Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-02 / 51. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 2. Politika 5 Beszélgetés Koller Gyula főszerkesztővel a tízéves Reményről, a tervekről, elvárásokról, igényekről A szellem és a szeretet betűje 1990. február 20-án Szencen 19 szlovákiai magyar katoli­kus lelkipásztor megalakítot­ta a Glória Társulatot. Ká­nonjogi előírásokra hivatkoz­va Szlovákia Püspökkari Kon­ferenciája tevékenységét pa­pi társulatként nem engedé­lyezte, s csak abba egyezett bele, hogy egyházi kiadóként működjék. KORPÁS ÁRPÁD A Társulat 1990. április 18-a óta Re­mény címmel hetilapot jelentet meg. Az alapítók egyikét, a főszer­kesztő Mons. Koller Gyula pápai káplánt, boldogfai esperes-plébá­nost a Remény egy évtizedéről kér­deztük. 1989 után a szlovákiai magyar hetilapok szinte mind valamiféle változáson mentek keresztül vagy megszűntek, a Remény vi­szont 1990 óta folyamatosan, és viszonylag nagy példányszámban jelenik meg. Mivel magyarázza ezt az alapító-főszerkesztő? Mindjárt a magyarázattal kezd­jem? Önellátóak vagyunk, például a terjesztést a plébániák segítségé­vel végezzük. Nem vagyunk ráutal­va semmilyen társaságra, amely le­venné a sápot és visszaküldené a fennmaradó példányokat. Ezzel magyarázható, hogy nálunk nincs deficit, s hogy fizetni tudunk a nyomdának. A másik magyarázat talán az, hogy a gárda összerázó­dott, és sok pap, hívő, sőt nem ka­tolikus keresztény is segít, ír, be­számol, rendel és küldi a pénzt. A köszönet tehát a plébániákat, az ol­vasókat és a szerkesztőket illeti, utóbbiak közül különösen Bertha Évát, Gyepes Arankát és Ordódy Dénesi, akik a kezdetektől a szer­kesztőség tagjai. \\ Agárdaössze- r rázódott, és sok pap, hívő, sőt nem katolikus keresz­tény is segít, ír. « Az, hogy a lap több mint 17 ezres példányszámban jelenik meg, ta­lán másnak is köszönhető. 1968-ban, a Dubcek-éra alatt a Katolícke noviny szerkesztőségében magyar papok (többek közt Bíró Lu­cián, Mészáros Árpád, Mészáros Gyula, a papköltő Farkas Jenő és mások) kétszer is összejöttünk az­zal, hogy Katolikus Élet címen ma­gyar lap alapítását kezdeményez­zük. Szórólapokat küldtünk szét a plébániákra, s a visszajelzésekből ítélve akár harmincezer példányra is lett volna igény. A mostani tizen­Az Úr napját szenteld meg! A *■* Visszatekintés tíz év távlatából Ünnepi közgyűlési tartott a Glória Társulat A Remény arra törekszik, hogy a műveltebbek és a kevésbé pallérozottak igényeit is színvonalasan kielégítse. (Fotó: Vox Nova) hétezer ahhoz képest „visszaesés”. Négyszázezer magyar katolikus van Szlovákiában, s ehhez a számhoz képest a 17 ezer nem olyan nagy. Sajnos, a vallásos ember sem olvas már szívesen, és az újságok pél­dányszáma is folyamatosan csök­ken. Ahhoz képest sem nagy a pél­dányszám, hogy a hívők az alkalma­kon és a plébánián vehetik kézhez a lapot. Igyekszünk a műveltebbek és a kevésbé pallérozottak igényeit is színvonalasan kielégíteni, ebből a szempontból a szerkesztőség már eléggé összeszokott. A színvonal nem olyan magas, amüyennek len­nie kellene, de azért vagyunk, hogy emeljük. Nem szabad lefelé men­nünk, felfelé kell tekintenünk. Ha visszafelé tekintenek, a két vi­lágháború közti szlovákiai ma­gyar katolikus sajtóból a ‘68-as kezdeményezés, illetve a Remény mit tudott volna, illetve tud felvál­lalni? A Bangha Béla alapította pozsonyi Új Szív kivételével mind helyi, regi­onális lapok voltak, vagy pedig túl­zottan szenteskedők. Ezekből külö­nösebben semmit sem akartunk át­venni. A Szűz Mária Virágoskertje például túlságosan vallásoskodó volt, ma már az üyen dolgok nem mennek. Nem ezek voltak tehát a minta- és példaképeink, inkább a magyarországiak. Volt ott akkori­ban egy nagyszerű, jezsuiták által szerkesztett lap, a Szív. Az akkori ér­deklődőnek minden fontosat meg­adott, az egyszerű ember, de a vidé­ki értelmiség is nagyon szívesen ol­vasta. A magyarországi Új Embert nem metjük mintaként használni, mert azt az értelmiség olvassa, a szerzők is fő-, illetve középiskolai tanárok, hivatásos újságírók. Milyen a lap felépítése, mi a szer­kesztési elv? A címlapon újabban két vezércikket hozunk. Nem prédikációt, bár papok írják, s ők szeretnek prédikálni. A második oldal a vasárnapi, illetve a következő heti igeliturgikus naptá­ré. A harmadik oldalon kissé igénye­sebb írások, tallózások, körlevelek jelennek meg. Úgy gondolom, vallá­sát illetően a vüági értelmiségünk sem túl művelt, mert nem volt alkal­ma ilyesfajta gyarapodásra. Az ún. szocializmus idején csak alsó tago­zaton lehetett nagy nehezen hittant tanítani, felső tagozaton már nem. Nálunk valóban csak az mondhatja magáról, hogy otthon van a vallási kérdésekben, aki magánszorgalom­ból a magyarországi irodalmat is ol­vasta. Ám valahogy nem volt érdek­lődés a magasabb szintű vallási iro­dalom iránt. A negyedik és az ötödik oldalon rövid ismeretterjesztő cik­keket, interjúkat és szösszeneteket hozunk, a hatodikon a családnak szóló írásokat, a hetedik oldal pedig a gyerekeké. Rajzaikat, verseiket adjuk közre, s mindig van egy ke­resztrejtvény vagy más rejtvényféle is. A nyolcadik, utolsó oldalon hir­detések, eseménybeszámolók ol­vashatók. Megpróbálunk olyat ad­ni, ami érdekli az embert. Az itteni katolikusság társadalmi és közéletével, szociológiájával nem kívánnak behatóbban foglal­kozni? Ahhoz szerintem inkább havilap kellene. Küldenek a szerkesztőség­be különvéleményeket, akadnak szociológiai, esetleg egyházpolitikai kérdésekkel foglalkozó írások. Szí­vesen megjelentetjük, általában rö­vidítve, de az emberek valahogy tá­vol állnak ezektől. Kaptunk például egy komolyabb értekezést, s a pa­pok maguk jelezték: ne hozzuk, mert ez havüapba való. Ha volna havilapunk... Viszont Magyarorszá­gon ott van a szenzációsan szerkesz­tett Távlatok, a Vigília, azokban minden benne van, mindenki meg­vv A Reményt még mindig öt koroná­ért árusítjuk, és drá­gább a posta, mint jj maga az újság. ^ írhalja, amit akar, s hozzánk is eljut, olvasható. Nálunk nem fogyna el egy havilap. Másrészt a magyaror­szági Jel is csak tengődik, s a koráb­ban heti rendszerességű ifjúsági Igen is csak havilapként tud megje­lenni. Az emberek a komoly dolgot valahogy ritkábban olvassák, ahhoz már nagyobb, vallásos kérdésnél pedig kettős intelligencia kell. Említi, Magyarországon is szű­külni látszik az egyházi lapok ská­lája. Ismérvé az itteni igényeket, bővíthető-e a szlovákiai magyar katolikus sajtó? Főként a fiatalok gondolkoztak azon, hogy megjelentetnének vala­mit. Elkezdtek szervezkedni, de visszahőköltek. A Remény bővítése áremeléssel járna. Még mindig öt koronáért árusírjuk, és drágább a posta, mint maga az újság. Bővítés­re nincs szükség. Az emberek nem szeretik a sok betűt. Ilyenkor jutnak eszembe Szent Pál szavai: a betű öl. A betű tényleg öl, de ha szellem van benne és szeretet, akkor már nem. Amit akarunk, azt így is el tudjuk mondani. A magyar fél az Ipollyal kapcsolatos szlovák beruházások leállítását kezdeményezi Környezetvédelmi egyeztetések Szakszervezeti találkozó Hiányolják az aktivitást Nagyszombat. Összetartásra és szolidaritásra szólították fel a szakszervezetek tagjait tegnapi ta­lálkozójukon a szakszervezeti szö­vetségek (KOZ) vezetői. Peter Gajdos a tagság aktivitását hiá­nyolta. A KOZ alelnöke szerint a kormány csak az okozatokat pró­bálja orvosolni, az okokat nem. Imrich Sedlácek szerint meg- félelmlítik azokat a vasutasokat, akik csatlakozni akarnak a sztrájk­hoz. A vasutas-szakszervezet elnö­ke úgy gondolja, hogy mindenki­nek ki kell bírnia azt a két-három napot, amíg nem utazhat vasúton, ha ezután valami végre megmozdul ebben az országban. Ivan Saktor, a KOZ elnöke azért bírálta a kor­mányt, mert szerinte az állam nem tud munkát biztosítani azoknak, akik dolgozni akarnak. (TA SR) ÚJ SZÓ-HlR Budapest/Pozsony. Elsősorban az Ipoly menti térség környezet- és természetvédelmi helyzetéről tár­gyal háromnapos magyarországi hivatalos látogatásán a szlovák par­lament környezetvédelmi bizottsá­gának Ladislav Ambrós elnök ve­zette küldöttsége. A magyar Or­szággyűlés partneri bizottságával folytatott tárgyalásokra a szlovákiai ipolysági, illetve a magyarországi balassagyarmati székhellyel műkö­dő Ipoly Unió környezetvédelmi és kulturális egyesület kezdeménye­zésére került sor. ,A tárgyalások, a szlovákiai delegá­ció útja tulajdonképpen a népi dip­lomáciának köszönhetően valósult meg, ami, persze, nem jelenti azt, hogy egyébként nem találkoztunk volna. Csupán azt szeretném érzé­keltetni, mekkora jelentősége van a civil szerveződések kezdeményező­készségének” - nyilatkozta lapunk­nak Illés Zoltán (FIDESZ-MPP), a magyar parlament környezetvédel­mi bizottságának elnöke. „A tárgya­lásokon is elhangzott, hogy bizott­sági elnökként olyan országgyűlési határozat elfogadását kezdeménye­zem majd, amely a magyar kor­mányt felkéri, szorgalmazza az Ipollyal kapcsolatos szlovákiai beru­házások leállítását, és a folyó ma­gyarországi, illetve határszakaszai­ra vonatkozó új koncepciók kimun­kálását” - közölte az Új Szóval Illés. Kérdésünkre elmondta, a pozsonyi küldöttség HZDS-es tagja, Július Binder a szlovákiai beruházások le­állítását célzó elképzelésekkel kap­csolatban nem fejtette ki vélemé­nyét. (Ismeretes, Binder a Vízgaz­dálkodási Vállalat korábbi igazgató­jaként számos beruházás kivitelező­je volt.) A budapesti bizottsági el­nök jelezte: a közös Duna-Ipoly Nemzeti Park kialakítását illetően a tárgyalásokon egyetértés mutatko­zott. A magyar fél ezenkívül az Ipoly-völ- gyi vasutak részben EU-pénzekből történő felújítását is kezdeményez­te, amire szlovén-magyar viszony­latban már van közelmúltbeli pozi­tív példa. Illés szerint a két ország­nak felül kell vizsgálnia és módosíta­nia kell határvízi, illetve környezet­és természetvédelmi egyezményeit, amelyek jelenleg üresek, mint a kagylóhéj, hiányzik belőlük az igaz­gyöngy: a megfogható lényeg”. A tárgyalásokon felvetett valamennyi kérdésben egy-másfél éven belül ér­demi előrelépés várható, véli az ma­gyar Országgyűlés környezetvédel­mi bizottságának elnöke, (korp) RÖVIDEN Nem kell az adósággal terhelt tulajdon Pozsony. Habár tisztában vannak azzal, hogy az anyagi háttér még nincsen megteremtve, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulá­sa (ZMOS) továbbra is támogatja a közigazgatási reformot. A tár­sulás elnöke, Michal Sykora, miután tegnap tárgyalt Rudolf Schuster elnökkel, kijelentette: a reform keretén belül nem hajlan­dók átvenni az állam adóssággal terhelt tulajdonát. Schuster sze­rint ezzel a problémával a pénzügyminisztériumnak kellene foglal­koznia. (SITA) Helmut Kohl „perselyezik" Berlin. Helmut Kohl hatmillió márkát.akar összegyűjteni, hogy jó- vátegye a tiltott pénzügyi manőverei révén a CDU-nak okozott kárt. Hetek óta járja az országot, a gazdaságban tevékenykedő régi barátait keresve föl, hogy pénzt kérjen tőlük a párt javára. (MTI) Éhségsztrájk a Zsil-völgyben Bukarest. A Zsil-völgyi szénmedencében 220 munkanélküli már három hete éhségsztrájkot folytat. Tízen közülük azzal fenyegetőz­tek, hogy felgyújtják magukat, ha nem teljesítik kéréseiket. Hárman meg is próbálták valóra váltani a fenyegetést, de a rendőrség meg­akadályozta őket szándékukban. (MTI) Örményország: újabb letartóztatás Jereván. A tavaly októberi örmény parlamenti mészárlás ügyében nyomozó hatóságok hétfőn letartóztatták a kaukázusi ország bel­ügyminisztériumának egyik munkatársát. Azzal vádolják őt, hogy tudott a merénylet előkészületeiről. (MTI) Szaddám dőzsöl, a nép éhezik Washington. James Rubin amerikai külügyi szóvivő kedden azzal vádolta az iraki vezetést, hogy miközben az ország lakossága szen­ved a sok nélkülözéstől, Szaddám Húszéin és emberei vidáman dő­zsölnek az újonnan épített fényes palotákban. Állítása alátámasz­tására amerikai kémműhold-felvételeket mutatott be. (MTI) Barak ragaszkodik a népszavazáshoz Jeruzsálem. „Semmiféle parlamenti bűvészkedés sem akadályoz­hatja meg, hogy egy Szíriával kötendő esetleges békeszerződésről népszavazáson szülessen döntés” - jelentette ki Ehud Barak izraeli kormányfő azt követően, hogy a parlament előzetes szavazáson elfo­gadta azt a törvényjavaslatot, amely a választásra jogosultak külön­leges többségét követelné meg a referendumon. (MTI) 1999 legnagyobb külpolitikai sikere az EU-meghívás volt Maradnak a célok ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Tagjelöltek vagyunk az Európai Unióban és a NATO-ban. Kiindulópontjaink jók - jelentette ki tegnap Eduard Kukán külügymi­niszter a parlament külügyi bizott­ságának ülésén. A szlovák diplo­mácia vezetője az ország 1999-es külpolitikájáról szóló beszámolójá­ban elmondta, Szlovákia elsődle­ges célja az euroatlanti szerveze­tekhez való csatlakozás felgyorsí­tása volt, s tárcája minden tevé­kenységét ennek rendelték alá. Kétségtelenül jelentős sikernek számít, hogy az EU megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Szlová­kiával. Kukán elmondta, továbbra is stratégiai célunk marad, hogy vi­segrádi partnereinkkel együtt vál­junk az Unió tagjaivá. Ezért 2000- ben arra kell törekednünk, hogy minél több fejezetben megkezd­hessük az integrációs megbeszélé­seket. Sikernek tekinthető az is, hogy a visegrádi csoport együttmű­ködését újraélesztettük - jelentette ki a külügyi tárca vezetője. Szerin­te ez segíthet integrációs törekvé­seinkben is. Kukán úgy vélte, előre­lépés történt a NATO-hoz, és az OECD-hez való csatlakozás terén is. Ez utóbbi gazdasági szervezettől várhatóan 2000júniusában kapjuk meg a meghívást a tagságra, de Kukán elmondta: a sikeres belépés­hez további tárgyalásokra lesz szükség. A legsúlyosabb gondok között a mi­niszter a romák tömeges kivándor­lását, s az ezáltal kiváltott vízum- kényszerek bevezetését említette. Ezzel a problémával idén is foglal­koznunk kell majd. Beszámolója végén Eduard Kukán ismételten hangsúlyozta, hogy külpolitikánk elsődleges célja idén is az integrá­ció marad, s a siker érdekében belső összefogásra szólított fel. (sóti) Magyarul tanul a tiszolci polgármester szóvivője Komolyan veszik a kétoldalú kapcsolatot ÚJ SZÓ-HlR Gömör. Mint arról lapunkban teg­nap röviden beszámoltunk, Pavel Koncos kedden az alakuló Sajó- Rima Eurorégió népes képviselő- csoportját fogadta. Ä szlovák dele­gációban részt vett Frantisek Szűcs, a Rimaszombati Járási Hiva­tal elöljáró-helyettese, Peter Mi- nác, Tiszolc, Kardos Ferenc, Rozs­nyó és Jaroslav Gocaltovsky, Nagy- rőce polgármestere. A hattagú ma­gyar küldöttséget Szegvári Péter helyettes államtitkár vezette. Peter Minác tájékoztatta a földmű­velésügyi minisztert a határon át­ívelő régió jövőbeni szerepéről. Mint elmondta, a két folyó vidékén mintegy 200 ezer ember él, és a közös együttműködést elsősorban gazdasági, idegenforgalmi, inf­rastrukturális, kulturális, illetve környezetvédelmi téren képzelik el. A küldöttséget fogadta Jaroslav Chleba külügyi államtitkár és Ru­dolf Schuster államfő is. A régión belül elsőként (tavaly) Tiszolc és Putnok kötött baráti szerződést egymással. A Tiszolc mellől szár­mazó Koncos kedden nagyra érté­kelte a határon átnyúló gazdasági kapcsolatokat, amelyek a minisz­ter szerint élénkíthetik a honi me­zőgazdaságot. Mellesleg Tiszolcon komolyan ve­szik a magyarországi Putnokkal kötött kapcsolatot: a város polgár- mesterének szóvivője a napokban elárulta, hogy magyarul tanul, (fo)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom