Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-05 / 29. szám, szombat

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 5. Megszületik a palesztin állam Gáza. A Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet vezetése sze­rint legkésőbb szeptemberig kikiáltják a független palesz­tin államot, amelynek Jeru­zsálem lesz a fővárosa. Ezt csütörtökön közleményben adta hírül a PFSZ Központi Tanácsa kétnapos tanácsko­zása végén. A közlemény le­szögezi: minden szükséges intézkedést meg kell tenni ennek a célnak a megvalósí­tása érdekében. (MTI) Németh Miklós már lemondott London. Németh Miklós, az Európai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank személyzeti és admi­nisztrációs kérdésekért felelős alelnöke csütörtökön tájékoz­tatta Horst Kohlért, a bank el­nökét, hogy május elsejei ha­tállyal családi okok miatt tá­vozik az EBRD-ből. A londoni székhelyű nemzetközi pénzin­tézet sajnálattal fogadta Né­meth Miklós - volt magyar mi­niszterelnök - lemondásának hírét. (MTI) Primakov mégsem indul Moszkva. Jevgenyij Prima kov volt orosz kormányfő kö­zölte, hogy mégsem indul az orosz elnökválasztáson. A Ha­za - Egész Oroszország parla­menti frakció vezetője a de­cemberi parlamenti választá­sok előtt még azt jelentette be, hogy kész vállalni az elnökje­löltséget. Primakov tegnapi nyilatkozatában a „szennyes” parlamenti választási kam­pánnyal, és a dumaválasztá­sok kimenetelével indokolta döntését, hangsúlyozva: mindez azt bizonyítja, hogy nincs még valódi demokrácia Oroszországban. (MTI) Primakov meggondolta magát. (TA SR/AP) Rahmonov szabad voksolást ígér Dusanbe. Emomali Rahmo­nov tádzsik elnök csütörtö­kön Dusanbéban Jan Kubis- sal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkárával tárgyal­va leszögezte: a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságban a hónap végén esedékes parla­menti választások szabadok és demokratikusak lesznek. Rahmonovot tavaly novem­berben egyetlen jelöltként vá­lasztották meg újfent elnök­ké. (MTI) Rendőri akció egy szekta ellen Tokió. A japán hatóságok tegnap nagyszabású házkuta­tási akciót hajtottak végre az Aum Sinrikjó szekta ellen, amely 1995-ben gyilkos ideg- gáztámadást hajtott végre a tokiói metróban. A világvégét hirdető szekta tulajdonában lévő öt ingatlant kutattak át a rendőrök, a „közbiztonságot veszélyeztető” tárgyakat és eszközöket keresve. (MTI) Kis szünet Groznii ostromában. (TA SR/EPA) Az orosz hadvezetés szerint megtört a csecsen egységek szervezett ellenállása Groznij elestét jósolják Moszkva/Groznij. Az NTV orosz tv-társaság tegnapi grozniji tudósítása szerint már csak Groznij két kerüle­tében vannak lövöldözések, s a szövetségi erők valószí­nűleg már ma hivatalosan bejelentik a csecsen főváros elfoglalását. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Valerij Manyüov vezérezredes teg­napi moszkvai sajtóértekezletén már úgy fogalmazott, hogy „meg­tört az illegális fegyveres egységek szervezett ellenállása Csecsenföl- dön”. Az orosz vezérkari főnök el­ső helyettese ezzel összefüggésben közölte, hogy megkezdődik a had­műveletekben részt vevő egységek fokozatos kivonása. A hadsereg és a belügyi csapatok veszteségeit összegezve Manyilov bejelentette, hogy a dagesztáni és a csecsenföldi harcokban tegnapig 1290 katona halt meg és 3970 megsebesült. A grozniji harcokban másfél ezer csecsen fegyveres vesztette életét, s még csaknem ez­ren lehetnek a fővárosban. A déli hegyvidéken szerinte további hat­hétezer fegyveres harcolhat. Orosz állítás szerint Csecsenföld hegyeiben, Zakan-jürt és Saami- jürt körzetében a szövetségi erők másfél ezer csecsen harcost öltek meg az elmúlt három nap alatt végrehajtott „különleges” hadmű­veletben. Mint az orosz hadsereg grozniji sajtóközpontja hangsú­lyozta, a déli hegyek két más fon­tos irányában, az arguni és a vegyenói szorosokban is súlyos emberveszteségek érték a csecsen fegyvereseket, az orosz szóhasz­nálat szerint „szakadárokat”. Az előző 24 óra orosz készítésű mér­lege szerint 150 csecsen halt meg a harcokban. Igor Szergejev orosz védelmi mi­niszter csütörtökön arról beszélt, hogy az elmúlt napokban másfél ezer, Groznijból kitört muszlimot semmisítettek meg. így a héten há­romezer fegyverest vesztettek a csecsen erők, vagyis becsült létszá­muk csaknem negyedét, legalábbis orosz források szerint. Groznijban tegnap csak néhány helyen folyt lövöldözés,a városban rekedt kisebb osztagok, illetve a mesterlövészek, valamint az akna­mezők és az aláaknázott romok akadályozzák csak az orosz csapa­tok előrenyomulását. A sztavropoli területen az orosz hatóságok tegnap feltartóztattak egy fegyverekkel és lőszerrel meg­rakott teherautót, amelyen több, rendőrnek öltözött kísérő tartóz­kodott. Alekszandr Zdanovics, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat szóvivője szerint ez az eset is arra utal, hogy valós az újabb terrorcse­lekmények veszélye oroszországi célpontok ellen. A csecsen háború után váltás várható az orosz védelmi tárca és a vezérkar élén is A mór megtette kötelességét? MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Igor Szergejev marsaik valószínűleg Andrej Nyikolajev, a határőrség volt parancsnoka váltja fel az orosz védelmi tárca élén, de a jelek szerint csak a csecsen had­járat befejezése után. A nyugdíjas korú marsall me­nesztéséről már több mint egy éve keringenek hírek, s még ta­valy Anatolij Kvasnyin vezérkari főnököt tartották a lehetséges utódnak. A Kommerszant Daily című orosz gazdasági napilap tegnapi számában viszont arról írt, hogy Kvasnyin is menne a csecsen háború után, s helyére Jurij Balujevszkij vezérezredest, hadműveleti főcsoportfőnököt neveznék ki. A lap értesülése szerint Andrej Nyikolajev - akit Jelcin 1997-ben menesztett a határőrség éléről, s jelenleg parlamenti képviselő - a héten már megbeszélést is folyta­tott kinevezéséről Vlagyimir Pu- tyin ügyvezető államfővel. Nyi­kolajev egyébként 1993-ig katonai pályán szolgált, a vezérkari főnök első helyettese volt, mielőtt a ha­tárőrség vezetését rábízta Borisz Jelcin akkori elnök. Tony Blair véleménye szerint a labda az IRA térfelén van Öngólt is lőhetnek MTI-TUDÓSÍTÁS London. Tony Blair brit kormány­fő tegnap figyelmeztette az ír Köz- társasági Hadsereget, hogy neki kell megtennie a következő lépést a nagypénteki békemegállapodás megvalósításában. A brit minisz­terelnök azután nyilatkozott, hogy csütörtök éjszaka hosszasan ta­nácskozott Bertie Ahem ír kor­mányfővel arról, miként lehetne előrelépni az északír félkatonai csoportok lefegyverzése terén. A két kormányfő személyesen és te­lefonon is állandó konzultációkat folytat valamennyi féllel azért, hogy ne kelljen felfüggeszteni az északír kormány és nemzetgyűlés munkáját, mert a kijelölt határidő­re a pártokhoz kötődő fegyveresek nem kezdték meg a leszerelést. „Az ulsteri unionista pártoknak jo­gukban áll tudni, hogy azok, akik­kel egy kormányban ülnek, nem kötődnek már a fegyverekhez. A labda most már a másik térfélén van” - hangoztatta Blair. Az IRA politikai szárnya, a Sinn Fein párt tegnap jelezte: kevés le­hetőséget lát arra, hogy a követke­ző héten az IRA megkezdje fegyve­rei beszolgáltatását. Peter Mandelson, a brit kormány északír ügyek minisztere, aki teg­nap beterjesztette a parlamentnek az északír alkotmányos testületek felfüggesztését és a közveden lon­doni irányítás helyreállítását célzó törvénytervezetet, a jövő hétig adott időt a fegyveres csoportoknak arra, hogy John de Chastelain tábornok­kal egyetértésre jussanak a leszere­lési menetrendről. Ha ez nem törté­nik meg, újra a brit kormány irányí­tása alá kerül az északír tartomány. Holnap lesz a finn elnökválasztás második fordulója Nő lehet a befutó MTI-HÍR Helsinki. A szociáldemokrata Tar­ja Halonen holnap Finnország első elnök asszonya lehet az elnökvá­lasztás második fordulója után, ahol vetélytársa a centrista Esko Aho. Három nappal a választások előtt Halonen asszonynak, aki je­lenleg a külügyi tárca vezetője, a közvélemény-kutatások a szavaza­tok 55 százalékát valószínűsítet­ték. Ellenfelének, Esko Ahónak - aki azt célozta meg, hogy Finnor­szág legfiatalabb államfője legyen -45 százalékot jósolnak. Halonen a szociáldemokraták je­löltjeként első helyen végzett a ja­nuár 16-i első fordulón, a szavaza­tok 40 százalékával. Főként a déli nagyvárosokban és a fővárosban, Helsinkiben szavaztak rá. Centris­ta versenytársa elsősorban az északi és vidéki területek szavazó­inak voksait begyűjtve második­ként futott be, a szavazatok össze­sen 34,4 százalékával. Hasonló második fordulós részvétellel szá­molva Halonen asszonynak elég megszerezni az első fordulóban kiesett öt jelöltre leadott, 750 ezer szavazat valamivel több mint egy- harmadát, míg Ahónak ennek hat­van százalékát kellene megszerez­nie a győzelemhez. Kampányában Halonen a jóléti ál­lam északi modelljére épített, Aho viszont a családi értékekre helyez­te a hangsúlyt. De nehogy a „férfi-nő háborúra” korlátozódjon vetélkedésük, Aho a Halonen asz- szonytól való ideológiai különbsé­geknek is hangsúlyt adott. Azért, hogy megszerezze az első forduló­ban a konzervatív párt jelöltjére, Rita Uosukainenre vagy a liberális Svéd Néppárt jelöltjére, Elisabeth Rehnre leadott szavazatokat, úgy érvel, hogy ellenfele nő, de egyben szocialista is. Beregszászi magyar autonómiatörekvés Kis lépésekkel haladva MTI-TUDÓSÍTÁS Ungvár. A Bereg-vidéki Magyar Kulturális Szövetség (BMKSZ), amely taglétszámát tekintve Kár­pátalja második legjelentősebb magyar érdekvédelmi szervezete, Beregszász város határain belül szeretné elkezdeni a magyar auto­nómia megvalósítását. Mint Zubánics László, a BMKSZ al­elnöke, megyei tanácsi képviselő az ungvári Kárpáti Igaz Szó megyei lap legfrissebb számának nyilatkoz­va elmondta: a szervezet alapsza­bályában szerepel a kárpátaljai s ezen belül a magyar területi auto­nómia létrehozása, de mivel az utóbbi években erre nem adódott lehetőség, a Szövetség az autonó­mia felé tett első lépésként szeremé visszaállítani Beregszász megyei jo­gú város státusát. Az erre vonatko­zó kérvényt a BMKSZ még tavaly átadta a kárpátaljai megyei tanács­nak. Jóváhagyás esetén Beregszász előtt megnyílna a fejlődés lehetősé­ge, mivel a város maga gazdálkod­hatna saját forrásaival, s a nemzeti­ségi szempontból fontos intézmé­nyek fejlesztésével elkezdődhetne az autonómia megvalósítása a tele­pülésen belül. A BMKSZ kis lépé­sekben gondolkodik, s ha nem is látványosan, de mindenképp kö­vetkezetesen véghezviszi elképze­léseit, hogy a beregszásziak otthon érezzék magukat - tette hozzá. Az Európai Unió tagországai megkezdik az Ausztria ellen kilátásba helyzett szankciók alkalmazását Óvatosan, egyben határozottan járnak el ÖSSZEFOGLALÓNK Brüsszel/Washington/Moszkva/ Prága. Rés mutatkozik Jörg Haider szabadságpárti osztrák vezető meg­nyilatkozásai és aközött a nyilatko­zat között, amelyet Haider csütör­tökön írt alá a demokratikus érté­kekről - vélte tegnap az Európai Bi­zottság szóvivője. Hozzátette, hogy az utóbbi teljes mértékben megfelel az EU alapvető értékeinek, míg az előzőek figyelmeztető erejűek. Az Európai Unió tagországai teg­nap sorra jelentették be, hogy megkezdik azoknak a szankciók­nak az alkalmazását, amelyeket a hét elején helyeztek kilátásba Ausztria ellen arra az esetre, ha Haider pártja hatalomra kerül. Az EU soros elnökségét betöltő Portu­gália még hétfőn közös közle­ményben jelentette be: az FPÖ-t tartalmazó kormányzattal a többi tagország nem kezdeményez hiva­talos politikai kapcsolatot, és nem is fogad el ilyet. Az osztrák nagy­követeket az uniós fővárosokban csak technikai szinten fogadják, és az unió nem támogat egyetlen osztrák jelöltet nemzetközi intéz­mények posztjaira, ha Jörg Haider pártja hatalomra kerül. A tagállamok közül az osztrák kor­mányalakítás bejelentését követő­en elsőként Portugália jelezte, hogy elkezdi a szankciók alkalma­zását, majd más tagországok is megerősítették, hogy az intézke­déseket automatikusan életbe lép­tetik. A brüsszeli bizottságon mindazonáltal újfent hangoztat­ták, hogy egyelőre csak kétoldalú szankciókról van szó, az intézmé­nyes szintű EU-osztrák kapcsola­tok egyelőre megmaradnak. James Foley, az amerikai külügy­minisztérium szóvivője ismét Wa­shington aggodalmának adott hangot. Nem volt hajlandó üdvö­zölni, illetve méltatni a koalíciós partnerek azon nyilatkozatát, amely elutasította az idegengyűlö­letet, a fajüldözést és az antiszemi­tizmust. Foley azt mondta, hogy a demokratikus normák melletti el­kötelezettséget magától értetődő dolognak kellene tekinteni. Oroszország reméli, hogy Ausztria új koalíciós kormánya nem hoz olyan intézkedéseket, amelyek des­tabilizálják Európát - fogalmazott közleményében az orosz külügymi­nisztérium. Ugyanakkor méltatta több európai ország állásfoglalását, és azokat megfelelőnek nevezte ar­ra, hogy nyomást gyakoroljon az új osztrák kabinet politikájára. Míg Ales Pospísü, a cseh külügymi­nisztérium szóvivője közölte, Cseh­ország egyetért a Európai Unió ag­godalmaival, s megérti azokat az okokat, amelyek kiváltották Brüsz- szel kritikus álláspontját, Václav Klaus, a cseh képviselőház elnöke, volt kormányfő „hamisnak” minő­sítette Európa reagálásait a Jörg Haider pártjának kormányzati po­zícióba kerülésére. Hangsúlyozta: „Haider politikai mozgalma évtize­dek óta létezik Ausztriában, s már nem egyszer volt tagja a kormány­nak, sőt az osztrák szocialista párt­tal együtt is”. Orosz tartályhajó Nyomatékos követelés Moszkva. Oroszország tegnap újó­lag és immár „nyomatékosan” köve­telte a Perzsa-öbölben feltartózta­tott orosz tartályhajó „haladékta­lan” továbbengedését. Vaszüij Szre- gyin külügyminiszter-helyettes kö­zölte, mindent megtesznek a hajó és a személyzet kiszabadítása érdeké­ben. Tájékoztatása szerint sikerült kapcsolatba lépniük az orosz tar­tályhajó kapitányával és tisztázni minden körülményt. Jelezte, hogy Oroszország további diplomáciai erőfeszítéseket tesz az ügy rendezé­se érdekében. Moszkva szerint a tar­tályhajó iráni fűtőolajat szállított, s nem is tért be iraki vizekre, így ki­zárt, hogy megsértette volna a nem­zetközi korlátozó intézkedéseket iraki olaj csempészésével. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom