Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)
2000-03-30 / 75. szám, csütörtök
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 30. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Moulinex partnert keres Párizs. Rövidesen olasz partnerrel léphet szövetségre a háztartási'gépeket gyártó francia Moulinex cég. Sajtóértesülések szerint ha a Brandt csoporttal sikerülne a fúziója, úgy az ágazat Európában harmadik legjelentősebb vállalkozása jönne létre. A Brandt az El.Fi csoport tagja, mely már állítólag a jóideje gondokkal küszködő francia vállalat részvénytőkéjének 23%-át vásárolta fel. A Moulinex első számú embere, Pierre Blayau szerint nagyon közeli az időpontja annak, hogy cége igazgató tanácsa elé kerüljön a fúziós terv. (MTI) BMW-gyártás Magyarországon? Berlin. A BMW AG illetékesei még nem hoztak döntést arról, hol kívánják beindítani a bajor autógyár új típusának gyártását. A konszern szóvivője közvetve cáfolta a BMW igazgatótanácsa egy tagjának a Financial Times- ban megjelent célzását, hogy a kettes sorozatszámú új, alsó középkategóriás autótípust Magyarországon fogják gyártani. Megerősítette, hogy nem csupán németországi, de külföldi helyszínek is szóba kerülhetnek; a magyarországi (egyes hírek szerint tatabányai) helyszínt azonban nem volt hajlandó megerősíteni. Erről az év második felében várható döntés. (MTI) Köhler az IMF feladatairól London. Horst Köhler, az IMF múlt héten megválasztott új vezérigazgatója szerint a Nemzetközi Valutaalapnak a jövőben újra a rövid távú hitelezésre kell összpontosítania, de nincs szükség a pénzintézet radikális reformjára. Az IMF új vezérigazgatója, aki májusban veszi át tisztségét, kijelentette, felül fogja vizsgálni a valutaalap szerepét. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy nincs szükség új, nagy elgondolásra, nem kell fejtetőre állítani az IMF-et. (MTI) A UPC bevásárlása Amszterdam. A gyorsan terjeszkedő holland kábeltársaság, a United Pan-Europe Communications NV (UPC) szerdán bejelentette, hogy egészben vagy majdnem teljesen megszerzett több vállalatot Magyarországon és Csehországban. A UPC Amszterdamban kiadott közleménye szerint 63,9 millió euróért megvették a First Hungary Fund 20,75%-os részesedését a UPC Magyarország Kft.-bői, és ezzel a holland anyavállalaté a magyar vállalkozásának 100%-a. Csehországban a UPC megállapodást írt alá arról, hogy megveszi a Dattelkabel prágai kábeltévé-szolgáltató 100%-át. (MTI) Bezárják a csernobili erőművet Kijev Az ukrán kormány határozott a csernobili atomerőml u 2000 végéig történő bezárásáról. A kabinet célszerűnek tartja a csemobüi 3. reaktor idő előtti leállítását - áll a határozatban. A illetékes minisztérium három hónapot kapott arra, hogy kidolgozza a reaktorblokk leállításának menetrendjét. Hathónapos határidő áll a tárca rendelkezésére az erőmű bezárása komplex programjának, a létesítmény dolgozói szociális védelmének kidolgozására. A pénzügyi és a gazdasági minisztérium utasítást kapott, hogy 2001-ben és az azt követő években vegyék bele a költségvetésbe a csernobili erőmű leállításával kapcsolatos veszteségeket, és az erőmű dolgozóinak otthont adó Szlavutics város lakói szociális védelmével járó költségeket. A kormány tárgyalóküldöttsége felhatalmazást kapott, hogy folytassanak tárgyalásokat a hét legfejlettebb ipari országgal és az Európai Bizottsággal az 1995-ben aláírt emlékeztető megvalósításáról. (MTI) Bankot tervez a Sony Tokió. Ajapán Sony, egyebek között a Salaira (és esetleg a Sumitomo) bank közreműködésével online távbankot készül létrehozni a jövő évben. Mint az elektronikai óriáscég közölte: miután már foglalkozik online biztosítási és értékpapír-kereskedelmi tevékenységgel, pénzügyi szolgáltatói tevékenységét tovább szeremé bővíteni. Utóbbihoz pénzintézeti partnert keres, melynek személyére esedeg már a jövő hónapban fény derül. A partner révén reménye lehet arra, hogy banki működésre is kapjon teljes körű engedélyt. A Sony Sakura bankot is bevonná új vállalkozási területére együttműködő partnernek, mivel a bank az internetes üzletelés terén kíván fejlődni, így megfelelő infrastruktúrát adna a Sony banki ténykedéséhez. (MTI) Az OPEC-döntés vegyes visszhangot váltott ki Keveslik a kvótát MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London, Bécs. Nem lesz elegendő a megcsapppant felhasználói készletek feltöltéséhez és a növekvő kereslet kielégítéséhez a Kőolaj- exportáló Országok Szervezete (OPEC) által tegnap hajnalban véglegesített napi termelési kvóta - véli a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Robert Priddle szerint az emelés mértéke messze elmarad az IEA által szükségesnek tartott mennyiségtől - írta a Dow Jones. Az energiapiaci figyelőszolgálat legutóbbi jelentése szerint a napi OPEC- kvóta legalább 2,3 millió hordós emelésére lenne szükség „az olajra szomjazó piac megnyugtatáshoz”. Az IEA vezérigazgatója szerint a szervezet mindazonáltal rendkívül fontosnak tartja, hogy az OPEC kinyilvánította készségét a piaci helyzet júniusi felülvizsgálatára. Az IEA sajtóközleménye „a jó i- rányba tett lépésnek” nevezte a kvótaemelést. Az OPEC döntött arról is, hogy április 1-jétől ársávot határoz meg az OPEC által referenciaként használt termékkosár átlagárára. A kartell soros elnöke, Ali Rodriguez venezuelai olajipari miniszter semmiféle részlettel nem szolgált az ársáv paramétereiről, a líbiai OPEC-képviselet vezetője azonban azt mondta: a szervezet hordónként 22-28 dollár között kívánja meghatározni az olajféleségekből képzett kosár átlagárát. Az amerikai hírszolgálat által megkérdezett elemzők szerint az OPEC-döntés után nem várható jelentős változás az orosz olajexportban. A kvótaemelés után valószínűsíthető áresés csökkenteni fogja ugyan az orosz kormány által a magas árak miatt eddig élvezett pénzesőt, de nem veszélyezteti az idei orosz költségvetést, mert az eleve 19 dolláros hordónkénti olajárral számol. Az alaptípusnak számító Brent ára a következő hetekben esni fog, de nem süllyed 20 dollár alá - idézte elemzők véleményét a Dow Jones. Brüsszeli elemzés az ELI piacnyitásáról - jelentősen csökkentek az árak a versenynek köszönhetően Sikerekes európai liberalizáció Az árampiac liberalizálásának köszönhetően 1996-1999 között 7 százalékkal csökkentek uniós átlagban a nagyfogyasztókra érvényes áramárak. A távközlési piacon kialakult versenyhelyzetnek köszönhetően a telefon- tarifák is jelentősen csökkentek (Archívumi felvétel) Brüsszel. Sikerrel jártak az elmúlt évek liberalizációs erőfeszítései az Európai Unióban - állapítja meg az Európai Bizottság jelentése. Az árampiacon, a távközlésben, a légi közlekedésben és a postai szolgáltatások terén jelentősen csökkentek az árak a verseny megteremtésének köszönhetően. ÖSSZEFOGLALÓ A tavalyi év kulcsesztendővé vált az uniós árampiac szabaddá tétele terén - állapítja meg az 1999-es gazdasági reformintézkedéseket elemző összefoglalójában az Európai Bizottság, amelyet a Világgazdaság ismertetett. Brüsszeli értékelés szerint az elektromos áram szolgáltatásáról szóló direktíva gyakorlatba való átültetése sikeresen lezárult, csupán Franciaország és Luxemburg nem nyitotta meg határidőre árampiacát a verseny előtt. Ezzel szemben számos tagállamban „túlteljesítettek” - olyan többletvállalásokat tettek magukévá a piacnyitás terén, amelyek nem kötelezőek, csupán opcionálisak voltak. Brüsszel elégedetten nyugtázza, hogy 1996-1999 között 7%- kal csökkentek uniós ádagban a nagyfogyasztókra érvényes áramárak (adózás előtt), ami részben a liberalizációnak, illetve az arra való felkészülésnek tulajdonítható (a liberalizáció eddig jobbára a nagy- fogyasztóknak jelent választási lehetőséget a szolgáltatók között). A távközlésben már jóval előrehaladottabb állapotban van ez a folyamat. Brüsszeli értékelés szerint 1998. január 1-je óta gyakorlatilag szabad a választás a telefontársaságok között. Az üzleti előfizetők telefontarifái átlagosan 25%-kal csökkentek 1997 és 1999 között, az egyéni előfizetőké pedig nem kevesebb mint 40%-kal. A szolgáltatók közti kapcsolási díjak azonban még mindig túl magasak nemzetközi összehasonlításban - ismeri el a bizottsági összegzés, amely itt is a liberalizáció folytatásának szükségességét hangsúlyozza. Egyúttal arra is figyelmeztet, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok ellenőrzésének hatékonysága még jócskán hagy kívánnivalókat maga után. A liberalizáció által az elmúlt években érintett harmadik nagy terület, a légi közlekedés terén szintén a verseny erősödése és az árak csökkenése volt a jellemző. Az uniós piacon tevékenykedő légitársaságok száma öt év alatt 132-ről 164-re emelkedett, a több mint két társaság által kiszolgált viszonylatok száma pedig egyenesen megháromszorozódott ugyanezen időszak alatt. Brüsszel szerint a légi- társaságok szolgáltatásának minősége is javult. Az Európai Bizottság szerint a légi közlekedésben még bőven nyílna mód az árak csökkentésére, mivel a közelmúltban végbement tarifaesések nem kis mértékben annak tulajdoníthatók, hogy a különféle kedvezményes jegyek mind elterjedtebbé váltak. A verseny további éleződése előtt ráadásul a szűkös repülőtéri kapacitások és a földi kiszolgálás drágasága is gátat emelnek. A legnehezebbnek az elmúlt évek liberalizációs erőfeszítései közül a postai szolgáltatások részleges szabaddá tétele bizonyult. Az erről szóló direktívát csak nyolc tagállam (Belgium, Dánia, Görög-, Finn-, Francia-, Olasz- és Spanyol- ország, valamint Nagy-Britannia) ültette át teljes egészében saját joganyagába, öt másik tag csak részlegesen tette meg ezt, kettőben pedig (Írország és Luxemburg) még meg sem kezdődött ez a folyamat. Előreláthatólag már 2005-re egységessé válik a pénzügyi szolgáltatások piaca az Európai Unió országaiban Árcsökkenés várható a távközlésben ÖSSZEFOGLALÓ Lisszabon. Vegyes visszhangot váltott ki az Európai Unió lisszaboni foglalkoztatási és gazdasági modernizációs csúcstalálkozója. Számos elemző annak örvend, hogy a tizenötök állam- és kormányfői több fontos részterületen határoztak a piaci versenyt és az uniós versenyképességet erősítő reformokról, sok esetben konkrét határidőket is kitűztek a megvalósításra. Mások viszont amiatt fanyalognak, hogy a legátfogóbb területeken a lisszaboni csúcs csak konkrét kötelezettségvállalást nem jelentő, vágyálomszerű deklarációkat fogalmazott meg. A konkrét kötelezettségvállalások közül - írja a Vüággazdaság - az egyik legfontosabbnak a pénzügyi szolgáltatások piacának 2005-re történő egységesítése tűnik. A csúcs résztvevői ettől azt remélik, hogy nagymértékben javítja majd a tőkéhez jutás lehetőségeit az unió vállalatai (nem utolsósorban kis- és középvállalatai) számára. A pénzpiaci egységesülés a Financial Times szerint az eddigieknél sokkal több cég számára teszi majd lehetővé a kötvénypiac megcsapolását, hiszen a vállalati kötvények kibocsátása egyszerűbbé, olcsóbbá és gyorsabbá válik, ha csak egy helyen kell hozzá engedélyt kérni. A másik legfontosabb konkrét kötelezettségvállalás a távközlési liberalizáció teljessé tétele 2001 végére. Mint a csúcs záróközleménye fogalmaz, ennek egyik fő eleme „a verseny erősítése a helyi hálózatokra való rákapcsolódás terén”. Szakértők szerint a távközlési piac felszabadításának eddigi jelentős eredményei dacára is sok helyütt még óriási akadályok tornyosulnak a valódi verseny előtt az egyéni előfizető és a helyi telefonszolgáltató közti vonalak esetében, és ez okozza, hogy az unióban a telefonálás (és az internetezés) még mindig kétszer annyiba kerül, mint a példaképül állított USA-ban. Márpedig az EU éppen az internet terjedésétől reméli, hogy 20 millió új munkahely jön létre 2010-ig a jelenlegi százötven-egynéhány millió mellé, s ezzel az átlagos uniós foglalkoztatási ráta „olyan közel kerül a 70 százalékhoz a jelenlegi 61 helyett, amennyire csak lehetséges” - fogalmaz a záróközlemény. Nem hozott érdemi döntést a csúcs a jóléti rendszerek átalakítása terén - hívja fel a figyelmet a Reuters -, holott az EU gyenge versenyképességének szakértők szerint éppen az elavult módszereket alkalmazó társadalombiztosítás, a rugalmatlan munkaerőpiac és a vállalkozásokat terhelő magas elvonások rendszere a legfőbb oka. Nem került konkrét határidő és egyértelmű kötelezettségvállalás a szintén sokak által sürgetett gázpiaci, árampiaci és közlekedési liberalizáció általánosságban megfogalmazott feladata mellé sem. Egyesek szerint viszont már önmagában az is eredmény, hogy a szakszervezetek által szorongatott Lionel Jospin francia kormányfő egyáltalán azt hajlandó volt elfogadni, hogy a záróközleménybe ennek szükségessége legalább ilyen általános formában bekerüljön. Csehországban legjobb a telefonellátás Visegrádi telefonkörkép MTI-HÍR Prága. A visegrádi csoport négy országa közül 1999 végén Csehországban volt a legtöbb vezetékes telefon, illetve maroktelefon. Az adatokat a négy ország távközlési tárcái hozták nyilvánosságra egy prágai szakmai értekezleten. Az adatok szerint a múlt év végén Csehországban 100 lakosra 38 vezetékes telefon jutott, és a lakosság több mint 18 százaléka rendelkezett mobiltelefonnal. Magyarországon klasszikus vezetékes telefonja száz lakos közül 34-nek van, és a lakosság 17 százaléka mobiltelefonnal is rendelkezik. Szlovákiában a mobiltelefonok aránya ugyanaz mint Magyarországon, és száz lakosra nem egészen 31 vezetékes telefon jut. Lengyelország mindkét mutatóban lemaradt: száz lakosra 26 vezetékes telefon jut, mobiltelefonnal pedig a lakosság tíz százaléka rendelkezik. Digitális telefonközpontokból Magyarország jár elöl. Magyarországon a vezetékes készülékek 85 százalékát, Csehországban 78 százalékát, Lengyelországban 70 százalékát és Szlovákiában 67 százalékát digitális központok szolgálják ki. Magyarországon négy, Csehországban és Lengyelországban három-három, Szlovákiában két mobiltelefon-szolgáltató működik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Színestévé-képemyőket gyártó vállalatot épít Hranice na Moraveben a holland Phüips 604 millió euróért. Az eddigi legnagyobb csehországi zöldmezős beruházás eredményeként 3250 új munkahely születik, és közvetetten további 6000 állás keletkezik. A Prerovi járásban, ahol 15%-ra rúg a munkanélküliek aránya, az invesztíció komoly segítséget jelent. A holland óriásvállalat a világ második legnagyobb képemyőgyárában, a- mely 2001-től fog üzemelni, évente 8 millió képernyőt gyárt majd. A Philips 2000 és 2007 között évente állagmegőrzés céljából 15 millió eurót ruház be a megépülendő cégbe. A Matsushita, a Matsushita Television Central Europe cégén keresztül Pilzenben bővíti tévégyártó részlegét. A Panasonic tévémárkát előállító összeszerelő üzemét 72,65 millió dolláros ráfordítással bővíti. A már jelenleg is működő cégük Pilzenben 1999-ben 914 főt foglalkoztatott, tavalyi forgalma 114,62 millió dollár volt. A Matsushita és a Philips nagyberuházóknak nyújtandó állami segítségről tegnap döntött a Zeman-kormány. Az amerikai Tyco Electronics Czech Kufim városában további 35 millió dolláros beruházást eszközöl a már meglévő konnektor és kábelköteg-gyártó üzemébe. ,A tervezett beruházásnak köszönhetően 1200 munkahely kialakítása várható” Jelentős külföldi tőkeberuházások előtt áll Csehország Philips, Matsushita, Tyco
