Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-24 / 70. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 24. Politika 5 Az MKP az információszolgáltatási törvénynél csak technikai jellegű változtatásokat tart megengedhetőnek Nem elég beszélni a korrupcióról r L Az állami pénzen megszer­zett információkhoz való hozzájutás állampolgári jog - ezt az elvet igyekszik érvé­nyesíteni a képviselők egy része a parlamentben, de ez még a kormánykoalíción be­lül sem problémamentes. A helyzetről Bárdos Gyulával, az MKP frakcióvezetőjével beszélgettünk. TUBA LAJOS Egy ideig úgy tűnt, hogy a parla­ment nem engedi második olva­satba az információszolgáltatás­ról szóló törvényjavaslatot. Vé­gül mégis megszavazták azzal, hogy a második olvasatra szo­katlanul hosszú szünet után, májusban kerül csak sor. Miért volt erre szükség? Tulajdonképpen már az első olva­satban történt jóváhagyás is hosz- szú vajúdás eredménye volt. Em­lékszünk rá, hogy a koalíción belül az információszolgáltatással kap­csolatban két kezdeményezés is megjelent, Ján Langosé és Ivan Simkóé. Mivel Mészáros Lajossal együtt mindkét tervezet kidolgo­zásában részt vettem, elmondha­tom, az volt köztük a lényeges kü­lönbség, hogy Langos következe­tesen ragaszkodott az „ami nem titkos, az nyilvános” elvhez. Ez na­gyon komoly lehetőségeket bizto­sítana a polgároknak az állami szervekben folyó döntéshozatali folyamatok követéséhez. Lényegé­\\ Ha a törvényt már * korábban elfogad­tuk volna, nem len­nénk ilyen siralmas * helyzetben. V ben arról van szó, hogy egy ilyen kérésre mindent ki kellene szolgál­tatni, az állam csak a bizalmasnak nyilvánított, vagy pedig a személyi jogokhoz kötődő információkat tarthatta volna vissza. Ezt az utób­bi területet egyébként a nemzetkö­zi megegyezések is szavatolják. A Simko-féle tervezet viszont csak a döntések meghozatala után tette ,Az MKP egyértelműen Langos mellé állt. (Dömötör Ede felvétele) volna lehetővé a polgárok számára az információ megszerzését. Ez azt jelenti, hogy a polgár az őt ér­deklő ügy fejleményeit nem követ­hette volna kezdettől fogva, a dön­tési folyamatról már nem tájéko­zódhatott volna. Ebben a vitában az MKP egyértelműen Langos mel­lé állt, hiszen mi korábban ellenzé­kiként és most kormánykoalíciós­ként is kiállunk az állampolgárok információhoz való joga mellett. Amikor láttuk, hogy a két tervezet megléte miatt baj van, én vetettem fel a koalíciós tanács ülésén ezt a kérdést. Ezenkívül azt kifogásol­tuk meglehetősen kemény han­gon, hogy bár az illetékes minisz­térium késlekedése miatt a sokkal szerényebb lehetőségekkel rendel­kező képviselőknek kellett kidol­gozniuk ezt a javaslatot, a kor­mány legiszlatív tanácsa egyszerű­en lesöpörte az asztalról, és na­gyon negatív kritikával illette az anyagot. Mi abban a helyzetben ki­tartóan ragaszkodtunk hozzá, hogy a parlament tárgyaljon meg és fogadjon el egy ilyen jellegű tör­vénytervezetet. Ön miért tartja fontosnak ezt a törvényt? Ma olyan helyzetben vagyunk, hogy mindenki rengeteget beszél a hivatali korrupcióról, a kliensrend­szerről, amikor viszont hosszú idő után végre a parlament elé kerül egy ezzel kapcsolatos anyag, külön­féle nehézségeket támasztanak ve­le szemben. Szerintem, ha ezt a tör­vényt. már korábban elfogadtuk volna, nem lennénk ilyen siralmas helyzetben, és a korrupcióellenes küzdelem valódi eredményekkel járna. Jelenleg azonban sok az el­méleti fejtegetés, de a polgárok ke­zében nincs egy olyan eszköz, hogy az őket érintő ügyekben lehetősé­gük legyen tájékozódni, informáci­ókat szerezni. A parlamenti vita vé­gül azzal zárult, hogy Ivan Simko visszavonta javaslatát, így a koalí­ció csak a Langos-féle tervezettel foglalkozhatott. Egyébként azóta az ellenzék is benyújtott egy hason­lójellegűjavaslatot, amely hamaro­san szintén a parlament elé kerül. A májusig történő halasztásra miért volt szükség? Az előbb említett koalíciós ülésen végül Ján Langos beleegyezésével olyan kompromisszumot sikerült kötni, hogy ha megfelelő időt ha­gyunk a módosító javaslatok ki­dolgozására, akkor az MKP-n és az SDK-n kívül az SOP és az SDL parlamenti klubjából is megfelelő számú szavazatot kapunk ahhoz, hogy a javaslat a második olvasat­ba kerüljön. Az így nyert többhó­napos időszak alatt az anyagot korábban bíráló partnerek elvé­gezhetik a szakértői elemzéseket, tanulmányozhatják a hasonló jel­legű külföldi szabályozást és megtehetik módosító javaslatai­kat. Számunkra ebben a vitában elsősorban az a fontos, hogy ne csak papíron létezzen az informá­ciószerzési lehetőség, hanem a polgárok a gyakorlatban is érvé­nyesíthessék ilyen igényeiket. Ab­ban igazat adunk a bírálóknak, hogy a törvényjavaslatban való­ban precízebben kell megfogal­mazni, miként, mikor, milyen módszerrel és mekkora mennyi­ségben juthat hozzá az érdeklődő az információhoz. Számunkra az a * fontos, hogy ne csak papíron létezzen az információszer- * zési lehetőség. > Nem áll fenn annak a veszélye, hogy a módosító javaslatok mi­att nem érvényesül az eredeti elv? A javaslatot ért bírálatoknak any- nyiban igazuk volt, hogy nem tel­jesen érthető belőle, miként lehet majd a gyakorlatban érvényesíteni az információhoz való jogot. Most erről folynak intenzív tárgyalások, és valóban fennáll annak a veszé­lye, hogy az emberi jogokra hivat­kozva fontos részeit esetleg háttér­be szorítják. Ezt mi nem helyesel­hetjük, az általunk megengedhe­tőnek tartott módosítások elsősor­ban technikai jellegűek. A Ján Langos által a parlamentben is is­mertetett eredeti filozófiának, va­gyis hogy minden hozzáférhető, ami nem bizalmas, azonban min­denképpen érvényesülnie kell. A Kassa-Miskolc Eurorégió lehetőségeiről Magyar segítséggel MTI-JELENTÉS Csáky Pál az ENSZ svájci központjában tárgyalt Albright üdvözlete ÚJ SZÓ-HÍR Miskolc/Pozsony. Rudolf Schuster szlovák államfő háromnapos ma­gyarországi látogatásának utolsó napján, tegnap Miskolc vendége volt. A városháza dísztermében - a térség és a megyeszékhely másfél­száz meghívott reprezentánsa jelen­létében - Schustert, Miskolc város díszpolgárát és Göncz Árpád köz- társasági elnököt Kobold Tamás kö­szöntötte. „Ez a látogatás jelzi, hogy a két államfő is kiáll a magyar­szlovák régió fejlődéséért, amelyet Miskolc és Kassa jó kapcsolata fém­jelez. A közös történelem ezernyi szállal köti össze a térséget, s e múlt arra ösztönöz és kötelez bennünket, hogy a jövőben ne egymás érdekeit kioltva, hanem kölcsönösen szolgál­va azokat, közösen munkálkodjunk a régió jövőjéért” - mondta, majd hozzátette: létrejött egy olyan köl­csönös előnyökre és egymás iránti bizalomra épülő alap, amely a Kassa-Miskolc tengelyben határoz­za meg egy európai normákon nyugvó térségi együttműködés rendszerét. A Kassa-Miskolc Euro­régió létrehozása olyan lehetőséget teremt a térség számára, amely egy­aránt szolgálja a két odalán élők ér­dekeit -jelentette ki a miskolci pol­gármester. Rudolf Schuster beszédében rámu­tatott: a térségi együttműködés nem külső kényszer hatására szüle­tett, hanem azon polgárok érdeké­ben, akik Kassán és Miskolcon, to­vábbá a két városhoz tartozó régió­ban élnek. „Hiszek abban, hogy a két ország polgárai problémamen­tesen tudnak élni egymás mellett. Ez persze ma még nem jelenti azt, hogy az egymás országában élő ki­sebbségeknek nincsenek gondjaik. Azonban semmi olyat nem látok, hogy ezek ne lennének a mai hely­zetben rövid időn belül megoldha­tók” -jegyezte meg a szlovák elnök. Schuster méltatta a Göncz Árpád­dal, Orbán Viktorral és Martonyi Já­nossal, valamint az ellenzék vezető­ivel folytatott megbeszéléseit. Kije­lentette: a közös célok lényeges ele­me az EU-ba való közös belépés, va­lamint Magyarország támogatásá­val Szlovákia számára a NATO-tag- ság mielőbbi elérése, s szintén ma­gyar segítséggel az OECD-hez való szlovák társulás. Rudolf Schuster magyarországi lá­togatásról hazatérve a SITA hírügy­nökségnek azt nyilatkozta, hogy a magyar politikusok meglepően nyi­tottak. Kiemelte Orbán Viktorral folytatott megbeszélését. A magyar miniszterelnök a szlovákiai nemze­tiségek nyelvi jogairól rendelkező - ám a magyar kisebbség hiányérze­teivel kísért - kisebbségi nyelvtör­vény kibővítésének lehetőségei felől érdeklődött. Schuster jelezte: sze­rinte a már hatályos törvény jelenle­gi változata is sikernek tekinthető. Genf. Szlovákia megalakulása óta Csáky Pál az első kormánytag, aki felszólalhatott az ENSZ emberjogi bizottságának plénuma előtt. A szlovák kormány kisebbségekért fe­lelős alelnöke a francia, a brit és az amerikai külügyminiszter mellett mondhatta el beszédét. Beszámolt a kisebbségekkel és emberi jogok­kal kapcsolatos, készülő dokumen­tumokról, a szlovákiai romakérdés­ről. Csáky Pál lapunknak elmondta: az ENSZ bizottsága a jövőben na­gyobb figyelmet akar szentelni a ki­sebbségeknek. A szlovák kormány alelnöke találkozott a Vöröskereszt elnökével, a nemzetközi migrációs Budapest. A kulturális szakterület az, amelyben a törvények a legin­kább biztosítják a határon túli ma­gyarok számára a nemzeti örökség­hez való hozzájutást - állapította meg a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) kulturális bizottsága. Többek között elhangzott: olyan szabályozást kell megfontolni a jö­vőben, hogy a határon túli magya­szervezet vezetőjével, akivel szin­tén a romakérdés megoldásáról tárgyalt. A szervezet egy projek­tum keretében kíván foglalkozni a romák Nyugat-Európából való ha­zatelepítésével. A továbbiakban megbeszélést folytatott Mary Ro­binsonnal, az ENSZ emberjogi fő­megbízottjával, s kiderült: mind­ketten elégedetlenek a szlovák nemzetközi emberjogi központ munkájával. A szlovák kormány szabad kezet kap az ENSZ-től az ügy rendbehozatalára. A Made- laine Albrighttal folytatott rövid megbeszélése során az amerikai külügyminiszter azt kérte, hogy Csáky Pál tolmácsolja üdvözletét a szlovákiai magyarságnak. (N. A.) rok kedvezményesen látogathassák a múzeumokat, a könyvtárakat, a 18 éven aluliaknak és a 65 éven fe­lülieknek a magyar állampolgárok­kal azonos jogosítványokat kell biz­tosítani. A bizottsági tagok felvetet­ték többek között azt is, hogy tekint­sék át a művészeti, közművelődési és kulturális díjak adományozásá­nak rendszerét, és az állampolgár­ság ne legyen kizáró feltétele az elis­merés odaítélésének. Ülésezett a MÁÉRT Kulturális Bizottsága Azonos jogosítványokat MTI-HÍR RÖVIDEN Vasárnap Dzurinda-Meciar szópárbaj Pozsony. A Szlovák Televízió Öt perc múlva tizenkettő című va­sárnapi műsorának vendége lesz Mikulás Dzurinda és Vladimír Meciar. A kormányfő és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) elnöke még sosem találkozott hasonló műsorban. (TA SR) Fellebbezések a AÁatula-ügyben Pozsony.Meghozta tegnap döntését Manila kereskedelmi jogász gyilkosságával kapcsolatban a Pozsonyi Kerületi Bíróság. Ä négy vádlott közül gyilkosságért Milan M. és Kristián R. 13, gyilkosság­ban való részvételért Stefan M. 11, gyilkosságban való segédkezé- sért Eudovít T. 6 évet kapott. A vádlottaknak a büntetést a legszi­gorúbb csoportban kell letölteniük. Mind az ügyész, mind a vádlot­tak fellebbeztek a döntés ellen. (SITA) Újabb elnöki kegyelem Pozsony/Miskolc. Elnöki kegyelemben részesítette Dusán Fedo- rocko képviselőt Rudolf Schuster köztársasági elnök. A Demokrati­kus Unió képviselője korábban elgázolt egy gyalogost, akinek tar­tós sérüléseket okozott. Az elnök a döntést a kompetens szervekkel való tárgyalás után hozta meg. Ján Bílek elnöki szóvivő elmondta, az államfő eddig közel 50 ügyben adott kegyelmet. (TA SR) Hryc nem lesz tévéigazgató Pozsony. Nem pályázik a Szlovák Televízió központi igazgatói posztjára Milan Materák esetleges leváltása után Andrej Hryc. A Twist kereskedelmi rádió igazgatója szerint a vezetőváltás külön­ben sem oldaná meg a helyzetet, mivel a közszolgálati televíziót alapjaiban át kell alakítani. Szerinte a kormánynak vagy a parla­mentnek olyan embert kellene megbíznia, aki különleges jogokkal rendelkezne ahhoz, hogy rendet teremtsen. (TA SR) A többség nem barátkozik romákkal Pozsony. A fiatalok több mint 40 százaláka nem hajlandó romák­kal barátkozni. Többek közt ez derült ki a Szlovákiai Helsinki Bi­zottság által végzett közvélemény-kutatásból. Viszont a megkérde­zettek 24 százalékának van roma barátja. A felmérés foglalkozott a fiataloknak a szkinhed mozgalomhoz fűződő kapcsolatával is, melyből kiderült: a többség elítéli a mozgalmat, mégis 37 százalé­kuknak van szkinhed barátja. (SITA) Beindult a második blokk Léva. Működésbe helyezték a mohi atomerőmű második blokkját. Ez alkalomból szervezték azt a konferenciát, melyen Lubomír Harach elmondta: ezzel együtt Szlovákia hat reaktora 2640 MW energiát termel. Ugyanakkor aktuálissá vált a vállalat privatizáció­ja, mivel az országnak nincsenek meg az anyagi feltételei a mara­dék két blokk befejezéséhez, így csak külföldi tőke bevonásával le­het felépíteni őket. (TA SR) Palkó szigorítaná a törvényt Pozsony. A médiával kapcsolatos törvények nem tiltják megfelelő­en a kábítószerek propagálását a műsorokban. Erre a következte­tésre jutott Vladimír Palkó képviselő, miután a frekvenciatanács úgy döntött, nem sértett törvényt a Markíza televízió a Richard Müllerrel készített interjú levetítésével. Mivel a törvény szerint es­te tíz óra után nem büntetendő az ilyen műsorok sugárzása, a KDH alelnöke hamarosan törvénymódosító javaslatot nyújt be a parla­ment elé, mellyel a tilalmat kiterjesztenék a nap 24 órájára, s a sza­bályt megszegőket, az eddigi maximum 5 millió korona helyett akár 10 millióval is büntethetnék. A javaslat az írott sajtóra is vo­natkozna. (SITA) Budapest támogatja Szlovákia NATO-tagságát A bizalom légkörében ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. „Magyarország támogat­ja Szlovákia felvételét a NATO-ba. Biztos vagyok benne, hogy a ma­gyar Országgyűlés az elsők közt fog­ja hozzájárulását adni Szlovákia NATO-tagságához” - jelentette ki tegnapi, első hivatalos szlovákiai lá­togatásán Szabó János magyar vé­delmi miniszter. Szabó szlovák kol­légájával, Pavol Kanisszal, Mikulás Dzurinda miniszterelnökkel, Edu­ard Kukán külügyminiszterrel, vala­mint Vladimír Palkóval, a parla­ment védelmi bizottságának elnö­kével tárgyalt. Hangsúlyozta, a szlo­vák és a magyar védelmi tárca a „bi­zalom légkörében” működik együtt, ami szerinte „a szomszédos államok vonatkozásában is példaértékű”. Úgy véli, ehhez Rudolf Schuster ál­lamfő sikeres magyarországi látoga­tása, valamint a kormányok és a mi­nisztériumok közti rendszeres kap­csolattartás is nagyban hozzájárul. A „személyes jó kapcsolatok” folyto­nosságának szerinte „a szlovák de­mokratikus fejlődés, Magyarország NATO-tagsága a biztosítéka, továb­bá az, hogy Szlovákia az Észak-at­lanti Szövetség és az EU tagja kíván lenni, s hogy mindkét ország az eu­rópai értékrendet vállalja fel”. A tár­gyalásokon a két ország szlovák­magyar határvidéken működő ala­kulatainak elhelyezéséről is szó esett. „Őszintén és nyíltan beszél­tünk minden problémáról, azokról az elhelyezési körülményekről is, amelyek esetleg a szlovák közvéle­mény egy részét izgatják, netán fé­lelmet keltenének bennük. Bizal­matlanságra semmi ok, hiszen re­mélhetőleg egy szövetségi rend­szerben leszünk majd” - fogalma­zott ezzel kapcsolatban Szabó Já­nos. A Vladimír Palkóval folytatott eszmecseréjét követően leszögez­te: a magyar alakulatokat úgy he­lyezik el a határvidéken, hogy Szlovákiában senki se formálhas­son Magyarországból ellenségké­pet. Palkó ezt Szabó „nagyvonalú gesztusaként” értékelte. Kanis a kérdésről magyar kollégájához ha­sonlóan vélekedett: „Úgy gondo­lom, semmi ok nincs arra, hogy Európát fenyegető újkeletű veszé­lyekről beszéljünk. Szlovákia abba a kollektív védelmi rendszerbe kí­ván bekerülni, amelynek Magyar- ország már tagja.” Szabó újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy bár nem tiszte a szlovák had­erő csatlakozási felkészültségét megítélni, mindazonáltal „Szlová­kia rendelkezik azokkal a képessé­gekkel, amelyek a kezdeti szakasz­ban kívánatosak”, (korp)

Next

/
Oldalképek
Tartalom