Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)
2000-03-17 / 64. szám, péntek
I ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 17. Gazdaság és fogyasztók H Fogyasztóvédelem - Nem engedhetjük meg, hogy a gyermekek a piac könnyű és biztos célpontjává váljanak A gyümölcsöt nem reklámozzák A friss gyümölcsöt, zöldséget sohasem reklámozzák, helyette édesség fogyasztását sugallják a hirdetések (Archívumi felvétel) Pozsony. Mit meg nem tennének a szülők gyermekeikért! S éppen ezt a tényt használják ki a reklámügynökségek, illetve a gyártók, akik igénybe veszik a reklámcégek szolgáltatásait. A gyerekek ráadásul szüleik bevásárlási szokásait is befolyásolják. FIALA ILONA A játékok gyártói nagy előnyt élveznek, hiszen minden gyermek vágyik rá, hogy megkapja az éppen bemutatott terméket. S a gyerekek nemcsak zsebpénzüket költik a játékokra és a nyalánkságokra, hanem nagyban befolyásolják szüleik vásárlásait is. A fogyasztók érdekeit védő szervezetek különös figyelmet fordítanak a gyermekekre, mert fogyasztókként nagy szerepet játszanak az árupiac-forgalom alakulásában. A marketing- szakemberek jövendőbeli vásárlóikat látják bennük, s igyekeznek már kiskoruktól rávezetni őket, hogy vonzalmat érezzenek egyes márkák, illetve termékek iránt. Gyakran előfordul, hogy e cél érdekében nem éppen tisztességes módszereket is bevetnek. Manapság lépten-nyomon találkozunk csalóka, félrevezető reklámmal. A gyerekek pedig hiszékenyek - nem tudják reálisan megítélni a valóságot és a reklám által kínált fikciót. A gyerekek naponta több órát töltenek a televízió előtt, ezért érthető, hogy a tévéreklám az elsődleges eszköz a gyermekfogyasztók A cégek a gyerekekben jövendőbeli vásárlóikat látják. megszólítására és megnyerésére. Ezt a tényt vette figyelembe az a PHARE-tervezet, amely a Könnyű célpont elnevezést kapta, s amely a gyermekeket megcélzó reklámokra irányult. A programot Közép- Európa négy országában valósították meg - Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon és Szlovéniában. A program felett a londoni székhelyű Consumers International szervezet vállalt védnökséget. A négy résztvevő ország mindegyikében egy közszolgálati és egy magántévé közvetítését követték figyelemmel. Nálunk a Szlovákiai Fogyasztók Szövetsége vett részt a programban. - Az SZTV1 és a Markíza közvetítését elemeztük - mondja Pavol Hrasko, a szövetség igazgatója. - Összehasonlításképpen mind a négy országban lehetőség volt a Cartoon Network tévécsatorna reklámközvetítéseinek megszemlélésére is. A projektum szempontjából a gyermekműsorok előtt, után, esetleg a műsor közben sugárzott reklámok voltak a fontosak. Egyórányi gyermekműsorra Lengyelországban és Szlovéniában jutott a legtöbb reklám: 10, illetve 12. A négy ország közül Szlovákiában volt a legkevesebb, egyórányi gyermekműsorra csak 3 reklámfilm jutott. Negyvenórányi közvetítés során átlagosan 116 reklámot adtak be a szlovákiai tévécsatornák, Szlovéniában 440-et, Lengyelországban 405-öt és Magyarországon 400-at. A reklámozott termékeket nézve az első helyen az élelmiszeripari termékek csoportja állt, de a karácsony előtti időszakban a játékokat propagáló reklámok kerültek túlsúlyba. Az élelmi- szeripari termékek és játékok után a kozmetikumok és a szórakoztató termékek (film, videó- és hangkazetta stb.) következtek. Szeptemberben Szlovákiában egyetlen játékreklám sem jelent meg a képernyőn, decemberben már 27 volt a számuk, ami az adott időszakban az összes gyermekreklám 43%-át képezte. A négy országban mindenekelőtt a Lego, a Barbie és az Action Man termékeit propagálták. Bár Szlovákiában aránylag kedvező a helyzet a gyermekreklámokat illetően, mégsem lehetünk elégedettek, mert a reklámfilmek tartalma többségében félrevezető, sőt káros a gyermekekre nézve. Az élelmi- szeripari termékek közül főként (50%-ban) az édességeket reklámozzák. Ezekután a meleg italok (kakaó, kávé), az alkoholmentes üdítők, a müzlik, a tejtermékek és az édes krémek (pl. mogyorókrém) következnek. Ami a márkákat illeti, az élelmiszerek közül a projektumban részt vevő mindegyik országban egyaránt közvetítették a Kinder Surprise és a Kinder Chocholete, a Nestlé cég cereális termékeinek és az Orbit rágógumik reklámját. Az említett országok közül sehol sem propagáltak friss gyümölcsöt vagy zöldséget. A résztvevő országok fogyasztói szervezetei figyelmeztettek az egyes reklámok hamis, illetve félrevezető voltára. Elsősorban az édességek reklámjai ilyenek, amelyeket „egészségeseknek” mondanak a reklámfilmek. Például a reggeliként fogyasztott Nutella a reklám szerint egész napra biztosítja a gyermekek számára az egészséget és az energiát. A Kinder márkájú csokoládét a reklám tejjel teli csokoládéként mutatja be, s ez a gyermekekben és a szülőkben azt a benyomást kelti, hogy az ilyen csokoládé fogyasztása csakis egészséges lehet, sőt a tej fogyasztását is helyettesítheti. Hasonló benyomást kelthet a nézőben az Orbit rágógumi reklámja, melyben a gyerekek először fagylaltot és süteményt esznek, utána „alkalmazzák” a cukormentes rágógumit, amely megvédi fogaikat az édesség okozta szuvasodástól. A fogyasztói szervezetek képviselői úgy vélik, ez a reklám kimondottan arra ösztönzi a gyerekeket, hogy fogyasszanak édességet. Félrevezetőnek tartják azokat a reklámokat is, amelyekben a játékok bemutatása túlhaladja a valóságot: a reklámfilm a határtalan képzeletet veszi igénybe, és összekeveri a valós képeket a fantázia szülte képekkel. A Lego-termékek reklámjáról van most szó, amelyekben a figurák a film segítségével életre kelnek, izgalmas jelenetek szereplői lesznek. Az ilyen játékkal megajándékozott gyermek csalódott lesz, mert az ő játékai nem képesek mindarra, amire a reklámban szereplő játékok igen.- A gyermeket a törvény speciális kategóriaként kezeli, s ez a kategória szakszerű odafigyelést igényel- folytatja Hrasko docens. - Mivel a programban részt vevő négy ország a jövőben az Európai Unió tagja óhajt lenni, törvényeiket is harmonizálniuk kell az EU- országok törvényeivel. Ezek értelmében a 18 éven aluli fiatalok jelentik a gyermekek kategóriáját. Szlovákiában is ugyanezt mondja a reklámtörvény, csak még sok további kritériumot kell megváltoztatni, illetve pontosítani. A Könnyű célpont elnevezésű nagyszabású tanulmány eredményei azt mutatják: a négy ország önszabályozó intézkedéseit nem mindig veszik figyelembe az egyes felek, és nem tartják be azokat. Ezért is indokolt az erős fogyasztói szervezetek léte, amelyek hasonló felmérések eredményeivel érvelve lobbizhatnak majd a fogyasztók jogainak védelmében, s nemcsak országos, hanem nemzetközi fórumokon is. A szerző a Közbeszerzési Hivatal sajtótitkára A közlekedési és távközlési tárca reményei szerint a Szlovák Távközlési Vállalatot 40-60 milliárd koronáért adják el Az ST három kérőj e Három külföldi cég is érdeklődik az ST iránt (Archívumi felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szlovák Távközlési Vállalat (ST) privatizációjára kiírt pályázatra a Telekom Austria, a Deutsche Telekom és a KPN Royal Dutch Telekom nyújtották be jelentkezésüket - nyilatkozta Jozef Macejko közlekedési és távközlési miniszter. A pályázat első fordulójának kiértékelése a Deutsche Bank tanácsadó cég által 10 napon, esetleg két héten belül lezárul. Az első forduló eredményeit tárcaközi egyeztetés során bírálják el, ahol eldől mely cégek léphetnek a második fordulóba, a szerződés aláírására azonban csak a távközlési törvény elfogadása után kerül sor. Macejko szerint a befektető neve májusban lesz ismert, a szerződés megkötésére pedig az első félév végéig kerülhet sor. Az érdeklődők által beterjesztett ajánlatok a miniszter szerint tartalmazzák az ST-ért felajánlott minimális árat, ami azokon a határokon belül mozog, amit a tárca korábban felvázolt. Egyes becslések szerint az állafft az ST 51 százalékos részvénycsomagjáért 40-60 milliárd koronát remél. Macejko ugyanakkor elmondta, ha három évvel ezelőtt sikerült volna magánosítani a vállalatot, a vételár 10 milliárd koronával magasabb lehetett volna. Dusán Faktor, a tárca államtitkára szerint a Deutsche Bankot is meglepte az ST iránti fokozot érdeklődés. Az ST 51%-os részvénycsomagjának magánosítását két szakaszban valósítják meg. A stratégiai befektető előbb megveszi a már létező részvényeket, majd alaptőke-emeléssel 51 százalékra növeli tőkerészesedését. A cég részvényeinek 34%-a a közlekedési tárca, 15%-a pedig a Nemzeti Vagyonalap tulajdonában marad. A vagyonalap azonban részesedését szeretné eladni az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD). TANÁCSADÓ A ház tulajdonjoga S. A.: Módunkban áll egy családi ház megvétele, amely a férjem szüleié. A házat úgy vásárolnánk meg, hogy kifizetnénk a férjem húgának a reá eső részét. Ehhez a szüleim adnának pénzt. A férjemnek van egy házasságon kívüli gyermeke. A szüleim szerint ez a gyermek is örököse lesz majd a házunknak a mi közös gyermekeink mellett. A szüleim ezért fontolóra vették, hogy támogassanak-e minket, mert ők csak nekünk és a saját unokáiknak szeretnének segítséget nyújtani. A kérdésem: egy házasságon kívüli gyermek milyen részben örököse vagy egyáltalán örököse- e a közös vagyonúnknak, „egyenrangú” örökös-e a mi közös gyermekeinkkel. FEKETE MARIAN Nézetem szerint ezt a kérdést, azaz a tulajdonjogi viszonyok kérdését még azt megelőzően kellene rendezni, hogy akár egy koronát is befektetnének az ingatlanba. Tegyük fel, hogy most és ma ez az ingadan (családi ház) egy hivatalos szakértői becslés szerint mondjuk 100 ezer koronát érhet, miközben a piaci ára lehet több és lehet kevesebb is. Ma senki sem mondhatja meg, hogy ezek a hivatalos és piaci árak miként alakulnak jövőre, avagy öt, esetleg tíz év múlva. Ezt Önök hatványozottan érzékelhetnék a későbbiekben, ha nem rendezik a tulajdonjogi viszonyok kérdését most és időben. Ha Önök most házastársakként vennék meg a félje szüleinek családi házát, az a házastársi osztaüan közös tulajdonukba tartozna. A törvényes öröklés rendje szerint a félje házasságon kívül született gyermeke is örökölne valamilyen részt, tulajdoni hányodot ebből a családi házból. Ezért, és a házvételhez pénzbeni segítséget nyújtó szülei aggodalmai miatt is alighanem célszerűbb lenne, ha a családi ház tulajdonjoga közvetíenül az Önök közös gyermekeire szállna át. Ez jogi szempontból könnyen és egyszerűen rendezhető kérdés. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Teljesületlen elvárások Pozsony. A szlovák kormány tavalyi gazdasági elvárásai főként a munkanélküliség területén maradtak el az eredetileg tervezettnél. A Dzurinda-kormány 15%-os átlagos munkanélküliséggel számolt, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai szerint ugyanakkor az állástalanok aránya elérte a 17,47%-ot - nyilatkozta Eudovít Odor. A CSOB gazdasági elemzője szerint már tavaly számolni lehetett a munkanélküliség növekedésével, a gazdaság ugyanis strukturális gondokkal küzd. (CTK) 2000-es gazdasági előrejelzések Pozsony. A CSOB gazdasági elemzői az idei évre a gazdaság 1-2%-os növekedésével számolnak, az infláció átlagos mértéke szerintük eléri a 12,8-13,5%-ot. A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 3,5-4,5%-a közt mozog majd, miközben a munkaügyi hivatal által kimutatott munkanélküliség eléri a 18,5-19,5%-ot. A külkereskedelmi mérleg hiányának 30-40 milliárd koronára kéne csökennie a tavalyi 45,69 milliárd koronáról. (CTK) Nyereséges losonci téglagyár Besztercebánya. A losonci Ipolymenti Téglagyár Rt. tavaly - termelése 13, a bevételei 29%- os csökkenése ellenére - 21,5%- kal növelte adózás utáni nyereségét. A gazdaság és az építőipar stagnálása miatt az rt. vezetése szerint nehéz előrejelezni a cég idei termelését, az értékesítés növelésére a második félév előtt nem számítanak. A vállalat 200 alkalmazottat foglalkoztat, az idénymunkásoknak csak az év második felében tudnak munkát adni. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. március 17-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,564 Magyar forint (100) 16,166 Angol font 67,336 Német márka 21,251 Cseh korona 1,169 Olasz líra (1000) 21,466 Francia frank 6,339 Osztrák schilling 3,021 Japán ien (100) 40,778 Spanyol peseta (100) 24,980 Kanadai dollár 29,255 Sváici frank 25,780 Lengyel zloty 10,527 USA-dollár 42,896 A törökök is érdeklődnek a szlovákiai lakásépítés iránt Garancia ellenében ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A török építőipari vállalkozók jelentős érdeklődést mutatnak a szlovákiai lakásépítés iránt, s nem kerülte el figyelmüket a Pozsonyban tervezett ötödik Duna-híd építése sem - nyilatkozta Hatna István építésügyi miniszter minapi törökországi útjának eredményeit ismertetve. A török cégek tőkével is hajlandók lennének beszállni a szlovákiai építkezésekbe, ehhez azonban állami garanciát követelnek. Problémát jelent, hogy az állam csak kiemelt projektumokra ad garanciát, és az erre fenntartott pénzösszeget már elosztották. A miniszter szerint a szlovák cégek a török piacra legkönyebben úgy törhetnek be, ha törökországi cégekkel közös vállalatokat alapítanak. A kaukázusontúli köztársaságok szeretnék a földgázvezetéket a Földközi tenger partvidékéig vezetni, amin a szlovák építőipari vállalatok szintén résztvehetnének, a miniszter szerint e téren főként a Hydrostavnak van- nakjelentős tapasztalatai. Az építésügyi minisztérium hatáskörébe tartozik decembertől a régiófejlesztés is, amivel kapcsolatban a tárca szakemberei jelenleg több fontos dokumentumon is dolgoznak. Vélhetőleg júniusban beterjesztik a kormány elé a regionális fejlesztésről szóló törvényt, novemberben pedig a regionális fejlesztés nemzeti tervét, ami a 2006-ig terjedő időszakra vázolná fel a kormány régiófejlesztési terveit. Előkészítés alatt áll az az irányelv is, amely 200 millió koronát juttatna a regionális ügynökségeknek. (mi)
