Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-30 / 75. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 30. TÉMA: Az AGÓCS-ÜGY A nádszegi képviselő-testület visszautasítja a bajkeverő tanító vádaskodásait, és ezt a nyilvánosság előtt kívánja megtenni „Agócs nem hős, csak magamutogató” Az egynyelvű bizonyítvá­nyok kiadásának megtaga­dása, illetve az azt követő tüntetései és pereskedései kapcsán elhíresült nádszegi tanító, Agócs Béla 2000. március 10-én nyílt levéllel fordult Mikulás Dzurinda miniszterelnökhöz, amely­ben a saját személyét ért sé­relmeken, az állásából való elbocsátásán kívül a helyi polgármesterre is felhívja a figyelmet. ÖSSZEÁLLÍTÁS Szerinte a polgármester azért tá­madja őt, mert neheztel rá amiatt, hogy a legutóbbi polgármester-vá­lasztáson vette a bátorságot, egyetlen ellenjelöltjeként indult, és rámutatott a „gazdasági és poli- I tikai klientelizmustól és korrupci­ótól bűzlő ügyeire”. Miután a nyílt levelet az Új Szó is ismertette, Juhos Ferenc polgár- mester úgy gondolta, ha már az egyeden magyar napilap is hitelt ad az évek óta ellene áskálódó és a falu lakóinak életét megkeserítő tanító állításainak, akkor nincs ér­telme, hogy tovább tevékenyked­jen a falu érdekében, és a lemon­dását fontolgatta. Czakó Ferenc al­polgármesterrel együtt kérte, ad­junk lehetőséget arra, hogy reális képet fessenek az eddig csak hős­ként emlegetett Agócs Béláról, és végre „helyre tegyék” az egész Agócs-ügyet. Az alpolgármester rendkívüli kép­viselő-testületi ülést hívott össze, ahol mi is jelen voltunk, hogy meg­hallgassuk, hogyan vélekednek Agócsról a falu képviselői: „Nem igaz, hogy Agócs Bélát azért bocsá­tották el az állásából, mert két­nyelvű bizonyítványokat akart ki­adni. Erre azért került sor, mert napokon keresztül igazolatlanul hiányzott az iskolából, amikor a különböző minisztériumok elé járt tüntetni - tette helyre a sok moza­ikdarab egyikét az egyik résztvevő. - De ezek a hiányzások már akkor elkezdődtek, amikor 14 évvel ez­előtt ide került Nádszegre. Az ak­kori bírósági tárgyalás is abból adódott, hogy Agócs úr egyszerű­en nem vette figyelembe a rá osz­tott helyettesítéseket, amint az ő tanítási órája letelt, egyszerűen el­Engedtek a kérésnek, és visszavették az iskolába. ment. Többször előfordult, hogy amikor a Szlovákiai Magyar Taní­tók Énekkarába járt, egyszerűen elfelejtette bejelenteni, hogy fellé­pésre megy, csak reggel derült ki, hogy hiányzik az iskolából. Ami­kor ezt jelentettük a járási tanfel­ügyelőségen, megrovást kapott, amibe nem tudott belenyugodni, és bíróságra adta az ügyet. A bíró­ság akkor is őt marasztalta el.” A képviselők szerint az Agócs- képhez az is hozzátartozik, hogy a tanító pszichiátriai kezelésen is át­esett. „Az egyik reggel itt, a köz­ségháza mellett tették őt autóba, és intézetbe vitték. Állítólag az ak­kori, első felesége jelentette be, hogy kezelésre szorul, miután többször kísérelt meg öngyilkossá­got.” Állítólag az intézetből is meg­szökött és beállított az iskolába, hogy amennyiben a szakszervezet és az igazgatóság támogatná, visz- szakerülhetne tanítani, mert az a legjobb neki, ha gyerekek között lehet. Engedtek a kérésnek, és visszavet­ték az iskolába „Itt követtük el a legnagyobb hibát. Visszakerült ta­nítani és kezdődtek a problémák. Ez az ember beteg, feltűnési visz- ketegségben szenved, azt képzeli, őróla mindig kell, hogy beszélje­nek.” Agócs Bélának vastag dosszi­éja van a róla megjelent újságkivá­gásokkal. Az egyik képviselőnek elmondta, azért gyűjti ezeket, hogy egyszer az unokáinak megmutathassa. Több képviselő meg van győződve arról, hogy a ta­nító összes különcködésének, az éhségsztrájkoknak, tüntetések­nek, pereskedéseknek egyetlen célja, hogy ezt a dossziét bővíthes­se. Volt kollégái elismerték, hogy ta­nítványai szeretik Agócs Bélát, mert zenélt velük, kirándulni vitte őket, jó jegyeket osztogatott. De ezen a téren is megbízhatatlan volt. Előfordult, hogy úgy vitte el többnapos kirándulásra a gyereke­ket, hogy előre nem biztosított szá­mukra éjjeli szállást. Azt is elisme­rik a képviselők, hogy az énekkar karnagyaként Agócs hozzáértő, jó munkát végzett „bár maradt volna csak ennél”, de ő karnagyként is úgy viselkedett, hogy az önkor­mányzat végül megvonta tőle az Agócs Bélának vastag dossziéja van a megje­lent újságkivágásokkal. anyagi támogatást. A községtől ki­utalt tanítói lakást is rendhagyó módon harcolta ki magának. Azzal a kéréssel fordult a falu akkori ve­zetéséhez, hogy felesége gyereket vár, adjanak neki lakást. Tanácsot is adott: a szlovák igazgatónőt te­gyék ki a tanítói lakásból, azt adják neki. Erre a HNB-elnök persze nem volt hajlandó, ezért őt is úgy tá­madta akkor, mint most a polgár- mestert. Később kapott lakást, de miután több gyereket akart - ma négy gye­reket nevel, az ötödik, az első fele­ségétől való fiú, nem él velük - na­gyobb alapterületű lakást követelt. Miután figyelmeztették, hogy más, hasonló helyzetű emberek is saját maguk próbálják megoldani lakás- helyzetüket, a tanító a „lakáskére­lem” különös módját választotta. A templom elé ült ki tüntetni egy táblával a nyakában a következő felirattal: „Nem építkezni jöttem, hanem tanítani, állj a polgármes­ter önkényeskedéseinek!” Később sikerült kijárnia, hogy a község tu­lajdonában lévő lakóházban két egymás mellett lévő kétszobás la­kást kapjon, amit aztán ő a saját költségén egybeépített. Ezek közül az egyiket akarja most tőle visszavenni az önkormányzat. Ennek előzménye, hogy a legutób­bi helyhatósági választások előtt Agócs írásban felajánlotta, ha vala­kinek szüksége van rá, ő hajlandó átengedni az egyik községi lakást. Ennek alapján határozott most a képviselőtestület arról, hogy az így felajánlott lakást egy olyan két­gyermekes családnak adja, amely egy további kétgyermekes család­dal és a nagyszülőkkel közösen la­kik egy háromszobás lakásban. Csakhogy Agócs azóta visszavonta ajánlatát, és nem hajlandó kiüríte­ni a másik lakást. Azt az állítását, hogy a polgármes­ter azért neheztel rá, mert ő is in­dult a választásokon, a képviselők nevetségesnek tartják. Hiszen míg Agócs Béla mindössze hat százalék szavazatot kapott, Juhos Ferenc 94 százalékos támogatottságot tudhat magáénak. Ráadásul Agócsot még a képviselő-testület­be sem választották be. „Ez a leg­jobb bizonyítéka annak, hogy ma­ga a falu miként vélekedik Ágócs Béláról” - érveltek a képviselők, akik mindannyian sértve érzik ma­gukat, mert a tanító nyilvánosan „sötét erők gyülekezetének” titu­lálta a testületet. KRONOLÓGIA 1989 - bírósági tárgyalás - munkajogi per 1990-1991 - az akkori HNB-elnök beperelése becsületsértés 1992 - tüntetés Galántán - vezetők leváltása (éhség- sztrájk) 1993 - tüntetés nyakba akasztott táblával Nádsze­gen, nagyobb területű lakás­ért (Felirat: Nem építkezni jöttem, hanem tanítani, állj a polgármester önkényeskedé­seinek!) 1998 - tüntetés, koldulás a gyermekeivel együtt Galántán, Dunaszerdahelyen és a parlament előtt 1998 - Agócs kitessékelése az MKP járási szervezetének alakuló üléséről 1998 - Agócs kiutasítása az MKP helyi üléséről, a DBP kampányülésén rendőri fel­ügyelet, hogy ne zavarja a rendet 1998 - nyugdíjas találkozó rendőri felügyelettel, Agócsot kitessékelik 1999 - bírósági beadvány a polgármester ellen 1999 - bírósági beadvány a járási hivatal ellen 1999 - nyilvánosan felelősségre vonja Bugár Bé­lát, bepereli az MKP-t 2000 február - újabb bead­vány a polgármester ellen Az oldal anyagát írta: Gaál László Juhos Ferenc polgármesterrel a nádszegi pedagógus vádaskodásairól „Jelentkezzen, akinek kell!” Agócs Bélával egyebek mellett arról, miért kért politikai menedékjogot „Elmondhattam, amit akartam” Juhos Ferenc polgármester (Gaál László felvétele) INTERJÚ A kormányfőnek írt nyűt levelé­ben Agócs Béla egyebek mellett a helyi polgármester korrupciógya­nús ügyeiről ír. Megkérdeztük őt: konkrétan müyen korrupciós ügyekről van tudomása? Sokan megállítanak, akik úgy vélik, hogy Nádszegen bizonyos üzemek­ben feketén dolgoznak emberek, akiknek a polgármester úr nem hi­vatalosan fizet. Itt adócsalásról van szó. A község gázművesítésével kapcsolatban is sokaknak az a véle­ménye, hogy meg kellene nézni, ho­gyan írták ki a pályázatot, hogyan lettek elosztva az erre a célra szánt közpénzek. Ami a korrupciót illeti, azt szakértői bizottságnak kell majd megvizsgálni. Ön bizonyítani tudja majd ezeket az állításokat? Én nem vagyok szakértő, én csak azt mondom el, amit a faluban sokan beszélnek. De nem merik nyűtan vállalni, mert itt szinte kitapintható félelem uralkodik. Én nem azt mondtam, hogy a polgármester biz­tosan korrupt, nekem ez a sejtésem. De ha a polgámester úgy érzi, hogy a becsületébe gázoltam, kérem, nyugodtan adjon bíróságra. Becsületes dolognak tarja, hogy - csupán sejtések alapján - olyan nyüt levelet írjon, amelyben or­szág-világ előtt korrupcióval vá­dolja a polgármestert A bizonyítványosztás idején, 1997. február 3-án, fenyegettek először elbocsájtással. A lejelentette, hogy szégyent hozok a falura, és utólag kiderült, hogy el akart üldözni. Elő- vehetem az archívumomból az új­ságcikkeket, amelyek idézik a pol­gármester urat, hogy el kell üldöz­ni engem a faluból. Helyzeti előny­ben vagyok, mert szinte teljes ar­chívummal rendelkezem. Ázt az esetet is dokumentálni tudom, amikor a polgármester engem megütött és kidobott. Pedig én nem akartam semmi rosszat, csak jelen akartam lenni azon a bizo­nyos ülésen. Senkinek nem volt jo­ga engem onnan kidobni. Ön állítólag provokált, hiszen a képviselők is azt állítják, hogy már több éve minden testületi ülés azzal végződik, hogy „az Agóccsal” foglalkoznak. Ők azt is állítják, hogy elmebeteg vagyok, nem vagyok beszámítható. Az igazság azonban az, hogy én na­gyon is elvszerűen és jogüag tisztán gondolkodom. Jogállamban szeret­nék élni. És amikor azt látom, hogy bizonyos vezető funkcióban lévő emberek csúsztatnak, visszaélnek a hatalommal, nem maradok csend­ben. Miután elbocsátottak, kértem, hadd tanítsak újra Nádszegen. A kérvényemet elutasították, annak ellenére, hogy vörösdiplomás peda­gógus vagyok. Pedig a nádszegi is­kolában mind a mai napig képesítet­len tanerő is tanít. Emiatt is bírósági tárgyalás van folyamatban. Hányadik bírósági pere ez Ön­nek? Jelen pillanatban négy bírósági tár­gyalás és egy bűnvádi eljárás van fo­lyamatban. Folyik egy per a cenzú­rával kacsolatban, mert a polgár- mester nem engedte a helyi hang­szóróban kihirdetni, hogy nyilvános vitát folytatnak a polgármesterjelöl­tek. A másik per azért indult, mert a polgármester az egész énekkar előtt hazugnak nevezett. Folyamatban van egy per a járási oktatásügyi osz­tály ellen, amiért nem vettek fel szakképesített pedagógusként oda, ahol képesítetlenek dolgoznak. A negyedik keresetet a Magyar Kaolíció ellen nyújtottam be. A képviselők azt is említették, hogy ön pszichiátriai kezelésen esett át. Nyugodtan beszélhetünk róla. Csu­pán arról volt szó, hogy rádöbben­tem, rosszul nősültem, és újra akar­tam kezdeni az életem. Akkor való­ban eléggé kétségbe estem, és nem sok hiányzott, hogy magam ellen forduljak. Ön nemrég politikai menedékjo­got kért Magyarországtól. Őszintén megmondom, hogy a poli­tikai menedékjogot csak azért kér­tem, hogy megtörjem a cenzúrát. Ugyanis az elmúlt hónapokban az Új Szót is cenzúrázták, méghozzá nem is akárki, maga Bugár Béla. És ez súlyos alkotmánysértés. Nagyon jól tudtam, hogy semmi esély sincs rá, és nagyon rosszul esett volna, ha én menedékjogot kapok Magyaror­szágtól. Viszont megtörtük a cenzú­rát, nagyon sok újságíró eljött, és én elmondhattam, amit el akartam mondani. Tütakozom Agócs Béla azon kije­lentése ellen, hogy Bugár Béla cenzúrázta lapunkat. A tanár úr állítása hazugság. Grendel Ágota főszerkesztő INTERJÚ Juhos Ferenc polgármester maga kérte, hogy az Új Szóban tegyük helyre az Agócs-ügyet, hiszen Agócs Béla a becsületébe gázolt, amikor a nyüt levelében korrupt­nak nevezte, és ezt lapunkban is közzétettük. Megkérdeztük tőle, mi a véleménye Agócs állításáról, hogy nem a megfelelő ember nyerte meg az iskola gázművesí- tésére kiírt pályázatot? A szóban forgó pályázatot nem a polgármesteri hivatal írta ki, ha­nem a járási hivatal. A pályázatot nádszegi pályázó nyerte, szerin­tem azért, mert ők ebben a legjob­bak. Agócs tanító úr ne felejtse el, minden polgármester azon igyek­szik, hogy ha pénzt szerez, azt le­hetőleg a helybeli vállalatok hasz­nálják fel. Azt gondolom, a kor- ruptság nem azt jelenti, hogy saját berkeinken belül próbálunk a saját embereinknek pénzt juttatni a megérdemelt munka után. Az én jutalmam pedig mindössze annyi volt, hogy az iskola igazgatónője és Szigeti László államtitkár is megköszönte a fáradozásaimat. Agócs Béla nyüt leveléhez csatolt egy határozatot, amelyben a köz­ségi képviselő-testület nem hagyja jóvá az ő kamagyi műkö­dését. Ugyanakkor állítja, hogy az énekkar kiállt mellette. Itt arról van szó, hogy a testület megunta Agócs tanító úr község el­leni ténykedését. Tavaly augusz­tus végén volt egy ülés, amikor ki­jelentettem, felállók a polgármes­teri székből, mert nem vagyok haj­landó az idegeimet Agócs Bélára áldozni. Ekkor a képviselő-testület összehívott egy falugyűlést, ame­lyen majdnem háromszáz ember vett részt. Agócs Béla nem volt je­len, pedig ott kellett volna lennie. Ott csakis a puszta tényekre tá­maszkodva mondtam el kronoló­giai sorrendben, kicsoda is valójá­ban Agócs Béla, honnan jött és merre tart. A polgármester-helyet­tes felszólította a jelenlévőket, áll­janak fel azok, akik a polgármes­tert támogatják. Mindenki felállt. Amikor azt kérte, azok álljnak fel, akik Agócs Bélát támogatják, min­denki ülve maradt. Akkor született az a határozat, hogy nem támogat­juk Agócs Béla aktivitásait a köz­ségben, és leállítjuk tevékenységét az énekkarban, vagyis a pénzt sem folyósítjuk tovább. Önnel már korábban is pereske­dett Agócs Béla. Többször megjelent már az újsá­gokban, hogy „polgármester a vád­lottak padján”, vagy „a polgármes­tert elítélik”, de amióta lezárult a tárgyalás, mindenki hallgat róla. Arról volt szó, hogy nem voltam hajlandó Agócs Bélával nyilváno­san vitatkozni a választások előtt. Azért utasítottam vissza a kihívást, mert úgy vélem, engem a négyéves munkám alapján kell megítélniük a falu lakosainak, és nem egy párbe­széd alapján. Ennek ellenére a taní­tó úr egy olyan fizetett hirdetés el­hangzását kérte a helyi hangszóró­ban, amelyben azt közlik, hogy a jelöltek nyilvános vitára hívják a la­kosságot. Ezt a községházán nem voltak hajlandók kihirdetni, ezért perelt be engem cenzúrázás címén. De az már nem jelent meg a sajtó­ban, hogy Agócs Béla ezt a pert első fokon elveszítette. Mi lenne a legjobb megoldás az Agócs-problémára? Az egyik megoldás az lenne, ha Agócs Béla belátná, azzal használ­na leginkább ennek a közösségnek, ha félreállna, de azt hiszem, erre nem számíthatunk. Radikálisabb megoldás lenne, ha bíróság elé vin­nénk mindazt, amit Agócs Béla fel­hozott. A korrupcióval való vádas­kodást, hogy a testületet sötét ala­kok gyülekezetének nevezte és ha­sonló dolgokat. De miért pereljünk be olyasvalakit, aki csak arra vár, hogy az emberek idegeit őrölje? És miért vegyük el a betevő falatot a gyerekeitől, akiknek minden egyes koronára szükségük van? Lenne egy harmadik megoldás is: aho­gyan ő mondja, Szlovákia-szerte annyira szeretik őt és csak úgy kap- dosnak érte, akkor jó lenne, ha azok, akik kiálltak Agócs Béla mel­lett, akik most igazgatói vagy pol­gármesteri funkcióban vannak, je­lentkeznének érte, és alkalmazná valamelyik iskola. Mert ott lenne a helye a gyerekek között - ha igazi pedagógus. De hogyha csak valaki­nek a szócsöve, vagy azért csinálja az egészet, hogy az újság hasábjain szerepelhessen, vagy azért, hogy egy közösség tagjai közé éket ver­jen, akkor úgy gondolom, nem sok jelentkező akad. A szerkesztőség a maga részéről az Agócs-ügyet befejezettnek te­kinti. Agócs Béla (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom