Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-13 / 60. szám, hétfő

8 Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 13. MAGYAR KULTURÁLIS NAPOK POZSONYI VÁROSI GALÉRIA (PÁLFFY-PALOTA): Fények és szí­nek - A modernizmus kezdetei a magyar képzőművészetben, kiállításmegnyitó 17.00 A nagybányai művészet a modem magyar festészet kezdetét jelen­ti. 1896-ban Hollósy Simon és barátai, Ferenczy Károly, Thorma Já­nos, Réti István, Iványi Grünwald Béla indították a nagybányai (Baia Maré) művésztelepet, mely hivatalosan 1937-ig működött. Az inspiráló természeti környezet varázsa és a telep alkotó szelleme évtizedekre magához láncolta a magyarok mellett a német, lengyel, szlovák, román művészeket. Az első időszak legjelentősebb festője Ferenczy Károly, kezdetben panteisztikus, bibliai témájú képeket festett, majd a sugárzó napfény képi megjelenítése foglalkoztatta. 1906 körül a fiatalabb generáció képviselőit - Czóbel Bélát, Boromisza Tibort, Bornemisza Gézát, Tihanyi Lajost, Ziffer Sándort - nem elégítette ki az alapitók plein air naturalizmusa. Alkotásaik­ban Matisse festészeti inspirációi és a nagybányai hangulatok szin­tézisére törekedtek. A Fények és színek című kiállítás válogatás a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, kurátora Gergely Mari­ann és Plesznyivy Edit (MNG) művészettörténész. A kiállítás április 30-ig tekinthető meg. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata 19 a.ha SZÍNHÁZ: Jeannne d’Arc második halála 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Tamás, a solymász (cseh-szlov.) 15, 17 South Park (am.) 19, 20.45 OBZOR: Tamás, a solymász (cseh) 16,18 Meghitt fészkek (cseh) 20 MLADOSÍ: A fiúk nem sírnak (am.) 15.15, 17.30, 20 MÚZEUM: Exotica (am.) 20 TATRA: Hatodik érzék (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Ember a Holdon (am.) 15, 17.30,20 A bennfentes (am.) 17.30,20.30 South Park (am.) 16.30, 18.30, 20.30 YMCA: Ember a Holdon (am.) 17, 20 CHARLIE CENTRUM: A félkegyelmű visszatér (cseh) 17, 20.45 A hat mester- lövész (szl.-cseh) 21 Toy Story 2. (am.) 16,17 Mindenki, akit szere­tek (cseh) 19 Sztárom a párom (am.) 17.30 A világ nem elég (am.) 19.30 Bullitt esete (am.) 18 A múlt (cseh) 20.30 KASSA DRUZBA: Kicsikém - Sir Austin Powers (am.) 16,18, 20 TATRA: A bennfentes (am.) 16, 19 CAPITOL: Ember a Holdon (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Hatodik érzék (am.) 16,18, 20 ______________DÉL-SZLOVÁKIA_____________ ROZ SNYÓ - PANORÁMA: A csontember 17, 19.15 LÉVA - SLOVAN: Mátrix 19 GÚTA-VMK: Toy Story 2 (am.) 16.30,18.30 ____________________GYŐR____________________ CIN EMA CITY: Árvák hercege (am.) 14, 17.30, 20, 22.30 Kettős kockázat (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 A tehetséges Mr. Ripley (am.) 14.15, 17, 19.45, 22.30 Asterix és Obelix (ff.) 13.15 Stigmata (am.) 15.30,17.45,20,22.15 Sivatagi cápák (am.) 13.30, 15.45,18, 20.15,22.30 A bennfentes (am.) 14.30,17.30, 20.30 Az IFI márciusi száma - már az interneten is Új rovatokkal bővült LAPAJÁNLÓ Az egyetlen szlovákiai ifjúsági ma­gazin márciusban több újdonsággal is előrukkolt. Az egyik, hogy a lap tízéves léte alatt ez az első szám, mely már a világhálón is megtekint­hető, mégpedig egyszerre két he­lyen: szlovákiai és amerikai számí­tógépre is felkerült. Az előbbi a www.tashy.sk , a tengerentúli pedig a www.hhrf.org/ifi interneteimen érhető el. További újdonság a Kép­telenség című rovat indítása, mely­hez hasonló rovatok már több újság­ban nagy népszerűségnek örvende­nek. Az IFI első képtelenségében Bugár Béla mint Béci-van-Bugi ha­dakozik a Csillagok háborúja leg­újabb epizódjában. A további újdon­ságok pedig az ezoterika és az au­togram-vadász rovatok indulása. Március lévén - 1848-ra emlékezve -, talán még a legnagyobb Petőfi-ra- jongók számára is sok érdekesség­gel szolgál A kíméleden költő című cikk. A márciusi politikus vendég Dolník Erzsébet, aki azonkívül, hogy mint egykori asztalitenisz-baj­nok is bemutatkozik, a továbbtanul­ni vágyóknak is hasznos tanácsok­kal szolgál. A sulibarangolás ezúttal Dunaszerdahelyre vezetett, ahol a jövő üzletemberei számára műkö­dik egy főiskola. Egy érzelmekkel átszőtt lehetőséget ragadott meg néhány komáromi fiatal, és megje­lent a Levél kedvesemnek című új­ság. Egy fekete téma is felbukkan a lapban: vajon miért követnek el az N emberek öngyilkosságot? A világ­sztárok közül Eddie Murphy, Steven Seagal, George Cloney és Jerry Jee Lewis is megjelenik. A márciusi szám központi sztáija Cindy Craw­ford. A filmvilág hódolói számára készült az Amerikai szépség című film recenziója. A pop-rock kedvelői pedig találkozhatnak az Iron Mai- dennel, Mick Jaggerrel, Ganxsta Zo- leeval, William Orbittal és a Back- street Boys együttessel. Itthon pedig készül Szlovákia legsikeresebb ma­gyar zenekarának, a Ghymesnek az új albuma. A törékeny nők diszkrét báját leplezik le Rab Henrietta szí­nésznőjelenetei. Az IFI-vándor útja ezúttal az egyiptomi piramisok ár­nyékába vezetett. Az IFI címlaplá­nya ezúttal a komáromi Slávik Éva, azaz Miss Eurosport ’99. (O.N.) Tizenegy országból harminc film szerepel a szerdán kezdődő Francia Nyelvű Filmek Fesztiváljának programjában Egy nyelven a világ körül Vincent Perez (középen), a franciák sztárja a cannes-i filmfesztiválon. A pozsonyi szemlén, sajnos, csak a vász­non lesz jelen. (Kovács Zita felvétele) Pozsony. Ünnepet ígérnek a Francia Nyelvű Filmek Fesz­tiváljának szervezői, a po­zsonyi Francia Intézet, a francia, svájci, kanadai nagy- követség, valamint a belgiu­mi Francia Közösség és más szervezetek, intézmények. TALLÓSI BÉLA ígéretük szerint a felfedezés ünne­pe lesz a március 15. és 22. között a Hviezda moziban zajló filmszemle. Eme rendezvénynek ugyanis van egy olyan sajátossága, hogy a film­szalag segítségével egyetlen nyel­ven eltérő világokat képes közvetí­teni számunkra. A francia nyelv ré­vén olyan egzotikus világokban te­hetünk felfedezéseket, mint Mali, Szenegál, Gabon, Burkina Faso, Egyiptom, Tunézia, de egy-egy filmes történettel eljuthatunk Ka­nadába, Belgiumba, Svájcba, sőt, még Vietnamba is. Ezekben az or­szágokban ugyanis az angol, az arab stb. nyelvű filmművészet mel­lett francia nyelvű is virágzik. A ka­nadai, belgiumi, svájci, egyiptomi, tunéziai, mali, szenegáli, gaboni, vietnami, Burkina Fasó-i francia nyelvű filmtermés legjavából kínál válogatást a pozsonyi Hviezda mo­ziban otthont kapott fesztivál. A legtöbb filmet azonban e szemlére mégiscsak Franciaország adja. A Francia Nyelvű Filmek Feszti­válját először két évvel ezelőtt, 1998 novemberében rendezték meg, s mivel akkor nagy sikere volt, valóban telt házzal vetítettek szinte minden filmet, némi változ­tatásokkal idén is megtartják. Vál­tozott az időpont, azért hozták át őszről tavaszra, mert március szerte a világon a francia nyelv hó­napja. Ez alkalomból a pozsonyi­val egy időben Bécsben is lesz ha­sonló szemle, de francia filmnapo­kat Budapesten és Bukarestben is tartanak. Dusán Hanák rendező vezetésével öttagú zsűri dönt majd a verseny­programban szereplő tizennyolc film sorsáról. A filmek azonban nemcsak a szakma, hanem a kö­zönség előtt is versengenek, ugyanis közönségdíjat is kioszta­nak a nézők tetszése alapján. A vetítések időpontja 16 óra, 18.30, illetve 20.30. Szombaton és vasárnap (18-án és 19-én) 14 órai kezdéssel is lesz vetítés. Idén - ahogy első alkalommal is - szintén megtartják a „maratoni futamot” ­pénteken (17-én) este nyolc órától másnap reggel hétig, rövid szüne­tekkel, öt filmet vetítenek azok számára, akik bírják a „gyűrődést”. Közönségcsalogató lehet, hogy a szemle bemutatóira kedvezmé­nyesebb áron lehet bejutni, mint a hagyományos vetítésekre. A dél­utáni előadásokra 35, az estiekre 50, a péntek éjszakai maratoni ve­títésre 120 koronába kerül a belé­Egyes filmek vetítésén a fesztivál vendégeivel is találkozhatunk. pő. Háromszázért pedig bérletet válthat az, aki műiden filmet látni akar, ületve a kínálat zömét szeret­né megnézni. Egyes filmek vetítése előtt és után a fesztivál vendégeivel, az alkotók­kal is találkozhatnak és elbeszél­gethetnek a nézők. ígérte a részvé­telét Yvan Le Moine belga, Römer Wyder svájci, Louis Belanger és Jean Beaudin kanadai, Viet Linh vietnami, valamint Imunga Ivanga gaboni rendező. A Francia Nyelvű Filmek Fesztivál­jának kísérőrendezvényei is lesz­nek, mégpedig egy kanadai kon­cert a pozsonyi várban, egy belga kiállítás a Francia Intézetben és egy internetes verseny is. A francia opusok közül a leginkább vonzónak ígérkező A púpos című Philippe de Broca-alkotás, amely­nek egyik főszereplője a franciák sztárja, Vincent Perez. Az ifjú szí­nészt a nálunk is bemutatott Mar­git királynő című történelmi ka­landfilmből vagy egy korábbi nagy alakítása alapján, az Indokína című mozgóképből ismerhetjünk. Vin­cent Perezt egy másik, az Akik sze­rették, vonatra ülnek című filmben is láthatja majd a közönség. A fesz­tiválon bemutatandó filmek közül sok az emigránsok sorsát, új, vá­lasztott hazájuk társadalmába való beilleszkedésüket kíséri figyelem­mel, mint a Élet a paradicsomban vagy a Calino Maneige - mindket­tőnek algériai menekültek párizsi otthonkeresése a témája. Laetitia Masson Pénzért című filmjének női főhőse is állandóan úton van, vá­rosról városra, Marseille-től egé­szen New Yorkig keresi a szerel­met, pénzért. A filmben Chiara Mastroiannit láthatjuk. Thomas Vincent Karnevál című filmjének fi­atal főhőse is menekül, igaz ő nem országhatárokon keresztül, csak Párizsból Marseille-be a szülői kényszer elől. Cédric Klapisch arra keresi a választ Talán című filmjé­ben, hogy valóban megváltozik-e az életünk a kétezredik évvel - tör­ténetének egyik főhősét Jean-Paul Belmondo alakítja. Jan Kounen és Joel Houssin rendezők „kemény” filmmel lesznek jelen a pozsonyi szemlén. Gengszterek és rendőrök közelharcáról szól drámai erővel Dobermann című filmjük. A Burki­na Fasó-i opus, a Souko karton­mozija hasonlóan lírai film, mint a Cinema paradiso - álmaink és a mozi kapcsolatáról fest képet. Re­gina Fanta Nacro rendezőnő Konaté választása című filmjében viszont elszakad az álmok világá­tól, humoros stílusban arra keresi a választ, vajon Burkina Faso kon­zervatív légkörében hogyan fogad­ják az AIDS elleni védekezés jelen­legi egyetlen hatásos módját. Úgy- e, ahogy a film főhőse, Konaté, áld elutasítja a védőgumi használatát? A mali Abderrahmane Sissako Élet a földön című filmjében ugyancsak a kivándorlásokkal foglalkozik. Mozgóképének főhősét édesapja iránti szeretete húzza vissza Párizs­ból mali egyik kis falujába, Soko- lóba. Sissako az afrikai és az euró­pai emberek kapcsolataira igyek­szik rávilágítani. A másik mali film, a Genézis bibliai időkbe vezet. A filmeket szinkrontolmácsolással vetítik. A KATEDRA TÁRSASÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA A Katedra Társaság ülésén a romák közoktatásáról Hathatós megoldás kell ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. A Katedra Társa­ság szombati, 29. ülésének témája a romakérdés a közoktatásban volt. Michal Vaseéka, a pozsonyi Közéleti Kérdések Intézetének munkatársa beszámolójában nemcsak a romák­kal kapcsolatos szlovákiai oktatási módszerek fő problémáira összpon­tosított, hanem érintette a roma identitás kérdéskörét is, analizálva a roma közösségeken belüli törése­ket. Egyúttal röviden összefoglalta az állam és a romák viszonyát, érint­ve az 1989 előtti oktatáspolitikát is, rámutatva a helytelenül megválasz­tott intézkedések káros hatásaira, szólt a roma nyelv mint anyanyelv alkalmazásáról Szlovákiában, és utalt a roma gyermekek iskola előtti és iskolai nevelésének nehézségei­re. Szerinte ezzel kapcsolatban a legkomolyabb probléma a szociáli­san hátrányos környezetből szárma­zó roma tanulók hiányos felkészült­sége, amit az állami képzési rend­szer csak nagy nehézségek árán tud kezelni, ezét szükséges alternatív oktatási módszereket is megismerni a pedagógusoknak. Végül hangsú­lyozta az állam nagyobb arányú részvételének szükségességét á ro­ma gyermekek képzési folyamatá­ban. Az előadást követő vitában a résztvevők meghallgatták Reisz Évá­nak, Varjú Katalinnak és Pénzesné B. Ilonának a témához készített korre­ferátumát. Az elhangzott vélemé­nyek rávilágítottak a roma osztá­lyokban dolgozó pedagógusok mun­kájának nehészégeire. Rámutattak arra is, hogy nemcsak a kormányzati szerveknek, hanem maguknak a ro­máknak is akarniuk kell hátrányos helyzetük mielőbbi megoldását - eb­ben azonban az államnak kell segite- nie. Elhangzott az is, hogy a romák szellemi felzárkóztatását célzó pro­pagandakiadványok terjesztésében hiányosságok mutatkoznak, vala­mint az, hogy a jelenlegi rideg tan­terv nem teszi lehetővé bizonyos po­litechnikai tantárgyak megfelelő óraszámban történő oktatását. A vi­ta végén a társaság állást foglalt a té­mában, remélve, hogy az a sajtóban megjelenve hozzájárulhat az „okta­tásügy romakérdésének” mielőbbi, hathatós megoldásához. Végezetül a társaság tagjai megbe­szélték az aktuális oktatáspolitikai kérdéseket - szóba került, hogy az Állami Pedagógiai Intézet igazgató­ja megszüntette az ott működő Nemeztiségi Osztályt s egyben rögzítették a társaság 2000. évi programját, (n-a) A Katedra Társaság 2000. március 11-én, A romakérdés a közokta­tásban címmel lezajlott ülésén el­hangzottak, valamint az Európa Tanács 2000. február 4-én ki­adott, a cigánygyermekek oktatá­sával kapcsolatos ajánlásának fi­gyelembevételével a jelenlegi köz­oktatás egyik legsúlyosabb proble­matikájának számító romahelyzet megoldásával kapcsolatban a kö­vetkező tennivalókat javasolja: 1. Hogy a romagyerekek minél na­gyobb arányban végezzék el az ál­talános és középiskolákat, az ál­lam nagyobb arányú részvétele szükséges a roma gyermekek kép­zési folyamatában. 2. Az államnak a felnőttoktatás és a szakmai képzés jól működő rendszerével gondoskodnia kell arról, hogy a roma gyermekeknek a többi gyermekekkel egyenlő esé­lyük legyen a tanulásra. Külön fi­gyelmet kell biztosítani a kisegítő iskoláknak, valamint lehetőség szerint csökkenteni kell az oda já­ró diákok arányát. 3. Az oktatási minisztériumnak fejlesztenie és támogatni kell az iskolaérettséget előkészítő tevé­kenységet, valamint a roma köz­oktatás megoldására irányuló al­ternatívákat. A minisztériumnak tehát több figyelmet kell szentel­nie a romagyerekek iskoláztatásá­nak. 4. Fel kell újítani, és folyamatossá kell tenni a párbeszédet a megfe­lelő minisztériumi szervek és a ro­ma kisebbség vezetői között, ösz­tönözve egyfajta felvilágosítással a romákat helyzetük belső megol­dására, valamint az államnak ál­landó kapcsolatot kell fenntartani a roma szülőkkel. 5. A romák anyanyelven történő oktatásához való alkotmányos jo­guk és azok gyakorlati kérdései­nek figyelembevételével a roma többségű iskolákban biztosítani kell az anyanyelv tanulásának le­hetőségét. Az oktatási minisztéri­umnak ehhez kezdeményeznie kell az egységes roma nyelv kiala­kítását. 6. A romákkal foglalkozó pedagó­gusok számára a minisztériumnak biztosítania kell a romák oktatásá­hoz szükséges különleges képzést és segédeszközöket, valamint lehetőve kell tenni, hogy minél több roma fiatalt vegyenek fel a tanárképzésbe. Tudatában vagyunk annak, hogy ezeket a gondokat rövid időn be­lül nem lehet orvosolni, ám hala­déktalanul meg kell kezdeni a je­lenlegi súlyos helyzet kezelését és fokozatos megoldását. Ebbe azonban mindkét felet be kell vonni, mert a romakérdés egyoldalú megoldása eleve ku­darcra van ítélve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom