millió koronát osztottak szét. Ezzel a könyvviteli törvényt és a vonatkozó kormányrendeletet is megsértették. Az ellenőrzés számos olyan túlkapásra derített fényt, amellyel az Állami Földalap semmibe vette a 92/1991-es Tt. számú törvényt, ez tartalmazza az állami vagyon más személyekre történő átruházásának feltételeit. A földalap a vizsgált három év alatt 31 esetben írt ki közbeszerzési versenypályázatot, 5 esetben pedig eladta az általa alapított részvénytársaságok részvényeit. Az ellenőrzés feltárta, hogy az alap nem élt törvény adta jogával, hiszen az esedékes részletek, illetve a hiteltörlesztések elmaradása esetén sem számolt fel késedelmi kamatot. így azok a privatizőrök is nyugodtan ülhettek a babérjaikon, akik a magánosított vagyon vételárát részletekben törlesztették, de nem a megállapodott harmonogram szerint. Pedig a törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy nem lehet eltekinteni a büntetőkamat behajtásától, ha pedig a törlesztőrészletek visszafizetésében tapasztalható a csúszás, akkor szankciókat kell alkalmazni. A szóban forgó vételi szerződések értelmében, amelyek állami vagyon vásárlására vonatkoztak, ha a vásárló nem törlesztette a megállapodásnak megfelelően a vételár részleteit és a kamatokat, akkor késedelmi kamatot kellett kiróni, de a földalap ezt elmulasztotta. Két példa a jelentésből: a Stará Lubovna-i Domino Invest Kft. 1998 végéig nem fizette be az éves esedékes törlesztést mintegy félmillió korona nagyságrendben, hasonlóképpen a besztercebányai Agroco Kft. ugyanilyen összegben. A földalapnak fel kellett volna bontania a privatizációs szerződést a kft.-vel, hiszen az első törlesztési összeget sem fizette be határidőre, ám ez nem történt meg. Az ellenőrzés kiterjedt az Állami Földalap hatáskörében privatizált vállalatokra is. Beigazolódott, hogy az alap igazgatótanácsa számos esetben semmibe vette a benyújtott privatizációs ajánlatokat elbíráló bizottság véleményét. Nem a legjobb ajánlatot tevőnek juttatta a magánosításra váró ingatlant, hanem újabb pályázatot írt ki, amelyet akár az eíső körben a legrosszabb ajánlat benyújtója is megnyerhetett. Erről tanúskodik például a tapolcsányi STS állami vállalat, Rovinka privatizációjának az esete. Három pályázó jelentkezett, köztük a helybéli FANG KFT., amelyet az első körben a bizottság elutasított, mivel nem feleltek meg a követelményeknek. Az ESTEC- HBGC Topolcany minden feltételnek eleget tett, és 7 millió 338 ezer koronás vételárat ajánlott, a földalap igazgatótanácsa ennek ellenére új pályázatot írt ki. A második kör győztese - az igazgatótanács döntése értelmében - a FANG KFT. lett. Most sem az övé volt a legjobb ajánlat, hiszen az ESTEC-HBGC Botrányos dolgok derültek ki a szolgálati utak körül is... hajlandó lett volna immár 9 milliót is fizetni a privatizálandó vagyonért. Az ajánlatokat kiértékelő bizottság egyértelműen az utóbbi ajánlattevő mellett tette le a garast, ám a földalap önkényesen felülbírálta a javaslatot, és a privatizált vagyon a csaknem 3 millióval kevesebbet fizető cég ölébe hullott. A hátrányosabb ajánlatot tevő cég előnyben részesítésével az alap megsértette a kereskedelmi törvényt. Az állam megrövidítését eredményező törvényszegések sora ezzel korántsem ért véget, hiszen a privatizált vagyon vételárának egy részét is törvényellenesen engedték el sok privatizőmek. A magánosí- tási szerződések egyik pontja rendszerint kimondta, hogy a vásárlónak elengedik a vételár bizonyos részét, ha az ennek megfelelő összeget a privatizált vagyon fejlesztésére fordítja. A számvevő- szék ellenőrzése megállapította, hogy a vételárból jogellenesen olyan beruházásokat is leszámítottak, amelyeket az új tulajdonos a későbbiekben nem valósított meg. Például a stozoki állami birtok privatizálásakor a törlesztési naptár szerint az új tulajdonos kötelezte magát arra, hogy 1996-ban tatarozza a sertéshizlaldát, egy évvel később a tehénistállót, 1998-ban pedig az üzemvitelt szolgáló épületeket. Az ellenőrzés során azonban semmilyen iratokkal nem tudták bizonyítani, hogy ezek a beruházások megtörténtek. A földalap törvényszegést követett el azzal is, hogy számos esetben csökkentette a vételárat gépvásárlásra, az állat- állomány gyarapítására, önjáró kaszálógép, személyi számítógép, teherautó, traktor stb. vásárlására fordított összeggel. Az I. II. és III. minőségű tej literenkénti felvásárlási árát 1999-ben 7,75 Sk-s szinten határozták meg, azonban az átlagos felvásárlási ár 6,72 Sk/liter volt, ami az egy évvel korábbi átlagárhoz viszonyítva 5,6%-os csökkenésnek felel meg. A Q minőségű tejért 8,02 Sk/I fizettek, ami 1,1%-os csökkenést jelent 1998-hoz viszonyítva, II. minőségi osztályú tej felvásárlási ára 7,09 Sk/I volt, (9 %-os csökkenés). A felvásárlási árak - minden minőségi kategóriában - júliusban voltak a legalacsonyabbak, novemberben pedig a legmagasabbak. A tej felvásárlási, élelmiszer-ipari és fogyasztói árának alakulása (1999-ben havi lebontásban) 15,00 jü 12.50 N. nj O 10,00 Ö 7,50 5,00 -I-------,------,------,------,------,------,------,------,------,------,-----1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 II 1? Forrás: ATIS hónap fogyasztói ár élelmiszer-ipari ár A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján végzett felmérések szerint megállapítható, hogy a félzsíros tej fogyasztói ára a múlt évben - az év elejéhez viszonyítva - 6 százalékkal emelkedett, a zsírostej fogyasztói ára 4,7 százalékkal nőtt. Mint az a fenti grafikonból is kitűnik, a tej fogyasztói ára a műit év folyamán másolta tejfeldolgozó vállaltok árait. A félzsíros tej esetében az átlagos fogyasztói ár 13,54 korona/liter, a tejipar átlagára pedig 10,50 korona/liter volt. AGRÁRMORZSÁK Felszámolt társaságok Prága. A Milo Holdingba tömörülő Milo, Seliko és Nealko élelmiszeripari társaságok március elsejei hatállyal megszűnnek és januári rendkívüli közgyűléseiken hozott határozataik alapján felszámolás alá kerülnek. A három cég még már korábban átruházta termelését és tartozásainak egy részét az újonnan létrehozott leányvállalataikra. (Ad) Eladási hullám a gabonapiacon Chicago. A gabona piacán az elmúlt héten jelentős eladási hullámra került sor. A gabona ára csaknem 3%-kal, 254,7 centre esett vissza bushelenként (35,24 liter). Az ár csökkenéséhez vezetett az is, hogy Egyiptom 60 ezer tonna búza vásárlását mondta vissza. (AW) Deficit a külkereskedelemben Prága. Csehország agrártermékekkel folytatott külkereskedelmének hiánya januárban meghaladta az 1,384 milliárd koronát. A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva ez az érték 34%-kal alacsonyabb. A mező- gazdasági termékekkel folytatott kereskedelem forgalma az év első hónapjában több mint 7,7 milliárd koronát tett ki, 1999 januárjához viszonyítva ez 18%-os növekedésnek felel meg. Éves szinten 42%-kal emelkedett a mezőgazdasági termékek exportja, elérve a 3,21 milliárd koronát. Januárban az import csupán 5%-kal nőtt. (C) Állattetemek begyűjtése Nyíregyháza. A harmadfokú vízminőség védelmi készültség fenntartása mellett folytatódik a ciánszennyeződés következtében elpusztult állatok tetemeinek begyűjtése a Tisza és a Szamos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszán. A legutóbbi 24 órában a Felső-Tisza bal partján és a Szamos Csenger és Olvcsaapáti közötti részén 2,5 mázsa állati tetemet szedtek össze. A tetemeket az ATEV debreceni telephelyén ártalmatlanítják. A napokban a Krasznába került Fuxin textilfesték, amely a folyó romániai szakaszán rózsaszínre változtatta a vizet, nem ért magyar területre. (MTI) Marhakor Dániában Koppenhága. Dániában szivacsos agysorvadásban megbetegedett szarvasmarhát találtak. Az országban ez volt az első ilyen eset. (MTI) NYERSANYAGPIACOK Dömping a kávépiacon Ezer dollár alá esett a májusi jegyzésű robusta kávé tonnánkénti ára a múlt héten Londonban, amire 1993 közepe óta nem volt példa. Ez kihatott a arabicá- val kereskedő New York-i tőzsdére is, ahol a márciusi jegyzési árfolyam 4 havi mélypontra süly- lyedt. A főleg ázsiai és afrikai eredetű robusta kávéfajta árainak mélyrepülését a termelés bővülésére vezetik vissza az elemzők, aminek nyomán az idén várhatóan ómillió (60 kilogrammos) zsákra duzzadnak fel a ro- busta-vüágkészletek. A tőzsdei besszhangulatot fokozta az a hír, hogy az exportőrök sorában élre tört - Vietnam januárban az előidénybeli termelése várhatóan eléri a félmillió tonnás rekordot - ltja a Financial Times. A latinamerikai eredetű - a robustánál magasabb minőségi fokozatú - arabica ára is ötéves mélypontra esett tavaly, de a brazíliai szárazság nyomán némüeg erősödött az elmúlt hónapokban. Idei összkínálata várhatóan már nem haladja meg a keresletet, de érezhető hiány sem lesz belőle a különböző szüreti időpontok miatt. Az árak további alakulására nézve nem lesz közömbös, hogy a kávéexportálók szövetsége (ACPC) müyen piackorlátozó intézkedésekről dönt, és azt a tagországok mennyire tartják be. Vizetesen becsült 50 ezer helyett 98 ezer tonna kávét szállított ki. A délkelet-ázsiai ország folyó etnam nem tagja a szövetségnek, de lehet, hogy önként is visszafogja a kínálatát. (VG) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. március 1-jén a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,847 Magyar forint (100) 16,285 Angol font 68,450 Német márka 21,396 Cseh korona 1,173 Olasz líra (1000) 21,612 Francia frank 6,380 Osztrák schilling 3,041 Japán ien (100) 39,078 Spanyol peseta (100) 25,151 Kanadai dollár 29,573 Svájci frank 26,042 Lengyel zloty 10,324 USA-dollár 42,949 Miért Mert termesztés MASRA Magas hozam-•» Alacsony nedvességtartalom UKORICÁT? ekor: SILÓRA több energia hektár Tájékoztatás: 0903 724 891, 0903 728 270, 0903 224 682, 0903 224697 „„ VK- lOíi
