Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-28 / 48. szám, hétfő

Sportvilág ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 28. Chris Chelios veterán létére sem veszett el az észak-amerikai profi hokiligában; talán idén adatik meg utoljára, hogy a Detroit színeiben a Stanley Kupára vadásszon Harmincnyolc évesen is a legjobb védők egyike Az észak-amerikai profi ho­kiliga legendás hátvédei kö­zé tartozik, talán csak Paul Coffey és Raymond Borque vetekedhet vele. Nemrég be­választották a minden idők 50 legjobb NHL-es játékosai­nak társaságába, ahová az aktív hokisok közül csak Mark Messier-nek, Ray Bor- que-nak, Paul Coffeynak, Ja- romír Jágmak és Patrick Roy-nak jutott hely. MAREK SVÁTEK Chris Chelios Chicagóban született 1962. január 25.-én. Kezdetben Stan Mikitát és Bobby Orrt csodál­ta. Egy ideig csak figyelte, hogyan cseleznek a nagyok, aztán maga is megpróbálta. Már gyerekként is fegyelmezett hozzáállását dicsér­ték edzői, s ezt a tulajdonságát má­ig megőrizte. Az 1980/81-es idényben kezdte pályafutását. A Moose Jaw csapatában jó gólérzé­kével hívta fel magára a figyelmet, de gyakran provokálta az ellenfél játékosait. Azóta nem sokat válto­zott. Tinédzserként a hokiból nem tu­dott megélni, ezért Coca-Colát árult, hogy egy kis mellékkereset­hez jusson. Ez nem tartott sokáig, a következő idényben a Univerzity of Wisconsinhoz igazolt. Egy évig maradt, aztán a Montreal Canadi- ens draftolta a 40. helyről. Csak 1984-ben kapott lehetőséget hiva­talos mérkőzésen: 12-szer lépett jégre, és mindössze 2 gólpasszt adott. A következő idényben vi­szont már a Canadiens kulcsembe­rei közé tartozott: 74 találkozón 64 pontot gyűjtött. Pályafutásának eddigi csúcsát az 1986-os szezo je­lentette, amikor Stanley Kupát nyert a Montreallal (a fináléban 4:1 arányban győztek a Kanadaiak a Calgary Flames ellen). A Montre- alnál eltöltött évei közül még az 1989-es bizonyult sikeresnek: az alapszakaszban szerzett 15 góljá­val és 58 gólpasszával 73 pontot „ütött” össze. A hátvédsorban is remekül megáll­ta a helyét, amit az idény után a Norris Trophyval jutalmaztak a szakemberek. Ezt a kitüntetést 1993-ban és 1996-ban is megkap­ta, de akkor már a Chicago Black- hawksnál kereste a kenyérre valót. Szülővárosában a klub bástyája lett, még a Blackhawks egykori cserekapusa, az olimpiai bajnok Dominik Hasek is a bajnokság leg­jobb hátvédjének tartja. 1992-ben a csapat bejutott a rájátszás döntőjébe, amelyben azonban csú­fos vereséget (0:4) szenvedett a pittsburghi Pingvinektől. Több ne­ves játékos faképnél hagyta a Chi­cagót: Ed Belfour, Brent Sutter, Dominik Hasek. Megfiatalodott a társaság, mindenki Cheliostól akart tanulni, de egyedül nem győzte. A Chicagónak nem ment a játék, ezért Chelios is távozott. Ta­valy kétéves szerződést írt alá a Detroit Red Wingszel, ami 11 mil­lió dollárt hoz a világ egyik legjobb hátvédjének konyhájára. „Különös érzés volt. Az utolsó pil­lanatig nem hittem, hogy itt kötök ki. Boldog vagyok, hogy sikerült megegyeznem a Detroittal, és hogy itt fejezhetem be a karriere­met” - mondta Chelios röviddel a szerződés megkötése után. A Red Wingsnek sokáig nem sikerült méltó utódot találni Vlagyimir Konsztantyinov helyett. A chicagói hátvéd leigazolása megoldotta a gondokat. „Chelios a bajnokság egyik legjobb védője, örülök, hogy nálunk kötött ki” - fejtette ki véle­ményét a Detroit főmenedzsere, Ken Holland. A szurkolók Chrisben látják a „megváltót”. Ha igazolja hírnevét, retteghetnek az ellenfelek csatá­rai. A veterán hátvéd mindig is re­mek technikájáról volt híres, s ha a hátul rendezte a sorokat, az el­lentámadások vezetésében is fel­találta magát. Hogy mitől ilyen jó? „Megvan a magam receptje. Keményen edzek és fáradhatatla­nul végigküzdöm a mérkőzése­ket. Ráadásul eddig minden alka­lommal kiváló csapatban játszot­tam” - vallja magáról Chelios. Te­hetségét nem csak az NHL-ben kamatoztatja; 1984-ben és 1998- ban az amerikai olimpiai váloga­tott tagja volt. Naganóban csapat­Ha igazolja hírnevét, retteghetnek az ellenfelek csatárai. kapitányként mutatkozott be - bár az Egyesült Államok nem sok vizet zavart a esetiekhez, kanada­iakhoz oroszokhoz vagy a finnek­hez képest. 1991-ben részt vett a Kanada Kupán, öt évre rá Világ Kupát nyert. A hoki mellett csa­ládjának él. Felesége, Tracee és gyerekei, Daen, Jake, Kaley és Ta­ra társaságában gyakran látni mo­ziból kijövet. A családfő legin­kább Jack Nicholson filmjeit sze­reti, de kedvence a Keresztapa. Az olasz életstílus amúgy is közel áll hozzá, főleg ami a táplálkozást il­leti. Ha Itáliában született volna, lehet, hogy az alvilág kiemelkedő alakjai közé tartozna. így azon­ban „csak” a tengerentúli hokiso­kat tartja rettegésben. Vannak helyzetek, amikor már a legjobb hátvéd sem tud segíteni A detroiti klubvezetők szerint a bajnokság egyik legjobb hátvéde Szerény tervekkel vágtak neki a vébének a szlovák versenyzők, ennek megfelelően szerény eredményekkel szolgáltak; Marek Matiasko 47. helye mégsem okozott csalódást Két norvég volt a befutó a sílövő-világbajnokság nyitónapján A lövés nem tartozott a szlovák versenyzők erősségei közé az idei vébén (TA SR-felvételek) ANDREJ MIKLÁNEK Két norvég győzelemmel kezdő­dött a harminchatodik sílövő-vi­lágbajnokság Holmenkollenben. A hölgyekéi 7,5 kilométeren Liv Grete Skjelberg, a férfiak me­zőnyében 10 kilométeren Frode Andersen volt a befutó. Utóbbi a naganói olimpián ezüstéremmel hívta fel magára a figyelmet, az idei Világ Kupán pedig hat ara- nyémet szerzett. Eredményei alapján tehát a 10 kilométeres táv egyik legnagyobb esélyesei közé tartozott. A 26 éves norvég 9,5 másodperccel előzte meg az orosz Pavel Rosztovcevet, és 189,2 másodperccel az olasz Re­ne Cattarinussit. A harmadik he­lyért Cattarinussi drámai csatát vívott a német Luckkal, de végül 0,4 századdal jobbnak bizonyult. A Világ Kupában vezető francia Poireé kénytelen volt beérni a ha­todik hellyel. A szlovák kettős nem okozott csalódást. Szerény tervekkel vágtak neki a világbajnokságnak, ennek megfe­lelően szerény eredményekkel szolgáltak. Marek Matiasko 47.- ként ért célba; a lövésnél mind­össze egyszer tévesztett célt. Pa- vol Huraj a kilencvenkét tagú mezőnyben a nyolcvanadik he­lyet „harcolta ki”. „Kár azért a két büntetőkörért” - mondta a ver­seny után Huraj, akinek ez volt az első világbajnoki rajtja. „A futás egész jól ment, mindent egybe­vetve elégedett vagyok.” Marek Matiasko sem panaszkodott. „Vagy tíz másodpercet veszítet­tem az időmből, amikor állóhely­zetben kellet lőni. Az eredményt nem tartom rossznak, az idei Vi­lág Kupa-versenyen kétszer vol­tam negyvenhatodik, most eggyel lecsúsztam.” Az alpesi sí Világ Kupában az oszt­„Az eredményt nem tar­tom rossznak” - mondta Marek Matiasko. rák Renate Götschl nyerte az Aa- reben rendezett lesiklást. A Világ Kupában vezető hölgy 65 pontra növelte előnyét honfitársa, Micha­ela Dorfmeisterrel szemben. Götschlnek ez volt pályafutása 13. győzelme - idén harmadszor bizo­nyult a leggyorsabbnak. „Csodála­tos érzés ebben a számban nyerni. Főleg a második körben sikerült optimális teljesítményt nyújta­nom” - mondta diadalittasan az osztrák sportolónő. A második he­lyen, idén már ötödik alkalommal, a német Regina Häusl végzett 0,36 század lemaradással, a bron­zérem az osztrák Stefanie Schus- ternek (+0,38) jutott. A szlovén Spele Pertnar szintén harmadik idei győzelmét köny­velhette el Aarreben. A 26 esz­tendős hölgy a műlesiklók mezőnyében bizonyult a leggyor­sabbnak. Az aranyat a második körben produkált hibátlan telje­sítményével harcolta ki. „Ha szeptemberben valaki azt mond­ta volna, három győzelmet érk el az idei sorozatban, csak nevetek. Legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy így alakul a orsom. Hátulról ugyanis na­gyon nehéz az élre törni” - mond­ta Pretnar, a Világ Kupa hatodik versenyzője. A férfiak műlesikló viadalát hon­fitársa, Matjaz Vrhovnik nyerte; pályafutása során először. Adel- bodenben (Svájc) nem kis megle­petésre 21 századdal a második helyre szorította a norvég Kjetil- Andre Aamodtot, akinek az idei Világ Kupa-sorozatban ez volt a 7. ezüstérme. A harmadik helyet a havas lejtők legújabb felfede­zettje, az osztrák Mario Matt sze­rezte meg. A sírepülők versenyét az ausztriai Kulmban a szűnni nem akaró havazás miatt elha­lasztották. A rendezők döntését az is befolyásolta, hogy Andres Goldberger erős hátszéllel 209,5 méterre repült, s csaknem a nézők orra előtt ért földet. Gold­berger szinte karcolás nélkül megúszta az esést. „Kicsit fáj a vállam, de örülök, hogy ilyen messzire száltam; több mint 209 méter egyszer sem jött össze. Az időjárás a finn Risto Jussilainen- nel is elbánt, aki 204 méter után szintén nem őrizte meg egyensú­lyát. Még annyi bántódása sem esett, mint Goldbergernek. A ’’fi­nom” bukás után felállt, leporolta magát, és elkezdett örülni a szép hosszú ugrásnak. Marek Matiasko az idei Világ Kupa-sorozatban volt már negyvenhatodik is. A világbajnoki 47. hely nem számított meglepetésnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom