Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)
2000-03-11 / 59. szám, szombat
6 Politika ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 11. Felszabadult a székház Kijev. Tegnap éjjel egy óra után elhagyta Kijevben a kommunista párt székházát az a tucatnyi nacionalista fiatal, aki csütörtökön délben elfoglalta az épületet, s egyebek között a kommunista párt betiltását, Ukrajna NATO-tagságát és az orosz-ukrán kapcsolatok megszakítását követelte. A Független Ukrajna nevű mozgalom tagjai, mielőtt elhagyták az épületet, tárgyaltak a kormány képviselőivel és több feltételt szabtak. Mindenekelőtt azt, hogy állítsák őket bíróság elé, a pert ugyanis a kommunista ideológia elleni perré akarják változtatni. (MTI) Lemondott a norvég kormány Oslo. Kjell Magne Bondevik norvég kormányfő tegnap hivatalosan is benyújtotta lemondását V. Harald királynak, miután kabinetje csütörtökön a parlamentben elvesztette a bizalmi szavazást. A kisebbségi kormány és az ellenzék között azért robbant ki a vita, mert a kormány környezetvédelmi okokból nem támogatta azt a javaslatot, hogy földgázzal üzemeltetett erőművek építésével oldják meg Norvégia növekvő villa- mosenergia-gondjait. (MTI) A lutheránus lelkész Bondevik átmenetileg ügyvivőként fogja ellátni a kormányfői teendőket. (TA SR/EPA) NATO: Ankarát nyugtatgatják Ankara. Törökországot nem zárták ki a NATO közös európai védelmi és biztonsági politikájából -jelentette ki George Robertson NATO-főtitkár Ismail Cem török külügyminiszterrel tartott közös sajtó- tájékoztatóján. Törökország ugyanis elégedetlen az új európai védelmi struktúrákkal, mivel nincs hozzáférése azok ellenőrző szerveihez, hiszen nem tagja az EU-nak. Ankara részt akar venni az EU 2003- ig létrehozandó gyorsreagálású haderőiben. (MTI) Meggyilkolták Sarif ügyvédjét Karacsi. Ismeretlen fegyveresek tegnap lelőtték Navaz Sarif volt pakisztáni kormányfő ügyvédjét és annak két munkatársát. Ikbal Raad volt az egyik védője Navaz Sarif volt miniszterelnöknek, akit tavaly október 12-én államcsínnyel távolítottak el a hatalomból. (MTI) Újabb vallási villongások Jakarta. Újabb vallási villongások voltak az utóbbi két nap folyamán Indonézia keleti részén a keresztény és a muzulmán lakosság között. Tegnapi sajtójelentések szerint harmincán meghaltak Halmahera szigetén harcias vallási csoportok összecsapásaiban. (MTI) Hebronban zsidó telepesek ismét tüntettek az izraeli-palesztin tárgyalások, s főleg a Barak-kormány úgynevezett engedményei ellen. (TA SR/AP) Vlagyimir Putyin sajátos megoldást talált a csecsen kérdés rendezésére „A Kossuth Rádió beavatkozott az RMDSZ belső életébe" Markó Béla tiltakozása HÍRÖSSZEFOGLALÓ Bukarest/Budapest. Markó Béla, az RMDSZ elnöke levélben tiltakozott Hajdú Istvánnál, a Magyar Rádió elnökénél a Kossuth Rádió március 5-én sugárzott Vasárnapi Újság című műsora miatt, amely Markó megfogalmazása szerint durván beavatkozott az RMDSZ belső életébe, egyértelműen az RMDSZ ellen próbálta hangolni a közvéleményt. Markó levelét a Népújság című marosvásárhelyi napilap közölte regnapi számában. ,A műsorban interjú hangzott el egy Katona Ádám nevű úrral, az RMDSZ egyik nem különösebben jelentős platformjának vezetőjével. Az interjú Erdély-szerte nagy felháborodást váltott ki. A riporter, Haeffler András és az említett úr egymás szájából kapkodták a szót, hogy bebizonyítsák: az RMDSZ-t erkölcstelen, tolvaj, nemzetietlen emberek vezetik, akiket sürgősen le kellene váltani. Hosszasan sorolhatnám a habzó szájú vádakat, de minek megismételni azt, aminek egy alkalommal sem kellett volna elhangoznia. Nos, tisztelt Elnök Úr, annyi sem történt a jelzett műsorban, hogy legalább a látszat kedvéért egy másik hangot, másik véleményt is megszólaltassanak. Keserűen kell feltennem a kérdést: ide jutottunk tíz esztendő alatt, hogy immár nemcsak Gheorghe Funar perel be minket, személy szerint engem is, becsületsértésért, és nemcsak a Román Nemzeti Egységpárt nevez nyilvános állásfoglalásban becstelennek, hanem hasonló vádakat kell visszahallanunk abból a Kossuth Rádióból, amely a legnehezebb időkben is hitet és reményt adott nekünk?” - írta Markó, áld levelének másolatát megküldte a magyarországi parlamenti pártok vezetőinek is. Kondor Katalin adófőszerkesztővel közösen kivizsgáljuk, hogy a Kossuth Rádió említett műsora tényleg beavatkozott-e az RMDSZ belső életébe - közölte az MTI érdeklődésére Hajdú István, a Magyar Rádió elnöke. Elnöki kormányzás Moszkva/New York. Vlagyimir Putyin szerint a fenyegető partizánháború ellenére Oroszország nem vonul ki Csecsenföldröl: a fegyveres ellenállást fel kell számolni, s nem kizárt, hogy a március 26-i elnökválasztás után , közvetlen elnöki kormányzást is bevezetnek a köztársaságban. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az ügyvezető orosz államfő a Kommerszant Daily című orosz gazdasági napilap tegnapi számának adott interjút, azzal összefüggésben, hogy a lapszerkesztőség közreműködésével könyv jelenik meg a jövő héten életútjáról. Putyin azt hangoztatta, hogy „történelmi missziójának” tekinti az észak-kaukázusi helyzet megoldását. „Nem szabad magára hagyni Csecsenföldet, amint egyszer már megtette Moszkva. A csecsen népet is magára hagytuk, és Oroszországot is szorult helyzetbe hoztuk. Mindenképpen együtt fogunk élni. Helyre kell állítani a köztársaság gazdaságát, létrehozva egy olyan helyi elitet, amely tudja, hogy Csecsenföldnek előnyös Oroszországon belül maradnia. Jelenleg szó sem lehet arról, hogy Csecsenföldnek bármilyen, Oroszország keretein kívüli státusa legyen” - szögezte le Putyin. Oroszország ENSZ-nagykövete a Biztonsági Tanácsban kijelentette: országa elfogadhatatlannak tart bárminemű külső beavatkozást Csecsenföldön, hacsak nem hagyja jóvá azt a BT. A csecsenföldi emberi jogsértésekről szóló szaporodó hírek nyomán a Biztonsági Tanácsban egyebek között arról tárgyaltak, miképpen lehetne segíteni a háborúk és a természeti katasztrófák áldozatainak. A BT végül nyilatkozatot fogadott el arról, hogy a humanitárius szervezetek számára szabad bejárást kell biztosítani a háborús övezetekbe. A nyilatkozat Csecsenföldet konkrétan nem említette. Ugyanis a csecsen jogsértések ügye sosem került a BT napirendjére, mivel a vétójoggal rendelkező állandó BT-tag Oroszország ezt megakadályozta. Az orosz álláspontot egyedül Kína védelmezi. Peter Mandelson: a leszerelést így vagy úgy, de végre kell hajtani A Demokrata Párt egy hét múlva dönt a kilépésről Román koalíciós válság MTI-JELENTÉS Bukarest. Egyelőre nem oldotta meg a román kormánykoalíción belül kialakult súlyos válságot Victor Babiuc védelmi miniszter lemondása. A Demokrata Párt (PD) egy hét múlva dönt arról, hogy kilép—e a kormánykoalícióból, vagy sem. A védelmi miniszter három héttel ezelőtt kilépett a Demokrata Pártból, és a PD azóta követeli, hogy Babiuc helyett más politikusát nevezhesse ki a minisztérium élére. Babiuc a kormány csütörtöki ülésén nyújtotta be lemondását Mugur Isarescu kormányfőnek. Ez a lépés azonban nem oldotta fel a konfliktust, mivel a PD képviselői kivonultak a koalíciós pártvezetők tanácskozásáról, és nem írták alá azt az emlékeztetőt, amelyben a pártok vezetői egyetértettek Babiuc leváltásával. Saját indoklása szerint a PD azért nem írta alá az emlékeztetőt, mert a dokumentum tartalmazza a parlamenti munkában elsőbbséget élvező törvénytervezetekről szóló megállapodást is. A sürgősségi törvénycsomagról a demokraták külön megállapodást tartanak szükségesnek. A két kérdés összekapcsolása szerintük a PD lejáratását szolgálja. A tegnapi román lapok kommentárjai úgy értékelték a védelmi miniszter személye körül kirobbant konfliktus elmélyülését, hogy a kormánykoalíció a szakadás szélére jutott. Az Adevarul arról írt, hogy a politikai válság már a nemzeti stabilitást veszélyezteti, az egymással veszekedő román kormánypártok a diplomácia történetében példátlan módon „a Nyugatot is belerángatták a román politikai mocsárba”. Ismét kiújulhat az erőszak MTI-HÍR Dublin. Ismételten erőszak borít- hatja be az északír tartományt, ha nem kap esélyt a működésre az új belfasti politikai rendszer - jelentette Peter Mandelson, a brit kormány északír ügyekért felelős minisztere. Mandelson egy dublini üzleti fórumon fejtette ki aggodalmát: félő, hogy a helyzet instabü marad, ami erőszakhoz vezet. Mandelson volt az, aki London nevében előbb felfüggesztette, majd február 11-én megvonta a tartomány alkotmányos testületéinek jogkörét, amiért az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) nem kezdte meg a kijelölt határidőig fegyverei beszolgáltatását. A miniszter akkori indoklása szerint ez volt az egyetlen ésszerű lépés annak megelőzésére, hogy darabjaira hulljon szét az 1998-as nagypénteki egyezmény alapján létrejött északír politikai intézményrendszer. Szerdán a főbb északír politikai pártok, valamint a brit és az ír kormány képviselői tárgyalásokat kezdtek Belfastban a leszerelési vita rendezéséről. Mandelson csütörtökön megjegyezte, hogy a tárgyalópartnerek részéről készséget tapasztalt a megállapodás teljesítésére. Leszögezte: addig nem lesz tartós nyugalom az északír területen, amíg titkos fegyverraktárak léteznek és félkatonai csoportok működnek. Mint mondta, a leszerelést így vagy úgy, de végre kell hajtani. Csiang a hadsereg harckészültségének fokozásáért. Figyelmeztetés Tajvannak Pekingben háborúra készülnek? MTI-JELENTÉS Peking. Csiang Cö-min kínai államfő felszólította a kínai néphadsereg katonáit, hogy lelkileg is álljanak készen a harcra az ország újraegyesítése érdekében. „Minden katonának tudatában kell lennie annak, hogy készülni kell a háborúra” - jelentette ki az államfő a fegyveres erők küldöttei előtt, akik részt vettek a parlament ülésén. Kína az utóbbi időben többször is figyelmeztette Tajvant: katonai erőhöz folyamodik, ha a szigetország vezetői továbbra sem hajlandók tárgyalni az ország újraegyesítéséről. Csiang tegnap a központi televízióban is hasonló beszédet tartott. A nagyhatalmi hegemóniatörekvéseknek a világporondon való újbóli megjelenését emlegette, és ezzel kapcsolatban a kínai fegyveres erők minden harcosát a válságAmikor nincs kéznél a szemellenző. (Archívum) tudat fokozására hívta fel: „szilárd honvédelem és erős hadsereg nélkül Kína nem képes erőit a gazdasági építkezésre összpontosítani”. A nagyhatalmi hegemonista politikával szembeni védelemfokozás egybeesik azzal - írja az ITAR- TASZSZ hogy Washington Peking határozott tiltakozása ellenére úgy döntött: nagy mennyiségű rakétát és radarkészüléket ad el Tajvannak. Peking a belügyeibe való beavatkozásnak tekinti azt, hogy az USA kongresszusa előtt fekszik az a törvényjavaslat, amely a tajvani védelmi képesség erősítéséről szól. A témához kötődő hír: Csiang tegnap azt is bejelentette, hogy Kína a múlt év végéig 500 ezer emberrel csökkentette hadseregének létszámát, s a kínai hadsereg ezzel Jelentős lépést tett afelé, hogy hatékony fegyveres erővé váljon”. Az államfő hangsúlyozta: nagy előrelépés történt a katonai célú kutatások és fejlesztések terén, valamint a hadsereg felszereltségének tökéletesítésében is. „Kosovska Mitrovica nem lesz megosztott város" Albright Koszovóiról HÍRÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Belgrád. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter Brüsszelben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Milosevics kormánya szítja a feszültséget Jugoszláviában, az erőszakcselekményeket pedig Koszovóban. A külügyminiszter Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével tartott találkozója után nyilatkozott a sajtónak. Kijelentette: az USA-t aggasztja a koszovói feszültség, és különösen az, hogy van „egy kormány”, amely szítja a szélsőségesek provokációit Kosovska Mitrovicában. E világos célzás ellenére Albright korainak nevezte az olyan kérdéseket, hogy szükség lehet-e a légicsapások felújítására Jugoszlávia ellen. Aláhúzta viszont, hogy a szélsőségesek nem érnek el semmit, Kosovska Mitrovica nem lesz megosztott város. Arra buzdította a koszovói békefenntartó erőkben (KFOR) részes országokat, hogy tartsák teljes létszámon odavezényelt kontingenseiket, és támogassák jobban emberekkel és anyagiakkal az ENSZ ottani polgári szolgálatát. Leváltották a Koszovó egyik legfeszültebb körzetébe, Kosovska Mitrovicába vezényelt ENSZ-rend- őrök parancsnokhelyettesét, mert a keddi zavargások kivizsgálásának akadályozásával vádolta meg a francia békefenntartókat - adták hírül tegnapi belgrádi jelentések. Az ENSZ-rendőrség parancsnoka cáfolta helyettese állításainak valódiságát. Bill Bradley és John McCain visszalépése után: Gore és Bush a döntős MTI-HÍR Washington/Sedona. Bill Bradley volt New Jersey-i demokrata szenátor és John McCain jelenlegi arizonai republikánus szenátor csütörtökön bejelentette visszalépését a november 7-i amerikai elnökválasztástól. Bradley közölte, hogy visszalépése után minden erejével támogatni fogja A1 Gore jelenlegi alelnö- köt az elnöki székért folyó versenyben. A támogatói előtt tartott sajtó- tájékoztatón hangsúlyozta: őt győzték le és nem azokat az értékeket, amelyeket képvisel. A volt szenátor elmondta, hogy a jelenlegi al- elnökkel igazságos küzdelmet vívtak, s abból A1 Gore került ki győztesen. McCain, aki szintén csütörtökön jelentette be visszalépését, gratulált Bush kormányzónak és családjának. Sajtótájékoztatóján méltatta a kormányzót, és elmondta: a republikánus George Bushnak nagy esélye van arra, hogy betöltse az USA következő elnöki tisztjét. Mindamellett - mint az AP megjegyzi - McCain nem biztosította támogatásáról Busht.