Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-29 / 49. szám, kedd

Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 29. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A gyógyszeripar növekvő forgalma Bécs. Tavaly jelentősen emelke­dett a gyógyszeripar forgalma, a 12 legnagyobb piac 12 száza­lékos emelkedést mutatott ki. E piacokon a cégek 207,5 milliárd dolláros forgalmat bonyolítot­tak le - jelentette a piac vizsgá­latával foglalkozó IMS Health. Az Észak-Amerikában mért 16 százalékos forgalomnövekedés duplája volt mind az európai­nak, mind pedig a japáninak. Ezen belül Mexikó vezet 23 szá­zalékkal, megelőzve az USÁ-t (16 százalék) és Kanadát (12 százalék). (SITA) Állami pénz autóbuszvásárlásra Pozsony. A közlekedési mi­nisztérium a költségvetésből erre fenntartott 200 millió ko­ronából a lehető legtöbb autó­buszt szeretné beszerezni. Az összeg a közlekedési vállalatok által a buszvásárlásra felvett hitel törlesztésére szolgál. A nagy autóbuszok vásárlására 1 millió, a kisbuszokéra 1,3 mil­lió korona állami támogatás lesz. Jozef Macejko közlekedé­si miniszter szerint a buszvá­sárlásra kiírt pályázatot a leg­jobb fizetési feltételek alapján döntik el, se a Karosa, se a ha­zai gyártók nem lesznek előny­ben. (SITA) A tömegközlekedés szociális szerepe Pozsony. A Szlovák Autóbusz­közlekedési Vállalat (SAD) csak a költségeit tekintve dol­gozik piaci körülmények kö­zött -jelentette ki Emil Binda, a pozsonyi SAD igazgatója. Szerinte a tömegközlekedési tarifák sehol a világon nem fe­dezik a valós költségeket. Ná­lunk ez 50-80 százalék között mozog. A legnagyobb különb­ség az amortizációban van, a kilométerenkénti 9 koronás va­lós költségek helyett az öreg buszok miatt a vállalatok csak 0,20-2 koronát számolhatnak el. A cégek lényegében csak a működési költségeiket tudják fedezni, de semmit sem költe­nek a felújításra. A hazai autó­buszok átlagéletkora 9,5 év, ez jelentősen növeli az üzemelte­tési költségeket, szennyezi a környezetet és növeli a baleset- veszélyt. (SITA) A Nissan, a Renault csatlakozása Tokió. A japán Nissan és fran­cia Renault is csatlakozik a há­rom nagy amerikai autógyártó által létrehozandó elektronikus kereskedelmi vállalkozáshoz, amely a világ legnagyobbjának ígérkezik. Közös internetes vál­lalkozását pénteken bejelent­vén, a Ford, a General Motors és a DaimlerChrysler eleve kö­zölte, hogy a rendszerhez vár­ják más gyártók csatlakozását is. A beharangozott nagy e-üz- let olyan vonali vállalkozás, amelynek révén elsősorban az ipar szereplői intézhetik vásár­lásaikat, ár- és adatszolgáltatá­sukat, a beszállítást és a jármű­forgalmazást, együtt a pénzügyi tranzakciókkal. (MTI) Az ír eTel Közép-Európában Budapest. Az ír illetőségű, a Közép-Európában vezető pozí­cióban lévő eTel távközlési cég közölte, hogy a térségben befe­jeződött a 15 millió dolláros távközlési infrastruktúra befek­tetésének első szakasza. A prog­ramot az amerikai Lucent Technologies-szal közösen indí­totta az eTel. A fejlesztés ered­ményeképp létrejött hálózat na­gyobb mennyiségű hang és adat átvitelére lesz képes, így lehető­vé válik az eTel számára, hogy közép-európai vállalati ügyfelei számára jobb minőségű szolgál­tatásokat nyújtson. A fejlesztés megkönnyíti egy „nemzetközi kapu” szerepét betöltő kapcso­lóközpont kialakítását Frank­furtban, és az egyéni előfizetők számára is elérhető hálózat ki­alakításához szükséges techno­lógia fejlődését Csehországban és Magyarországon. (MTI) Veszteséges az AliaChem Prága. Az AliaChem cseh vegy­ipari konszern - amelynek pri­vatizációja iránt magyar cég is érdeklődik - 1999-ben 365 mil­lió koronás veszteséggel zárta az évet, holott eredetileg 200 millió koronás nyereséget ter­vezett. Egy évvel korábban, 1998-ban az AliaChem veszte­sége 1,091 milliárd korona volt. Az állami kézben lévő cég vezetése a tavalyi évben részle­tes tervet készített a konszern szerkezeti átalakítására, bele­értve a magánosítást is. A kon­szern egyik vállalata iránt a magyar BorsodChem is érdek­lődik. A tárgyalások folyamat­ban vannak. (MTI) Az EU a telefondíj csökkentéséért London. Az Európai Unió leg­főbb politikai vezetői dolgoznak a helyi telefondíjak uniós szintű csökkentésének tervén. Az EU soros elnöki tisztségét betöltő Portugália kormányfője, Antonio Guterres szerint a már­ciusi lisszaboni gazdasági EU- csúcs egyik egyértelműen meg­fogalmazott célja a megállapo­dás elérése a távközlési díjak mérsékléséről. A díjcsökkentés­sel tompítani lehetne azokat a széles körben megfogalmazott bírálatokat, amelyek szerint Eu­rópában a magas telefonköltsé­gek hátráltatják az Internet­használatot. (MTI) Adómentességet élveznek Budapest. Jövőre adómentes­séget élveznek azok a Budapes­ten található lakások, melyek­ben a tulajdonos vagy a ha­szonélvező lakik. Egységes le­het a ingatlanadó 2001-től, ha a közgyűlés márciusban elfo­gadja a rendelettervezetet. Az adó mértéke a jelenlegi törvé­nyi maximum lenne: kilencszáz forint négyzetméterenkét. Adó- mentességet élveznek azok a telkek is, melyek nem haladják meg a beépített terület tízszere­sét, azok az építmények, ame­lyek kiemelten közhasznú szer­vezet tulajdonában vannak, va­lamint a társasházak közös használatú helyiségei. Kedvez­ményes adót vetnek ki a ma­gántulajdonban lévő üdülőkre és garázsokra is. (zal) Rekordév a DaimlerChryslernél Stuttgart. Rekordévet tudhat maga mögött a DaimlerChrys­ler: az autógyártó-óriás 1999- ben 11 milliárd eurós üzleti nyereséget könyvelhetett el, amely 28 százalékos növeke­désnek felel meg az előző év­hez képest. A forgalom 14 szá­zalékos erősödéssel 150 müli- árd euróra emelkedett. Az éves értékesítés világszerte 4,9 mil­lió személygépkocsira és ha­szonjárműre nőtt. Mindenek­előtt a Mercedes-Benz és a Smart növelte meredeken érté­kesítését. (MTI) Japán, a világ második legnagyobb gazdasági hatalma továbbra sem számít jelentősebb gazdasági növekedésre A felkelő nap elhúzódó alkonya Nagyüzemi alkalmazottak vállalati tréningen. A túlélésért harcolnak (Illusztrációs felvétel) Pozsony. Már csaknem egy évtizede tart Japán második világháború utáni gazdaság- történetének legsúlyosabb re­cessziója. A japán gazdaság egy helyben topog, és a kor­mány több százmilliárd dol­lárra rúgó élénkítő csomagjai sem tudják elmozdítani a holtpontról. GÁL ZSOLT A nyolcvanas években Japán még a gazdasági sikerek szimbóluma volt, a felkelő nap országa a második vi­lágháborút követő szédítóen gyors növekedésnek köszönhetően a vüág második gazdasági hatalmává vált. A japán ipar ágazatai az elektro­technikától az autógyártásig sorra hagyták le európai és amerikai ver­senytársaikat, a japán bankok a vi­lág vezető pénzintézetei közé vere- kedték be magukat. A 80-as évek­ben még általános volt az optimiz­mus, a tokiói tőzsdén emelkedtek a részvényárak, gyorsan nőtt az ingat­lanok értéke. Egyes elemzők már azt jósolták, hogy Japán gazdasági teljesítmény tekintetében utoléri a nálánál kétszer több lakosú Egye­sült Államokat, és a vüág legna­gyobb gazdasági hatalma lesz. A ki­lencvenes évek elején azonban megakadt a növekedés, és a gazda­ság azóta sem mozdult el a holt­pontról. Az amerikai és az európai vállalatok tanultak a japánoktól, az automatizálástól kezdve a munka- fegyelem javításáig sokat átvettek módszereikből, és kemény minősé­gi verseny elé állították a japán gaz­daságot, amelynek a másik oldalról az újonnan iparosodott kelet-ázsiai „kistigrisek” árversenyével is meg kellett küzdenie. Ráadásul a drágu­ló hazai munkaerő következtében a japán iparvállalatok, hogy áüják a piaci versenyt, megkezdték a terme­lés kitelepítését alacsonyabb mun­kabérű országokba. Kiderült, hogy a nyolcvanas évek részvény- és ingat­lanárainak emelkedése túlzott volt, értékük zuhanni kezdett. A gazda­sági visszaesés „fekete leveséből” fő­leg a japán bankoknak jutott ki. A válság miatt a hazai vállalatok egy része nem tudta visszafizetni a fel­vett hiteleket, ráadásul a bankok ko­rábban alaposan bevásároltak a részvény- és ingatlanpiacon. Aztán jött az 1997-es ázsiai pénzügyi vál­ság és a pénzintézetek a kelet-ázsiai régióba kihelyezett hiteleik tetemes részéről is lemondhattak. Az elmúlt nyolc évben a japán bankok 410 milliárd dollárnyi behajthatatlan hi­telt írtak le (Szlovákia teljes évi nemzeti összterméke kb. 23 milli­árd dollár!), de elemzők nem tartják lehetetlennek, hogy már az elkövet­kező hónapokban újabb tízmilliár- doknak mondhatnak búcsút. A re­mények szerint immár a végéhez közeledő, horribilis összegeket fel­emésztő bankkonszolidáció mellett az elmúlt években a japán kormány is hasonlóan hatalmas összegeket pumpált a gazdaságba. A mára 325 müliárd dollárt meghaladó „élénkí­tő csomagok” már-már veszélyesen megterhelték a költségvetést, mely­nek tavalyi hiánya az OECD előre­jelzése szerint elérhette a bruttó ha­zai termék (GDP) 7,6%-át. A kor­mány költekező gazdaságpolitikája következtében Japán adósságállo­mánya a GDP 60%-át kitevő 1992- es szintről mára a hazai termék 110%-át meghaladó összegre növe­kedett. Az állam gazdaságba pum­pált százmilliárdjainak és a kivitel növekedésének köszönhetően több mint másfél éves folyamatos ha­nyatlás után 1999 három egymást követő negyedévében kis mérték­ben (1,9, majd 0,8 és 0,9%-kal) vég­re nőtt a gazdaság teljesítménye. A befektetők bizakodni kezdtek, a jen értéke a nemzetközi pénzpiacokon emelkededett. A japán központi bank azonban óvatosságra intett, és egyben elkeseredett szélmalom­harcba kezdett a jen árfolyamának erősödése ellen, sorozatos jeneladá­sokkal próbálva leszorítani a japán fizetőeszköz árfolyamát. A jegybank intervencióit az a veszély váltotta ki, hogy a jen erősödése túlságosan megdrágíthatja az éppen növeke­désnek indult kivitelt. Mára kide­rült, a befektetők túlzott optimiz­musa korai volt, az elmúlt hónapok adatai újra a növekedés lassulását vetítik elő, sőt az újabb gazdasági visszaesés sem elképzelhetetlen. Nyüvánvaló, hogy a kivitel lassú emelkedése, és az állam gazdaságba pumpált százmilliárdjai együtt sem képesek arra, hogy komoly lökést adjanak a növekedésnek. Az igazi konjunktúra beindulásához a lakos­sági fogyasztás bővülésére lenne szükség. Az évtizedes gazdasági stagnálás és a megnövekedett mun­kanélküliség azonban megtette a hatását: a lakosság bizonytalan, ki­vár és nem költekezik. Bár a tavaly decemberi 4,6%-os munkanélküli­ségi ráta nemzetközi összehasonlí­tásban alacsonynak tekinthető, Ja­pánban magasnak számít. A lakos­sági kiadások visszafogottságát jól mutatja a behozatal alacsony szintje is, 1999 novemberéig Japán kivitele 123 müliárd dollárral haladta meg a behozatalt. A lakossági fogyasztás növekedése nélkül az állam mester­séges gazdaságélénkítő akciói ku­darcra vannak ítélve, sőt elemzők szerint immár eljött az ideje az álla­mi kiadások lefaragásának. Ha a kormány tovább folytatja költekező politikáját, akkor ez az államadós­ság immár veszélyes mértékű növe­kedéséhez és a költségvetés egyen­súlyának felborulásához vezethet. Állami költekezés nélkül azonban még éveken keresztül is stagnálhat a japán gazdaság. A szlovákiai bankszektor eddigi legrosszabb éve Riasztó óriásveszteség Átlátható privatizációt Veszélyben a tőkepiac Pozsony. A szlovák tőkepiac léte fo­rog veszélyben, ha a közeljövőben nem jelenik meg a szlovák piacon nagyobb mennyiségű minőségi ér­tékpapír - áll az értékpapírpiacon érdekelt szervezetek nyilatkozatá­ban. A Pozsonyi Értékpapírtőzsde, az Értékpapírkereskedők Szövetsé­ge felhívással fordult a kormányhoz az értékpapírpiacon tapasztalható negatív folyamatok megfordítására. Nyilatkozatukban fontosnak tartják a privatizáció átláthatóságának megteremtését és gazdasági követ­kezményeinek figyelembevételét. Igor Homák, az Értékpapír-keres­kedők Szövetségének elnöke szerint a stratégiai befektetők ugyan meg­felelő szakmai háttérrel rendelkez­nek, a piacon azonban monopóli­umként viselkedhetnek. (SITA) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovák bankszektor - a Szlovák Nemzeti Bank előzetes ada­tai szerint - 1999-ben összesen kö­zel 17 milliárd korona veszteséget halmozott fel, ami az ország függet­lenné válása óta a legrosszabb ered­mény. A veszteségből mintegy 10 müliárd korona a privatizációra vá­ró Szlovák Takarékpénztárra és az Általános Hitelbankra esik. Más­részt tavaly elkezdődött az évek óta halogatott állami bankok konszoli­dációs programja. Összehasonlítá­sul: 1998-ban a bankszektor együt­tesen még 2,5 müliárd korona nye­reségre tett szert, azonban ez az adat nem felelt meg a valóságnak, mivel számos pénzintézet elégtelen nagyságú tartalékalapokat képezett a veszteséges kinnlevőségek fedezé­sére. Tavaly e téren javult a helyzet, a tartalékalapok együttesen 6,2 mü­liárd koronával nőttek, elérve a 41,5 müliárd koronát. Azonban a veszte­séges hitelek fedezése még mindig nem megoldott, ezeket ugyanis a tartalékok révén 100 százalékig fe­dezni kellene, ehelyett ez a mutató 1999 végén csupán 38,7%-os volt. 1999-ben a kétes kinnlevőségek e- gyüttes nagysága 118 müliárd koro­nára rúgott, ami 16%-os visszaesést jelent 1998-hoz viszonyítva. A ked­vező fordulat főleg annak köszön­hető, hogy a privatizáció előtt áüó állami nagybankok minősített hite­lemek egy részét átcsoportosították a speciális feladatokat eüátó áüami Konsolidacná Bankába. A bankkon­szolidáció első fázisának befejezté­vel a problémát okozó aktívumok aránya az együttes hitelkihelyezés­hez viszonyítva a korábbi 40%-ról 29%-ra mérséklődött. (P) Csehország gazdasága A növekedés pályáján Prága. Csehország bruttó hazai összterméke az idén 2,5%-kal nő, 2001-ben pedig 3%-kal - ezt prog­nosztizálja a francia Société Générale bank prágai fiókjának ta­nulmánya. Ami az inflációt ületi, a pénzromlás idei üteme 4,5% lesz, 2001-ben pedig mindössze 4%. A viszonylag kedvező makrogazdasá­gi mutatók a tanulmány szerint mérsékelik a munkanélküliek ará­nyát. Jelenleg az áüástalanok ará­nya 9,8%-ra rúg, az év végén e mu­tató 9,5% lesz, és 2001 végén továb­bi 0,5 százalékpontos csökkenés után 9%-ra mérséklődik. EUenben a külkereskedelmi mérleg hiánya to­vább romlik: tavaly a deficit 70 mü­liárd koronára rúgott, 2000-ben 85 müliárd korona várható, jövőre pedig 95 müliárd korona. (CTK) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2000. február 27-én) Bank Felmondási idő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Komercní banka Bratislava 10,50-11,60 11,40-12,60 11,90-13,10 12,40-13,70 11,30-12,50 Bank Austria Creditanstalt 9,00-9,25 9,00-9,25 9,50-9,75 3,75-4,00 Banka Slovakia 14,50 15,00 15,70 15,00 8,00 Dopravná banka 15,50 15,70 15,90 13,50 7,00 Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB)12,50 14,00 14,30 14,50 13,00 6,00 Istrobanka 13,00-13,50 13,50-14,00 14,00-14,50 14,50-15,00 14,70-15,20 5,50 Ludová banka 9,50-10,00 11,00-11,50 12,00-12,75 12,25-13,00 3,50 Pol'nobanka 13,00 13,50 13,75 12,50 4,50 Postabank 13,80 14,30 13,50 12,00 3,75 Prvá komunálna banka 16,00 16,50 15,50 14,70 14,50 5,00 Devin Bank 14,20 14,80 15,20­Slovenská kreditná banka 13,00-13,50 13,25-13,75 13,50-14,50 14,00-16,00 14,00-14,50 4,00 Szlovák Takarékpénztár 6,00-16,00 7,50-16,50­9,50-13,00 10,50-13,00 4,00 Általános Hitelbank (VÚB) 11,20 11,70 11,70 12,20 12,20 12,20 4,75

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom