Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-25 / 71. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 25. FELHÍVÁS 2000. október 2. és 7. között rendezik meg Szolnokon a Millenniumi Képzőművészeti Filmszemlét, amelyre a szervezők szívesen látnának Szlovákiából is filmeket, alkotókat, művészeket és művészetbarátokat. Nevezhető kategóriák: 1. Képzőművészeti filmek (képzőművészeti alkotásokat, alkotókat, korszakokat stb. bemutató művek.) 2. Animációs filmek, amelyek maguk is a képzőművészetek vala­mely technikájának felhasználásával készültek, vizuális sajátosságai e technikák alkalmazásából fakadnak, és 1977. január elseje után készültek. 3. Fiatal alkotók (olyan filmek, amelyeket a 2000. december 31-ig 21. életévüket be nem töltött alkotók készítettek) Nevezési határidő 2000. április 1. Nevezni csak 1997. január 1. után, európai alkotó által készített filmmel lehet. Egy alkotó maximum két filmmel nevezhet. Az elő- zsűrizésre az alkotásokat kizárólag VHS-kazettán, PAL-rendszer- ben kell beküldeni. A nemzetközi filmszemle hivatlos nyelve a magyar és az angol. Bővebb információk a Szlovák Kulturális Minisztérium Nemzetisé­gi Főosztályán - Bratislava, Nám. SNP. Tel.: 07/59 39 14 44 vagy 07/59 3914 45 Április elsején tavaszi JUGYIK-bál Nyitra/Galánta. A nyitrai Konstantin Egyetem mellett működő Ju­hász Gyula Ifjúsági Klub az idén április elsején a galántai művelődé­si házban rendezi meg a hagyományos tavaszi magyarbált. Autó­busz Nyitráról az egyetem kollégiuma elől 19 órakor indul. Zenéről a KRÍZIS és a WOOKIE gondoskodik. Bővebb tájékoztatással a szer­vezők a 0905/288 561-es telefonszámon szolgálnak, (vm) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Bohémélet szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ha asszony kezében a gyeplő sz. 19 Chioggiai csetepaté vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Demokraták sz. 19 RUZINOVI MŰVE­LŐDÉSI HÁZ: Cyrano sz. 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: A denevér sz. 19 Játék a kastélyban v. 15,19 (a Soproni Petőfi Színház vendégjátéka) KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Leánder és Lenszirom sz. 15 A kőszívű ember fiai v. 17 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Hegedűs a háztetőn sz. 13.30, 18.30 Flamenco Conterporaneo v. 18 TATABÁNYA JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: Emil és a detektívek sz. 15 MOZI POZSONY HVIEZDA: Amerikai szépség (amerikai) sz., v. 15.30, 18, 20.30 YMCA: Az orléans-i szűz (amerikai) sz., v. 17, 20 TATRA: Ember a Holdon (amerikai) sz., v. 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Green Mile (amerikai) sz., v. 16.30, 20 Az orléans-i szűz (amerikai) sz., v. 17.30, 20.30 Amerikai szépség (am.) sz., v. 17.30, 20 OBZOR: A bennfentes (am.) sz., v. 18 A John Malkovich menet (am.) sz., v. 16, 20.45 MLADOST: A félkegyelmű visszatér (cseh) sz., v. 15.30, 17.30,20 CHARLIE CENTRUM: A félkegyelmű visszatér (cseh) sz., v. 17, 20.45 Solymász Tamás (szlov.) sz., v. 16 A bennfentes (am.) sz., v. 17, 20 Angyalok városa (am.) sz., v. 17.30 Mindenki, akit szeretek (cseh) sz., v. 19 Mondd, mi a szerelem (svéd) sz., v. 21 Pil­langó (am.) sz. 18 A nép ellensége (am.) v. 18 Caravaggio (ang.) sz., v. 20.30 Déli posta (szlov.) sz. 19.30 Betonon legeltetett lovak (szí.) v. 19.30 KASSA DRUZBA: Meghitt fészkek (cseh) sz., v. 15.30, 17.45, 20 TATRA: Briliáns csapda (am.) sz. 16,18,20 Ideglelés (am.) sz., v. 16,18,20 CAPITOL: A csaj nem jár egyedül (am.) sz., v. 15.45 South Park (am.) sz., v. 18, 20.15 USMEV: Toy Story 2 (am.) sz., v. 16,18, 20 IMPULZ: Éjjeliőr a hullaházban (am.) sz., v. 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Csodás álmok jönnek (am.) sz., v. 17.30, 20 NFG-l-FILM: Alul semmi (ang.) sz. 17.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A John Malkovich menet (am.) sz., v. 17,19 LÉVA - JUNIOR: ítéletnap (am.) sz., v. 16.3<), 19 NAGYMEGYER - SLOVAN: Stigmata (am.) sz., v. 19 GALÁNTA - VMK: A csaj nem jár egyedül (am.) sz., v. 17.30, 20 v. 20 ZSELÍZ - VÁROSI MOZI: Két kéz (ausztrál) sz., v. 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: A világ nem elég (am.) sz., v. 18 KIRÁLYHELMEC - VMK: Bigyó felügyelő (am.) sz. 16 Kicsikém - Sir Austin Powers II. (am.) sz. 18 GYŐR CINEMA CITY: Amerikai pite (am.) 12,14,16,18 Anna és a király (am.) 20 A part (am.) 12.15, 14.45, 17.15, 19.45, 22 A tehetséges Mr. Ripley (am.) 11.30, 14.30, 17, 19.45, 22.30 Amerikai szépség (am.) 12, 15,17.30, 20, 22.30 Sivatagi cápák (am.) 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 A csontember (am.) 12, 15, 17.30, 20 A John Malkovich menet (am.) 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20, 22.30 Kettős kockázat (am.) 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20, 22.15 Stuart Little kisegér (am.) 12, 14, 16, 18, 20.15, 22.15 Asterix és Obelix (fr.) 10.45,13,15.15 A bennfentes (am.) 17.30, 20.30 Játék bábokkal a komáromi Jókai Színházban. A csizmás kandúr és Sehonnai de Szépreményű Nándi kalandjai A megelevenedő mese köpenyén A csizmás kandúr, Nándi és Radvánszky István az előadás egyik jelenetében. A színház fiatal művészei igazi ho­mo ludensként nyúlnak bármihez, ami a kezük ügyébe kerül (Dömötör Ede felvétele) Mint nemzedékemben min­den „tévés gyereknek”, jiekem is meghatározó él­ményt jelentett annak idején Paprika Jancsi, aki a képer­nyőn hetente palacsintasütő­vel verte laposra az Ördögöt. Bizonyára pontatlanok az emlékeim, de visszapillantva úgy tűnik, legalább ötszáz- szőr élvezhettem végig ezt a jelenetet. LAKATOS KRISZTINA Idővel az egészet a pokolba kíván­tam, természetesen az Ördögnek szurkoltam, és mérhetetlenül ne­vetségesnek tartottam azokat a ko­moly, felnőtt embereket, akik azzal szórakoznak, hogy bebeszélik a na­ivabb gyerekeknek: ez így igaz és rendjén való, Paprika Jancsi pedig azért menő, mert ilyen kritikán alu­li eszközökkel képes felülkereked­ni a védtelen, szerencsétlen Ördö­gön. Ezt a hajdani traumát csak azért tartom szükségesnek emle­getni, éppen a komáromi Jókai Színház előadása, A csizmás kan­dúr apropóján, mert ha volt még bennem valamiféle fenntartás a bábjátékokkal szemben, az nyom­talanul elszállt. Mindaz az érték, amit kreativitással, ötletekkel, pon­tos technikai tudással létre lehet hozni a műfajon belül, az Komá­romban, Kecskés Marika rendezé­sében - aki egyben a szöveg szerző­je is - megelevenedik a színpadon. Szó szerint megelevenedik, hiszen a szöveghez pontosan illeszkedik az előadók bábos, illetve színészi munkája, a zene és a dalok kedve­sek, fülbemászóak (Juraj Dobrakov zenéjéhez a dalok szövegét Nagy László írta), s mindezt jól kitalált keretbe fogja a végtelenségig ala­kítható díszlet. A keretjáték egy barátságos intés­sel bevezeti a nézőt a mutatványos komédia világába, amelyben a gye­rekek igazi partnerek. Áz ő dolguk elsősorban az, hogy kövessék a me­sét: hogyan juttatja ágrólszakadt, nem túl gyakorlatias kis gazdáját, Sehonnai de Szépreményű Nándit a furfangos csizmás kandúr - le­győzve reális és mesebeli akadályo­kat, amilyen például az egy szál rongyos nadrág, illetve a másik ol­dalon a nagyhatalmú, gonosz va­rázsló - a királylány kezéhez és bi­A gyerekek felfedezhetik maguknak az alkotás fo­lyamatát. rodalomhoz. S ami még ennél is fontosabb: a gyerekek közelről fi­gyelhetik meg és fedezhetik fel ma­guknak az alkotás folyamatát. Az előadók nem rejtőzködnek a para­ván mögött, bátran az előtérbe lép­nek, munkájuk, módszereik látha­tók. Úgy tűnik, a színház fiatal mű­vészei - Balaskó Edit, Cséplő Esz­ter, Horján Viktor, Mokány Csaba, Radvánszky István - a mese köpe­nyén igazi homo ludensként, játé­kos emberként nyúlnak bármihez, ami a kezük ügyébe kerül: kesztyű­báboktól kezdve a marionettfigu­rákon át az ámyjátékig mindent felhasználnak, beleértve önmagu­kat is, hiszen nem csak mozgatói, hanem partnerei is a báboknak, úgy, hogy az aránykülönbségek egy pillanatra sem zavaróak. Külön dicséret és köszönet illeti a bábok és a díszlet tervezőjét, Roman Anderlét, akinek munkájában nyo­ma sincs az uniformizáló Walt Dis- ney-esztétikának, a rózsaszín giccseszménynek. Kecskés Marika a mintegy ötven perc alatt végig gyors tempót dik­tál, a figyelem nem lankadhat, az előadás technikai, formai, méret­ben átváltozások sorozata. Átválto­zik a varázsló, aki eredeti, karmos- bibircsókos külsejét előbb hatal­mas háromfejű sárkányra változ­tatja, hogy később icipici kisegér­ként érjen csúfos véget, valahol a tápláléklánc legalján. Folyamato­san változnak a bábok, úgy, hogy alapvető jellegzetességeiket végig megőrzik - címszereplőnk, a „cipős cica”, pardon, a csizmás kandúr ke­rülhet kézre vagy zsinórra, mind­végig bájosan girhes-pufók macska marad. Az első pillantásra apró bódénak tűnő díszlet faluvá, erdő­vé, palotává, zordon, tornyos, ijesztő vármonstrummá alakítható. Mindössze néhány mozdulattal. Fiatal kritikusok és prózaírók a márciusi Kalligramban Arcok és maszkok játéka POLGÁR ANIKÓ Sok mindenről elgondolkodtatja az olvasót a Kalligram márciusi száma - elsősorban az irodalomértésről és a művész önértéséről. Elsőként mégis egy grafikát emelnék ki (Nagy Zoltán többi, hasonlóan jól si­került műve közül): egy kétarcú, ha­talmas lábon álló (fa?)figurát, a- melynek a másik, sokkal nagyobb és élőbb arca (maszkja?) a hasán lát­ható. Arcok és maszkok játékaként is értelmezhető ez az új Kalligram- szám: a szerzők a kritikus, az iroda­lomtudós, a hiperérzékeny esszéista vagy a novella-, illetve regényíró maszkját öltik magukra. A tanul­mányírók esetében a legmagabizto- sabbaknak Benyovszky Krisztián és Margittai Gábor tűnnek. Margittal Gábor az esszéíró Babits előfutárait és követőit, vagyis a Babits-esszék- kel valamilyen formában párbe­szédbe kezdő alkotásaikat elemzi. Benyovszky Krisztián rámutat N. Tóth Anikó Kísérlet megszólalásra és elnémulásra című „alternatív iro­dalmi szintéziskísérletének” erénye­ire (jelezve az esetleges támadható, illetve vitára okot adó momentumo­kat is). N. Tóth Anikó írásait a „me­taforikus irodalomtörténet-írással” hozza összefüggésbe, kiemelve a- zok esszéjellegét, illetve pastiche- szerűségét. Ehhez a tanulmányhoz kapcsolódik egy új N. Tóth Anikó- esszé Darvasi Lászlóról, melyre a szerző kötetben szereplő írásainál is sokkal inkább ráillik a Benyovszky Krisztián által adott „hangulatanalí­zis” elnevezés. Hasonló párost alkot Kocur László tanulmánya és Fábián Nóra novellája is. Kocur ugyanis Fá­bián Nóra Álmok Júdeábán című kötetét választotta vizsgálódása tár­gyául. Más jellegű kapcsolat van Fá­bián Nóra, Gazdag József és Rácz Vince novellái között: mindhárom­nak a kiindulópontja egyfajta embe­ri (vagy művészi) létidegenség. Összefüggő blokkot alkotnak az Ephraim Israel válogatásában Hol­tak gondolata címmel megjelent Mácha-kötethez kapcsolódó írások is. Előbb Rákos Péter ismerteti a há­rom aspektust (Mácha Május című költeményét, a róla szóló kritikákat, tanulmányokat, értelmezéseket és a műhöz kötődő parafrázisokat) ma­gába foglaló könyvet, valamint Ephraim Israel munkásságát. A lap közli Berkes Tamásnak a kötethez írt utószavát, mely (többek között) alapul szolgált Ephraim Israel Erra­ta humana sunt című vitairatának megírásához. MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. A Magyar Állami Ope­raház április 2-án mutatja be a Hollandiában élő világhírű ma­gyar zeneszerző, Eötvös Péter új operáját, amelyet Csehov Három nővér című műve alapján alkotott; az operát Szabó István Oscar-díjas- filmrendező állítja színpadra. A budapesti premier a negyedik lesz a sorban: a mű - a lyoni ősbemuta­tó után - Hollandiában és Néme­tországban is nagy sikert aratott, s még az idén két újabb külföldi be­mutatója lesz. „Természetesen egyik bemutató sem azonos a másikkal - mondja Eötvös Péter. - Franciaországban és Hollandiában orosz szöveggel adták elő az operát, e két előadá­son csak férfiak szerepeltek, a nő­vérek szerepét kontratenorok szó­laltatták meg. Düsseldorfban és Budapesten németül, illetve ma­gyarul énekelnek, s e két előadá­son női szereplők lépnek színre. Számomra fontos volt az orosz szöveg, hiszen Muszorgszkij és Csajkovszkij operáin keresztül éreztem azt, hogy ennek a világ­nak a nyelven keresztül is másfajta atmoszférája van. Szabó Istvánnal többször összeültünk az előkészí­tés során, magam jó néhányszor utaztam Budapestre az énekesek meghallgatására, s nagyon jól megértjük egymást. Úgy látom, hogy az együttes kitűnően működik ebben a formában”. Arra a kérdésre, hogy mit mondhat Csehov ma - és különösen az ope­raszínpadról - a zeneszerző úgy válaszolt: ez a mű annak idején szintén századfordulón keletke­zett, s ez kétféle érzékenységet vált ki. „Egy új század mindig vala­miféle avantgárd irányban próbál elindulni, ugyanakkor érződik egyfajta nosztalgia is a befejezett század iránt. Az évszázad elején mindig kialakul valami új energia - Csehov Három nővérében éppen ez volt fontos számomra - magya­rázta. - Úgy érzem, ez az érzés ma is időszerű, a dráma energiatartal­ma éppen ennek az átállásnak, a történelmi választóvonalnak a ki­fejtése, holott a darabban végig csak emberi kapcsolatokról van szó” - fejtette ki. Eötvös Péter utalt arra, hogy az opera természetesen nem tolmácsolhatja a teljes törté­netet, de a zene nyelvén konkreti­zálja az érzelmeket. A zeneszerző a mű eddigi fogadtatása alapján úgy látja, hogy ezt a közönség is el­fogadja, megérti és átérzi. Szabó Istvánnak ez az első opera­rendezése Magyarországon. „Két célt szolgál a rendezés - mondta. Hű akartam maradni Eötvös Péter zenéjéhez, és Csehov művéhez is, elérni, hogy mindez közeljusson a nézőhöz. A rendezésnek tükröznie kell a zenei mondanivalót és az emberi kapcsolatokat, az érzelme­ket is” - magyarázta. - Szeretem az operát, mert úgy érzem, vannak olyan érzelmek, amelyeket az em­beriség ősidők óta nem tud már szóval, vagy testbeszéddel kifeje­zésre juttatni, csak a zene segítsé­gével. Különösen fontosnak ér­zem, hogy egy új magyar mű szín- revitelében segédkezhetem, s eb­ben az Operaház művészei igazi lelkesedéssel vesznek részt.” Kocur László fóbián Nóráról Keserű József Tálamon Alfonzról N. Tóth Anikó Darvasi Lászlóról Margittól Gábor: Klasszikus álmok... Benyovszky Krisztián JV. Tóik Anikóról Új magyar opera premierje - a rendező, Szabó István A három nővér énekel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom