Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)
2000-03-08 / 56. szám, szerda
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 8. KOMMENTÁR Alkotmányok KORPÁS ÁRPÁD Ne tovább! Mintha újfent valami ilyesféle magatartás körvonalazódna - egyelőre nyilatkozatok szintjén - a szlovák kormánypártok részéről az MKP törekvéseivel szemben. „Az SDK, az SOP és az SDK kinyilvánította, hogy az alkotmánymódosítás tervezete mostani formájában teljesen elfogadható, és ha érkeznek e tervezet kereteit meghaladó észrevételek, nyilván az MKP-tól jönnek majd” - jelentette ki Ladislav Orosz, az SDK frakcióvezetője. Magyarán ez annyit jelent, hogy bár a házelnök Jozef Migas közlése szerint március végéig nyújthatók be módosító javaslatok, a koalíciós partnerek már megszabták a keretet, s ami jön (és az MKP berkeiből jön), az már meghaladja. Eddig és ne tovább. Ilyen határvonalakat a szlovák kormánypártok már többször húztak vagy próbáltak vonni az MKP elé, köré. Gondoljunk csak a már akkor is irányt adó Robert Fico a magyar kormánypárttal szembeni berzenkedésére a kabinet megalakulását követően, Pavel Koncos időnként nevesíteden gondjaira, Ján Camogursky meg- kövesedni látszó álláspontjára a szoborcsoport kérdésében. A magyaroknak jelzett nem, tehát az, hogy a koalíciós partnerek elzárkóznak a preambulum módosításától, persze, kissé kifinomultabb, udvariasabb elutasítás, hiszen az alaptörvény megváltoztatáshoz kétharmados többség kell, de így is eléggé határozott. Mintha hasonló elszigetelés készülődne, hasonló fal emeltetne az MKP köré, mint a nyelvhaszná- lari törvény tárgyalásakor. A koalíciós kollégák egyébként nem csupán a preambulum kérdésében készek a válasszal. Ivan Simko az SDKÚ részéről arra is magyarázattal szolgált, hogy az alkotmánymódosítást előkészítő csoport munkájáról, s főleg a politikai elvi megegyezésekről az MKP azért tájékozódhatott kévésbé rugalmasan, mert az alkotmánybíróvá választott Mészáros Lajos helyett nem volt MKP-s tagja a csoportnak. Orosz pedig azt mondja, hogy a koalíció egyetért az ombudsmani intézmény alkotmányba foglalásával, ám eddig nem kaptak kidolgozott tervezetet Csáky Pál miniszterelnökhelyettestől, s ha a biztosi rendszer bevezetésére vonatkozó elképzeléseket most terjesztenék be, az hónapokkal odázhatja el az alkotmány reformját. A kormánypártok egyelőre csak kerülgetik a forró kását. Az alkotmánymódosítás folyamata időben párhuzamosan halad a HZDS előrehozott választásokat célzó törekvéseivel, és a szükséges alkotmányos többség révén akár komolyan is próbára teheti a koalíciót. Persze, elhamarkodottan kár ítélkezni, bolhákból pedig kár elefántokat gyártani. A preambulumra is utalva Mikulás Dzurinda kormányfő a minap jelezte: a koalíción belül konszenzusos megoldásokat kell keresni. A partnert szinte kizáró konszenzus azonban nincs. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztóségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Lapteijesztési osztály, laprendelés: 58238327,58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PrNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Somoija. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz tlaőe, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - PoSta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem óraink meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@ujszo.com Fegyvert csak normálisnak SZABÓ MÓNIKA Feltehetően mostantól nehezebb lesz fegyverviselési engedélyhez jutni. Egyrészt a parlament február elején elfogadott egy törvénymódosítást, s szigorodtak azok a feltételek, melyek teljesítése mellett az ember szert tehet egy ilyen irományra, másrészt a közelmúltban a fegyverarzenállal és Semtex-szállítmánnyal együtt több hamis rendőrségi bélyegzőt, illetve valódi, kitöltetlen fegyvertartási engedélyt is lefoglaltak a rendőrök. Ezentúl tehát a fegyvertartást legalizáló papír és a fegyver már nem csak pénz kérdése lesz, mint eddig. Persze, ha az ember a megfelelő helyen kopogtatott az ügyben. Vajon hány alvilági alak jutott ilyen ú- ton-módon engedélyhez, és hány bűntettet követtek el így legalizált fegyverekkel? A dolog azért is foglalkoztat, mert egy ismerősöm, aki kiismeri magát a kérdésben, felajánlotta, hogy segít a fegyvertartási engedély megszerzésében. Az ajánlatot még az előtt tette, hogy a törvényhozás (Agócs Ernő karikatúrája) TALLÓZÓ NOVYCAS Az elnöki hivatalnak kötelessége ellenőrizni a petíciós íveken összegyűlt aláírásokat, de ehhez technikai eszközök nem állnak rendelkezésére, legfeljebb az aláírásgyűjtők lelkiismeretére támaszkodhat. Több járókelő is jelezte, hogy kiskorúak is aláírták a HZDS-íveit, vagy egy személy akár többször is, esedeg valaki más nevében. Az ellenőrzés azonban nem egyszerű - jelentette ki Ladislav Orosz, az SDL frakcióvezetője, aki 1994-ben az elnöki hivatal munkatársaként a HZDS és az SNS által szervezett petíció során összegyűlt aláírásokat ellenőrizte. Akkor a 433 ezer aláírásból csak 233 ezer volt hiteles. Michal Kovác államfő nem írt ki népszavazást. A kérdésre, hogy az ellenőrzés során manipulálható-e az eredmény, Orosz elmondta: minden az elnöki hivatal alkalmazottaitól függ. A jogszabály szerint ellenőrizni kell az aláíró nevét és lakhelyét, azt azonban nem lehet hitelesíteni, hogy valódi névről és címről van-e szó. A jogszabály az életkor alapján sem tesz különbséget a polgárok közt. Az orosz vezető körök nem mondtak le a birodalmi gondolkodásról, és beleszólnának Közép-Európa sorsába A semlegesség csak illúzió Szlovákiában tartósan 50 százalék alatt van NATO-csatla- kozás támogatása. Ez jelentős részben annak tudható be, hogy a tagság előnyeiről kevés információja van a lakosságnak. ONDREJCSÁK RÓBERT Szlovákia belpolitikai helyzete lényegesen kedvezőtienebb, mint Csehszlovákiáé volt. Míg a föderáció a térség nagyobb országai közé tartozott, az 1993. január 1. óta függetien Szlovákia 49 ezer négyzetkilométeres területével és 5,3 millió lakosával Közép-Európa egyik legkisebb állama. Gazdasági, katonai potenciálja távolról sem elég arra, hogy saját erejéből szavatolja biztonságát. A semlegességgel való kacérkodás nem más, mint illúzió. Először is: a semlegesség nem ér semmit, ha azt csak az adott ország deklarálja. Azt a nagyhatalmaknak kell garantálniuk, és el kell ismernie a nemzetközi közösségnek. Nyilvánvaló, hogy Szlovákia erre nem számíthat. Nincs olyan nyugati hatalom, amely biztonsági garanciákat nyújtana egy NATO kötelékein kívüli országnak. Gyakran emlegetett ellenérv Ausztria semlegességének négyhatalmi elismerése 1955-től. Csakhogy az a maihoz nem hasonlítható helyzetben született, egy hidegháborús kompromisszum eredményeként. Manapság Ausztriából is hallatszanak olyan hangok, hogy a semlegesség már értelmét vesztette, és a transzadanti integráció jelend az ország jövőjét. Másodszor: a semlegesség gazdaságilag is nagyobb terhet ró az országra, hiszen a maga erejéből kell biztosítania minden ehhez szükséges eszközt. Tehát az össznemzeti termékből jóval nagyobb százalék megy el katonai, biztonsági kiadásokra, elvonva ezzel a pénzt a produktív befektetésektől. Megemlíthető itt Svédország, amely hagyományosan semleges, és GDP-jének 3,78%-át fordítja katonai kiadásokra. Ez lényegesen nagyobb, mint a hasonló lakosságú nyugat-európai NATO-tag- országok (Belgium 1,2%, Hollandia 2,4%) katonai kiadásai, sőt meghaladja a vezető nyugat-európai hatalmakét is (Franciaország 2,8%, Németország 1,6%). Látható, hogy a semlegesség gazdasági szempontból sem kifizetődő. Egy kollektív szervezet sokkal hatékonyabban garantálja a biztonságérzetet, mert a tagok ereje összeadódik. Mindezt olcsóbb is, mert több ország kevesebb ráfordítással is több pénzt tud biztonságának garantálására fordítani, mint egy. Müyen veszélyek fenyegetik a térség, és ezen belül Szlovákia biztonságát? Az elmúlt tíz évben végbement változások nyomán gyökeresen új helyzet állt elő a régióban: megtörtént az átmenet a hidegháborús „magas szintű kockázat - magas szintű stabilitás” állapotából az „alacsony szintű kockázat - bizonytalan stabilitás” állapotába. A Szovjetunió 1991-ben történt felbomlása után az egész terület az instabilitás állapotába került (etnikai és vallási konfliktusok, szervezett bűnözés, regionális feszültségek, szeparatista törekvések). A legfontosabb utódállam, Oroszország továbbra is a világ második legnagyobb nukleáris arzenáljával és Európa legnagyobb hadseregével rendelkezik. Ehhez kapcsolódik a fegyverek (különösen az úgynevezett ABC- tömegpusztító fegyverek) feletti ellenőrzés bizonytalan volta. Mindez valós veszélyt jelent régiónk biztonságára, hiszen az egész volt Szovjetunió területének jövője bizonytalan. A bizonytalanság pedig mindig az egyik legnagyobb veszélyforrás. Meg kell említeni azt is, hogy az orosz vezető körök nem mondtak le a birodalmi gondolkodásról, és Kö- zép-Európát olyan területnek tekintik, melynek sorsába még mindig beleszólhatnak. Emlékezetesek Primakov erőfeszítései, hogy a régió országainak NATO-csatlakozását blokkolja, vagy Jelcin exelnök beavatkozása a szlovákiai belügyekbe azzal, hogy Meciar újraválasztását segítse. Az orosz hatalmi törekvésekkel, vagy a bizonytalanságból eredő veszélyekkel Szlovákia csak akkor nézhet eredményesen szembe, ha betagolódik az euroatlanti szervezetekbe. Bármilyen más irányultság, esetleg az orosz kultúrkörbe, rosszabb esetben hatalmi szférába kerülés, az ország számára katasztrofális következményekkel járna. Ennek elkerülése érdekében, valamint azért, mert a NATO az egyetlen olyan szervezet Európában, amely egyenrangú Moszkvával, létkérdés Szlovákia NATO-tagsága. Közép-Európa, tehát Szlovákia biztonságát komolyan veszélyeztető A NATO egyik legfontosabb funkciója a stabilitás megteremtése. tényező még a Balkánon 1991-től Jugoszlávia szétesését követően kirobbant etnikai-vallási konfliktusok. Az az érv, hogy Szlovákia nem határos a Balkánnal, s az ottani konfliktusok nem fenyegetik biztonságát, nem helytálló. Először is: a fegyverrendszerek mai fejlettségi szintjénél a Balkán és Szlovákia közötti kb. 300 km-es távolság nem nyújthat biztonságot. Másodszor: az ottani konfliktusok fokozatos kiterjedésének veszélye még az előzőt is felülmúlja. A délszláv háborúk megmutatták, hogy Európában sem az ENSZ, sem az EBESZ nem rendelkezik olyan lehetőségekkel, hogy kezelni tudjon ilyen problémákat. Csak a NATO-nak van olyan politikai súlya és - szükség esetén - katonai ereje, hogy kezelni tudja a regionális válsággócokat. A NATO egyik legfontosabb funkciója a stabilitás megteremtése. Azok az országok, amelyek a NATO tagjai, az egész világ leggazdagabb, legstabilabb, legjobban fejlődő demokráciái. Ha a gazdasági szempontokat vesszük figyelembe, nyilvánvaló, hogy Szlovákiának a szerkezetátalakításhoz, gazdasági fejlődéshez szüksége van külföldi befektetésekre. De a cégek csak ott fektetnek be, ahol a helyzet stabü, nem fenyegeti semmilyen veszély befektetéseik megtérülését. Jellemző a következő összehasonlítás Szlovákia és Magyarország között. Déli szomszédunk a nemzetközi közösség által stabilnak tartott ország, köszönhetően annak is, hogy 1999 áprilisában NATO-tag lett. Ezzel szemben Szlovákia az előző kormány politikája következtében kimaradt a bővítésből, és a nemzetközi közösség nem tekintette megbízható partnernek. Ez tükröződik a befektetések arányában: a magyarországi befektetések nagysága kb. 20 milliárd dollár, a hazai ettől nagyjából tízszer kevesebb. Ez jelzésértékű arra nézve, mit jelent a gazdaság szempontjából a politikai stabilitás. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a NATO-tagság egyik legfontosabb következményét, és egyben feltételét is. Ez a demokrácia, a jogállam és az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartása. Ez volt a NATO létrejöttének egyik legfontosabb oka, és egész fennállása alatt ez maradt egyik legfontosabb feladata. Az emberek biztonságérzete lehetőséget adott arra, hogy a nyugati civilizáció, amelyhez Szlovákia is tartozik, szabadon fejlődjék. Egy olyan országban élni, ahol az emberek biztonságban érzik magukat, demokrácia van, a jog uralma érvényesül és a gazdaság is fejlődik - ezt jelentheti a NATO-tagság. OLVASÓI LEVÉL Tiso, Benes és Slota A zsolnai önkormányzat és Ján Slota polgármester emléktáblát állítana a fasiszta szlovák állam megalapítójának és elnökének, Jozef Tisónak. Az osztrákokat eheti a sárga irigység, mert Jörg Haider náci kilengései ehhez képest kamaszos próbálkozások a fasizmus újjáélesztésére. Igazán nem tudok örülni e hiretelen jött népszerűségnek, hogy megint rólunk cikkeznek Nyugaton. A világ egyszerűen nem tud rendre térni a fasizmus rehabilitására tett kísérletek fölött. Ellentétben velünk, ahol először nem akadt vezető szlovák politikus, aki elítélte volna a zsolnai próbálkozást, s azt, hogy értelmi szerzője parlamenti képviselő. Ezek a politikusok a másik oldalon egyenesen frászt kapnak a benesi dekrétumok semmissé nyilvánításának puszta említésétől. De mit is mondanak ezek a hírhedt dekrétumok? Hogy vagyonelkobzással, jogvesztéssel, kiközösítéssel kell sújtani minden, a náci Németországgal kollaboráló személyt, kollektívát. Tiso rezsimje a háború utolsó pillanatáig együttműködött Hitlerrel, ha úgy tetszik, kollaborált. Ha Tehát szó szerint vesszük a benesi dekrétumokat, amelyeket még most is olyan előszereltei alkalmaznak (lásd: Koncos elvtárs igyekezete) akkor vonatkoztathatók mindazokra a szlovákokra, akik ezzel nem szálltak szembe, és még ma is fennen hirdetik, hogy az akkori Szlovák Köztársaság volt maga a jogállam, s a mai köztársaság egyenes követője amannak. A kollektív bűnösség elve alapján pedig Benes för- medvénye az egész szlovák nemzetre vonatkoztatható. Persze, ha elfogadjuk a szlovák újnácik állítását, hogy Szlovákia jó oldalon állt a II. vüágháborúban. A normálisabb országokban a jogszabályok, dektérumok egyformán vonatkoznak mindenkire. Valaki vagy tolta Hitler ágyútalpát, vagy nem. Olyan nincs, hogy csak egy kicsit tolta. Merthogy Európa emlékezete nem fakult ki, bizonygatja ezt a Haider-jelenségre való reagálás. Vagy némelyek arra törekszenek, hogy teljesen kiközösítsenek minket Európából? Palágyi Lajos, Dunaszerdahely Szöveg nélkül JEGYZET és a rendőrség intézkedett volna. Semmi másra nem lett volna szükségem, mint a bünteüen előéletemet igazoló erkölcsi bizonyítványra és persze egy kis lő- gyakorlatra. Egyik sem jelentett volna nagyobb problémát. Bizonygatta, hogy pszichikai vizsgálatról szó sincs. Talán azt hitte, ez az, ami visszatarthat. Kijelentése nyomán elgondolkodtam. Vajon mi alapján döntik el az illetékesek, hogy ki milyen szándékkal akarja kiváltani az engedélyt, ha nem a lélekbúvár vizsgálódásának eredménye alapján. Ebből talán kideríthető, hogy a kérvényezőnek vannak-e öngyilkos hajlamai, esedeg veszélyes-e környezetére. Attól ugyanis, hogy valaki büntetien előéletű és kicsit lőni is tud, még nem biztos, hogy az elméje is rendben van, és a fegyvert nem ámokfutásra, tömegmészárlásra használja. De ez a veszély elhárult. Megnyugodhatunk, a honatyák szigorítottak, a rendőrök remekeltek. A pszichikai vizsgálat pedig szükséges, és reménykedhetünk, hogy engedélyhez ezentúl szigorúan a hivatalos szerveken keresztüljuthat mindenki. Ennek ellenére nem gondolom, hogy a rosszfiúkat e fejlemények eltántorítják majd szándékaiktól.
