Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-03 / 27. szám, csütörtök

Kultúra ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 3. Közgyűlés és könyvbemutató Szene. A Mátyusföldi Muzeológiai Társaság regionális polgári tár­sulás február 6-án, 17.30 órai kezdettel a szenei Városi Művelődési Ház klubtermében tartja első közgyűlését. Előtte, 16 órai kezdettel a Társaság a Csemadok szenei városi szervezetével közösen rende­zi meg Farkas Jenő papköltő Ballada és zsoltár című versesköte­tének bemutatóját. A kötetet Mons. Koller Gyula mutatja be. (ú) Érintések és a természet varázsa Pozsony, Galánta. Ma délután 17 órakor nyitják meg a pozsonyi Városi Galéria Pálffy-palotában lévő kiállítótermeiben az Érintések című kiállítást, amely Ján Krstiter Balázs, Monika Kubinská és Bohus Kubinsky munkásságába nyújt betekintést. A kiállítás, mely­nek kurátora Kiss-Szemán Zsófia, március 5-ig tart. Holnap 17 óra­kor viszont a galántai Reneszánsz Kastélyban nyitják meg Mikó Zoltán A természet varázsa című kiállítását, (tb) Koncert Dohnányi Ernő tiszteletére Pozsony. A Magyar Köztársaság pozsonyi Kulturális Intézete és a pozsonyi Városi Kulturális Központ február 6-án 17 órától a Prí­máspalota tükörtermében koncertet rendez Dohnányi Ernő (1877-1960) tiszteletére. Ünnepi beszédet mond dr. Rajter Lajos professzor. Közreműködik az Akadémia Vonósnégyes és Jandó Je­nő zongoraművész, (ú) SZÍNHÁZ __________________POZSONY__________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ha asszony kezében a gyeplő 19 KIS SZÍNPAD: Vigyázzatok Leonnal! 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Két úr szolgája 10 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A csizmás kandúr 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: Hatodik érzék (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Börtönpalota (am.) 15.30,18, 20.30 TATRA: A csaj nem jár egyedül (am.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: A hat mesterlövész (szl.-cseh) 18.45 ítéletnap (am.) 17.15, 20.30 Stigmák (am.) 18.30 Amerikai história X (am.) 20.45 Fergeteges forgatás (am.) 17 Zenekari próba (ol.) 18 A boldogságtól ordítani (am.) 20.30 KASSA ÚSMEV: Börtönpalota (am.) 16, 18, 20 CAPITOL: Hatodik érzék (am.) 15.45,18, 20 DRUZBA: A világ nem elég (am.) 15.30,17.45, 20 TATRA: Hatodik érzék (am.) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY- LUX: Stigmák (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Jézus (am.) 19 LEVA - JUNIOR: A Thomas Crown ügy (am.) 16.30,19 JUNIOR: Teljes napfogyatkozás (ang.) 19 GYŐR CINEMA CITY: Tarzan (am.) 13.30, 15.30 Ítéletnap (am.) 17.30, 20 Hatodik érzék (am.) 13, 15.15, 17.30, 20 A napfény íze (magy.) 13.15,16.45,20.15 Asterix és Obelix (fra.) 13.45,15.45,17.45,19.45 Harcosok klubja (am.) 14.15, 17, 19.45 Amerikai pite (am.) 14.30, 16.30,18.30,20.30 Kicsikém (am.) 14.30,16.30,18.30, 20.30 Július Satinskyval együtt az intelligens humort képviseli Milan Lasica hatvanéves TASR-HÍR Pozsony. Ma ünnepli hatvanadik születésnapját a politikai élű szati­rikus kabaré mestere, a színész, rendező és író, Milan Lasica. 1940- ben Zólyomban született, a pozso­nyi Művészeti Főiskolán drama­turgia szakon végzett. 1964 és 1967 között a Csehszlovák Televí­zió pozsonyi stúdiójának drama­turgjaként dolgozott, majd a Di- vadlo na Korze és a Vecemí Bmo munkatársa volt. 1972-től az Új Színpadon tevékenykedett, évek óta a Stúdió S igazgatója. Színészként klasszikus szerepek­ben nyújtott felejthetetlen alakí­tást, játszott a Holt lelkekben, a Tartuffe-ben, a Don Jüanban, a Cyrano de Bergerac-ban. Dramati­zálta Minác A szerencse kovácsa című regényét, átdolgozta Ivan Vazov és Shakespeare több művét, dalszövegeket írt színpadi művek­hez, valamint színészek és éneke­sek számára. Szatírái könyv alak­ban is megjelentek, csakúgy, mint a Július Satinskyval együtt írt szö­vegei (Ne várjatok Godot-ra ­Ma ünnepel (TA SR-felvétel) 1968, Lasica, Satinsky és ön - . 1970). 1996-ban és 1998-ban megjelent Összegyűjtött műveik első két kötete. Elválaszthatatlan partnerével, Julo Satinskyval több mint negyven éve képviseli a szlo­vák színpadokon az elit szatírát, a végtelenül emberi, vonzó, intelli­gens és intellektuális humort. Szeptember elején kerül sor Jedlik Ányos és Czuczor Gergely kettős szobrának felavatására Győrben Bicentenáriumi ünnepségek Győr. Jedlik Ányos bencés szerzetes, tanár, tudós, fel­találó, akadémikus kétszáz éve született, ugyanazon esztendőben, mint unoka- testvére, Czuczor Gergely bencés szerzetes, költő, nyelvész és a reformkor leg­nagyobb költője: Vörösmar­ty Mihály. LAKATOS KRISZTINA Jedlik István Szímőn született 1800. január 11-én, az Ányos ne­vet azután vette fel, hogy belépett a bencés rendbe. Kilencvenöt évet élt, ebből huszonhét évet töltött Győrben: előbb diákként, majd 1825-ös pappá szentelése után hat évet a bencés líceum tanáraként. 1827-28 táján itt fedezte fel a vil­lanymotor működési elvét, és szó­dagyártó készüléket is tervezett és kivitelezett, jeléül annak, hogy a tudományt nem elvont, magasztos rendszernek tekintette, hanem a gyakorlati felhasználhatóságát tartotta elsődlegesen fontosnak. 1878-ban vonult vissza a pesti egyetem tanszékvezetői posztjá­ról, s nyugdíjas éveit ismét szere­tett városában, Győrben töltötte. Győr a bicentenárium évében több rendezvénnyel is megemlékezik a jeles tudósról, aki elsősorban mint a dinamó feltalálója él a köztudat­ban. A szervezési feladatokat több helyi testület és intézmény - a vá­ros önkormányzata, a Czuczor Ger­gely Bencés Gimnázium, a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Kö­zépiskola, a Széchenyi István Főis­A nevét viselő középis­kolában felavatták a tu­dós emléktábláját. kola, a Jedlik Ányos Emlékbizott­ság, Győr - vállalta magára. A bicentenáriumi év nyitányaként a Jedlik nevét viselő középiskolában felavatták a tudós emléktábláját, és ugyanitt megnyílt az életművét be­mutató kiállítás. Csóka Gáspár, a bencés rend győri házfőnöke hála­adó szentmisét celebrált a bencés templomban, majd a Városházán folytatódott az ünnepélyes meg­emlékezés. Az igazak örökké élnek címmel a Győri Nemzeti Színház művészei (Benkő Géza, Csizmadia Gergely, Nagy Balázs, Pömeczy At­Benkő Géza Jedlik Ányos gondolatait idézte fel Irodalmi munkásságáért köztársasági elnöki kitüntetés Csoóri Sándor 70 éves MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök javaslatá­ra - a Magyar Köztársasági Érdem­rend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozata) kitüntetést ado­mányozta Csoóri Sándor Kossuth- díjas költőnek 70. születésnapja al­kalmából. Csoóri Sándor irodalmi munkássága és közéleti tevékeny­sége elismeréseként részesült a ma­gas rangú kitüntetésben. Csoóri Sándor Fejér megyében, Zámolyon született 1930. február 3-án. Dolgozott az Irodalmi Újság és az Új Hang munkatársaként, va­lamint a Mafilm dramaturgjaként. A későbbiekben mint a Hitel szer­kesztőbizottságának elnöke, az Illyés Gyula Alapítvány kuratóriu­mának vezetője, 1992 és ’96 között pedig mint a Duna Televíziót fel­ügyelő Hungária Televízió Közala­pítvány kuratóriumának elnöke te­vékenykedett. 1991-től a Magyarok Világszövetségének elnöke. Első versei 1953-ban jelentek meg. Több filmforgatókönyv is fűződik Csoóri Sándor nevéhez: például a Földobott kő (1969), a 80 huszár (1978) és a Tüske a köröm alatt (1987). Munkásságáért sok más el­ismerés mellett 1954-ben és 1970- ben József Attüa-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Megjelent az Egyetemi és főiskolai kalauz 2000 Hasznos tudnivalókkal MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. A felsőoktatási intézmé­nyek általános jellemzőin - tanszé­kek száma, felvételi létszám, hallga­tók száma - kívül az egyetemek, fő­iskolák történetéről, az intézmé­nyekben működő diákszervezetek­ről, a szorgalmi időszak alatti és utá­ni munkalehetőségekről is tájékoz­tatást kaphatnak az érdeklődők az Egyetemi és főiskolai kalauz 2000 című, 250 oldalas kiadványból. A kalauzból a továbbtanulni szán­dékozók megtudhatják, milyen mű­velődési és sportlehetőségeket kínál az adott egyetem és főiskola, illetve információhoz juthatnak a felsőok­tatási intézményekben folyó külön­leges stúdiumokról, az étkezési és kollégiumi ellátásról. Külön fejezet foglalkozik az állami, a magán- és az alapítványi intézmé­nyekkel, az egyházi felsőoktatási is­kolákkal. A függelékben az intézmé­nyek felvételi ponthatárairól adnak közre összefoglalót. Ilyen típusú kiadványt Magyaror­szágon eddig nem jelentettek meg. A könyv hamarosan a felsőoktatás egyik pontos, adataiban friss és szé­les körű tájékoztatást nyújtó alapki­adványa lehet. Az 1600 forintért megvásárolható könyv a Greger-Delacroix Kiadó gondozásában látott napvüágot. Hálaadó szentmise a bencés templomban (Dömötör Ede felvételei) tila, Vándor Attila) irodalmi pódi­umműsort mutattak be Jedlik Ányos életének és munkásságának motívumai alapján, felidézve a tu­dós szavain kívül a méltó tanítvány és utód Eötvös Loránd, az unoka- testvér és rendtárs Czuczor Ger­gely, az életrajzíró és a hagyatékot gondozó Ferenczy Viktor, valamint a Világ, azaz a közvélemény gon­dolatait. Dr. Radnai Gyula egyete­mi docens, kandidátus, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat alelnöke Jedlik Ányos helye és szerepe az egyetemes és magyar fizikatörté­netben című előadásában kiemelte a tudós pedagógusi munkásságát, tanítványainak, követőinek sorát. Jedlik Ányos emlékére középisko­lás fizikaverseny is zajlott a város­ban, a Széchenyi István Főiskolán pedig a közeljövőben tudományos tanácskozást tartanak. Az Emlékbi­zottság elkészíttette annak az aka­démiai emlékéremnek a mását, amelyet Jedlik Ányos a Súlyos tes­tek természettana című dolgozatá­ért kapott, s azokat a személyeket, intézményeket jutalmazta vele, akik, illetve amelyek munkájukkal jelentős mértékben hozzájárultak az évforduló méltó megünneplésé­hez (Balogh József, Győr polgár­mestere, a Széchenyi Főiskola, a bencés gimnázium, a Jedlik Ányos Szakközépiskola, Baksa Péter nyu­galmazott középiskolai tanár és Szalóky Albert). Győrben már öt évvel a halála után utcát neveztek el a jeles tudósról, 1942-ben pedig díszsírhelyet ka­pott a Nádorvárosi temetőben. Már ekkor felmerült a szoborállí­tás lehetősége is, de a második vi­lágháború, illetve az azt követő politikai változások meghiúsítot­ták ezeket az elképzeléseket. Most a bicentenárium éve méltó keretet Győrben már öt évvel a halála után utcát nevez­tek el róla. biztosít a régi adósság törlesztésé­hez: szeptember elején kerül lelep­lezésre Jedlik Ányos és Czuczor Gergely kettős szobra. A Jedlik Ányos Társaság azt is kezdemé­nyezte, hogy a Párkány és Eszter­gom között újjáépítendő Mária Va­léria hidat a Stefan Jedlik néven a szlovák tudománytörténetben is kiemelkedő helyen jegyzett fizi­kusról nevezzék el. Több mint tízezren voltak kíváncsiak a Warhol-kiállításra Nézettségi rekord dőlt ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. November 25. és január 16. között nézettségi rekord szüle­tett a pozsonyi Városi Galériában. A Warhol-kiállítás ideje alatt tízezer ötszázan váltottak jegyet a Pálffy- palotába, hogy megnézzék a pop­art királyának életét, munkásságát bemutató anyagot, amelyet a mezőlaborci Ándy Warhol-múze- um kölcsönzött a fővárosi képtár­nak. A kiállítást nemcsak a nagykö­zönség fogadta megkülönböztetett figyelemmel, a sajtó is kiemelt he­lyen foglalkozott az eseménnyel, különösen azt tüntetve fel pozití­vumként, hogy a pozsonyi galériá­ban átmenetileg szerepeltetett anyag nemcsak Andy Warhol mű­vészetébe engedett bepillantást, hanem a különféle dokumentu­mokkal, fotókkal stb. emberként is közelebb hozta a látogatókhoz. A lapok azt is hangsúlyozták, azzal, hogy Szlovákia ilyen kezdeménye­zésekkel is a világ tudtára kívánja adni, hogy büszke a családi kötelé­keivel ide kötődő Warholra, pozití­van befolyásolja az ország imázsát. Az esemény jelentőségét növelte, hogy a kiállítás fő szponzora, a Henkel Slovensko cég a pozsonyi bemutató alkalmából két szeriográ- fiát is megvásárolt a mezőlaborci múzeum számára, mégpedig a Fe­kete Szent Apollóniát és az Arany Szent Apollóniát (tb) A Henkel Slovensko ajándéka, a Fekete Szent Apollónia és az Arany Szent Apollónia (Reprofotó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom