Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)
2000-03-31 / 76. szám, péntek
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 31. KOMMENTÁR Én jogász, te jogász TÓTH MIHÁLY Évekkel ezelőtt nagyon sokan nagyon csúnya minősítésekkel illették Ján Camogursky jogászt, amikor arról tartott eszmefuttatást, hogy ha a nyomozók bármit is kiderítenek Vladimír Meciar jogász miniszterelnöki működésének kevésbé ismert területeiről, nem szabad őt bíróság elé állítani. Indoklás: mégiscsak ő volt az önálló szlovák államiság megteremtője. Nem véledenül került a két politikus neve mögé eredeti szakmájuk megnevezése. Arra utalok ezzel, hogy Meciar számára a pardont nem falusi postáskisasszony, vagy netán kocsmában féldeciző szabadnapos elletőkanász erőltette, hanem a jogtudomány sokat tapasztalt ismerője. Az se véletlen, hogy éppen ma, a szlovákiai jogállamiság deklarálásának 10. esztendejében fogalmazódott meg ez a méltatlankodás. Az történt, hogy most országszerte százezrek találgatják, hajlandó lesz-e Vladimír Meciar végre átvenni a nyomozószervektől küldött idézést, hajlandó lesz-e tanúskodni, vagy más minőségben megjelenni a független bűnüldöző szervek előtt. Nem tyúktolvajlási esetről van szó, hanem olyan ügyről, amelynek alapján akkor is tudomást szerzett Szlovákiáról a nagyvilág, ha nem akart. Egy államfő családtagjának elrablása, külföldre hurcolása nem mindennapi eset. A volt miniszterelnök a jogra hivatkozva köpi markát: az idézést se veszi át. Közben rendőrtábornokok és ügyészek meg miniszterek homályos célzásokat tesznek, ígérve, hogy előállítják. Külföldi esetekkel példálóznak; lám, még az USA elnöke is megjelent a bíróság előtt, pedig a Bili kontra Monica pernek testaltáji sztori képezte a tárgyát. Idáig fajult Szlovákiában a jogállamiság, és történt ez tanult jogász közreműködésével. Ján Camogursky ráadásul még nem is azonos politikai vércsoportba tartozik a HZDS elnökével. Egyszerűen az történt, ami a Kárpát-medencében már más országokban is megesett a rendszerváltozás óta: „Nem baj, hogy sikkasztott, hogy sajátjaként herdálta az államit, fontos, hogy jó hazafi.” Egyvalamit illetően azonban mégis egyedi és sehol máshol nem tapasztalt a Meciar-eset. Térségünkben hasonló ügyekben, a különösen nagy port felverő esetekben műidig a politikai rokonságban levők nyújtottak egymásnak segédkezet. Nyugati politológus soha el nem hinné, hogy egy decens keresztény-konzervatív ember bármüyen indítékból bűnbocsánatot javasol kriminális ügyben. Még saját pártbelije javára se lenne mersze üyet tenni. Hogy Meciar oly hányaveti módon beszél a bűnüldözőkkel, abban az a szemlélet is szerepet játszik, amit Camogursky a hazafiság nevében Meciar javára kifejezésre juttatott. Ne csodálkozzunk, ha a törvény iránti tiszteletlenségben mások is követik a példát. TALLÓZÓ PRAVDA Michal Sykora, a Falvak és Városok Társulásának (ZMOS) elnöke a készülő közigazgatási reformmal kapcsolatban jelezte, több fejezetet már sikeresen lezártak a reformot előkészítő csoporttal, de a pénzügyek kérdése számukra még mindig nyitott. Kifejtette, nem lehet úgy elvégezni a reformot, hogy nincs meg hozzá a megfelelő anyagi háttér, ezért még folyamatosan tárgyalnak a pénzügyminisztériummal. Elismerte, hogy elfogadták Viktor Niznansky kormány- megbízott érveit az egykamarás önkormányzati parlamenttel kapcsolatban, s már ők is ezt a modellt támogatják a kétkamarással szemben. Az önkormányzatok ellenőrzésével kapcsolatban elmondta, úgy látja, megfelelően vannak az önkormányzatok ellenőrizve a képviselők, az ellenőrök és az auditorok által. LA LIBRE BELGIQUE Martonyi János szerint félő, hogy lelassul az Európai Unió keleti bővítése, miközben a következő hónapok döntő fontosságúak lesznek. A magyar külügyminiszter a belga lapnak elmondta azt is, hogy eddig a tagjelölt államok nem panaszkodhatnak, mert a csatlakozási tárgyalások előre jelzett menetrendjét betartották. Úgy vélekedett, hogy az új tagok energiaforrásként szolgálhatnak az EU belső egységesedési folyamatának folytatódásához. Leszögezte: El kell fogadni azt a gondolatot, hogy az európai intézményes reformokat a keleti bővítés után folytassák tovább. A környező országokban élő magyar kisebbségek helyzetével kapcsolatban arra mutatott rá, hogy nem mondható ugyan műiden tökéletesnek, de pozitív tendencia tapasztalható. A kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért kifejtett európai uniós nyomásnak jelentős szerepe van. Amikor ezek az államok tagjai lesznek az EU-nak, minden polgár helyzete javulni fog, de különösen a kisebbségeké - vélte. Martonyi azt is kifejtette, hogy ebből a szempontból is másként kell kezelni Szlovákia és Románia, valamint Jugoszlávia helyzetét, hiszen az előző kettő demokratikus ország, míg a harmadik nem. A szlovákmagyar viszonyt a miniszter kitűnőnek minősítette, hozzátéve, hogy a konkrét változások folyamata időt igényel. e Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetóiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Lapteijesztési osztály, laprendelés: 58238327,58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA KFT.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PrNS, valamint a D. A. CZVEDLER KFT. - Somolja. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz tlaée, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@ujszo.com VÉLEMÉNY Nincs miért szégyenkeznünk Egy nemzetnél sem vagyunk alább- valóak. A világnak adott híres személyiségek tekintetében - balsorsú történelmünk ellenére - az elsők között vagyunk a földön. A magyar nemzet a hét szomszéd nép egyikével sem tud szót érteni nyelve különbözősége miatt. Mégis jó helyen foglaltak őseink hont. Ok voltak az első államalapítók a Kárpát-medencében ezer évvel ezelőtt. Fennmaradtunk, és másokat is megóvtunk Isten segítségével a sok vesztett csata, szabadságharc és békediktátumok ellenére. Bűnhődtünk, vezekeltünk mások gyávaságáért, nagy áldozatot hoztunk velünk élő későbbi kapzsi ellenségeinkért. A XX. században minden harcot elveszítettek velünk a csatamezőn. Következtek a békediktátumok. Megtapasztalhattuk tehát, hogy jaj a legyőzöttnek. A mai békésebb időkben is küzde- nünk kell létünkért. Az érvényben levő benesi dekrétumok értelmében még mindig kollektív háborús bűnösök a szlovákiai magyarok. Bűnhődtünk a nem kevésbé bűnösök javára. Ezért sokunkba belénk rögződött a közömbösség, a félénkség. Ennek konkrét bizonyítéka, hogy magyarlakta területen van a nevesí- tetlen földek egyharmada. Az MKP- t, hogy kormányba kerülhessen, lemondatták a benesi dekrétumok revíziójának, az autonómiának, az önálló magyar egyetem létrehozásának firtatásáról. A kisebbségi nyelvtörvényt sem a mi igényeinknek megfelelően hagyták jóvá, hanem a többségi szlovák nemzet beleegyezéséhez igazítva. Ennek következményeként tudatosan hátráltatják a magyarországi felsőoktatási intézményekben szerzett diplomák teljes jogú elismerését. Baj van helytállásunkkal. Sokan szeretnek másokat okolni hibáikért. Micsoda helytállás az, ha a magyar szülő szlovák iskolába adja gyermekét, tudván, ezáltal megfosztja a lehetőségtől, hogy megtanuljon anyanyelvén helyesen beszélni, írni, megismerje a magyar történelmet és úo- dalmat, feladván ezzel a magyar nemzeti öntudatra való nevelés lehetőségét az iskolában! Nagyon sokan még azt sem vállalják, hogy magyarul használják a nevüket, holott törvényerejű rendelete értelmében erre joguk és lehetőségük van. Magyarok között így, szlovákok között úgy? Hol itt az öntudat? A magyarnak született magyar maradjon magyar, de tegyen is érte valamit tőle telhetőén! Nagyon problémás a magyar-szlovák vegyes házasságból született gyermekek nemzetiségi hovatartozása. Valamelyik szülőhöz kell igazodniuk. De melyikhez, és miért éppen ahhoz? Rendszerint az iskolai neveltetés dönti el nemzetiségi hovatartozását. Hogy ne váljon janicsárrá, ötven százalékban renegáttá kell válnia. Kétéltű nem lehet. Bőven van rá példa, hogy a félig magyar, félig szlovák származású szlovák nemzetiségű udótok a szlovákságukat magyarellenességgel bizo- nyítgalják. Magyar anyaországunk vitorlái kifogták a jó szelet az EU felé. Ebből nekünk is előnyünk lehet majd. Talán hamarosan magyarnak is jó lesz lenni a Kárpát-medencében. Vállaljunk valamit önmagunkért lehetőségeink szerint, hiszen az ember értékmérője a helytállás! Kovács János, a komáromi képviselő-testület tagja Lisszabon. Az „Ausztria-ügy” megítélésében az unióban három tábor alakult ki: a keményvonalasoké, a közömböseké, valamint a hídépítőké - írja a lisszaboni EU tanácskozás után előállott helyzetről az APA hírmagyarázója. MTI-HÁTTÉR Egyben úgy véli, hogy bár elmaradt az osztrák diplomácia által remélt „tisztító vihar”, a kifelé egységes Ausztria-ellenes arcvonalban mégis hajszálrepedések mutatkoznak. Az említett táborok közül a keményvonalast Franciaország és Belgium vezeti. Ók nemcsak a saját szélsőjobboldali pártjaik féken tartását látják fontosnak, hanem Jörg Haider, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) főnöke ellen is támadást intéztek. Jacques Chirac francia államelnök nyilvánvalóan tartotta magát ahhoz az előzetesen egyeztetett irányelvhez, hogy nem kell ok nélkül vitát provokálni. Chirac a lisszaboni csúcson ennek ellenére értésre adta, hogy mindaddig szó sem lehet a szankciók megszüntetéséről, amíg egy szélsőséges és idegengyűlölő párt foglal helyet az osztrák kormányban. Belgium hasonlóképpen foglalt állást. Chiracétól eltérő véleményt fejtett ki Antonio Guterres portugál miniszterelnök, aki azt mondta, hogy a büntetőintézkedések feloldásának az a feltétele, hogy az FPÖ változtasson jellegén. AitóI azonban nem szólt, hogy mit ért ezen. Önmagában az, hogy Jörg Haider lemondott az FPŐ elnöki tisztéről, még nem elegendő ezt a lépést egyébként ha suttogva is, de már FPÖ-körökben is a külföld számára rosszul megrendezett lépésnek minősítik, és elhamarkodottnak tekintik. Haider lemondásának mindenesetre nem volt meg a remélt jelzésértéke a külföld számára. A britek nem mutattak különösebb érdeklődést az Ausztria-ügy és Haider iránt. Hivatalosan Gerhard Schröder német kancellár számára sem jelentett témát az ügy. Berlin azonban nem mulasztotta el közölni, hogy az Ausztriával való közös, súlyos terhekkel nehezített történelmi múlt miatt nem nyílik nagy mozgástér. Ha az Ausztria elleni egységes fellépés frontja valahol megtörik, akkor az először Észak- Európában fog bekövetkezni. A portugál fővárosban csupán Taija Halonen finn államelnök asszony szólt nyíltan és egyértelműen arról, hogy a nyárig megoldást kell találni az Ausztria-válságra. A dán kormány sem lelkesedik túlzottan a bojkottpolitikáért. Koppenhága szerint nyílt titok, hogy a bojkott sokkal inkább politikai, semmint jogi kérdés. A dán kormány szerint félő, hogy a szeptemberi eurószavazáson, a közös európai valutarendszerhez való dán csatlakozás kérdésében az Ausztria-ügy miatt nagyarányú szavazatvesztésre lehet számítani. A közös európai valutával szemben erős fenntartásokkal élő dánok azzal védekeznek, hogy az Európai Unió a szerződésekben lefektetett, nyüvánvaló előírások ellenére a saját, külön játékszabályait kényszeríti egy kicsi tagállamra azért, hogy azt megleckéztesse demokráciából. Tekintélyvesztés nélkül most már sem Ausztria, sem a tizenné- gyek nem tudnak kievickélni a válsághelyzetből. Schüssel vidáman érkezett Lisszabonba, de dolgavégezetlenül távozott (TA SR/AP-felvétel) Keményvonalas, közömbös és hídépítő tábor alakult ki az „Ausztria-ügy" megítélésében EU-osztrák viszony a lisszaboni csúcs után VISSZHANG Korrektség vagy púpkeresés Kolár Péter, a Thália Színház igazgatója 2000. március 29-én az Új Szóban közzétett Thália púpjai és más testi hibái című interjújában a kassai társulat nehéz anyagi helyzetéért a szlovákiai magyar politikusokat teszi felelőssé. Mivel az igazgató úr információit egyoldalúnak véljük, az alábbiakat tartjuk szükségesnek hozzáfűzni: az MKP politikusai elismerik, hogy a Thália Színház valóban nehéz helyzetben van; sovány vigasz, hogy az ország hivatásos színházai közül távolról sem egyedüli társulatként jussa ez. Ezzel szemben nem kevésbé fontos tény, hogy épp az előző kormányzat idején ellehetetlenített kassai Thália Színház rendkívüli támogatását Csáky Pál miniszterelnökhelyettes 1999-ben az egyik legfontosabb prioritásnak tekintette. Tavaly e színház rendes évi költségvetése közül hatmillió korona volt; a kormány soronkívüli támogatása 1999-ben (a Thália fennállásának 30. évfordulója kapcsán is) további 9 mülió koronára rúgott. Ugyancsak tény, hogy egyetlen szlovákiai színház sem kapott ilyen jelentős összegű külön támogatást, és a Thália vezetősége döntötte el, hogy milyen célra kérik, illetve használják fel a fent említett pénzt. Hozzátartozik még az igazsághoz, hogy a további támogatások lehetőségét, sajnos, jelenleg azok a következetlenségek és szabálytalanságok nehezítik, amelyeket a színház vezetősége tavaly követett el. Pl. a működésképtelen autóbuszt sem a szlovákiai magyar politikusok, hanem a színház vezetése vette át - üzemképesként. Csáky Pál februári kassai látogatása idején egyébként külön megállapodás született arról, hogy a Kassai Kerületi Hivatal egymillió koronát biztosít a szóban fojtgó autóbusz javítására. A fentiekből nyilvánvaló, hogy a Thália Színház - netán a Jókai Színház, az eperjesi ukrán színház vagy bármely más színtársulat - nagyobb mérvű anyagi támogatása távolról sem „csak egy kis akarat és odafigyelés kérdése”, hanem elsősorban az ország anyagi lehetőségeinek függvénye. Miklósi Péter, a miniszterelnök-helyettes szóvivője Az Úr legyen veled utadon. Ukrajnában a rengeteg baleset miatt nagy divat lett az új gépkocsik megáldása (CTK/EPA-felvétel)