Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)
2000-03-09 / 57. szám, csütörtök
Régióink ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 9. A szabadságharc bukása után majdnem lebontották egyik legszebb várunkat. A fejedelem volt kancellárja, Ráday Pál zálogként birtokolta Somoskőt, így csak részben bontották le. A vár, amelyik rossz helyre épült sonló messze a vidéken. Gyönyörű az a panoráma, amely egy-egy csúcsról a turisták elé tárul, de hasonlóan gazdag, változatos a régió rege és mondavilága is. Rengeteg a vár/rom/ és szinte minden várról egy könyvre való rege, monda, anekdota szól. Az alábbi a nagy fejedelemmel kapcsolatos. 1703-ban kuruc kézre került a somoskői vár. Annak labanc kapitányát, Sümegi Bene Istvánt fogjul ejtették és Kassára vitték. A korabeli anekdota szerint Bene meg volt róla győződve, hogy váratlanul nem lephetik meg a kurucok. Nyugodtan vadászgatott tehát, de majd földbe gyökerezett a lába, amikor valahonnan hirtelen kurucok jelentek meg előtte. Az egyik közülük megkérdezte: “Hé, atyafi ! Bent van a várban a kapitány ?” Bene tréfás ember volt, rövid gondolkodás után a következőképpen válaszolt. “ Bene benne lenne, ha lehetne.” A feljegyzések szerint II. Rákóczi Ferenc 1706. november 20.-án indult testőreivel Pásztóról Rozsnyóra. Útja során áthaladt Somoskőn, Füleken és Rimaszombaton, Rozsnyóra november 26.- án érkezett. A szabadságharc bukása után a bécsi udvar elrendelte a vár lebontását. Mivel azonban a fejedelem volt kancellárja, Ráday Pál zálogként birtokolta Somoskőt, a bontást csak részben hajtották végre. Ennek köszönhetően maradt meg épen az erődítmény nagy része. Legutóbb a nyolcvanas években végeztek rajta nagyobb munkálatokat. A legszebb szlovákiai várakhoz tartozik, Orbán Viktor szavaival élve csupán egyetlen hibája van: “rossz helyre épült”, s ezért kevesen láthatják. Valamivel gyakrabban látogatott az úgynevezett Petőfi-kunyhó, amely azonban már nem ugyanaz, amelyben a költőt megvendégelték. Az eredeti az 1965-ös esőzések során összeomlott, a mostani pontosan elődje helyén épült fel. /Forrásmukák: Hernádi Károly: Nógrádi várak, Csáky Károly: Nógrádi tájakon, T. Pataki László: Útonjáró, Petőfi Sándor: Útirajzok/ a csúcsot.) Folytathatnánk még a felsorolást, de talán az eddigiekből is érzékelhető az a visszásság, ami Somoskőt jellemzi. Az úgynevezett Petőfi-ház mögött, tehát a falu és a vár között húzódik az államhatár. Nem véledenül találkozott a kilencvenes évek közepén éppen ezen a helyen néhány akkori ellenzéki politikus, hogy személyesen megtapasztalják, lássák az “európai szellemtől idegen valóságot”, amelyet úgymond a kommunizmusban senki nem kívánt orvosolni. A teljesség kedvéért: 1989-ig a vár Magyarországról is látogat-, ható volt, csak az uticélt előtte egykét nappal be kellett jelenteni az Idegenforgalmi Hivatalban. Úgy értesültem, ez a forma mára teljesen feledésbe merült, de a várat nyilván a kíváncsiak időnként magyar oldalról is meglátogatják. Erra utalnak azok a “járatok”, amelyekről ottjártamkor a drótkerítés árulkodott. A somoskőiek szerint szerencsétlen királyunk, a tatártól üldözött IV. Béla ezen a csúcson pihent meg egy éjszakára. Amikor letekintett a völgybe, körös-körül égő falvakat látott. A hozzá menekülő népnek megígérte, a veszély elmúltával erős várat építtet a hegyre. A várat a XIII. században a Kacsics nemzetség Illés ága emeltette. Falait bazaltoszlopokból lefejtett öt-hatszögletes kövekből rakták, ezért távolról olyan hatást kelt, mintha méhek által épített hatalmas viaszsejtet látnánk. Az 526 méter magas várhegyről gyönyörű panoráma nyílik a közeli és távolabbi vidékre. Dél felé a változatos nógrádi táj, a salgói vár romjaival, keletre a Medves hegység bazaltfennsíkja, nyugat felé pedig a Karancs erdőrengetege. Jó időben állítólag még a Tátra vonulatai is látszanak. Az 1560-as években a vár falai között élt a temesvári hősnek, Losonczy Istvánnak az özvegye két lányával, Fruzsinával és Annával. Gyakran tett náluk látogatást a Ba- lassi-család, amely akkoriban a közeli Divényben és Kékkőn tartózkodott. Somoskőn ismerkedett meg a fiatal Bálint a vele egyidős Losonczy Annával, s hozzá írta a magyar irodalomban ismert Júliadalokat. A török 1576-ban elfoglalta a várat - ehhez szintén fűződik egy monda. Buda elfoglalása után /1541/ a nógrádi várak a végvárak övezetébe kerültek. A törökök egyre közelebb kerültek Somoskő várához, 1552-ben sorra estek el a közeli erődítmények: Drégely, Gyarmat, Szécsény, Hollókő, Buják, 1554- ben Fülek várára tűzték ki a félholdat és napokkal később harc nélkül megadta magát Salgó is. Somoskő igen nehéz helyzetbe került, két ellenséges vár közé ékelve huszonkét évig ellenállt a töröknek. A monda szerint egy napon a várral szemközti hegyoldalon lovas csapat élén megjelent a füleki bég. Az északi fal felső szakaszán ma is látható az a kulcslyuk alakú lőrés, ahonnan az egyik puskás megcélozta a vezért, de a golyó célt tévesztett. Egy lovas ugyan holtan esett le a földre, de az nem a bég volt, hanem a szultán követe és az egyik legkedvesebb tanácsadója. A megtorlás nem maradt el, a törökök 1576- ban nagy erővel megrohamozták Somoskő várát és heves csatában elfoglalták azt. A harcról fennmaradt egy bejegyzés a szécsényi szandzsák defteréiben, amelyből arra lehet következtetni, hogy az ostromban nemcsak a füleki, hanem más török, köztük a szécsényi szandzsák csapatai is részt vettek és közelharcra is sor került. A vár mindössze tizenhét évig volt török kézen. 1593 őszén, amikor Pállfy Miklós és Tiefenbach Kristóf serege kiűzte a törököt Fülek várából, a főerőből kivált Prápostvári Bálint vezette seregrész visszafoglalta Somoskőt. A csatában állítólag részt vett és vitézül harcolt a költő, Balassi Bálint is. A tájat a tűz és a víz, e két pusztító elem építette fel, nincs is hozzá harendőrségi jelentés szerint a napokban két magyarországi állampolgár szándékosan megsértette a magyar-szlovák államhatárt. A főiskolai hallgatókat délután egykor a Somoskői várban fogta el a határrendőrség. Miután a szülők azonosították a fiúkat, a hatóságok szabadon bocsátották a fiatalokat. A rendőrség besztercebányai kerületi igazgatósága jelentése szerint a Sátoros és Sajólénártfala közötti mintegy hatvan kilométer hosszú határszakaszon tavaly összesen hatvan esetben történt határsértés. A jelentésből az nem derül ki, mennyien léptek útlevél nélkül hazánk területére Somoskő váránál. ”Vecseklőn megháltunk, s másnap korán reggel indultunk Somoskőre a Mátra egyik ágán - a Medvesen - keresztül. Somoskő nem nagy vár volt, nem is nagy hegyen fekszik...de bámultam építését, amelly gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van. Oldalában elszórva hevernek a hasonnevű falu házai, amellynek lakói csaknem idyllikus életet élnek még. A mint lejöttünk a várról e faluba, egy parasztasszony házához hitt bennünket, s ott - felszólítatlanul - jól tartott édes és aludtejjel.” - írja Útirajzaiban Petőfi Sándor. Somoskő egy kis magyarországi település, ám “hasonnevű” vára szlovák oldalon áll. A Petőfi által említett parasztház ma is látható - a magyar oldalon. A vár falait a nyolcvanas években szlovákiai /magyar/ kőművesek erősítették meg. Hivatalosan átlépték a szlovák-magyar határt, az erődítményt magyar oldalról közelítették meg, az építőanyagokat is magyar oldalról hordták fel a várba. A tőszomszédságban látható európai hírű bazaltömlés szlovák oldalon van, de a terület, a várhegy járművel csak magyar oldalról közelíthető meg... (Szlovák oldalon Sátorosról turistaösvény vezet fel, mintegy másfái órás gyaloglás után elérjük Az Anglia parkban állítják fel az 560 éve született V. László mellszobrát Emlék a komáromi királynak KAMONCZA MÁRTA „V. László nem sorolható a kiemelkedő uralkodók közé. Szülővárosa, Komárom azonban nem panaszkodhat rá: uralkodása alatt hat kiváltságlevélben erősítette meg a város addigi szabadalmait, megparancsolva a komáromi várkapitánynak, hogy őrködjön a szabadalmak megtartása felett, megtiltva minden községnek, adó- és vámszedőnek, hogy a várost kiváltságai ellenére terheljék, minden tisztségnek és törvényhatóságnak, hogy a város polgárait befogják, háborgassák vagy fölöttük ítéletet mondjanak, s parancsolva, hogy saját bírájuk alatt álljanak, valamint felmentve őket minden vám- és révadó alól. Nem csoda tehát, hogy a komáromiak mindig büszkén és kegyelettel emlegették a városunkban született uralkodót” - mondja Mácza Mihály komáromi alpolgármester. Az előző választások alatt működő városi képviselő-testület dr. Ján Durkovsk/ kezdeményezésére jóváhagyta azt a javaslatot, hogy V. Lászlónak születése 560. évfordulóján, azaz 2000-ben szobrot emeljenek. „Az eredeti javaslat teljes alakos szoborról szólt, de ezt végül is mellszoborra változtattuk. A pályázatot is mellszoborra írtuk ki úgy, hogy már előre kikötöttük, a szobornak az Anglia-parkban imRövid élete cselszövések, belháborúk, hit- szegések tömkelegé között zajlott. már tíz éve üresen álló talapzaton kell állnia. Az említett talapzaton Klapka györgy tábornok szobra állt 1965 és 1990 között. A pályázatot Gáspár Péter szobrászművész nyerte meg. Az alkotásról csak annyit árulok el, hogy a rajta lévő felirat latin nyelvű lesz, a szobor fölött pedig gótikus ív jelzi a középkort, melyben a Komáromban született egyetlen király élt. A középkori Komárom eltűnt a föld színéről, mert ahogy bővítették a várat, a házakat úgy bontották le. Ez a szobor a középkori Komárom helyén lesz, tehát egyben emlékeztet az akkori városra is” - fűzte hozzá az alpolgármester. Az alkotást a tervek szerint az idei Komáromi Napok keretében, április végén állítják fel, V. László királyt a történetírás postumusnak, Utószülöttnek is nevezi, mivel még világrajötte előtt meghalt édesapja, Albert király. Az utószülött fiúnak nem adta meg a sors, hogy megélje a férfikort, mindössze 17 és fél évet élt, 1457. november 23- án Prágában halt meg. A Szent Vitus székesegyházban nyugszik. Két ország, Magyarország és Csehország királya volt. Rövid élete cselszövések, belháborúk, hitszegések tömkelegé között zajlott. Uralkodásának egyik mozzanatát - amikor V. László Hunyadi Lászlónak és társainak esküvel bántatlanságot ígért, sőt Hunyadi Lászlót főkapitánnyá teszi meg, majd pár hónappal később Budán lefejezteti - Erkel Ferenc művészien örökíti meg Hunyadi László című operájában. aktuális helyzetkép az egyes régiók kulturális, közösségi életéről. Ami Önöknél történik, számunkra is hír. Hirdetésfelvétel: tel.: 07/582 38 329 fax: 07/582 38 331 unf/iői n K AZ UJ SZÓ MELLÉKLETI A mellékletet szerkesztette: P. Malik Éva Levélcím: Régióink, Vox Nova Rt., Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 824 88 Bratislava, tel.: 07/58238310 A szerző felvétele FARKAS OTTÓ
