Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)
2000-03-02 / 51. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 2. Gazdaság és fogyasztók VI t Statisztikai felmérés - Az idei évet illetően is általános a pesszimizmus, de a hangulat nem romlik tovább Mire jut az idén pénzünk? Pozsony. A háztartások 62 százalékában az egy főre eső bevétel három- és hatezer korona között van, csaknem minden huszadik esetben viszont ez az érték meghaladja a 12 ezer koronát - derült ki a statisztikai hivatal felméréséből. A legtöbb család a közeljövőben még mindig a helyzete romlására számít. TUBA LAJOS A felmérés szerint decemberben a legtöbbet a nagykereskedelemben fizettek (13 430 koronás nominálbér), ezt követte az ipar (12 482 korona), a közlekedés (11 562 korona) és az építőipar (11 362 korona). A sort a kiskereskedelem zárta 10 082 koronával. A fogyasztási árak változását is figyelembe véve, tavaly 1999 óta első alkalommal csökkent a reálbér. A tavalyi 10 750 koronás átlagfizetés valójában 3,1 százalékos reálbércsökkenéssel járt, ez pedig a válaszadók véleményében is tükröződött. A megkérdezettek 14 százaléka gondolta úgy, hogy az előző évhez képest családja anyagi helyzete javult, 31% szerint nem változott, 54% pedig visszaesésről számolt be. Októberhez képest viszont 8%-kal kevesebben számoltak be helyzetük romlásáról és 5%-kal többen gondolták úgy, hogy a helyzetük nem változott lényegesen, javulást pedig 4%-kal többen tapasztaltak. A legkedvezőbb változásokat a Trencséni kerületben lakók, az alkalmazottak és a kétkezi munkások érzékelték. A közeljövőt, vagyis az idei évet illetően 55% még a helyzete további romlására számít, 28% reméli, hogy szinten tartja magát, 12% pedig javulásban reménykedik. Jelentős javulásra viszont senki sem számított. A legkevésbé pesz- szimistáknak a magyarok, a Nyitrai kerület lakói, sőt a munka- nélküliek bizonyultak. A legrosz- szabb hangulatot a Zsolnai kerületben tapasztalták. A családi bevételeket illetően mindössze 1 százalék válaszolta azt, hogy egy főre 1500 koronánál is kevesebb jut, négy százalék esetében viszont ez 12 ezer korona felett volt. A legnépesebbnek a fejenként háromezer és ötezer korona közötti jövedelemmel rendelkező kategória bizonyult. Mindez alapvetően befolyásolta a családok megtakarítási lehetőségeit is. Az ezt firtató kérdésre 41 százalék azt válaszolta, hogy fizetéstől fizetésig élnek, 34 százalék volt képes takarékoskodni, 14 százalék viszont a tartalékait éli fel. Ebben a tekintetben tavaly áprilisban volt a legrosszabb a helyzet (akkor 38 százalék tudott csak takarékoskodni), októberhez képest viszont nem történt értékelhető változás. A felmérés foglalkozott a lakossági megtakarítások szerkezetével is. A jegybank adatai szerint a lakossági koronabetétek összege 278,9 milliárd korona volt, tíz százalékkal több, mint egy évvel korábban. A növekedési ütem viszont épp az utolsó negyedévben volt a legkisebb, ami a válaszokon is azonnal megnyilvánult. A felmérés ráadásul abban az időszakban készült, amikor egyszerre több bank problémái is nyilvánosságra kerültek. Ez is hatással lehetett arra, hogy a megkérdezettek 70 százaléka a megtakarítások szempontjából kedvezőtlennek í- télte a helyzetet. Ennek ellenére 4 százalékkal nőtt az optimisták és 3 százalékkal csökkent a pesszimisták száma. A viszonylag legkevésbé pesszimistának egyébként a nyugdíjasok (17 százalék érezte kedvezőnek a klímát), illetve a magyarok (24 százalék) bizonyultak. A közeljövőt illetően minden negyedik megkérdezett számít arra, hogy képes lesz takarékoskodni, 40 százalék nem számít erre, 32 százalék pedig inkább pesszimista, mint optimista. Az előző negyedévhez képest komolyabb (négyszázalékos) változás a megtakarításban reménykedők számának növekedésében volt tapasztalható. A háztartások jövedelmi viszonyai 1999 decemberében (az egy főre eső tiszta jövedelem) 10 500-11 999 - 1% 12 000 felett 7500-: 6000-7499 4500-5999 9000-10 499 - 3% 1500-3000 Forrás: statisztikai hivatal 3000-4499 A Szlovák Vasutak tavalyi 12 468 koronás átlagbérével szemben a szlovákiai átlagfizetés 10 641 korona volt A vasutas szakszervezetek nem hátrálnak ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A vasutas szakszervezetek már több mint egy hete gyűjtik a sztrájk megkezdéséhez szükséges aláírásokat, bejelentéséhez ugyanis a dolgozók több mint 50%-ának az aláírása szükséges, ami ez esetben 23 827 dolgozó aláírását jelenti. Imrich Sedlácek, a vasutasok szakszervezeti szövetségének elnöke szerint a sztrájkot ezen a héten biztos nem kezdik el, és nagy valószínűséggel a március 5-ét követő három nap folyamán sem kerül rá sor, mivel a munkabeszüntetést három nappal a sztrájk megkezdése előtt kell bejelenteniük a vasút vezetésének az összegyűjtött aláírások benyújtásával együtt. A szakszervezetek a vasút vezetésének 2,4%-os béremelés-javaslatával szemben 10%-os fizetésemelést követelnek, és egyes források szerint az 5%-os béremelést sem hajlandók elfogadni. A vasút által fizetett átlagbérek ugyanakkor az elmúlt években mindig meghaladták az országos átlagot. A statisztikai adatok szerint 1997-ben a vasutasok átlagbére 10 455 korona volt, a szlovákiai átlagbérek ugyanekkor alig haladták meg a 9200 koronát, vagyis az eltérés több mint 13%-os volt. Egy évvel később, 1998-ban a vasútnál fizetett átlagbér 11 560 koronára nőtt, ami 15,6%-kal volt magasabb a 10 ezer koronás szlovákiai átlagnál. A vasutasok átlagbére és a szlovákiai átlag közti különbség növekedése azonban tavaly sem állt meg, meghaladva a 17%-ot. így míg a vasútnál 12 468 koronás átlagbérrel büszkélkedhettek, az ország egészét tekintve az átlagos fizetések 10 641 korona körül mozogtak. A vasút, a béremeléseknek köszönhetően tavaly 48 ezer alkalmazottjának 7,5 milliárd koro- nányi bért fizetett ki. A Szlovák Vasutak vezetésének a sztrájkkal kapcsolatos lépéseit u- gyanakkor a vasút rendkívül rossz gazdasági helyzete is befolyásolja, hiszen a tavalyi év végére mintegy 38 milliárd koronás tartozást halmoztak fel, amiből 21 milliárdnyit a banki hitelek és egyéb pénzügyi segélyek tesznek ki. A vasút szerkezeti átalakítása és az ágazat gazdasági stabilizációja nélkül a vasút jövője kerül veszélybe. Anton Jaborek, a Szlovák Vasutak tervezési osztályának vezetője szerint a vasút eladósodottsága eléri a cég vagyonának 55 százalékát. A gazdasági intézkedések mellett így a vasút vezetése az elkövetkező évekre jelentős létszámcsökkentést helyezett küátás- ba, évente mintegy 3 ezer dolgozó elbocsátását tervezve. A szakszervezet által szorgalmazott sztrájk így nagy valószínűséggel épp azokat sújtaná leginkább, akikért a munkabeszüntetést kezdeményezték. A vasút így is rossz helyzetét a sztrájk minden egyes napja ugyanis mintegy 60 millió koronával rontana. Ebből a teherforgalomra csaknem 41, a személyforgalomra pedig mintegy 19 millió korona jutna. Milos Cikovsky, a vasutak szóvivője szerint a munkabeszüntetés az ország lakosságát nem érintené drámaian, mivel a vasúti személy- forgalom az ország személyforgalmán csak 10%-ban részesül. Cikovsky szavait támasztják alá azok a szociológiai felmérések is, amelyeket a DICIO közvéleménykutató társaság végzett. A kérdésre, hogy mely közlekedési eszközt használják leginkább, a megkérdezettek 82%-a az autóbusz-közke- kedést nevezte meg. A második leginkább használt közlekedési eszköz a személyautó, ezt a megkérdezettek 71%-a veszi igénybe, a vasút szolgáltatásait csak a válaszadók 47%-a használja ki, ami az ország lakosságára kivetítve mintegy 1,7 millió utast jelent, (mi) Átlagbérek a vasútnál Besorolás Átlagbér (Sk-ban) Pályamunkás 8 717 Tehervonat-kezelő 9 828 Személyvonat-kezelő 10 041 Váltókezelő 10 201 Tehervonat-kísérő 10 734 Tolatómunkás 10 984 Személyvonat-kísérő 11 089 Jelzőberendezés-kezelő 12 240 Forgalmista 14 974 Mozdonyvezető 15 497 Forrás: Pravda Az alkalmazottak száma és a bérköltségek Év Alkalmazottak száma Bérköltségek (milliárd korona) 1993 58 039 3,9 1994 52 336 4,4 1995 53 213 5,0 1996 51 495 5,8 1997 49 451 6,3 1998 49 851 6,9 1999 48 009 7,5 Forrás: Szlovák Vasutak TANÁCSADÓ A lakásadóról K. A.: Novemberben írtuk alá a községi lakásunk megvételéről szóló szerződést, illetve fizettünk be 31 ezer koronát a lakásért. A szomszédom a napokban említette, hogy január végéig lakásadó bevallást kellett volna tennünk. Ezzel kapcsolatban akarom megkérdezni, hogy az adót nekünk kell kiszámítanunk, vagy az adóhivatalnak. Mulasztottam valamit? FEKETE MARIAN Az ingatlanadót, és így a lakásadót is a község, illetve Pozsonyban és Kassán az illetékes városrész rója ki március 15-ig, de az adót a lakástulajdonos, pontosabban a lakásadó alanya köteles kiszámítani az adóbevallásában. Egyben azt is el kell mondani, hogy Ön a lakásvételi szerződés aláírásával, ületve a vételár megfizetésével még nem vált a lakás tulajdonosává. Akkor válik majd tulajdonossá, ha ezt a szerződést, illetve a tulajdonjog átszállását bejegyzik a kataszterbe (ingatlannyilvántartásba). Ingatlanadó bevallást pedig az ingatlan tulajdonosa köteles készíteni, így mondjuk Ön is, ha már lakástulajdonos lesz. Egyelőre ezért feltehetőleg semmit sem mulasztott. Persze, ha január elsejéig mégis megkapta volna már a tulajdonlapot a kataszteri hivataltól, akkor köteles lett volna ingatlanadó bevallást készíteni, de ebben az adóbevallásban érvényesítheti az ingatlanadóról szóló 317/1992 Tt. számú törvény 11c § első bekezdésében megállapított adómentességet, amely többek között a községi lakásaikat megvásárló bérlőket, azaz új tulajdonosokat illeti meg öt évi időre. Ezt az adómentességet az adóbevallásában viszont nem érvényesítheti az a lakástulajdonos, aid a lakását vállalkozás vagy más kereseti tevékenység céljára használja fel, esetleg bérbeadja. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Barnaszén hazai bányákból Pozsony. A Szlovák Villamosművek igazgatótanácsa egyetértett azzal, hogy a Nováky-i Erőmű hazai barnaszenet vásároljon. A bányaipari társaságokkal kötendő szerződéseket a cég ígérete szerint napokon belül aláírják, a villamosművek így idén 2670 küotonna barnaszenet vásáról a hazai bányáktól, ezen belül a nagykürtösitől 380 küotonnát, a privigyeitől 2130 kilotonnát. (ú) A vasutak követelései Pozsony. A Szlovák Vasutak 39 428 eurós számlát nyújtottak be a Magyar Államvasutaknak, mivel a februári magyar vasutas- sztrájk idején a Magyarországra tartó tehervagonokat Szlovákia területén voltak kénytelenek ál- lomásoztatni. Mindez azonban csak egy töredéke a valós kárnak, a Szlovák Vasutak személy- forgalomból eredő kiesését ugyanis csak az év végén tudják majd kiszámlázni. Milos Cikovsky szóvivő szerint a januári és a decemberi magyar vasutas- sztrájkból származó 5850 eurós kárigényt már korábban benyújtották a MÁV-nak. (SITA) Füzethegyek Szlovákiából Pozsony. A Slavosovcei Papírgyár tavaly 3492 tonnányi füzetet értékesített. Az eladások jelentősen magasabbak voltak mint a tavalyi termelés, a cég ugyanis a felhalmozott tartalékaiból is adott el füzeteket, bevételeik így elérték a 151 millió koronát. Termékeik egy részét külföldön értékesítik. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. március 2-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta ____________Árfolyam Valuta___________Árfolyam EMU - euró 41,861 Magyar forint (100) 16,317 Angol font 68,289 Német márka 21,403 Cseh korona 1,173 Olasz líra (1000) 21,619 Francia frank 6,382 Osztrák schilling 3,042 Japán ien (100) 39,571 Spanyol peseta (100) 25,159 Kanadai dollár 29,773 Sváici frank 26,047 Lengyel zlotv 10,381 USA-dollár 43,180 Magyarországon is csökkent a vasút szerepe Vezet a közúti szállítás ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Tavaly az előző évinél 3%-kal több, 215,2 millió tonna árut szállítottak az ágazatba tartozó vállalkozások, az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítmény azonban 3%-kal elmaradt az 1998-as értéktől. A szállítási ágazatokon belül a közút tovább növelte súlyát. A közúti áruszállítás 10%-os bővülésének köszönhetően 1999-ben 3,3%-kal nőtt az elszállított áruk mennyisége, miközben a vasút 8, a csővezetékes szállítás 6, a vízi szállítás 12%-kal esett vissza. Ez utóbbi főleg az al-dunai szakasz hajózhatatlansága miatt veszített szerepéből. A szállítási ágazatba tartozó vállalatok az árutömeg 66%-át közúton szállították, ez az arány egy évvel korábban még 62% volt, 1997-ben pedig 65%. A vasút részesedése két év alatt 31-ről 23%-ra csők cent. Az árutonna-kilométerben számított teljesítményeket a nemzetközi áruszállítás alacsony volta érintette negatívan. A 3%-os átlagos csökkenésen belül a vasúti 5-öt, a csővezetékes 7-et, a vízi szállítás 39-et esett vissza és csupán a közúti áruszállítás teljesítménye emelkedett 4%-kal a belföldi piac élénkülésének köszönhetően. A belföldön szállított árutömeg 6,7%- kal, az árutonna-kilométer 7,5%- kal emelkedett. Itt is a közúti alágazat bővülése volt a meghatározó, részesedése a belső piacon 83%-ra nőtt, miközben a vasúté 11%-ra csökkent. A nemzetközi áruszállításban tavaly 6,4%-kal kevesebb árut fuvaroztak mint a megelőző évben, az árutonna-kilométerben pedig 9%-os csökkenés történt. A távolsági személyszállítást 706 millió utas vette igénybe, közel 10 millióval több, mint a bázisidőszakban. Nem változott számottevően a szállítási eszközök megoszlása, az utasok több mint 77%-a közúton, 22%-a vasúton utazott. (NG) A legtöbb család helyzete romlására számít (Illusztrációs felv. - Profit)
