Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)
2000-03-11 / 59. szám, szombat
8 Tudomány és technika ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 11. Mégsem a nagy rivális Salieri ölte meg Mozartot A világot behálózó internet az igazságszolgáltatás lassan őrlő malmai számára egyre komolyabb kihívást jelent Reumás láz a vétkes Amikor az élet gyorsan változik Számítógépes, interneten történő bűnözésre szakosodott rendőr a monitor előtt. Rövidesen a jogászok egy része is specializálódhat a világháló által felvetett problémák megoldására (Illusztrációs felvétel) HÍRÖSSZEFOGLALÓ A 35 éves zseniális, látszólag teljesen egészséges Wolfgang Amadeus Mozart komponista magas lázzal hirtelen ágynak esett, egész teste felpüffedt, majd két hétig tartó szenvedés után kómába esett és 1791-ben meghalt. Ezt követően lábra kapott a hír, amelyet sok kutató meg is erősített, hogy Mozartot féltékeny riválisa, Salieri mérgezte meg. Dr. Faith Fitzgerald, a Kaliforniai Egyetem orvosprofesszora szerint azonban Mozartot reumás láz HÍRÖSSZEFOGLALÓ Tizenhat darabos, X. századi viking kincsleletet talált az írországi Du- namore-barlangban egy nemzetközi örökségi felügyelő, miközben a barlangot takarította. Andrew Hal- pin, a dublini Nemzeti Múzeum igazgatója elmondta: olyan érmék, bronz- és ezüsttárgyak, valamint ezüstszálakból készített, kúp alakú darabok kerültek elő, amelyekhez foghatókat a viking lelőhelyeken még nem találtak. Tulajdonképpen nem is tudják, milyen célt szolgáltak, talán ruhadíszek vagy köpenykapcsok voltak. A kincset feltehetően egy viking előkelőség rejtette a barlangba valamilyen veszély elől, okozta szívelégtelenség ölte meg. Ráadásul a baja nem is volt újkeletű, csak igyekezett eltitkolni. A források szerint gyermekkorában kétszer is reumás lázon esett át, és az állapotán sokat rontott az e korban szokásos eljárás: az érvágás. Az a két roham legyengítette a szívét, és a harmadikat már nem bírta ki. Minderre a kutatónó egykorú leírásokból következtetett. A reumás lázat, amely a XVIII. században elég gyakori betegségnek számított, baktériumos fertőzés okozza. Manapság gyógyszerekkel jól kezelhető. (É. T.) de már nem tért vissza érte. A tárgyakat most megtisztítják, s úgy talán sikerül többet megtudni arról, hogy hol és miért készítették a műremekeket. A kincsek között 940- ből származó angolszász érmék is vannak. Ez megerősíti azt a feltevést, hogy a vikingeknek egyidejűleg voltak településeik a mai Írországban és Észak-Angliában is. Más forrásokból eddig is ismeretes volt, hogy a vikingek használták ezt a barlangot. Negyven évvel a most megtalált kincsek elrejtése előtt, 928-ban például ezer embert mészároltak ott le. A vikingek 795-ben jutottak el először Írországba, s később - 840 táján - kolóniákat létesítettek. (É. T.) A Microsoft elleni per - ha az egyik fél megfellebbezi az ítéletet - oly sokáig elhúzódhat, hogy a másodfokú ítélethirdetés előtt az internet gyors műszaki fejlődése folytán lényegesen megváltozhatnak a per hátterét képező körülmények, és a per okafogyottá is válhat - vélekednek számítástechnikai kérdésekben jártas jogi szakértők. MTI-HÍR Mint a The New York Times kibernetikaijogi mellékletének legutóbbi száma írta, a probléma általánosabb jelleggel is felmerül az internettel kapcsolatos jogi ügyekben. A jogviták rendezésének alapvető eljárási elve, hogy az első fokon állapítják meg a vita eldöntéséhez szükséges tényeket, és e tényekből vonják le az adódó jogi következtéseket. Fellebbezés esetén a másodfokú eljárásban már annak vizsgálatán van a hangsúly, hogy hibádan volt-e az első fokú eljárás. Nincs is ezzel a konstrukcióval semmi baj mindaddig, amíg az első fokon megállapított tények jelentése és jelentősége változatlan marad a másodfokú eljárás végéig. De mit tegyen a másodfokon eljáró szerv, ha időközben már megváltozott életviszonyok képezik az ügy megítéléséhez szükséges hátteret, ahol a fellebbezés alatt „megváltozott a tények tájképe”? A fellebbviteli fórumok bírái nehéz helyzetbe kerülhetnek, hiszen tőlük A világháló a másodfokú végzés után is tovább módosulhat. időtálló ítéletindoklásokat várnak - minél magasabban helyezkednek el a fórumrendszer ranglétráján, annál inkább. De mire az ügy a helyi bíróságtól eljut esedeg a legfelsőbb bíróság márványcsamokába, a technológia változása mindent új fénybe helyezhet. Ez a probléma az internettel kapcsolatban nem intézhető el azzal, hogy a fellebbviteli fórum új eljárás lefolytatására utasítja az első fokon eljárt bíróságot. A tények megváltozása ugyanis nem egyszeri, rendkívüli eset, hanem olyan folyamat, amelynek sem a vége, sem a lelassulása egyelőre nem látszik a horizonton. A világháló tehát a másodfokú végzés kibocsátása után is tovább módosulhat, fejlődhet, és a fent említett „tájkép” megváltozásával való érvelés végtelen aktatologatást eredményezhet. 1997-ben az amerikai legfelsőbb bíróság nagy visszhangot kiváltott ítéletben utasított el több olyan kormányzati próbálkozást, ami az internetes kommunikáció „illendőségével” kapcsolatos szabályozásra irányult. A jogvita legfelsőbb szintű eldöntése előtt, még első fokon, a kormányzati szabályozás ellen fellépő fél sikerrel érvelt azzal, hogy a bonyolultság és költségesség miatt nem lehet elvárni minden webhely fenntartójától olyan elektronikus szűrők alkalmazását, amelyek lehetővé teszik a webhelyet felkereső személyek életkorának különböző személyazonosító számok felhasználásával történő megállapítását. (Ennek természetesen nem csupán erotikus tartalmú internetes szolgáltatások igénybe vételekor, hanem minden, meghatározott életkort i- génylő ügylet, például „online vásárlás” tekintetében jelentősége lehet.) Mire az ügy a legfelsőbb bíróság elé került, már sokat fejlődött az üyen elektronikus szűrők technikája, tehát az ítélethez alapul szolgáló ténymegállapítás - ha akkor ítélik meg a tényeket - az lehetett volna, hogy a szűrők alkalmazása széles körben elvárható. A legfelsőbb bíróság azonban már nem foglalkozik a ténybeli körülmények leírásával, csupán az alacsonyabb szinten levont jogi következtetések helytálló vagy téves voltával. Ugyanebben az ügycsomagban a gyorsan változó tények világába tartozott az elektronikus címlisták, illetve az úgynevezett „chat room” (vélemények interaktív kifejtésére lehetőséget adó internetes hely) kérdése. Az első fokú bíróság, amikor elbírálta az ügyet, akkor még - talán helyesen - azt konstatálta, hogy az internetes szolgáltatások nem tekinthetők a világháló szerves, elválaszthatadan részének. 1997-re a címlistás vitacsoportok már gombamód elszaporodtak. A Microsoft-üggyel kapcsolatban Stuart Benjámin számítógé- pes-jogi szakértőnek az a véleménye, hogy a heteken belül várható első fokú ítélet elleni fellebbezés esetén, amikor is a végső ítélet legkorábban 2002 táján születhet meg, változás állhat be kulcsfontosságú tényeket illetően. Bár az első fokú ítélet még nem született meg, az annak alapjául szolgáló tényeket már rögzítette Thomas Penfleld Jackson bíró. E ténymegállapítások egyik legfontosabbika, hogy a Microsoft a számítógépes kezelő rendszerek (operating systems) tekintetében élvezett monopolhelyzetét igyekezett felhasználni saját dominanciájának más piaci területekre - jelesül az internetes kereső programok piacára (browser market) - történő ki- teijesztésére is. E megállapítás adottnak veszi azt, hogy a kezelő és a kereső rendszer két, egymástól eltérő, különálló funkciót testesít meg. Benjamin szerint azonban valószínű, hogy e két feladatkör integrálódása az elkövetkező években „drámai mértékű” fejlődésen megy keresztül, és mire a legfelsőbb bíróság ítéletet hoz, nem lesz értelme annak, hogy két különálló piaci területről beszéljenek., A fellebbviteli bíróságok nem szeretik összepisz- kolni a kezüket olyan (alantas) tevékenységgel, mint a tények rögzítése, de lehetséges, hogy erre rá fognak kényszerülni az Internet korszakában” - írta Benjamin, azt a lehetséges jogi kiutat vázolva, hogy a fellebbviteli fórum saját maga vehetné figyelembe meghozandó érdemi ítéletében a gyorsan változó kibernetikai tényhátteret, és így valamelyest lerövidíthetné a jog fáziskésését a való élet mögött. A reklámok rövidesen az égboltot is eláraszthatják írd az üzeneted az égre! HÍRÖSSZEFOGLALÓ A jövőben a reklámok nem csupán a járműveket és az autópályákat fogják elárasztani, de magát az égboltot is. Az Isszledovatszkij Center (Moszkva) szerint megtehetjük, hogy a hagyományos rakétatechnikát alkalmazva többszáz kémiai anyagot tartalmazó egységet juttatunk fel az ionoszférába, kb. 80 km magasra (vagyis majdnem a világűr határáig). Az egységek, melyek olyan anyagokat tartalmaznak, mint amilyen például a magnézium is, fel lesznek szerelve egy elemmel, egy melegítő berendezéssel és egy speciális dugó zárja le a végüket - majd pedig kilövik őket, és megfelelő magasságba érve a melegítő berendezés elolvasztja a dugót és elpárologtatja a fémet, amely hosszú időn keresztül úgy izzik majd, akár egy neonlámpa. Az igazi ötlet persze abban van, hogy ezeket a színesen világító fémeket afféle pontmátrix megalkotására használjuk fel, és így nagy méretű, nagy területekről jól látható reklámokat hozzunk létre. Ha az ötlet megvalósul, akkor jogilag majd szabályozni kell, hogy az adott égrész kihez tartozik (hiszen kérdéses lehet, hogy valakinek a magánterülete fölött levő eget ő adhatja-e bérbe a reklámozónak, az állam-e, stb.), és azt sem nehéz előre látni, hogy a csillagászok, akiknek a munkáját már így is nagyon megnehezítik a nagyvárosok fényei, tiltakozni fognak a „fényszennyezés” ezen újabb formája ellen. (New Scientist) Leleteket találtak az írországi Dunamore-barlangban Rejtélyes viking kincsek A tervezés sem csökkenti az ínhüvelygyulladás veszélyét A modern szék sem elég A világ egyik legveszélyesebb vulkánja, a Fülöp-szigeteki Mayon az elmúlt hetekben ismét hallat magáról Vulcanus újra aktív Fortyogó láva egy vulkán kürtőjében. A Mayon tűzhányó 1814-ben 1200 embert pusztított el. (Illusztrációs felvétel) HÍRÖSSZEFOGLALÓ A Cornell Egyetem szakértőinek nemrég elvégzett vizsgálatai szerint egy jól megtervezett szék önmagában nem elég ahhoz, hogy csökkentse az ínhüvelygyulladás kockázatát. Műit Alan Hedge, a formatervezés és környezeti elemzés professzora elmondta, méréseiket gépírókon végezték el, a gyártók ajánlásait mindenkor figyelembe véve, és természetesen a székeket a résztvevők méretére beállítva. A szék mellett még egy állítható billentyűzet is seAmerikai kutatók szerint azoknak a kisbolygóknak a számát, amelyeknek átmérője legalább 1 km és a Föld közelébe kerülhetnek, eddig túlbecsülték. Ide számítják azokat a kisbolygókat, amelyek 200 millió kilométernél jobban megközelítik a Napot. Ezek száma azért érdekes, mert egy ilyen kisbolygó becsapódása az egész földi életet érintő kagítette a vizsgált személyek munkáját. A tapasztalatok szerint maguk a székek nem befolyásolják azt a kritikus szöget, ahogyan gépelés közben a csuklójukat tartják az emberek. A gyártók minden esetben a gépelés közbeni ideális testtartást elősegítendő tervezték a karfákat, így elég meglepő, hogy a most bemutatott tanulmány szerint a csukló helyzete szinte minden esetben jócskán eltért az ajánlott, úgynevezett semleges pozíciótól, amellyel csökkenthető az ínhüvelygyulladás kialakulásának veszélye. (Cornell News) tasztrófával járna. Az eddigi megfigyelések alapján a Földet veszedelmesen megközelíthető kisbolygók számát ezer és kétezer közöttire becsülték. Az amerikai légierő Hawaiin lévő 1 méteres teleszkópjának felvételei szerint azonban az üyen kisbolygók száma 500 és 1000 között lehet. Közülük eddig 322-t figyeltek meg, és 20 éven belül 90 %-ukat ismerni fogják a pályájukkal együtt. (FÁZ) MN-ÖSSZEFOGLALÓ A híradások szerint az egyik legveszélyesebb vulkán, a Fülöp-szigeteki Mayon ismét hallat magáról, és mivel kitörései már többször követeltek emberéleteket is, megkezdték a környékbeliek kitelepítését. Az előrejelzés éppoly gyermekcipőben jár, mint a földrengések esetében. Legutóbb az 1999. év szeptemberében lépett működésbe a Manilától 340 küométerre fekvő, 2460 méter magas tűzhányó. Füst, hamu szállt fel a kráterből, és robbanás- szerű dörejek hallatszottak, de végül elcsendesedett a hegy. A Mayon az elmúlt négyszáz évben negyven- ötször tört ki. A legnagyobb tragédiát 1814-ben okozta, akkor 1200 embert pusztított el. 1993-ban hetvenhét áldozatot követelt a dühöngő vulkán. A Mayon a pacifikus vulkánosság kelet-ázsiai övezetéhez tartozik. A Fülöp-szigetek ívéhez tartozó szigeteken száz dühöngő vulkán ontja a lávát, és szinte nincs olyan év, hogy ne sújtaná katasztrófa valamelyik kis szigetet. A leghír- hedtebbek éppen a Mayon és a Taal. Érdekes kérdés, hogy hány működő vulkánt tartanak ma számon a szakemberek. A válasz azért nehéz, mert még mindig nem lehet pontosan tudni, hogy évszázadokra visszamenőleg az egyes területeken ténylegesen megszűnt-e a vulkáni tevékenység, vagy csak „alszik” a vulkán. A Vezúv példája mutatja, hogy kialudtnak vélt tűzhányók évszázadok múltával is aktívvá válhatnak. Ezért a működő és a kialudt vulkánok mellett a szakemberek megkülönböztetnek egy „időlegesen nem tevékeny” kategóriát is. Ezért a vulkánok számát tartalmazó statisztikák igen különbözőek. Mercalli katalógusa szerint (1907) a történeti időkben működő tűzhányók száma 415, ebből 1800 óta is működűt 231. Sapper (1927) szerint 450 működő vulkánról tudnak a történeti időkben, 353 a pacifikus félgömbön, 97 az atlanti-indiai félgömbön. Az Erna is hallatott magáról az elmúlt évben, delnagyobb bajt nem okozott. 1999 októberében az ecuadori Guagua Pichincha hamuval és porfelhővel árasztotta el Qui- tót, a fővárost. A magma a föld mélyéből fölfelé törekedve hatalmas, néhány ezer köbküométemyi óriási kamrákba gyűlik össze. A feltételezések szerint a legmélyebb magmakamrák a föld kérge és a köpeny közötti határvonalon alakulnak ki, átlagosan mintegy 35 küométer mélyen a kontinens alatt. A Science nagy tekintélyű lap közölte, hogy egy hawaü kitörés olyan kőzetet hozott a felszínre, amely legalább 30 küobar nyomáson jöhetett csak létre, ez pedig legalább 90 km rekordmélységnek felel meg. Szót kell ejteni a vulkánkitörés előrejelzéséről. Geofizikusok sok mindennel próbálkoztak már, eddig kevés sikerrel. A Hawaü Egyetem kutatójai úgy vélik, hogy a kitörést megelőzően megerősödnek bizonyos hangok a kráterben. Elméletük bizonyítására elkészítették az itáliai Stromboli vulkán kicsinyített mását: egy 100 méter mély, 10 méter átmérőjű kerek üreggel, majd ezt feltöltötték lávaszerű anyaggal. Ezután szén-dio- xidot és vízgőzt buborékoltatott át a „láván”, majd amikor robbanásszerű kitörést észleltek, sajátos rezgésszámú hang keletkezett a folyadék felszínén és a fölötte lévő levegőoszlopban. Ennek alapján szeretne egy műszert készíteni, amely előre jelezné a kitörést. A becsapódás a földi életet érintő katasztrófával járna Kevés a közeli kisbolygó HÍRÖSSZEFOGLALÓ
